Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-23 / 146. szám
4 1992. június 23. Szabad ÚJSÁG Az ipar kilátásai Nyugat-Európában Lassúbb rajt az új évtizedbe Kilenc év után tavaly először állt meg a nyugat-európai ipari termelés növekedése. A gazdaságilag négy legfejlettebb ország - Franciaország, Olaszország, Németország és Nagy- Britannia - harminc vizsgált ágazatából tizennégyben volt visszaesés. Az Európai Közösség tizenkét országa közül 1991-ben termeléscsökkentést tapasztaltak Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában, Nagy-Britanniában. Kis mértékű volt a növekedés Spanyolországban, Luxemburgban, miközben Németországban, Dániában, Írországban és Hollandiában jelentősen megugrott a termelés. Általánosságban elmondható, hogy nagyobb arányú volt a növekedés azokban az országokban, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a német piaccal és olyan ágazatokban igazán jelentősek, amelyek nincsenek összefüggésben az ipari ciklusokkal (élelmiszeripar, dohány- és gyógyszergyártás). Irigylésre egyáltalán nem méltó helyzetbe kerültek ugyanakkor azok a vállalatok, amelyek termékei beruházási jellegűek. Bár a nyugati ipar az új évtizedet nem a legszerencsésebben kezdte, gazdasági alapjai még mindig szilárdabbak, mint a nyolcvanas évek elején. Az ágazatok nagy része számára azonban a stagnáló befektetési-fejlesztési szakasz, melyet elsősorban a strukturális változások keltettek életre, lassúbb rajtot jelent a további évekbe. Idén a világgazdaságban csak mérsékelt élénkülésre van kilátás. Európa iparában is csak egyes beruházásjellegű árucikkek esetében várható kis mértékű javulás, főleg az általános gépiparban, a fémiparban, a vegyipari alaptermelésben. Rosszabb kilátások elé néz az irodatechnika, az élelmiszeripar, a belkereskedelem és a közszolgáltatások. De az már most bizonyos, bármilyen kicsi lesz is az idei növekedés, a tavalyihoz képest nagynak számit majd Míg ugyanis tavaly a nyugat-európai négyesnél 0,6 százalékos volt az átlagos csökkenés, idén 2,1 százalékos növekedésre van kilátás, s mindössze az építőiparban várható visszaesés. Az ágazati kimutatások csúcsain az idei esztendőre azok az ágazatok vannak, amelyek tavaly a legmélyebbre zuhantak: az általános gépipar és a fémipar. Ezen ágazatok nagy része ugyanis rendkívüli mértékben függ a külkereskedelemtől, tavaly pedig Németország kivételével mindenütt csökkent a behozatali kereslet. Nem szabad azonban abban bízni, hogy az európai ipar élénkülése már idén teljes gőzzel beindul. Nem jó kilátásokkal kecsegtet ugyanis az erősen korlátozott gépkocsiipar, mely rengeteget profitált a rendkívül hoszszan tartó, nyolcvanas évekbeli terjeszkedésből, melyet a német egyesülés csak tovább fokozott. De most már Németország keleti tartományainak autóéhségét is kielégítették, így legalább még a jövő esztendőben kitart „visszafogottság“. Csekély növekedésre számíthatnak idén az élelmiszeriparban, a dohányiparban, a gyógyszeriparban, de a belkereskedelemben is, melyre rányomja bélyegét a mindenütt növekvő munkanélküliség. A háztartások vásárlóereje ennek következtében csökken, a fogyasztó bizalmát is aláássa ez a nem kívánatos jelenség. A vas-, az acél- és más fémek gyártása is csak alig-alig növekszik a tavalyihoz képest, mivel a feldolgozóiparban gyenge a kereslet és erősödik a közösségen kívüli európai