Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-22 / 145. szám

1992. június 22. Szabad ÚJSÁG 3 Politikusok Csehszlovákia felbomlásának veszélyéről „Azt hiszem, meg fogják bánni” Annak ellenére, hogy a nemzetközi sajtó továbbra is bőven foglalkozik a csehszlovákiai fejleményekkel, ma jelentős politikusok véleményeit ismertetjük. A vélemények alaphangja borúlátó, ami nem csoda, hiszen az integrációra törekvő Nyugat-Európának is problémát okozhat a cseh—szlovák szakadás. • Rossz hírek Az Európai Közösség vezetése óva intette a csehszlovák politikusokat, han­goztatva, hogy a két önálló államra sza­kadást megbánhatják. Joao de Deus Pinheiro portugál külügyminiszter, aki jelenleg az EK elnöki tisztjét tölti be, a csehszlovákiai híreket igen rosszaknak minősítette és kijelentette: „Azt hiszem, meg fogják bánni”. Frans Andriessen, az EK külügyi bizottságának tagja a po­zsonyi tárgyalások eredményeit olyan rossz hímek minősítette, amely rákény­szeríti az Európai Közösséget, hogy a múlt évben kötött társulási szerződést átértékelje. Andriessen szerint azonban nem is a társulási szerződés napjainkban Csehszlovákia legnagyobb problémája, hanem az ország sorsa. Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter a cseh— szlovák szakadást lehetővé tevő dönté­seket sajnálatosnak nevezte. • Logikátlan lépés Jacques Delors, az EK bizottságának elnöke szerint nagy kár, hogy a csehek és a szlovákok elválnak. A lépés főleg Szlovákiát sújtja majd, mert ott nagyob­bak a problémák. Delors közölte, hogy a közösség ezt a lépést integrációellenes­nek minősíti, amely ellentétes az EK lo­gikájával. Több miniszter a „tizenket­­tek” luxemburgi külügyminiszteri érte­kezletén a jugoszláviai út veszélyét han­goztatta a csehszlovákiai folyamatokkal kapcsolatban. • Szomorú és borzasztó Nyugtalanságát fejezte ki Csehszlo­vákia széthullása miatt Klaus Kinkel Borisz Jelcin orosz elnök szombaton befejezte kanadai látogatását, és vissza­tért Moszkvába. Általában úgy vélik, hogy Jelcin kanadai látogatásának leg­nagyobb eredménye Mulroney kor­mányfő ígérete, miszerint kormánya több kanadai vállalat oroszországi beru­házásaiért 170 millió dollárig kezességet vállal. Kanada négyszeresére emeli a volt szovjet köztársaságoknak nyújtott műszaki segítség értékét. A 85 millió dolláros segély kétharmadát Oroszor­szág kapja. Kanada 25 millió dolláros segítséget nyújt az oroszországi atom­erőművek biztonságának növelését cél­zó hároméves program támogatására. Jelcin ígéretet kapott, hogy utólagosan még 1 millió tonna kanadai gabonát szállítanak Oroszországnak az idei ara­tás előtt. Nem csoda, hogy az orosz lapok elis­merően szólnak Jelcin amerikai útjának német külügyminiszter. Azt mondta, hogy az erről érkező hí ek „szomorúak és borzasztók”. Megerősítette, hogy Né­metország nem avatkozik be Csehszlo­vákia ügyeibe, de nyugtalan, ha a szom­széd országban nacionalizmus üti fel a fejét. Aggodalmának adott kifejezést, hogy nehéz lesz megakadályozni Cseh­szlovákia széthullását. A szakadás ellen­tétes a német külpolitika érdekeivel, ál­lapította meg a német diplomácia főnö­ke. • A szakadás új problémákat hoz Zbigniew Janas lengyel képviselő, a csehszlovák—lengyel szolidaritási bi­zottság alapító tagja kijelentette, hogy a csehszlovák lépés hatással lesz az egész térségre és Lengyelországra. A fő kér­dés az, hogy a válást jugoszláv mintára, vagy