Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-22 / 145. szám

Havel bizakodva aggódik / / Szeptemberig haladékot kapott az ország Politikai egyezmény és ideiglenes kormány Szombaton a kora hajnali órákban ért véget a Polgári Demok­rata Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom megbeszé­léseinek negyedik fordulója, melynek lényege az volt, hogy egy minimális közös programot találjanak a leendő szövetségi kor­mánynak, illetve hogy megvessék az államjogi elrendezés meg­változtatásának alapelveit. A tanácskozás lényegét képezte, hogy megszülessen az a két doku­mentum, amelyen a csúcsszintű megbeszélést megelőzően a két politikai erő szakértői már dolgoz­tak. Az egyik a kormányprogram alapelveit tartalmazza, a másik egy politikai nyilatkozat, mely rögzíti, hogyan fognak tovább dolgozni e két párt képviselői a szövetségi par­lamentben, hogy ne tegyék lehetet­lenné egymás munkáját. A Szövet­ségi Gyűlésben ugyanis olyanok az erőviszonyok, hogy a baloldali — ezek közé tartozik Meőiar DSZM-e is — és a jobboldali — ide tartozik a PDP — poltikai erők kölcsönösen meg tudják akadályozni, hogy a má­sik javaslatait elfogadják, ezáltal tu­lajdonképpen működésképtelenné tudják tenni a parlamentet. Tárgyszerű lista — miheztartás végett A szombat hajnali sajtótájékozta­tón Vladimír Meciar ismertette a politikai nyilatkozatot, amely lénye­gében „kiegyezés” a két fél között. Az alábbiakat tartalmazza: 1.) A PDP és a DSZM vezetői tudatosítják nagyfokú történelmi fe­lelősségüket abban a helyzetben, mely az 1992-es választásokat köve­tően a Cseh Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban bekövetke­zett, és szándékuk szerint közösen, alkotmányos úton akarják azt meg-2.) Céljuk a szövetségi állam min­den alkotmányos szervének folyto­nosságát és az 1989 novembere után elindított folyamatokat meg­őrizni, ezért megegyeztek abban, hogy létrehozzák a szövetségi kor­mányt, megegyeztek annak prog­ramnyilatkozata alapelveiben, mely része e szerződésnek. 3. ) Megállapítják, hogy az állam­jogi elrendezés terén választási programjaik és politikai céljaik kü­lönbözőek, mivel a PDP az egyetlen működőképes és ésszerű államfor­mának a közös államot tartja mind Csehország, mind Szlovákia szem­pontjából, mégpedig föderatív el­rendezésben, mely nemzetközi jogi szempontból egy országot jelent, míg a DSZM a konföderációt tartja elfogadhatónak, melyben mind­egyik köztársaságnak saját nemzet­közi jogi szubjektivitása van. A PDP inkább a két teljesen önálló országot részesíti előnyben a konfö­derációval szemben, vagyis a jelen­legi állam alkotmányos felosztását. 4. ) Ebben a helyzetben a felek közös feladatuknak tartják, hogy minden lehetséges törvényes esz­közzel olyan folyamatot kezdemé­nyezzenek, amely 1992. szeptember 30-áig megegyezéshez vezet a két nemzeti tanács közt az államjogi rendezés kérdésében. 5. ) Ha két nemzetközi jogi státu­sú állam jön létre, a DSZM és a PDP a jószomszédi és baráti vi­szony, valamint az együttműködés érdekében jónak tartanák olyan együttélési és együttműködési for­mákat létrehozni a két ország kö­zött, mely megfelel hagyományaik­nak, de jelenlegi és jövendő szük­ségleteiknek is. (Folytatás a 2. oldalon) A szakszervezeti konföderáció új vezetői Felkészültek a tárgyalásokra A hét végén tartotta közgyűlését a Szakszervezeti Szövetségek Szlo­vákiai Konföderációja, amelynek résztvevői hosszas vita után módosí­tással jóváhagyták az idei évre szóló költségvetés javaslatát. Az ülés résztvevői megválasztották az új ve­zetőséget. Az eddiginél erőteljesebb és sikeresebb érdekvédelem végett 13 tagú vezetőséget választottak. Az új elnök Alojz Englis lett, míg az al­elnöki tisztséget Frantisek Kurej, Marián Mesiarik és Kamii Vaj­­norsky tölti be. Ladislav Polkát az SZNT képviselőjét is beválasztották a vezetőségbe, hogy ezáltal is javul­janak