államok konkurencianyomása is. Ami az egyes nyugat-európai ipari óriásokat illeti, a legrosszabb eredményeket 1991 -ben a brit gazdaság produkálta. Mindössze kilenc ipari ágazat mutatott növekedést; idén csupán három esetben feltételeznek stagnálást vagy visszaesést. Most a növekedésben azok az ágazatok járnak az élen, amelyek tavaly a legnagyobb visszaesést mutatták - 8-12 százalékosat! -, vagyis a gépkocsigyártás, a fémipar és az általános gépipar. Németország rendkívüli ipari dinamikával büszkélkedhetett tavaly. Idén azonban csak 12 ipari ágazatban haladhatja meg a tavalyi eredményeket. A legnagyobb növekedés itt is a gépiparban, a vaskohászatban és az acélgyártásban, valamint a repülőgépiparban várható. Franciaország a második legnagyobb növekedési ütem várományosa idén. A már említett három ágazat legnagyobb arányú növekedési üteme mellett nagyarányú visszaesésre számíthat a francia építőipar, mely befejezte az Euro Disney park építését, így újabb munka után kell néznie. Az olaszországi fejlődést sok politikai kockázat teszi kérdésessé. Sok múlik majd azon, lesz-e mersze a kormánynak szembenézni a nagy költségvetési deficittel és át tudja-e ültetni az európai unióhoz való csatlakozást. Az olasz ipari társaságok kilátásai ágazatonként változnak: tizennyolc nagyobb ütemet mutat ki a tavalyinál, tizenkettőben azonban csökken a fejlődési ütem. Olaszországban fellendülésre az általános gépiparban és a gépkocsiiparban számíthatnak. A tavalyinál rosszabb eredmények várhatók az elektromos háztartási gépek gyártásában, a nyomdaiparban és a belkereskedelemben. Hogy milyen lesz Európa ipara 1992 után? Már a jövő esztendőben élénkülésnek kellene bekövetkeznie több más ágazatban is. A gépipari termelés reálnövekedésének meg kellene közelítenie a 3 százalékos határt. Minden nehézség ellenére az irodatechnika is a legdinamikusabb és legsikeresebb ágazatok közé fog tartozni (4 százalékos várható növekedési ütemmel), mivel mind az Európai Közösség országaiban, mind a keletközép-európai térségben fokozott keresletre van kilátás. A fogyasztói kereslet növekedése az elkövetkező nyolc évben jelentősen javítja majd a fogyasztási és közszükségleti cikkeket gyártó társaságok gazdasági helyzetét (1-1,5 ponttal lesz magasabb a várható növekedés, mint a korábbi évtizedben volt). A legkisebb átlagnövekedés az elkövetkező évtizedben a vegyipari alaptermelésben, a textiliparban, a konfekcióiparban, a vasgyártásban, a fémgyártásban és az acéliparban várható, mivel ezekben az ágazatokban erős lesz a versenyképes ipar a közösségen kívüli országokban is. (E. I. S.) A konzervnyitó végnapjai A Quantumhoz nem kell címke A konzervnyitó napjai minden jel szerint meg vannak számlálva. A CMB angol-francia csomagolástechnikai cég, amely a Nagy-Britanniában évente gyártott mintegy 6 milliárd konzervdoboznak kb. felét állítja elő, piacra dobott egy radikálisan új terméket, amely hosszirányban bordázott külsővel és füllel nyitható tetővel rendelkezik. A cég állítása szerint ez a legfontosabb fejlemény a konzervcsomagolás-technikában azóta, hogy nagyjából 20 évvel ezelőtt feltalálták a két félből összetevődő konzervdobozt. Francisco Serrano, az új termékekért felelős marketingmenedzser elmondta, hogy a CMB már csaknem a szerződéskötésig jutott el egy fogyasztási cikkeket gyártó nagyvállalattal, ezért azt várja, hogy