a civilizált európai normák szerint hajtják-e végre. Ha szakadásra kerül a sor, az semmit nem old meg, csak új problémákat hoz — mondta a legerő­sebb lengyel párt képviselője. Veszé­lyeztetve látja a visegrádi hármak törek­véseit is. Jacek Maziarski keresz­ténydemokrata képviselő kijelentette, hogy minden zavar Lengyelország déli határa mentén Lengyelországnak is problémákat okoz. Szerinte Varsó nem változtatja meg álláspontját a Teáin tér­ségében élő lengyel kisebbség ügyében. A kérdést kölcsönös megértéssel akarja kezelni, de hozzátette: „Isten ments, hogy ez a kérdés kiéleződjék”. Jan Litynski, a Demokratikus Szövetség képviselője szerint a csehszlovákiai helyzetet Lengyelországban nyugtalan­eredményeiről. A Nyezaviszimaja Gaze­­ta cikkének a következő címet adta: Az orosz elnök meghódította Amerikát, de hátravan még Oroszország meghódítá­sa. Jelcinnek nagy harcot kell még vívnia országának parlamentjében, mert a Washingtonban aláírt szerződések rati­fikálása korántsem lesz automatikus, véli a moszkvai lap. Vallási zavargások Dajrut egyiptomi városban a szélső­séges muzulmánok három személyt megöltek és nyolcat megsebesítettek. A hírt az egyiptomi belügyminisztérium szóvivője közölte. A muzulmán fanati­kusok keresztény kereskedőket és ren­dőröket támadtak meg. Egyes hírek sze­rint támadást intéztek a vasútállomás el­len is. Ebben a városban már májusban is voltak vallási zavargások, amelyek so­rán 13 embert öltek meg. sággal figyelik. Ügy veszik észre, hogy a szélsőséges erők győzedelmeskednek. Csehszlovákia széthullása Lengyelor­szág számára nagy veszteséget jelente­ne. Reményeinket a föderációba helyez­tük, mondta Litynski. • Sajnálom, hogy ide jutottunk Alexander Dubcek az osztrák Der Standardnak adott interjújában kijelen­tette: nagyon sajnálja, hogy idáig fajul­tak a dolgok, és ennyire kiéleződött a helyzet. Véleménye szerint nincs még minden elveszve. Az állam kettéosztása nem oldaná meg a munkanélküliséget sem, és nem gyorsítaná a gazdasági re­formot. Az államot össze kell tartanunk — mondta Dubéek. Hangoztatta, hogy a szlovák parlamentben csak egyetlen olyan párt van, amely programjában Szlovákia függetlensége mellett áll ki, és ez az SZNP. A Meéiar-párt programja szerint Szlovákia problémáit közösen is meg lehet oldani. Megemlítette, hogy az utóbbi két évben a helyzet fokozatosan radikalizálódott, és amikor Szlovákia Bosznia-Hercegovina fővárosa ellen tegnapra virradóra is folytatódtak a tü­zérségi támadások. McKenzie tábornok szombaton tűzszünetre szólította fel a feleket, de azt nem tartották be. A szerb szélsőségesek tegnap hajnalban megtá­madták Tuzla városát, amely 100 kilo­méterre fekszik Szarajevótól. A várost többnyire muzulmánok lakják. A zágrá­bi rádió szerint a hét végén többhelyütt folytak harcok. A Horvátországba érke­ző menekültek arról adnak hírt, hogy a szerbek Boszniában koncentrációs tá­borokat hoztak létre, és ott 5 ezer mu­zulmánt tartanak fogva. James Baker amerikai külügyminisz­ter az újból fellángolt boszniai harcok­kal kapcsolatban kijelentette, hogy a Nyugat nem zárja ki a katonai beavatko­zás lehetőségét A katonai beavatkozásig azonban ki kell várni, milyen hatást fejte­nek ki az ENSZ Szerbia-elleni szankciói. ENSZ gyorshadtest Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár felszólí­totta a tagállamokat, hogy tartsanak ké­szenlétben ezer katonát, hogy