Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-23 / 146. szám

1992. június 23. Szabad ÚJSÁG 5 Amerikai szabadalom - kanadai licenc Hőszigetelés újságpapírral „Szigetelőanyagot gyártunk régi újságpapírból, hulladékmentes technológiával. Tehát nem okoz számunkra gondot sem a nyers­anyag beszerzése, sem az ökológiai előírások betartása. A felhasznált újságpapírt csupán két adalék­anyaggal egészítik ki, amelyek tűz­állóvá teszik, meggátolják az új anyag penészesedését, és olyan ízűvé teszik, amilyet nem szeretnek a rágcsálók“ - mondotta Helena Urbánková, a CIUR Rt. igazgatója, illetve igazgatótanácsának elnöke a hitetlenkedő újságíróknak, amikor felkeresték a Brandys nad Labem-i üzemben. A Delta Climatizer Rt. a helyi építőipari vállalatból „keletke­zett“, miközben a részvények 66 százalékát a CIUR (Climatizer In­sulation Urbánek) cég vásárolta meg. A részvények'fennmaradó részét a vagyonjegyes privatizá­cióra és kárpótlási célokra fordít­ják. A Delta Climatizer ma a szo­kásos építőipari és tervezői mun­kákon kívül a szóban forgó Clima­tizer Plust is eladásra, illetve alkal­mazásra kínálja. Az új szigetelő­anyag gyártása egy alig hat hó­nap alatt felépített és felszerelt új üzemben folyik. Az automatikus gépsorokat 1990-ben szabadal­maztatták az USA-ban és a toron­tói Delta St. Clair Investers Corpo­ration cégtől vásárolták meg. Egyébként az amerikaiak és a ka­nadaiak már legalább 70 éve hasznosítják a régi újságokat szi­getelőanyagként, amelynek előál­lítását állandóan korszerűsítik. A CIUR a szükséges nyers­anyagot a BOSS magáncégtől vá­sárolja, amely rendelkezik papír­­hulladékot osztályozó berende­zéssel és bármikor képes kellő mennyiségű újságpapír szállítá­sára. Emellett biztos szállítónak tűnik a postai hirlapszolgálat is, amely így pénzzé teheti az eladat­lan sajtótermékeket is. A kilenc embert foglalkoztató gépsor egy műszak alatt 1500-1800 zsáknyi préselt szige­telőanyagot állít elő. A Climatizer Plust téglatest alakú zsákokban forgalmazzák, hogy egyszerűbb legyen a szállítása és a raktározá­sa. Egy ilyen csomag térfogata fél köbméter, a súlya pedig 13,6 ki­logramm. A CIUR a tervek szerint a jövőben 30 ezer tonna szigete­lőanyagot fog gyártani - három műszakos üzemelés mellett -, amelynek mintegy felét exportálni kívánja. Ausztriából, az NSZK-ból és Svájcból már jelentkeztek is ügyfelek, csupán a külföldi piacra való bejutás feltételeit kell még megteremteni. A brandysi cég már 40-nél is több hazai magánvállalkozót látott el olyan berendezéssel, amelyet kimondottan a Climatizer Plus hasznosítására készíttetett. A Krendl márkájú gépekkel a ma­gáncégek egymástól függetlenül vállalnak munkát, például épüle­tek utólagos hőszigetelését - ez­zel a szokatlan módszerrel. Ugyanis egy tűzoltóberendezés­hez hasonló szerszámmal érkez­nek a helyszínre (a tömlő hossza akár 70 méter is lehet) és a „fel­borzolt" papíranyagot az üreges épületszerkezetekbe (pl. födém vagy padló) fújatják, esetleg ra­gasztóval keverve a fal külső, illet­ve belső síkjára juttatják. Az ezermesterek, a csináld ma­gad mozgalom hívei saját maguk is szigetelhetnek ezzel az anyag­gal, de a CIUR dolgozói szerint ez nem kifizetődő, mert ha nem ren­delkeznek az említett berende­zéssel, akkor aránytalanul sok szigetelőanyagot használnak fel. A Climatizer Plus köbmétere 340 korona, tehát alig egynegyede a polisztirén árának. (Hn) Osztrák cég a kivitelező jr Uj szeméttelep lesz Prágában Az