az újfajta konzervdoboz már a nyár végén megjelenhet a szupermarketek polcain. A Quantum fantázianevet viselő konzervdoboz megkülönböztető jellegzetessége a függőlegesen bordázott - test. miáltal szilárdabbá válik a szerkezet,"’és így vékonyabb acéllemezből is előállítható. Valószínűleg többe fog kerülni a hagyományos dobozoknál, a teljesen leváló húzófüles fedőlap miatt. A vállalat ennek következtében úgy véli, hogy kezdetben csak a drágább termékekhez fogják használni az új konzervdobozt, amelynek lényeges újdonsága, hogy a hosszúkás sík lapokból összetevődő oldalfelület miatt nem kell külön papírcímke hozzá, mivel közvetlenül a fémre is lehet nyomtatni. Acéllemezből készült konzervdobozokat először 180 évvel ezelőtt gyártottak a katonaság számára készült élelmiszerek tartósítására. Azokban az időkben a kezdetleges technológia még csupán óránként hat doboz előállítását tette lehetővé; a mai modern gyártóserok azonban már percenként 500 darabot csinálnak. A CMB közölte, hogy az új doboz használatához csak minimális mértékben kell módosítani a meglévő gyártósorokat. (Financial Times) Németországi képes magazin A profil — és mi Rendkívül találó az elnevezése a tizenhetedik éve magyar nyelven is megjelenő németországi képes magazinnak: profil. Csak így, kisbetűsen, profil, vagyis arcéi. Ugyanis, ez a kiváló minőségű papírra nyomtatott, színes, 42 oldalas, havonként megjelenő képeslap korábban a nyugati, most már az egész, az egyesített Németország oldalnézetből, magyar szemmel látott és látható arcélét mutatja az olvasóknak. A hamburgi Friedrich Reinecke Kiadó jelenteti meg, főszerkesztője Peter Dvofák, magyar szerkesztője dr. Hellenbart Gyula, a terjesztési osztály vezetője, Georgine Picone. Kissé talán furcsa, hogy megemlítem a terjesztési osztály vezetőjének a nevét, de nem véletlenül. Történt ugyanis, mintegy tizenkét éve, hogy meglátogattam, akkor Lipcsében (tehát az NDK-ban) élő német barátomat, és nála láttam, életemben először, ezt a képeslapot, a többi közt. Bizonyára érdeklődéssel olvashattam, mert a barátom megkérdezte: Tetszik? Nagyon, válaszoltam. És bármennyire is furcsa, de igaz, a következő hónapban valaki bedobta a postaládámba. Boríték és címzés nélkül, de a legfrissebb kiadású példányt. És ettől kezdve rendszeresen kézbesítették. Esetenként a csomagmegőrzőben került a táskámba. A szolgálati utak alkalmával szállodai szobám asztalán találtam rá. Emlékszem rá jól, hogy Debrecenben az ágyamon volt. Nem tudom, hogy került oda... Később viszont postán és borítékban küldték hazai címemre. Néhány éve szerkesztőségi címemre küldik. Tanúsíthatom - mert tavaly rendeztem sorba, évfolyamonként a nekem küldött példányokat hogy még szocialista értelmezés szerint sem uszított ez a képeslap más államok, a Szovjetunió, vagy az akkori Csehszlovákia ellen. Egyszerűen csak bemutatta a mindenkori Németország profilját. És ami még fontosabb, napjainkban is ezt cselekszi. Állításomat igazolja, bizonyítja a legutóbbi szám Politika című rovata. Idézem a cikkek, írások címét: A szabad világkereskedelem akadályai; A csúcstalálkozók kronológiája; Segítség nyugatról; Politikai lexikon; Klaus Töpfer, a környezetvédő; Német segítség a Harmadik világnak. A Gazdaság rovatban olvasható tanulmányok cimei: A vagyonügynökség feladatai; Mecklenburg-Elópomeránia gazdasági kilátásai; Kutatómunka