azokat 24 órán belül bárhol a világon bevethessék. A főtitkár megerősítette azt a korábbi javaslatát, hogy az ENSZ-nek álljanak rendelkezésére gyorsan bevethető biz­tonsági csapatok, kapja meg az ENSZ- tagállamok hírszerő szolgálataitól és dip­lomáciai képviseleteitől azokat a tájékoz­tatásokat, amelyek idejekorán figyelmez­tetik a válsággócok kialakulására, még mielőtt azok kezelhetetlenné válnának. Nemzetközi katonai beavatkozásra az ENSZ alapokmánya lehetőséget ad, de ezt még eddig sohasem használták ki. A hidegháború idején ez lehetetlen volt, és az ENSZ-csapatok csak akkor használ­hattak fegyvert, ha megtámadták őket. A gyorshadtest létrehozását Butrosz Gáli a megelőző diplomácia kulcsfon­tosságú részének tartja. Lassul az azeri offenzíva Az EBEÉ kezdeményezésére összehí­vott római konferencia a karabahi hely­zetről kudarccal végződött. Az örmény és azeri küldöttek közötti ellentétek miatt a Minszkbe tervezett konferenciát elha­lasztották. Olaszország, amely a tanács­kozáson elnökölt, a legközelebbi ülést jú­nius 29-ére hívta össze, tehát hat nappal azutánra, hogy az eredeti terv szerint a minszki konferenciát meg kellett volna tartani. A karabahi harcterekről arról ér­keznek jelentések, hogy az azeri offenzíva lelassult. Az örmény csapatok ellentáma­dásba mentek át, és a mardakerti járásban néhány községet sikerült visszafoglalniuk. Sztyepanakertbe megérkezett a csehszlo­vák humanitárius segélyszállítmány. külön problémáira figyelmeztettek, cseh részről mindig azt a választ kapták, hogy a reformot altatják lefékezni. 1989 óta nem valósult meg államjogi vonatkozás­ban még az sem, amit az eredeti 1968-as föderációs alkotmány tartalmazott. Ezért a nacionalisták és a szeparatisták csendben sütögethették pecsenyéjüket. • A demagóg politika veszélye A magyarországi Népszava interjút közöl a Kereszténydemokrata Párt el­nökével, Václav Bendával. Benda sze­rint a csehszlovák állam széthullása ked­vezőtlenül befolyásolná az együttműkö­dést a térségben. „Attól tartok, hogy Szlovákia kiválása esetén ott a populis­ta, demagóg politika kerülne túlsúlyba. Szlovákiában ellenségképet kezdtek ki­alakítani, de ez nemcsak a esetiekre vo­natkozik. Egyre újabb ellenségeket ke­resnének, amelyek között nyilván ott lesz a szlovákiai magyar kisebbség is. Ez bizonyára kedvezőtlenül hatna a ma­gyar—szlovák viszonyra” — mondta Benda. A bosznia-hercegovinai harcok foly­tatása miatt Ausztria külügyminisztere felszólította az ENSZ főtitkárát, hogy teremtse meg a feltételeket egy bizton­sági övezet létrehozásához a szarajevói repülőtér környékén. Alois Mock sze­rint ez megerősítené Izetbegovics elnök helyzetét. Bosznia-Hercegovina elnöksége szombaton hadiállapotot hirdetett a köztársaságban. Általános mozgósítást rendeltek el, és bevezették az általános munkakötelezettséget. Az elnökség szó­vivője nem közölte, hogy a döntés meg­hozatalánál jelen voltak-e a boszniai szerbek képviselői is. Megoldás Dél-Tirolban Ausztria és Olaszország ENSZ-nagy­­követei átadták Butrosz Gáli főtitkár­nak azokat a dokumentumokat, ame­lyek hivatalosan kinyilatkoztatják, hogy az észak-olaszországi tartomány német kisebbségének jogairól folyó vitát meg­oldották. Dél-Tirol problémája már 32 éve húzódik. Ausztria annak idején a Biztonsági Tanács beavatkozását kérte, hogy biztosítsák az olasz fennhatóság alá került Dél-Tirolban a német nyelvű