osztrák állami holdinghoz tartozó Abfall Service Austria (ASA) csehszlovákiai képviselete kapta a megbízást Prága új sze­méttelepének megépítésére. A 150 miliő schillinges megrende­lést az osztrák cég olyan ver­senytársak előtt szerezte meg, mint a francia- Général des Eaux, a Browning Industries vagy az osztrák Hinteregger és Porr cégek által alakított konzorcium. A beru­­názásra, amelyben cseh vállala­tok is részt vesznek, a már meglé­vő prágai szeméttároló túlterhelt­sége miatt van szükség - olvas­ható a bécsi Der Standard című lapban. Az új létesítmény 5-6 éven át lesz képes befogadni Prága sze­metét. Az 1,2 millió lakosú város­ban évente mintegy 360 ezer ton­na hulladék keletkezik. Az ASA egy tonna szemét befogadásáért 200 schillengnek megfelelő értékű összeget kap Prága városától. A galgóci sörgyár az utóbbi években már képtelen volt konku­rálni - főleg a minőséget tekintve - a valamikori Nyugat-szlovákiai kerület közeli nagytapolcsányi és nagyszombati sörgyáraival. Vesz­tesége egyre csak növekedett. A nagyszombati Szlovák Maláta­gyár - amelyhez a galgóci üzem tartozott - kereste a legmegfele­lőbb pótmegoldást, mert az ere­deti technológia rekonstrukciója nagyon pénzigényes lett volna. Emellett az alkoholmentes italok iránti kereslet egyre növekedett egész Európában. Az érintettek emiatt határoztak úgy, hogy a gal­góci sörgyárat a pöstényi LIMCO Ausztriában 500 és 2500 schilling között változik a tarifa. Prágában később be akarják vezetni a szelektív hulladékgyűj­tést, ami jelentősen megnövelhet­né az új szeméttároló élettarta­mát. A csehszlovák fővároson kí­vül az ASA Ostravában és Brünn­­ben is tervez szeméttárolót építe­ni. A vállalat 650 millió schilling forgalom mellett körülbelül 100 millió schilling nyereséget termel. Budapesten, mint ismeretes a nyolcvanas évek elején adták át azt a csehszlovák cégek által épí­tett szemétégetőt, amelynek ka­zánjait később át kellett építeni. A kazánok gyors korrózió miatt gyakori karbantartással, csökken­tett kapacitáson működhettek. A csehszlovák kivitelezők még a nyolcvanas évek közepén 10 millió forintnyi kártérítést fizettek. A kazánokat 1,5 milliárd forintért építették át, és tavaly óta teljes kapacitással működhetnének. üzem irányítása alá helyezik. Mi­vet a környéken hat szódagyár is működött, viszonylag közel egymáshoz, célszerűnek tűnt va­lamennyiben más-más terméket gyártani. Éppen akkoriban szere­tett volna piacra lelni Szlovákiá­ban a kölni Afri-Cola Bluna cég, amellyel így szerződést kötöttek és még a múlt év májusában megkezdték az ismert üdítő gyár­tását a sörgyár gépsorain. Az első hónapban 1600 hektoli­ter, a másodikban 2 ezer 800, a harmadikban 3 ezer 300, a ne­gyedikben, tehát augusztusban, már 4 ezer 100 hektoliter üdítőt gyártottak. A nyári időszakot kö-Az önkormányzat jelenleg a XX. és a XVIII. kerületben vizsgálja új szemétégető építésének lehető­ségeit. Szóba kerülhet a már meglévő rákospalotai létesítmény kibővítése is. Ennek évi 310 ezer tonnás kapacitását még 240 ezer­rel kellene növelni ahhoz, hogy 1996-1997-ben még elégethető legyen a Budapesten keletkezett hulladék. A beruházás megvalósí­tásához azonban 4-5 évre lenne szükség. Ez alatt az idő alatt újabb lakótelepeket is kellene épí­teni. Komoly problémát jelent, hogy az erre alkalmas területek Budapest környékén tsz tulajdon­ban vannak. A fővárosban kísérleti jelleggel jelenleg a XIX. és a II. kerületben folyik szelektív hulladékgyűjtés. Ezek