Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-20 / 144. szám
1992. június 20. Szabad ÚJSÁG rint a hadsereg fellépését a tüntetők ellen nem lehet kizárni. Az iszlám konferencia (OIC) felszólította az ENSZ-t, hogy indítson összehangolt katonai akciót Boszniában, amennyiben a Szerbia elleni gazdasági szankciók nem hoznak eredményt. Szarajevóban tegnap közölték, hogy a háború kezdete óta Bosznia-Hercegovinában 7200 személy vesztette életét, s ezek 10 százaléka 14 évesnél fiatalabb gyermek. További 30 ezer ember sorsa ismeretlen. 25 ezer személy megsebesült. A károk 100 milliárd dollárra tehetők. A lakóépületek egyharmada megsemmisült. Carrington: küszöbön a horvát—szerb háború Veszélyben egész Jugoszlávia Lord Carrington, az Európai Közösség megbízottja tegnap kijelentette, hogy óva inti Szerbia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina vezetőit, ne élezzék tovább a helyzetet, mert az a veszély fenyeget, hogy az egész volt Jugoszláviában általános háború tör ki Carrington a jövő csütörtökre Strassburgba hívta a három ország elnökét, de felszólítására még egyikük sem válaszolt Carrington attól tart, hogy a háború olyan térségekre is kiterjedhet, ahol az ENSZ-csapatok állomásoznak. Rámutatott, hogy Bosznia és Horvátország védelmi szövetséget kötött és ezzel a Boszniában harcoló horvát csapatok jelenléte legális lenne. „A szerb—horvát háború a küszöbön van, és azt hiszem, a szerbek nem nézik tétlenül, hogy horvátok harcolnak Boszniában” — állapította meg Carrington. Az általános kereskedelmi és vámegyezmény, a GATT tegnap felfüggesztette Jugoszlávia tagságát. A döntés nem intézkedik arról, ki foglalja el a volt Jugoszlávia helyét a nemzetközi szervezetben. Az intézkedés nyugtalanítja azokat az államokat, amelyek nemcsak Szerbiával és Montenegróval, hanem a többi köztársasággal is kereskednek. Tegnapra virradóra nyugalom volt Szarajevóban, bár este még lövöldöztek a repülőtér közelében. Reggelre azonban már felszólították a lakosságot, hogy lépjen munkába. Az emberek azonban inkább élelmiszer keresésére indultak. A nyugalom reményt ad rá, hogy az ENSZ-szakértők folytathatják a munkát a repülőtér üzembe helyezésén. Szarajevóval ellentétben harcok robbantak ki Horvátország délkeleti területein. A szerb csapatok lőtték Szunja városát, ahol az ENSZ-csapatok néhány képviselője tartózkodott. Karlovacot és környékét is lőtték. Észak-Boszniában a szerb alakulatok Szlavonszki Brod városára tüzeltek. Ausztria nem ismeri el az új Jugoszlávia jogfolytonosságát, és ezért végérvényesen hazahívta nagykövetét Belgrádból. Ezt tegnap Alois Mock osztrák külügyminiszter jelentette ki. Az új államot csak akkor ismeri el, ha Belgrad lemond agresszív politikájáról, elfogadja a helsinki elveket és betartja az emberi jogokat. A jugoszláv hadsereg parancsnoksága cáfolta a Borba című lap korábbi jelentését, hogy az ellenzék vezetője, Vük Draskovics megállapodott volna a vezérkari főnökkel. A parancsnokság sze-Belgrádban csomagolnak az amerikaiak Képünk a belgrádi amerikai nagykövetség előtt készült, ahol az USA nagykövetségének munkatársai készülnek a város elhagyására. Az USA ötven diplomatáját hívta vissza Belládból (Telefotó: CSTK/AP) Kompromisszumkeresés nélküli tárgyalások Havel írhatja az utolsó felvonást A világsajtó továbbra is foglalkozik a csehszlovákiai helyzettel, de ma már nem a szlovák nacionalizmust okolják elsősorban azért, hogy az ország a szakadás szélére jutott, hanem azt helyezik előtérbe, hogy a tárgyalófelek egyike sem mutat hajlandóságot a kompromisszumra, sőt, azt nem is keresik. Az írek Európára szavaztak Írországban tegnap népszavazás volt a maastrichti egyezményről. Az előzetes eredmények szerint a népszavazáson a választók többsége az európai integráció további mélyülése mellett adta le szavazatát. A csatlakozást igenlő szavazatok kétharmados többségben vannak. Amennyiben a végeredmény is hasonló lesz, Írország lesz az első, amelyjóváhagyta a maastrichti egyezményt a gazdasági, politikai és valutaunió létrehozásáról. Jelcin Kanadában Borisz Jelcin orosz elnök történelmi jelentőségű USA-beli