kisebbség jogait. A tartományt az ola­szok Felső-Adigének, az osztrákok Dél-Tirolnak hívják. Idén június 11-én közölték, hogy Róma teljesítette mind­azokat a kötelezettségeket, amelyeket a dél-tiroli német kisebbség jogainak védelmére vállalt. A 440 ezer lakosú Dél-Tirol 70 százalékban németajkú. Róma Dél-Tirolban biztosította a két­nyelvűséget, a német iskolák működé­sét, a közszolgáltatások fejlesztését, a közéleti tisztségek nemzetiségi arányú elosztását stb. Együtt az űrkutatásban A NASA amerikai űrkutatási hivatal és az orosz űrkutatási ügynökség Was­hingtonban kereskedelmi egyezményt kötött. Ez megfigyelők szerint a két or­szág űrprogramjainak integrációjához vezethet. A NASA 10 millió dollárt fizet az orosz ügynökségnek azért, hogy meg­vizsgálhassa az orosz űrrendszerek szer­kezetét. Arra számítanak, hogy a Szojuz TM űrhajó az amerikai Freedom űrállo­más számára a mentőrakéta szerepét tölthetné be. Az űrállomások kiszolgálá­sa terén az oroszoknak sikerült sok problémát megoldaniuk, amire az ame­rikai fél is igényt tart. Arra is számíta­nak, hogy 1995-ben vagy 1996-ban ame­rikai űrrepülőgép kapcsolódhatna az orosz Mir űrállomáshoz. A távlati tervek között szerepel a közös Mars-kutatás is. Biztonsági konferencia Budapesten A nációnál izmus-betegség jelei Tegnap ért véget Budapesten az Európa biztonságáról megtartott konferencia, amelyet az amerikai hadászati kutatásokat végző társaság, a Rand Corporation rendezett. Az amerikai küldöttségen kívül jelen voltak Csehszlovákia, Magyar­­ország és Lengyelország, a visegrádi hármak képviselői. Csehszlovákiát I .ubos Dobrovsky védelmi miniszter képviselte. A konferencián megtárgyalták a ma lényege, hogy helytelenül elsőrendű- Szovjetunió széthullása és a jugoszláviai polgárháború nyomán kialakult helyze­tet, de Csehszlovákia érdekei és védelmi politikája is napirendre került. Dob­­rovsty szerint a tanácskozáson kitűnt, hogy az európai konfliktusokban való részvétel nem képezi az USA létérdeke­it. Dobrovsky a konferencián azt bi­zonygatta, hogy kizárja a Jugoszláviához hasonló helyzet kialakulását Csehszlo­vákiában. Ezzel szemben azonban Cseh­szlovákiában is hasonló folyamat kezdő­dik, amely az éledő nacionalizmus be­tegségének jeleit viseli magán. A problé-Jelcin meghódította Amerikát Oroszország még hátravan nek tekintik a nemzeti jogokat a polgári jogok helyett, pedig az előzőek az utób­biakból fakadnak. Dobrovsky tegnap tárgyalt Für Lqjos magyar védelmi miniszterrel, aki bizto­sította csehszlovák kollégáját, hogy Ma­gyarország sokoldalúan együtt kíván működni a visegrádi hármak minden or­szágával. „Amennyiben a hármakból négyek lesznek, a tagországok és az eu­rópai biztonság érdekei azt követelik, hogy folytassuk azt a tevékenységet, amelynek az elmúlt két év alatt leraktuk az alapjait” — mondotta Dobrovsky. Harcok Szarajevóban és Tuzlában Hadiállapot Boszniában Írországban pontosították a népszavazás eredményeit. Eszerint az Európai Unió létrehozása mellett a vá­lasztók 69 százaléka, ellene pedig 31 százaléka szavazott. A népszavazáson a bejegyzett választók 57 százaléka vett részt. N émetország védelmi minisz­tere úgy véli, hogy a jövő évtől már német katonák is részt vehetnek az ENSZ békefenntartó erőinek külföldi bevetésében. A terv megvalósításához arra van szükség, hogy a két vezető párt, a CDU és az SPD egyeztesse álláspont­ját a kérdésben. Német