a parlamenttel, illetve a kor­mánnyal folytatandó tárgyalásokon a szakszervezetisek feltételei. A közgyűlés résztvevői négy pontban összegezték tevékenységük legfontosabb területeit. Mindeneke­lőtt a foglalkoztatáspolitikában kí­vánnak jobb eredményeket elérni, emellett az eddiginél jóval nagyobb figyelmet akarnak szentelni a mun­kajogi kérdésekkel kapcsolatos problémák megoldásának. A konfö­deráció fontos feladatának tartja, hogy a továbbiakban már ne csök­kenjen a lakosság életszínvonala. Természetesen a környezetvédelmi Tegnap Pozsonyban ülésezett a De­mokratikus Baloldal Pártjának vezető­sége, amelynek tagjai elsősorban az idő­szerű belpolitikai helyzetről tárgyaltak. A tanácskozást követően kiadott nyilat­kozatban elégedetten nyugtázzák, hogy a PDP és a DSZM közötti tárgyaláso­kon lehetővé vált valamennyi parla­ment, illetve kormány létesítése. A DBP szerint azonban nem a legmegfe­lelőbb megoldás, hogy az államjogi el­rendezés kérdéseiről csupán két párt tagjai döntsenek. A baloldaliak szerint a törvényhozó testületek 650 képviselőjének van man­problémák orvoslása is az elsődle­ges feladatok közé tartozik. A tanácskozás résztvevőit Ri­chard Falbr, a Szakszervezeti Szö­vetségek Csehszlovákiai Konföderá­ciójának az elnöke tájékoztatta a (Folytatás a 2. oldalon) dátuma erről a kérdésről dönteni, s az ő munkájukat kellene népszavazás útján megítélni. Javaslatuk szerint a tárgyalások me­netét az SZNT alkotmánytörvényének elfogadásával kellene szabályozni, ha­sonlóan mint a szuverenitással kapcso­latos kérdésekét. A Demokratikus Bal­oldal Pártja vezetőinek véleménye sze­rint a PDP—DSZM tárgyalások során elodázzák az olyan meghatározóan fon­tos kérdések megoldását, mint amilyen a gazdaság élénkítése, az agrárszféra megmentése, illetve a környezetvéde­lem hatékonyabbá tétele. A Demokratikus Baloldal Pártja szerint Elodázzák a megoldást Nevén nevezett dolgok Vasárnap délutáni rádiós beszélgetésében a köztársasági elnök, Václav Havel elmondta, a PDP és a DSZM megegyezését követően nem fenye­get összeomlással az államigazgatás, nincs kormányválságra, alkotmá­nyos válságra kilátás, mivel a politikai egyezség alapján kinevezhető lesz a szövetségi kormány. Havel fontosnak tartotta még, hogy mindkét politikai erő a novem­ber utáni fejlődés folytatására köte­lezte el magát mind a gazdasági re­form, mind a külpolitikai terén. „Igaz, ezt az egyezséget behatárolja a szövetségi állam léte”, de a szerző­dés szerinte sem tartalmazhat töb­bet az ország jövőjéről, hiszen e te­kintetben a két párt véleménye homlokegyenest eltérő. Havel sze­rint az is lényeges, hogy a szerződés konkrét időpontot ad meg az állam­jogi viták tisztázására, mivel azon­ban a szerződésben kimondottak kétértelműek, tart attól, hogy mó­dot adnak az alkotmányostól eltérő­en kilépni a föderációból. Havel elmondta, mindkét fél je­lentős engedményeket tett. A szlo-KDM-nyilatkozat vák lemondott az államtitkárokról, lemondott a szövetségi tévé és rádió megszüntetéséről, a cseh elfogadta a paritásos rendezést a kormány­ban, ami egyértelműen konfödera­­tív elem. Havel bizakodik, hogy a héten egyezség születik a szövetségi kor­mány személyi összetételéről, s júni­us 26-án — az eddigi kormány le­mondását követően — kinevezheti az újat. Havel valószínűleg beszédet mond majd az új Szövetségi Gyűlés­ben is, hogy tájékoztassa a képvise­lőket arról a kormányról, amelyet elfogadásra ajánl nekik, hiszen csak a parlament jóváhagyásával foglal­hatja el helyét az új kormány, a két­­párti megeggyezés ellenére is. A döntést megelőzően: népszavazást A Kereszténydemokrata Mozga­lom Tanácsának ülését követően Pozsonyban sajtóértekezletet tartott Ján Carnogursky elnök. Újságírók jelenlétében felolvasta a KDM Tanácsának nyilatkozatát a jelenlegi belpolitikai helyzettel kapcsolatosan. Ebben többek kö­zött szerepel, hogy a KDM nem vál­toztat politikai álláspontján. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom politikai tevékenységét Szlovákia jövője szempontjából ve­szélyesnek nyilvánítja. A nyilatkozat megszövegezői hangsúlyozzák, hogy a cseh—szlovák problémák megol­dására a választásokon győztes párt­nak, illetve mozgalomnak keresni kellene a mindkét fél számára elfo­gadható megoldásokat. A KDM szerint az államjogi el­rendezéssel kapcsolatos végleges döntést megelőzően népszavazást kell kiírni, hogy ne a lakosság véle­ményét figyelmen kívül hagyva döntsenek Szlovákia sorsáról. A mozgalom tagjai parlamenti ellen­zékként továbbra is a demokrácia megőrzését fogják szorgalmazni. Meg akarják akadályozni, hogy a rendszerváltást megelőzően uralko­dó politikai erők helytelen döntése­ket hozzanak. Carnogursky cáfolta, hogy a cseh politikai vezetéssel folytatott koráb­bi tárgyalásaik során hasonló mód­szerekhez folyamodtak, mint jelen­leg azt a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom tagjai teszik. Hangsú­lyozta, hogy két, egymástól alapve­tően különböző tárgyalási módszer­ről van szó. Kifejtette: amíg a KDM mindig kész volt az elfogadható kompromisszumok megkötésére, addig a DSZM kizárólag ultimativ követeléseket hangoztatva ül tár­gyalóasztalhoz. A PDP és a DSZM legutóbbi pozsonyi tanácskozásaival kapcsolatosan leszögezte, hogy a fejleményeket figyelembe véve Szlo­vákia számára most kezdődik, a ne­héz, politikai és gazdasági szem­pontból egyaránt kritikus időszak. (Folytatás a 2. oldalon) Ki lesz a belügyminiszter? Pénteken a késő esti órákban tette közzé a hírt a sajtóiroda, mely szerint az új szlovák kormány belügyminisz­tere Tóth János, az ed­digi oktatási miniszter­­helyettes lesz. A sajtói­roda munkatársa sze­rint pénteken erről Bo­­huslav Géci, a Demok­ratikus Szlovákiáért Mozgalom elnökének a szóvivője adott tájékoz­tatást. Tóth János még szombaton cáfolta a hírt, mely szerint őt jelöli a DSZM a belügyi tárca élére. A sajtóiroda mun­katársának adott nyilat­kozatában hangsúlyoz­ta, hogy jelöléséről a DSZM egyetlen vezető­jével sem folytatott tár­gyalásokat. Erről senki nem beszélt velem, s én nem is akarok ilyen posztot betölteni, mivel nem ismerem az ágazat problémáit — hangsú­lyozta Bohuslav Géci, akire hivatkozva közölték a hírt, kijelentette, hogy a sajtóiroda munkatársa információját félreértet­te, mert Tóth János jelö­lését sem megerősíteni, sem pedig cáfolni nem tudta. Tehát továbbra sem ismeretes, hogy ki­nek állt szándékában félretájékoztatni a köz­véleményt. Ülésezett a DP végrehajtó bizottsága Ne két párt Zsolnán ülésezett a Demokrata Párt végrehajtó bizottsága. A tanács­kozáson jelen levők áttekintették a választások után kialakult belpolitikai helyzetet. A résztvevők hangsúlyoz­ták: aggódással figyelik a Polgári De­mokrata Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetőinek tárgyalásait. Nyilatkozatukban leszö­gezik, hogy veszélyben van a közös ál­lam. Követelik, hogy az államjogi el­rendezéssel kapcsolatos meghatározó fontosságú kérdésekben ne csak a két győztes párt képviselői döntsenek. Hangsúlyozzák, hogy az ország továb­bi sorsát illetően kizárólag csak a la­kosok dönthetnek népszavazás útján. határozzon! A végrehajtó bizottság tagjai meg­vitatták a demokrata pártokat, illetve mozgalmakat tömörítő blokk létesíté­sével kapcsolatos legfontosabb kérdé­seket. A kezdeményezést támogatá­sukról biztosították. Az előkészítő bi­zottság vezetőségébe Ján Holcíkot és Vladimír Pavlet, a leköszönő kor­mány két demokrata párti miniszterét jelölte. Az ülés résztvevői elfogadták Peter Missíknek, a Demokrata Párt alelnökének lemondását. A tanácskozás résztvevői úgy dön­töttek, hogy a DP további politikai te­vékenységét a szeptemberben meg­tartandó ötödik közgyűlésen határoz­zák meg, illetve pontosítják.

Next

/
Thumbnails
Contents