látogatása után Kanadába utazott. Kétnapos kanadai látogatása során támogatást keres politikai és gazdasági reformjai számára. Ottawába érkezése után Jelcin kijelentette, hogy jó kapcsolatokat akar teremteni a lehető legtöbb szomszédos országgal. Áz orosz elnök Kanadában tárgyal Mulroney kormányfővel, felszólal a kanadai parlamentben, meglátogat egy mezőgazdasági intézetet és néhány vállalatot. Tervbe vették, hogy a két vezető politikai, kereskedelmi, mezőgazdasági és beruházási egyezményt ír alá, valamint egy megállapodást a sarkkörön túli területek fejlesztéséről. Párizs blokádja A francia földművesek radikális szakszervezete felszólította tagjait, hogy hétfőről keddre virradóra vegyék blokád alá a Párizsba vezető utakat és így tiltakozzanak az EK mezőgazdasági politikája ellen. A blokádot traktorokkal akarják megvalósítani az egész ország földműveseinek segítségével. Egyes vidékekről a traktorok már elindultak a főváros felé. A szervezők arra számítanak, hogy ezer traktorral érkeznek a földművesek. A szervezet felszólította a francia földművelésügyi minisztert, mondjon le. Az EK-reformok csökkentenék a dotációkat a földműveseknek, csökkennének a felvásárlási árak és korlátozni kellene a termelést. • A nép és a politikusok Az olasz La Repubblica arról ír, hogy Havel elnök későn indított offenzívát az ellentétek elsimítására. A fejleményekből a lap azt a következtetést vonja le, hogy az állam kettészakadása nem is annyira a két nemzet akaratából történik majd, hanem a politikusok akaratából. Havel közeledését a szlovákok felé Meciar bojkottálta, de Klaus finomabb és kevésbé látható módon lényegében ugyanezt tette. A lap utal arra, hogy Szlovákiában erős magyar kisebbség létezik és ez, úgy tűnik, Meéiar legnagyobb problémája lesz. • Új válságövezet A német Der Tagesspiegel visszafordíthatatlannak látja Csehszlovákia kettészakadásának folyamatát. Lehangolónak minősíti a föderáció életben tartására tett kísérletek eredményeit. A szuverenitás, amelyet Meéiar ígér a szlovákoknak, tetszhet ugyan a nemzetnek, de határozottan nem képes megoldani Szlovákia bonyolult gazdasági helyzetét. Az önálló állam létrehozásának ára az lesz, hogy egy új válságövezet jön létre. • Megállapodtak, hogy nem állapodnak meg A belga Le Soir című lap a következőket írja: Senki sem mondta még ki, de mindenkinek megfordult már a fejében, hogy a csehek és szlovákok válásának ügyében Klaus és Meéiar megállapodtak, hogy nem állapodnak meg. Erre utal az is, hogy az egyik tömörülés vezetője sem hajlandó az országot felszámoló kormány élére állni. Hivatalosan létezik ugyan megegyezés a szövetségi kormány létrehozásáról, de ennek csak az az értelme, hogy ne ijesszék meg a külföldet. A csalódott Havel elnöknek nem marad más hátra, minthogy megíija a „bársonyos forradalom” utolsó felvonását. • A háromszög válsága A lengyel Trybuna azt írja, a PDP és a DSZM tárgyalásainak folyamata úgy alakult, hogy Pozsony egyre inkább olyan megoldást kezd keresni, amely nem tépne szét minden köteléket a két országrész között. Prága ezzel szemben nem ért egyet az ilyen felemás megoldással és nyilvánvalóvá kezd válni, hogy le akarja rázni gyengébb partnerét, hogy így megerősíthesse nyugati kötődéseit. Lengyelország számára ez a fejlődés nem közömbös, mert befolyással lehet a kétoldalú kapcsolatokra, főleg a gazdaságiakra, de kihathat a visegrádi háromszög keretében kialakuló kapcsolatrendszerre is. A Glob 24 című lap azt írja, hogy egy új gazdaságilag gyenge és politikailag kialakulatlan állam létrejötte Európa szívében jelentős bonyodalmakat okozhat a térségben. Csehszlovákia széthullása ellenérzéseket vált ki, mert kelet-európai káosszal fenyeget. • Tárgyaltak egyáltalán? A berlini Die Tageszeitung című lap azt kérdi, hogy a két győztes csehszlovákiai párt közti tárgyalások tárgyalásoknak nevezehetők-e egyáltalán. A lap szerint a valóságban nem is tárgyaltak, mert kompromisszumkeresésnek a találkozókon nyoma sem volt. Az önálló Cseh Köztársaság létrejöttét Václav Havel akadályozhatja meg. Az elnök már bejelentette, hogy nem hajlandó kinevezni olyan szövetségi kormányt, amely önmagát és az államot is felszámolná. A Die Tageszeitung úgy véli, hogy mind a csehek, mind a szlovákok az év végére tervezett népszavazáson Csehszlovákia fennmaradása mellett állnak ki. • Késő bánat A brit The Times a kormányalakítási tárgyalásokról írva megjegyzi, hogy amennyiben Csehszlovákia meg akarja előzni a válást, előbb meg kell változtatni a társadalom hangulatát, mégpedig nem is annyira Szlovákiában, mint inkább Csehországban. A cseheknek még mindig az a meggyőződésük, hogy az egységes államból Szlovákiának származnak előnyei. Ha a csehek össze akarnák tartani Csehszlovákiát, el kellene ismerniük, hogy Szlovákia évtizedeken át előnytelen helyzetben volt. A The Independent című lap ezzel szemben úgy véli, hogy Csehszlovákia már ketté is vált és csak a formalitások vannak hátra. A szlovákok csak most kezdenek rádöbbenni, hogy az önálló államban mekkora gazdasági problémáik lesznek. A felismerés azonban túl későn jött. Halasztás A visegrádi hármak — Csehszlovákia, Magyarország és I^engyclország — jelentős előrehaladást ért cl a vámmentes övezet létrehozásáról folyó tárgyalásokon. Ennek ellenére nem valószínű, hogy ez év július elsejéig az egyezményt aláírnák. A Magyar Hírlap szerint az aláírás valószínű időpontja 1993. január elseje lesz. A szerződésre égető szükség van, mert a három ország árucseréje rohamosan csökken. Idén Magyarország Csehszlovákiából és Lengyelországból 10 millió dollárral kevesebb árut hozott be, mint korábban. Egyidejűleg csökken a magyar kivitel is. A Nyugat-Európai Unió katonailag is beavatkozhat Megegyezés Bonnban Póruljárt tolvajok A moszkvai járványügyi intézet előtt parkoló Zsigulit ismeretlen tettesek ellopták Az eset érdekessége, hogy a gépkocsi csomagtartójában kolerabacillusok és AIDS-vírusok tenyészete volt Egy kémcső, amely AIDS-szel fertőzött vért tartalmazott eltörött, és ezért a csomagtartót az orvosok nem nyitották ki Az intézetben felkészültek a csomagtartó fertőtlenítésére, de közben az autót elkötötték A szakértők szerint a tolvajokon öt napon belül vagy a kolera jelei jelentkeznek, vagy két éven belül azAIDS-fertőzés ütközik ki rajtuk A Nyugat-Európai Unió, mint az egyetlen olyan európai szervezet, amely hatáskörébe katonai-biztonsági kérdések is tartoznak, Bonnban megegyezett arról, hogy jogi lehetőséget teremt haderőinek bevetésére a földrész válságterületein. A döntés szerint békefenntartó erőket küldhet ki a térségekbe. Ennek feltétele azonban, hogy a bevetésre az ENSZ felhatalmazást ad. Az unió külügyi és védelmi miniszterei a döntés végrehajtására egy bizottságot hoztak létre, amely katonákból és polgári személyekből áll. A bizottság őszig köteles megteremteni az operatív bevetés lehetőségeit. A döntéssel a Nyugat-Európai Unió tagállamai nagyobb beavatkozási lehetőséget kaptak, mint a NATO, annak ellenére, hogy tegnapi nyilatkozatukban közölték: elsősorban a NATO-val szembeni kötelezettségeiket teljesítik. A téma lezárása után a külügyminiszterek tárgyaltak Bulgária, Lengyelország, Románia, Magyarország, Litvánia, Lettország, Észtország és Csehszlovákia külügyminisztereivel és védelmi minisztereivel is. Csehszlovákiát az értekezleten Dienstbier külügyminiszter és Dobrovsky védelmi miniszter képviseli. A tanácskozás nyilatkozata hangsúlyozza az együttműködés jelentőségét azokkal az európai országokkal, amelyek nem tagjai katonai tömböknek. A konzultációkat a nyolc kelet-európai állammal ezután évente megrendezik. AIDS-ellenanyag Az Alabamai Egyetem orvosai olyan oltóanyagot fejlesztettek ki, amely megvédi a szervezetet a HIV-vírussal fertőzött vérsejtek ellen. Erről az amerikai Science folyóirat közöl jelentést. A laboratóriumban majmokkal végeztek kísérletet, amely során kitűnt, hogy három csimpánz, amelyet a szérummal beoltottak, egy éven keresztül ellenállt az AIDS-fertőzésnek. A tudósok szerint a kísérlet bebizonyította, hogy jó úton járnak az AIDS elleni oltóanyag keresésében, tehát nem kell új utakon elindulniuk. Hozzátették azonban, hogy még sok munka van hátra, míg az oltóanyagot embereken is kipróbálhatják. 2? Franciaországban a nemzetgyűlés tegnapra virradóra szótöbbséggel jóváhagyta azt az alkotmánymódosítást, amely lehetővé teszi az ország csatlakozását a maastrichti egyezményhez. IzRAELI repülőgépek ismételten behatoltak Dél-Libanon légterébe és a Hizballah állásait bombázták. Az utóbbi hónapban ez már a tizennegyedik izraeli légitámadás volt Libanon déli térségei ellen. VaSILIOU ciprusi elnök és Denktas, a ciprusi görög közösség vezetője részvételével Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár újabb tárgyalásokat kezdett Ciprus egyesítéséről. „Remélem, hogy ez esetben haladást érünk el” — jelentette ki Vasiliou a tárgyalások küszöbén. OROSZORSZÁG a német Vörös Kereszt útján eljuttatja Németországba azokat a dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik több 10 ezer ember sorsának felderítését, akiket a volt NDK területéről hurcoltak el. A bonni kormány a kutatásokra 50 ezer márkát fordít. Feltételezik, hogy 1945 és 50 között hozzávetőlegesen 123 ezer németet hurcoltak a szovjet megszállási övezetből internáló táborokba. Kb. 43 ezren életüket vesztették, 45 ezret szabadon bocsátottak és 13 ezret a Szovjetunióba vittek. GrÚZIÁBAN közölték az Ioszeliani elleni merénylet további részleteit. Eszerint életét vesztette Kurasvili, a félkatonai grúz csapatok parancsnok-helyettese. Amikor beszállt gépkocsijába és indított, az autó felrobbant. Kurasvili azonnal meghalt, további két személy súlyosan megsebesült. M oszkvában közölték egy közvélemény-kutatás eredményét, miszerint Oroszország lakóinak 40 százaléka a visszarendeződés esélyeit 50 százalékosnak tartja. A lakosság 16 százaléka az államfordulat veszélyét közelinek és fenyegetőnek tekinti, a megkérdezettek egynegyede nem tart attól, hogy az ellenzéki erők átvennék a hatalmat. SvÉDORSZÁG parti vizeiben ismét idegen tengeralattjárókat véltek felfedezni. A haditengerészet parancsnoka szerint bizonyítékok vannak a tengeralattjárók jelenlétéről. 25—35 méter hosszú kisméretű tengeralattjárókról van szó, amelyek jelenlétét a parti vizekben már tíz éve észlelik. Korábban a volt Szovjetuniót vádolták a tengeralattjárók kiküldésével. L itvániában október 25-én idő előtti választásokat tartanak. A választások kiírása összefügg azzal a politikai és gazdasági válsággal, amelybe a balti köztársaság a tavalyi májusi népszavazás után került. Akkor ugyanis a csekély részvétel miatt nem sikerült a litván nacionalistáknak erős elnöki rendszert keresztülvinniük. BéCSBEN az iraki ellenzéki csoportok értekezlete sikertelenül ért véget. Az Iszlám Forradalmi Tanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy az értekezlet nem volt egységes és rosszul készítették elő. Húszéin megdöntését hatvan ellenzéki csoport szorgalmazza, de véleményeik megoszlanak az állam jövendőbeli elrendezését illetően. UKRAJNÁBAN Kozsin ellentengernagyot nevezték ki a szevasztopoli helyőrség parancsnokának. A feketetengeri flotta jogi helyzete miatt csak azok a csapatok kerülnek parancsnoksága alá, amelyek hűségnyilatkozatot tettek Ukrajna mellett. A helyzet érdekessége, hogy ugyanakkor hivatalában marad Larionov tengernagy is, akit négy évvel korábban bíztak meg a helyőrség parancsnokságával. Moszkva szerint az ukrán védelmi miniszter eljárása sérti a két ország közti megegyezést a feketetengeri flottáról. ICrAVCSUK ukrán elnök rövidesen találkozik Jelcin orosz elnökkel. Az ukrán államfő kijelentette, hogy olyan viszonyt akar teremteni Oroszországgal, mint amilyen az USA és Ukrajna között van. Kravcsuk bírálóan szólt az orosz parlament eljárásáról Krím kérdésében. Szerinte a probléma kizárólag Ukrajna és Krím ügye, amelyről nem hajlandó Jelcinnel tárgyalni. M exikóban 200 tüntető a parlament épülete előtt meztelenül tüntetett a munkahelyek korlátozása miatt. Az alsóház képviselői hajlandók voltak találkozni a tüntetők képviselőivel, de csak azzal a feltétellel, hogy felöltözködnek. Az USA Portland városában 40 ember szeme láttára halálra vertek egy 26 éves fiatalembert. Anélkül, hogy bárki is beavatkozott volna, hagyták, hogy két férfi addig verje áldozatát, amíg az egy kirakatnak esett, azon megsérült és elvérzett.