katonák külföldi bevetését ugyanis csak az alkotmány módosítása után lehet napirendre tűzni. IrAK és az ENSZ képviselői Bécs­­ben tárgyalásokat kezdtek az iraki kő­olajkiviteli embargó esetleges feloldásá­ról. Mint ismeretes, az ENSZ BT 1991- ben engedélyezte Iraknak 1,6 milliárd dollár értékű olaj kivitelét. A mostani tárgyalásokról nem szivárogtak ki rész­letek. M agyarország és Szerbia külügyminiszterei Budapesten találkoz­tak. Mindkét fél nagy jelentőségűnek tartja a rendszeres kapcsolatokat min­den szinten. A jószomszédi kapcsolatok helyreállításához azonban még további igyekezetre van szükség. É sztországban szombaton kezdték meg a pénzbeváltást rubelről észt koronára. 1500 rubelig 10:1 arány­ban, ezen felüli összeget pedig 50:1 arányban váltanak be. Az 50 ezer rube­len felüli bankbetéteket csak akkor vált­ják be, ha a tulajdonos igazolja az összeg eredetét. Az észtországi pénzbeváltás szinte teljesen olyan, mint a csehszlová­kiai volt az 50-es évek elején. HoNECKER volt német vezető rövidesen menedékjogot akar kérni az Orosz Föderációban. Amennyiben ké­relmét elutasítják, orosz bírósághoz for­dul. Szakértők szerint az ilyen per két évig is eltarthat. Honecker továbbra is Chile moszkvai nagykövetségén tartóz­kodik. MOSZKVÁBAN az osztankinói te­levíziós központot bekerítve tartják a Dolgozó Oroszország vezette Jelcin-el­lenes mozgalom tüntetői. A tüntetések már több mint egy hete tartanak, s a tüntetők azt követelik, hogy a televízió­ban adásidőt biztosítsanak számukra. Mára azt várják, hogy új lendületet kap a tüntetés, mert a Szovjetunió elleni fa­siszta támadás évfordulójáról is megem­lékeznek. A hatóságok figyelmeztették a tüntetőket, hogy megfelelő intézkedése­ket tesznek a rend helyreállítására. LÍBIÁBAN Tripolis közelében fel­robbant egy robbanóanyag-raktár. A szerencsétlenségnek kilenc halálos és 148 sebesült áldozata volt. A raktárban útépítő- és kőbánya vállalatok tárolták a robbanószereket. O roszországban korrupció vádjával egy politikust tartóztattak le, aki 1 millió rubelt (8333 dollárt) foga­dott el azért, hogy egy városi épület bérleti szerződését meghosszabbítsa. Ingatlanügyben elfogadott félmilliós ke­nőpénzt miatt már a múlt hónapban is letartóztattak egy városi tisztviselőt. Az EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN a hét végén több légibaleset történt, ame­lyek során összesen 17 ember vesztette életét. Egy Cessna 402-es kélmotoros kis repülőgép sétarepülés során egy in­dián rezervátumba zuhant. A haditenge­részet H-53 típusú helikoptere Virginia Beach közelében robbant fel. Kaliforni­ában gyakorlórepülés közben egy Cob­­ra-1 típusú helikopter zuhant le. A usztráliában óriásbaktériu­mot fedeztek fel, amely mikroszkóp nél­kül is látható. A baktérium 1 milliószor nagyobb a szokásosnál. A Sydney-i tu­dósok húsz ilyen baktériumot találtak egy hal emésztőszervében. BERLINBEN ötezer homoszexuá­lis férfi és nő tüntetett amiatt, hogy a német egészségügy nem törődik az AIDS megelőzésével. Berlinben becslé­sek szerint a homoszexuálisok száma meghaladja 300 ezret. A FRANCIA Bordeaux-ban egy fiatalember öngyilkosságot akart elkö­vetni, és lakásában megengedte a gáz­csapot. Közben meggondolta a dolgot, a gázcsapot elzárta ugyan, de rágyúj­tott egy cigarettára. Á lakás felrob­bant, az öngyilkosjelölt súlyos égési se­bekkel kórházba került.

Next

/
Thumbnails
Contents