a DESY- ben és persze, Németország profilját mutatja be a Tájak és emberek rovat két igen érdekes riportja is, amelyek címe: Lábadozik a Rajna, illetve Egy keleti és nyugati kisváros. Figyelemre érdemes viszont, hogy Kultúra és Magazin című rovatai olyan témákkal foglalkoznak, melyek okkal keltenek visszhangot bennünk is, mert a felvetett kérdések nálunk is időszerűek. Bizonyításként megint a címeket idézem: Miért adakoznak a szponzorok? Egy szabadúszó színház; Hulladékproblémák. Legérdekesebb rovat: Találkozások • Kapcsolatok • Visszhangok. És számomra, a régebbi évekhez viszonyítva, egyre több örömet okozó, hiszen már mi is részesei, szereplői vagyunk. Fényképen, szövegben egyaránt. Ebben a rovatban jelent meg például a Magyar-német irodalmi műsorok című, három felvétellel illusztrált tudósítás, mely arról számol be, hogy ...... három kisebbségi író, a pozsonyi Grendel Lajos, a kolozsvári Szilágyi István s a vajdasági Tolnai Ottó mellett Mándy Iván és Ács Margit vendégeskedett..Mármint Hamburgban, a Literaturhausban, a Katolikus Akadémián és az egyetem finnugor tanszékén. HAJDÚ ANDRÁS Csökken az olasz fegyverkivitel A legutóbbi kilenc hónap alatt Olaszország 1 billió 170 milliárd líra értékben exportált fegyvert, tehát jóval kevesebbet, mint korábban. (1985-ben a fegyverexport 4,5 billió lírát tett ki.) A csökkenést feltehetőleg az okozza, hogy tavaly márciusban életbe lépett az a törvény, melynek értelmében mindennemű fegyverkivitelt jóvá kell hagyatni az olasz külügyminisztériummal. A minisztérium az említett kilenc hónap során 463 exportot hagyott jóvá. A legsikeresebb fegyverexportör az Oto Melara cég volt 97 szállítással, öt az Elettronica követte 58, az Augusta 53 és a Gruppo Fiat 30 szállítással. Ami azonban az export értékét illeti, ott a Fiat vezet 315 milliárd lírával, őt az Alenia követi, mely az Aeritalia és a Selenia cégek fúziójával jött létre, s 278 milliárd líra értékben vitt ki fegyvert az országból. Az olasz hadiipar legkeresettebb termékei a G-222-es teherszállító repülőgépek, amelyek az Aleniának 105 milliárdos nyereséget hoztak. A legtöbbet az USA- ba szállítottak belőle, de egyet Csehszlovákia is vásárolt. Belgium az Augustától vett helikoptereket 151 milliárd líra értékben, de nagy volt a kereslet az Oto Melara cég 76/62-es haditengerészeti ágyúi iránt is. (HN) Oroszországban billiós bankjegyek? Oroszországban a harmadik negyedévben 800 milliárd -1 billiárd értékű bankjegyet kell kinyomni, miközben a bankjegykibocsátás az első negyedévben csak 127 milliárd rubel értékű volt, jelentette be az orosz központi bank egyik elöljárója. Barcsuk pénzügyminiszter beismerte, hogy a kormány tévedett, amikor megsaccolta a várható inflációt a kőolaj- és földgáz-áremelést követően. Az árrobbanás ugyanis jóval nagyobb lett a vártnál. A miniszter egyedüli megoldásnak a bérbefagyasztást tartja, mivel a rubelkibocsátás megduplázása az elmúlt öt hónap alatt nem mérsékelte a katasztrofális készpénzhiányt, melyet az infláció okozott. Oroszországban éppen az inflációt tartják a szociális béke egyik legnagyobb veszélyeztetőjének, mivel június elsején az állam már 150 milliárd rubellel tartozott állampolgárainak. Jegor Gajdar miniszterelnök bejelentette, az ország vezetése aranypénzek veretésén gondolkozik, hogy részben mérsékeljék a készpénzhiányt. Fellendülésre várva