gazdaságosságát még ne­héz kimutatni. A módszer révén mindenesetre növelhető a feldol­gozás. (-9) vetően ugyan csökkent a terme­lés, de azóta átlag 3 ezer hektoli­ter Afri-Colát és egyéb hasonló üdítőt, pl. Kinder-Colát, cukor­mentes Afri-Cola light-ot gyártanak havonta. A valamikori sörgyárban így az Afri-Colából egy év alatt 45 ezer hektolitert gyártottak, s már nem csupán a környéken, hanem Po­zsonyban és a morvaországi pia­con is kelendő ez a termék, pedig az utóbbi esetben a brünni Fruta Vállalat Coca-Colájával kell kon­kurálnia. Az Afri-Cola cég - amely a Cola-italok forgalmazását tekint­ve Németországban a harmadik, Ausztriában pedig a második a ranglétrán - vezetői elégedettek a LIMCO üzem eredményével. Szerintük a galgóciak ez ideig annyit tanultak, amennyi tíz év alatt is a becsületükre válna, (-y) Egy sikeres váltás Sör helyett üdítő ^Hazai gazdasági körkép A közlekedés és Kelet-Szlovókia Arról tartottak kétnapos nemzetközi szemináriumot a múlt héten Kassán a szakemberek, hogy miképpen lehetne pezsgőbbé tenni Kelet- Szlovákia és központja gazdasági életét a közlekedés korszerűsítésével, illetve idegenforgalmának fellendítésével. A rendezvényen részt vett Vladimír Pavle szlovák közlekedési és postaügyi miniszter is, aki megnyitójában azokról a célokról beszélt, amelyeket Szlovákia közleke­dése infrastruktúrájának felújításával kell elérni. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező évtizedben várhatóan növekedni fog az országon áthaladó keleti-nyugati irányú forgalom, s ez szükségessé teszi egy komplex közlekedési rendszer kiépítését. Óva intett azonban attól, hogy Szlovákia a tranzit forgalom füstös-zajos „alagútjává“ váljék. Elmondta továbbá, hogy a környezetkímélő közlekedésfajták részesülnek majd előnyben. Időszerű például a Zsolna-Kassa-Ágcsernyö vasútvonal korszerűsítése, azaz a gyorsvonatok 160 km/óra, s a személyvonatok 120 km/óra sebességének elérése, a teherforgalomban pedig a déli vonal teljes villamosítása. A közúti hálózat bővítése keretében 2005-ig 113 km hosszúságban kellene megépíteni Hybetől Eperjesig a D1 -es autópályát és a 77 km-es útszakaszt Budimírtől az ukrán határig. A városi tömegközlekedésben ezek után a villamosokat és a trolibuszokat helyezik előnybe az autóbu­szokkal szemben. A Mercedes cég igénytelen üzemelésű, univerzális Dualbus jármüvét pl. hamarosan kipróbálják Eperjesen. Az idén kará­csonykor újra beindul a forgalom a felújított kassai repülőtéren is, Magyarország pedig szeretné, ha Csehszlovákia hajózhatóvá tenné a Tiszát és a Bodrogot. Az említett tervek és intézkedések azt a célt szolgálják, hogy Szlovákia - különös tekintettel keleti részének földrajzi fekvésére - megfeleljen a keleti-nyugati és az észak-déli irányú zavarta­lan közlekedés igényeinek. A CSA újít A hazai légitársaság tájékoztatója szerint június 27-én megérkez­nek Prágába az első Boeing 735-500-as repülőgépek, amelyekből ötöt vásárol Csehszlovákia. A közepes távolságok megtételére alkalmas légi jármüvek üzembe helyezésével a CSA megkezdi repülőgépparkja felújításának további szakaszát. Mint köztudott, a csehszlovák légitársaság már hosszabb távokon Airbusokkal, rövidebb távokon pedig ATR típusú repülőgépekkel szállítja utasait. A 111 személyes Boeing 735-500-as típus ma a világ egyik leggyakrabban használt repülőgépe, amely ökológiai szempontból (üzemanyag-fogyasztás, égéstermékek, zajszint stb.) a legkorsze­rűbbek közé