Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-18 / 142. szám
1992. június 18. Szabad ÚJSÁG Még tart a tűzszünet, de a feszültség is Bosnyák—horvát védelmi szerződés Bosznia-Hercegovina és Horvátország tegnap szerbellenes védelmi szerződést kötött, amely lehetővé teszi horvát fegyveres erők bevetését Boszniában a szerb félkatonai csapatok ellen. Az egyezményt Izetbegovics bosnyák és Tudjman horvát elnök írta alá. Az azeri katonák a Hegyi Karabahban elfoglalt területeken aknák után kutatnak A hat napja tartó azeri offenzívának (pár többszáz halálos áldozata volt (Telefotó: CSTK/AP) Szarajevóban két napig tartott a nyugalom, de tegnap ismét fokozódott a feszültség. Tegnap hajnalban a szerb és bosnyák fegyveresek négy óra hosszat tartó tűzpárbajt vívtak, ágyúkat és automatikus kézifegyvereket is bevetettek. Az összetűzés nem volt túl heves, de a megfigyelők szerint veszélybe sodorhatja az eddig mindkét fél részéről betartott tűzszünetet. Az ENSZ szakértői csak a lövöldözések elmúltával folytat-A világtörténelem legnagyobb fegyverzetkorlátozása Bush: az új szerződés nagy előrelépés George Bush amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök kedden este sajtóértekezleten bejelentették, hogy megkötötték az új atomfegyver-korlátozási egyezményt. Bush kijelentette, hogy megállapodott Jelcinnel, miszerint felszámolják a legveszedelmesebb hadászati fegyvereket — a több robbanófejes nukleáris rakétákat és az összes többi interkontinentális rakétát. E fegyvereket két szakaszban semmisítik meg. Alapvetően 2000-ig számolják fel őket, de lehet, hogy három évvel korábban is, amenynyiben az Egyesült Államok segít Oroszországnak az atomfegyverek megsemmisítését szolgáló üzem felépítésében. A megkötött egyezmény számít rá, hogy létrejön egy közös védelmi rendszer, amely mind az USA-t, mind Oroszországot ballisztikus rakéták támadásától védené meg. A szakértők szerint e védelmi rendszer létrehozásán azonnal megkezdik a munkálatokat. A hadászati atomfegyverek számának csökkentése igen jelentős: mindkét oldalon 3000—3500-ra csökkentik az atomrobbanófejek számát. Jelenleg ez a szám mind az USA-ban, mind Oroszországban 10—10 ezer robbanófej. A leszerelési egyezményt Bush történelmi jelentőségűnek nevezte. „Amit tíz év alatt nem sikerült elérni, azt most az USA és Oroszország öt hónap alatt elérte” — mondta az amerikai elnök. Köszönetét mondott Jelcin elnöknek és kijelentette, hogy az egyezmény megkötése annak köszönhető, hogy az USA és Oroszország közti kapcsolatok új szintre emelkedtek. Jelcin orosz elnök forradalminak és a közvélemény számára bizonyára meglepőnek nevezte az új szerződést. Közölte, hogy a korábbi 21 ezer robbanófej helyett ezentúl 6—7 ezer lesz a számuk. 14 ezer robbanófej megsemmisítése néhány év alatt óriási feladat, mondta Jelcin. Dunbar Lockwood, a stratégiai atomfegyverek szakértője a The Washington Postnak adott nyilatkozatában „helyes irányban tett drámai áttörésÓrmény—azeri katonai tárgyalások kezdődnek Bizonytalan helyzet Örményország és Azerbajdzsán védelmi miniszterei megállapodtak, hogy tárgyalni kezdenek a hadüzenet nélküli háború megszüntetésének lehetőségéről. A jelentés szerint az örmény védelmi miniszter már el is utazott a Hegyi Karabahon kívül fekvő kazahi járásba, ahol azeri kollégájával fog tárgyalni. Közben Örményország 35 éves korig mozgósította a tartalékosokat „három hónapos rendkívüli hadgyakorlatra”. Az intézkedés összefügg az örmény—azeri konfliktus kiéleződésével. A megfigyelők úgy vélik, hogy a két Kaukázuson-túli ország szabályos háború küszöbén áll. Az azeri csapatok Hegyi Karabahban jelentős sikereket értek el és az ország északi részén áttörték az örmény védelmet. Helyi jelentések szerint az utóbbi öt nap alatt a harcokban többszáz ember vesztette életét. Azerbajdzsán nem lép olyan politikai tömörülésekbe, amelyek Oroszország ellen irányulnak — közölte Ali Abulfaz Elcsibej új azerbajdzsáni elnök. Elcsibej Végleg szabadlábon Már tegnap közöltük, hogy a két utolsó nyugati túszt, a német Strübiget és Kemptnert szabadon engedték. Ez valóban így történt, de átadásuk körül az utolsó pillanatban bonyodalmak keletkeztek. A Szabadság Szent Harcosai nevű Irán-párti siíta csoport a túszokat a biztonsági erőknek adta át. Keddig a két férfi a libanoni—szíriai vegyesbizottság felügyelete alatt volt. Nincs hír arról, hogy végleges szabadon bocsátásukig mi történt velük. Végül mégiscsak sikerült Bejrútban a túszokat átadni Bernd Schmidbauernelc, a német kancellár különmegbízottjának. Az átadáson jelen voltak az ENSZ képviselői és a libanoni kormányfő is. Rasid Szulh libanoni miniszterelnök kijelentette, hogy a libanoni túszejtések ezzel végetértek. 1984. március 16-ika óta, amikor az első túszt elfogták, összesen 80 embert hurcoltak el. Többen közülük életüket vesztették. kijelentette, hogy jó kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, ami Moszkva számára is fontos, hiszen Azerbajdzsánban félmillió orosz él. nek” nevezte az új egyezményt. Az atomrobbanófejek kétharmadának felszámolása egyetlen évtized alatt óriási eredmény. Ez az. első olyan egyezmény, amelynek értelmében az atomfegyverek számának csökkentése nem lesz egyenlő, mert Oroszország több atomfegyvert számol fel. 1999-ben az Egyesült Államok 4250 atomrobbanófejjel, Oroszország pedig 3800 atomrobbanófejjel rendelkezne. Mindkét fél joga, hogy megválassza a többrobbanófejű rakéták melyikét hagyja meg fegyverzetében. 2003- ban az Egyesült Államok hadászati nukleáris ereje 3500, Oroszországé pedig 3000 robbanófejre csökken. Addigra már nem fognak létezni az SS-18 típusú rakéták, amelyek mindegyike 10 robbanófejet képes célba juttatni. Az USA- nak összesen 1750 tengeralattjárókon elhelyezett atomrakétát kell felszámolnia. 2003-ig már nem lesznek többrobbanófejes rakétarendszerek, tehát felszámolját a SS-18, SS-24 típusú orosz és az MX Peacekeeper és Minuteman-3 típusú amerikai rakétákat. Amerikában nagy visszhangot keltett Jelcinnek az a kijelentése, hogy Vietnamban foglyul ejtett amerikai katonák voltak orosz fogolytáborokban. A lapok felsorolják, hogy az utóbbi 50 év háborúiban hány amerikai katona tűnt el nyomtalanul. Jelcin szóvivője közölte, hogy Oroszországban azonnal megkezdik az amerikai foglyok holttesteinek azonosítását. ták munkájukat a repülőtér üzembe helyezésének előkészítésén. Eszak-Boszniában tegnap reggel Szlavonszki Brod horvát határvárost lőtték a szerb és a jugoszláv szövetségi alakulatok. A zágrábi televízió szerint öten életüket vesztették és hatan megsebesültek. Kisebb incidensek voltak Karlovac környékén. Tegnap Zágrábba érkezett az ENSZ- erők polgári csoportjának vezetője, Cedric Thoroberry. A horvát vezetőkkel tárgyal az együttműködésről. Eszéken az ENSZ képviselői találkoztak a környező városok és falvak vezetőivel és megtárgyalták a szerb csapatok kivonásának feltételeit. Rövidesen 17 ezer horvát katonát szerelnek le ebben a térségben. Az UNPROFOR csapatai jelenleg Szlavónia keleti részének többségét ellenőrzésük alatt tartják. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár felkérte Franciaországot, Oroszországot és Egyiptomot, küldjenek további katonákat Szarajevóba. E három ország katonáiból hozzák létre az 1000 fős zászlóaljat, amely a szarajevói repülőtér biztonságát hivatott biztosítani. Francia részről jelentették, hogy a kívánt számú katona készen áll a bevetésre. Butrosz Gáli kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetért Bosznia-Hercegovinában mind Szerbia, mind Horvátország felelős. Közölte, hogy bizonyítékai vannak, miszerint a Boszniában harcoló fegyvereseket Belgrádból, illetve Zágrábból pénzelik és bevetik a jugoszláv légierő repülőgépeit is. Síiták a kormányban Az új afgán kormányba bekerültek a Hezbe Vahadat nevű Irán-párti siíta partizánok képviselői is. A többi között az ő képviselőjük kapta meg a biztonságügyi tárcát is. Mudzsaddadi elnök elzárkózott attól, hogy a kormányba kinevezze Hekmatjár pártjának képviselőit. Hekmatjár híveit, mint ismeretes, április végén szorították ki Kabulból. Az a vád ellenük, hogy rongálták az államvagyont és ártatlan embereket öltek meg. Csehszlovák problémák a világsajtó tükrében A választások vesztese Havel A külföldi sajtó továbbra is behatóan foglalkozik a Csehszlovákiában kialakult helyzettel. A Klaus—Meciar és Havel—Meciar tárgyalások eredménytelenségéből többnyire arra következtetnek, hogy Csehszlovákia kettészakadása visszafordíthatatlan folyamat. • Németország A német nyelvterületen sugározták a Club 2 vitaműsort a bonni tv-stúdióból, ahol Vladimír Meéiar, a DSZM elnöke is részt vett. Meéiar hangoztatta, hogy Szlovákiának történelmében először van lehetősége rá, hogy döntsön szuverenitásáról. Meggyőződését fejezte ki, hogy Európa a szuverén Szlovákiát elfogadja és segíti majd az Európai Közösség felé vezető úton. A berlini Der Tagesspiegel azt írja, hogy Pozsonynak nemcsak Prágával feszült a viszonya, de Budapesttel is. A bősi gát szimbolikusan a két szomszéd állam közötti politikai gátnak is tekinthető. Magyarországtól tartott már a korábbi kormányfő, a kereszténydemokrata Ján Carnogursky is, írja a lap. Nem várható el, hogy ez a feszültség a DSZM és Meéiar választási győzelme után enyhülne. • Oroszország A parlamenti választások fő vesztese Václav Havel volt, írja a Moszkovszkije Novosztyi, amely nagy teret szentel Csehszlovákiának. A lap szerint Havel egy olyan kis réteg képviselője, amely úgy véli, hogy elég, ha az embereknek megmagyarázzák a jó és a rossz, a gyűlölet és a szeretet, a tolerancia és az öszszeférhetetlenség közti különbséget és akkor minden rendbejön. A Polgári Mozgalom képviselői helyére kemény piaci pragmatikusok és összetartó nacionalisták jöttek. Az ő konfliktusuk katasztrófába torkollhat. A liberális közép, amely képes lenne kiegyensúlyozni a szélsőségeket, kiesett a játszmából — írja a moszkvai lap. • Franciaország A Havel—Meéiar találkozó után kevés remény van rá, hogy kompromiszszum születik, a tárgyalások zsákutcába jutottak és az ország kettészakadása valós körvonalakat kap — írja tegnapi számában a francia Le Figaro. A helyzet azt a benyomást kelti, hogy a szakadás gyakorlatilag elkerülhetetlen. Meéiar arra törekszik, hogy rávegye a cseheket a válásról szóló népszavazásra és így a kezdeményezést a csehek számlájára írhassa. • Olaszország A dezorientált csehek és szlovákok Havel és Meéiar sikertelen találkozása után azt kérdik, mi lesz tovább? — írja az olasz Corriere della Sera. Csehországban az emberek egyre növekvő idegességgel figyelik a tárgyalásokat és úgy tűnik, egyre inkább hajlanak arra, hogy elváljanak a nyugtalan, baloldali Szlovákiától. Meéiar tudja, hogy ha most rendeznék meg a népszavazást az ország kettészakadásáról, más eredmény szü-, letne, mint a választásokon. Ezért a népszavazást csak az év végére, vagy a jövő év elejére tervezi. Ez elég idő lenne számára, hogy hatalmába kerítse a sajtót és a televíziót és egy meggyőző kampányt indítson el, amely céljainak megfelelő eredményt hozna. • Svájc A svájci lapok borúlátóan tekintenek Csehszlovákia jövőjére. A kommentárok figyelmeztetnek rá, hogy Meéiar maga ellen hangolta a magyar kisebbséget, mégpedig nemcsak Bős miatt, hanem a magyarokkal szembeni barátságtalan szlovák nacionalizmusával is. Egyes lapok úgy vélik, hogy Meéiar Ukrajna és Lengyelország felé akar orientálódni, de ez nehéz lesz, mert valamiképp „át kellene ugrania” Kelet-Szlovákiát, amely többségében a föderáció mellett áll ki. Az európaiak számára nem közömbös, hogy egy vagy két államot kell befogadniuk, hiszen okultak Jugoszlávia és a széthullott Szovjetunió esetén. A svájci lapok szerint kétségtelen, hogy a külföldi vállalatok érdeklődése megcsappant a beruházások iránt, mivel Csehszlovákiát a széthullás küszöbén látják és ez nem nyújt biztosítékokat beruházásaik stabilitásához. • Nagy-Britannia A brit The Daily Telegraph úgy tudja, hogy a szlovákok három katonai repülőtér felépítését követelik Szlovákiában és korszerű katonai repülőgépeket akarnak. „Az ilyen döntés gondot okozna a magyaroknak, akik aggodalommal figyelik Csehszlovákia széthullását” — írja a londoni lap. Idézi Bugár Bélát, a csehszlovákiai magyar kereszténydemokraták képviselőjét, aki kijelentette, hogy válás esetén területi autonómiát és a kisebbségi jogok biztosítását fogják követelni. Bush amerikai elnök július 5-én a hét legfejlettebb állam csúcsértekezletére utazva megszakítja útját Varsóban, ahol találkozik Walesa lengyel elnökkel. Részt vesz Paderewski zeneszerző és zongorista újratemetésén a Szent János székesegyházban. Paderewski 1941-ben az USA-ban húnyt el és idén hozták vissza hamvait Lengyelországba. Csehszlovákia megkapta első hitelét az Európai Beruházási Banktól. A hitel összege 85 millió ECU (kb. 108 millió dollár). Az összegből a kis- és középvállalatokat, valamint turisztikai, energiamegtakarítási és környezetvédelmi programokat finanszíroznak. Az EURÓPAI KÖZÖSSÉG mezőgazdasági miniszterei Luxemburgban elhalasztották az EK mezőgazdasági politikájának reformjáról szóló egyezmény aláírását. Az egyezmény ügye francia és olasz ellenállásba ütközött. Franciaországnak előbb a földműves szervezetekkel kell megegyeznie. Olaszország a tejkiviteli kvóták emelését követeli. Spanyolországban a kormány kizárta Jugoszláviát az Expo ’92 világkiállítás résztvevői közül. Á kormány ezt a lépést a Biztonsági Tanács határozatának értelmében tette. Ez volt az első eset, hogy egy országot felszólítottak, hagyjon el egy nemzetközi kiállítást. Az USA volt védelmi miniszterét, Caspar Weinbergert öt bűncselekménnyel vádolják az 1985—1986-ban Iránnak illegálisan eladott fegyverek ügyében. A vád szerint a volt védelmi miniszter akadályozta a vizsgálatot, hamisan esküdött, félrevezető vallomást tett a parlament és a rendőrség vizsgálóbizottsága előtt. A titkos fegyverszállítások ügyében Weinberger az első a Reagan-kormány tagjai közül, aki ellen vádat emeltek. BERLINBEN a Seestrasse-i temetőben a német főváros vezetői megkoszorúzták az 1953. évi spontán népi felkelés áldozatainak emlékművét. A felkelés akkor egyidejűleg háromszáz NDK-beli városban tört ki tiltakozásul a rossz szociális helyzet és a Walter Ulbricht vezette kormány ellen. A felkelés elnyomása során NDK-szerte 10 ezer személyt tartóztattak le. O roszországban ez év harmadik negyedévében közel 1 billió rubel értékben nyomtatnak új bankjegyeket. A bankjegykiadás az első negyedévben csupán 127 milliárd rubel volt. Megfigyelők úgy vélik, hogy a kormány lebecsülte az infláció ütemét, amely sokkal gyorsabb, mint vélték. Augusztusban kibocsátják az 5 ezer rubeles bankjegyeket is. Gajdar kormányfő közölte, hogy arany pénzérméket is forgalomba hoznak. Franciaországban a parlament szenátusa jóváhagyta az alkotmányreformot, amely lehetővé teszi a maastrichti szerződések ratifikálását. A vita az alkotmánymódosításról június másodika óta tartott. Az alkotmánymódosítást még a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülésén kell jóváhagyni azután, hogy teljesen egybehangzó javaslatot sikerül beterjeszteni. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK hatóságai a volt Szovjetunióból kapott adatok alapján 500 amerikait vizsgálnak ki, akik azzal gyanúsíthatok, hogy náci múltjuk ellenére, illetve annak eltitkolásával sikerült amerikai állampolgárságot szerezniük. Legutóbb a 75 éves Jonas Stelmocas ellen emeltek vádat, aki a második világháború idején Litvániában a zsidók és más polgári személyek öldöklésében vett részt. A vizsgálat vezetője közölte, hogy eddig már 42 volt nácit fosztottak meg amerikai állampolgárságától és harmincat közülük kiutasítottak az USA-ból. K eLET-BERLINBEN véget ért a városi tömegközlekedés dolgozóinak sztrájkja. A berlini szenátus úgy döntött, hogy október elsejétől, tehát kilenc hónappal korábban, mint a többi kelet-német országrészben, a nyugat-németországi átlag 80 százalékára emelik a berlini közlekedési dolgozók bérét. BULGÁRIÁBAN végzett közvélemény-kutatás szerint a jelenlegi kormánykoalíció ma több szavazatot kapna, ha választásokat írnának ki, mint amennyit tavaly kapott. Ennek ellenére a megkérdezettek többsége nincs bizalommal a kormány és a parlament iránt. A Demokrata Erők Szövetségére a megkérdezettek 37,2 százaléka szavazna, 11 százalékkal több mint tavaly. Ezzel szemben a megkérdezettek 49,6 százaléka bizalmatlanságát fejezte ki a parlament iránt.
