Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-20 / 144. szám

8 1992. június 2i Amerikai elnökválasztás Az ANC a szankciók mellett Szabad ÚJSÁG______________ Ross Perot, a vihar Tavaszi tündöklés, színes szap­panbuborék — néhány hete még így vélekedhettek Ross Perot texasi üzletember elnökjelöltségéről azok az amerikaiak, aki egyáltalán emlé­keztek a névre a sajtó hasábjairól, vagy Ken Follett „Sasok szárnyán” című regényéből, s kapcsoltak: igen, ő az a texasi milliárdos, aki saját pénzén kerestette a Vietnam­ban eltűnt amerikai katonákat, s aki kalandos mentőakciót terveit ki két alkalmazottjának a forradalmi Te­heránból való kiszabadítására. Gyáros és emberbarát A 62 esztendős férfi, akinek neve mellett a „Nemzetközi ki kicsodá­ban” az áll: gyáros és emberbarát, nem tartozik egyik párthoz sem, így nem kellett végigküzdenie a hat ál­lamban egyidejűleg lezáruló elővá­lasztásokat, amelyek eredménye­képp George Bush és Bili Clinton kiverekedték meguknak a saját pártjukon belüli elsőséget. Perot hi­vatalosan ugyan még nem jelentet­te be jelöltségét, de szorgalmasan gyűjti (és semmi kétség, hogy meg is szerzi) a ehhez szükséges aláírá­sokat. Erősödő kampánya és költe­kezése arra utal: komolyan beszáll a választási küzdelembe. Nem is minden esély nélkül. Egy közvélemény-kutatás szerint ugyanis az amerikai felnőttek 33 százaléka Perot-t szeretné elnök­nek, miközben Bush-t csak 28, Clintont 24 százalékuk támogatná; az előválasztások egyik legfonto­sabbikának tartott kaliforniai szava­záson a hagyományos republikánu­sokról kiderült, hogy nagyobb arányban támogatják Perot-t, mint a párt által indított Bush-t, s a de­mokraták közül is kicsivel többen szavaznának rá, mint Clintonra. Ross Perot — állítják egybe­hangzóan a megfigyelők — a legko­molyabb független elnökjelölt az­óta, hogy Theodore Roosevelt, mi­után már korábban elnök volt, 1912-ben, párttámogatás nélkül, il­letve egy külön erre az alkalomra fabrikált pártocska élén jelöltette magát. A tét nélküli kis előzetesek és holmi szakértői vélemények talán még nem izgatták volna föl Bush elnököt, az a hír azonban már igen, hogy Perot fölbérelte az USA leg­nagyobb ászainak tartott kampány­­menedzsereket, a demokrata Car­­tert 1976-ban a Fehér Házba juttat­­tó Hamilton Jordánt, és az 1980-as Reagan-kampányt irányító Ed Rol­­linst. Bush-t annyira fölkavarta e nagyágyúk szerződtetése, hogy el­határozta: fölmenti hivatalából Dick Cheney védelmi minisztert, hogy ő menedzselhesse újraválasz­­tási kampányát. A tévéállomásoktól (ezt eddig több száz sajtókonferen­ciája közül mindössze egyszer, az Öböl-háború kitörésekor tette) fő­műsoridőt kért, s bosszankodott, hogy a legnagyobbak nem hajlan­dók egyenesben közvetíteni. Sikeres üzletember „Azért szerződtünk Perot-hoz — indította a hírneves menedzserpá­ros a kampányt —, mert egyik párt sem képes kilábalni a washingtoni politikai mocsárból.” Meg persze — ezt ugyan nem mondták — pén­zért, amiből a saját kampányát fi­nanszírozó, s e forrásból egy bírósá­gi döntés nyomán tetszése szerint költekező Perot-nak annyi van, mint a pelyva: 2,6 milliárd dollár kötvényekben és más stabil érték­papírokban, 350 millió különféle in­gatlanokban, 200 millió a Perot Systems számítógépes cégben; vil­lámgyors motorcsónakjai, repülő­gépei és helikopterei 75 milliót ér­nek, s ugyanennyire taksálják más vállalatoknál lévő részesedéseit. Pe­rot lazán megfizetheti a tévé főmű­soridejét, de ingyenreklámot is ren­geteget kap, hiszen — mint friss meglepetésen — valósággal csün­­genek rajta az újságírók. Perot támogatói közt több a fér­fi, mint a nő, több a fehér, mint a színesbőrű; bőven akadnak kis jö­vedelmű hívei, de még népszerűbb az évi 75 ezer dollárnál többet kere­sők körében. A nagyvállalatok me­nedzserei és tulajdonosai nincsenek róla valami nagy véleménnyel, de a kistulajdonosok többsége rajong érte. A tipikus Perot-listák türel­metlenek a mai politikusokkal és pártokkal szemben, egyértelmű és egyszerű szavakat akarnak hallani. Abban bíznak, hogyha ez az ezer dollárból sok munkával milliárdo­­kat csináló népi hős fölmegy Was­hingtonba, gyorsan — lehet nyer­sen, de igazságosan — rendet tesz: elintézi a tátongó költségvetési defi­citet, megszünteti az érdemtelen cégek és ágazatok szövetségi támo­gatását, kirúgja a bürokraták felét, megállítja a bevándorlási özönt, s tesz a gazdaság föllendüléséről, mindenekelőtt arról, hogy a délke­let-ázsiai verseny ne ártson az ame­rikai üzleti életnek. „Határozott elvek” A texasi milliárdos a kampány során állást foglalt az abortusz sza­badsága mellett, kiállt a homosze­xuálisok jogaiért, s a fegyvertartás feltételeinek megszigorításáért, egy ízben pedig azt mondta, hogy az olyan gazdagok, mint ő, igazán fi­zethetnének egy kicsivel több adót. De nem beszélt ennél sokkal lénye­gesebb dolgokról: a külpolitikáról, a nagyvárosi nyomorról, az egész­ségügyi ellátás gondjairól; kitérő vagy meglehetősen gyenge válaszo­kat adott, amikor arról kérdezték, hogy miképp faragná le a költségve­tés hiányát. „A részletes program­nál fontosabbak a határozott elvek” — szokta mondani, s nem engedi magát becsalogani a konkrétumok ingoványos mezejére. (HVG) A döntéssel az Egyesült Álla­mokba szállított magyar áruk — 1991-ben 366 millió dollárt tett ki — közel 50 százaléka vámmentes­séget élvez. Ezzel az aránnyal Ma­gyarország — noha csak 1989 no­vemberétől nyerte el a lehető leg­kedvezőbb vámelbánást — egyike a kedvezmények legteljesebb kihasz­nálójának. Az Egyesült Államoknak a világ valamennyi országából származó importjából ugyanis csak 2,8 száza­lék a preferenciális elbánás alapján vámmentesen bonyolított import. Az amerikai piacon ezt a vámelbá­nást egyébként összesen 137 ország élvezi, amelyeknek az Egyesült Ál­lamokhoz való politikai, gazdasági viszonya baráti jellegű. A most ho­zott döntés része az amerikai elnök által 1991 júliusában meghirdetett kereskedelemfejlesztési kedvezmé­nyeknek, amelyeket Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és Bulgária számára biztosított az Egyesült Államok. Magyar részről eredetileg 41 ter­mékre kérelmezték a vámmentes­ség kiterjesztését, ebből az Egyesült Államok törvényhozása 30-at foga­dott el. Az elutasított termékek között szerepel a Goya sajt, a paradicsom­por, a must, az asztali borok, a to­­kajibor-esszencia, a gyümölcspálin­ka, az értékesebb porcelán,, az ol­csóbb ‘éttermi porcelán és a golyós csapágy. Az elutasított termékek amerikai exportja ugyancsak 15 millió dollár volt 1991-ben. Ezeket az adminisztráció az amerikai ter­melők szervezett és kemény fellé­pése miatt nem fogadta el, akik az amerikai elnökválasztásra való te­kintettel mindent latba vetnek, hogy meglévő piaci pozícióikat megőrizzék. Ezzel egyidejűleg közzétették a többi kedvezményezett ország által kérelmezett 1991. évi GSP (legna­gyobb kedvezmény)-listát. Ezekből a magyar export is vámmentességet élvez. A 15 millió dollár értékű addicio­nális vámmentesség ezen lehetősé­geket is figyelembe veszi. (NAPI) Hétvégi tilalom Ausztriában Európa számos országában a hétvégeken és ünnepnapokon ti­los a kamionforgalom. Van, ahol a korlátozás csak a vakációban érvé­nyes. Július 1-jétől Ausztriában életbe lép a 7,5 tonnánál súlyo­sabb kamionok hét végi kijárási tilalma: szokás szerint augusztus végéig szombat délután 15 óra és vasárnap este 22 óra között nem vehetnék igénybe az autó­sztrádákat és a kerülőútnak meg­felelő országutakat. A közlekedési minisztérim azt tervezi, hogy ezzel a már bevett gyakorlattal szemben már szom­bat reggel hét órától kitiltaná a teherautókat a tranzitutakról. El­sőként a felső-ausztriai kereske­delmi kamara jelentette be tilta­kozását a tilalom kiterjesztése el­len. Arra hivatkozik, hogy a hét végi tilalommal nem csupán a gaz­daság lenne hermetikusan elszige­telve a külvilágtól, hanem az üze­mek árucseréje és a fogyasztók el­látása is megbénulna. (N) Egy hónapja még nemcsak az európaiak, de az amerikaiak többsége is legföljebb kalandregények hőseként ismerte Ross Perot texasi milliárdost, aki most — néhány felmérés eredmé­nye szerint — nagyobb esélyekkel indul az elnökségért folyó versenyfutásban, mint George Bush vagy Bili Clinton. Ha sikerül neki, ha nem: az utóbbi hetekben médiasztárrá vált férfiú elnöki ambícióit ma már mindenki komolyan veszi. Dél-Afrikában nem lesz könnyű az átmenet Frederik W. de Klerk dél-afrikai államfő meggondolatlannak tartja az Afrikai Nemzeti Kongresszusnak (ANC) a sztrájkokra, a bojkot­tokra és a parlament esetleges elfoglalására irányuló akciótervét, ezért a lakosságot annak figyelmen kívül hagyására szólította fel. De Klerk kifejtette, hogy nem fog megijedni az ANC-től, ellenkező­leg, folytatni kívánja a tárgyalásokat a demokratikus Dél-Afrika megteremtésének irányába. Az ANC kéthetes megmozdulási kampányának kezdetét az 1976-os sowetói felkelés évfordulójára hir­dette meg: a Nelson Mandela irá­nyítása alatt álló ANC úgy tervez­te, hogy országszerte mintegy 70 megmozdulásra kerül sor egy nem csak fehérekből álló ideigle­nes kormány felállítása érdeké­ben. Az ANC vezetője mindemel­lett egy sowetói elővárosban tartott 30 ezres gyűlésen arra szólította fel a türelmetlen fekete lakosságot, hogy ne kezdjék el ismét a gerilla­háborút, s a politikai zavargásokat ne terjesszék ki a fehérek lakta te­rületekre. Max Sisulu, az ANC fő közgaz­dásza egy Bostonban tartott befek­tetési tanácskozáson kijelentette, hogy még nem jött el az ideje a Dél-Afrikába irányuló tőkebevitel­nek, ez ugyanis a pretóriai vezetés elismerése lenne. Mint mondta, egyedül az ország ellen életbe lépte­tett szankciók képesek arra, hogy tárgyalóasztalnál tartsák a kor­mányt mindaddig, amíg új politikai, társadalmi és gazdasági elosztási rendszert dolgoznak ki. Az ANC a maga részéről a ve­gyes gazdaság mellett kötelezte el magát, ahol egyaránt helye van az állami és magáncégeknek, illetve pénzügyi intézményeknek, valamint a szakszervezeteknek, és ezek ké­pesek is az együttműködésre. (Reuter) Vámmentesen az USA-ba 30 magyar terméket érint a kedvezmény Az amerikai kormányzat június 15-i döntésével mintegy 15 millió dollár értékű, az Egyesült Államokba exportált magyar termékre — az általános preferenciális elbánás keretében — vámmentességet adott. Az intézkedés 1992. július 1-jétől lép életbe, amely sertéshús­konzervekre, habzóborra, tokaji szamorodnira, valamint aszúra, közepes értékű herendi porcelánra, s egy sor vegyipari termékre, gyógyszerekre (például B-12 vitaminra) vonatkozik. Perot választási gyűlése

Next

/
Thumbnails
Contents