tartozik. A CSA repülőgépeinek átlagéletkora az újítás előtt kb. 20 év volt, ma 1,5 év körülire tehető, s ez alighanem a legalacsonyabb a világon. A légitársaság vezetői szerint a repülőgéppark felújítását az utasoknak nyújtott szolgáltatások korszerűsítése követi. Sor került a légitársaság jelének megváltoztatására is. A külföldön semmit­mondó OK feliratot piros-kék ÓSA jelzés váltotta fel. Egy repülőgép átfestése 100 ezer dollárba kerül. Az említett változások és az Air France legnagyobb európai légitársasággal kötött szerződés egyszersmind arra is szolgál, hogy a ÉSA helytálljon a mindinkább erősödő konkurenciaharcban, amely a légiforgalomban a teljes liberalizációnak köszönhetően várható 1993-ban. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a ŐSA-val Csehszlovákia kettésza­kadása esetén, a válasz egyértelműnek látszik: a légitársaság alapítója a Cseh Köztársaság Gazdasági és Fejlesztési Minisztéri­uma, tehát mint cseh vállalatot nem érintené ez az esemény. Növekszik a devizatartalék A Csehszlovák Állami Bank a múlt héten tájékoztatást adott a sajtónak az ország fizetésképességéről és általános anyagi helyzetéről. Eszerint a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság ez év januárjától áprilisáig a kon­vertibilis valutát tekintve +570 millió dollár tartalékot tudhatott magáénak. Ebből a kereskedelem +260 millió dollárral részesedett, a külföldi beruházások pedig 280 millió dollárt tettek ki. Az állami bank devizatarta­léka 570 millió dollárral szaporodott és növekedést könyvelhettek el e téren a kereskedelmi bankok is. Az ország pénzügyi helyzete - az előzetes felmérések szerint - májusban javult tovább, hiszen 31 -én az állami bank mintegy 2 milliárd dollár, a kereskedelmi bank pedig 2,4 milliárd dollár devizatartalékkal rendelkezett. Az állami bank kiterjedt statisztikai felmérést készített a külföldi tőke Csehszlovákiába való beáramlásáról is 1991-ben. A felmérésbe 207 vállalat (ebből 128 csehországi) kapcsolódott be. Eszerint tavaly össze­sen 19 milliárd korona értékű külföldi töke, azaz 640 millió dollár áramlott be az országba. Ennek 87 százalékát a cseh országrészben, 13 százalékát pedig Szlovákiában fektették be. A legnagyobb beruházók Németországból, az USA-ból, Ausztriából, Belgiumból, Franciaországból és Svájcból érkeztek. A további sorrend a következő: Olaszország, Magyarország, a FÁK, Dánia, Hollandia és Svédország. A nemzetgazdasági ágazatok szerint a beruházások elsősorban az autóiparba, a bankrendszerbe, a vegyiparba (Procter, Gamble és Hen­kel), a kerámia- és üvegiparba, a tömegtájékoztatásba, a tanácsadó szolgáltatásokba és a kereskedelembe irányultak. Pozsonyban volt a legtöbb árverés 1991. március 14-töl, azaz a kisprivatizáció kezdetétől ez év májusáig Szlovákiában több mint 14 ezer 200 kereskedelmi, illetve üzemegység került árverésre, de csak 8 ezer 820 talált gazdára. Kikiáltási áruk összesen 10 milliárd 329 ezer korona volt, ám legalább 2 milliárddal többet fizettek értük új tulajdonosaik. A leg­több (729) üzemegység Pozsonyban került kalapács alá, amelyek kikiáltási ára alig volt több fél milliárd koronánál, de 1,1 milliárdért keltek el. A több mint 5 ezer 400 eladatlan üzemegység iránt nem volt érdeklődés vagy ha volt is, nem fizették ki a megszabott időben. (A ŐSTK nyomán) >---------------------------------------------------------------------------------<

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents