Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-18 / 142. szám

4 Világgazdasági mozaik Pályázat Csernobil megmentésére Az ukrán kormány nemzetközi pályázatot írt ki a csernobili atomerőmű átalakítására. Mint ismeretes, az erőmű negyedik reaktorában a mai napig nagy mennyiségű radioaktív fűtőanyag és hulladék van. Ez a tény és a „szarkofág" véges élettartama indokolt félelmet szül az ukránokban és a világ többi lakosában, hiszen az 1986-ban „befedett“ reaktor alatt lejátszódó folyamatok ellenőrizhetetlenek. Ennek a folyamatnak kellene véget vetni, s az erőművet ökológiai szempontból biztonságossá tenni. Az Ukrinform-TASSZ hírügynökség információi szerint a pályázat győz­tese 5-20 ezer dollár prémiumot kap. A Volkswagen a lengyel mezőgépgyártásban A lengyel kormány a Volkswagen konszernt választotta a poznani FSR mezőgazdasági gépgyár partneréül - közölték a lengyel ipari minisztériumban. A német konszern kisteherautók összeszerelését tervezi Poznanban. A Volkswagen korábban a Toyotával közösen pályázott az FSR-rel való együttműködésre, a japán cég azonban időközben visszalépett. A lengyel autógyár képviselői szerint elkép­zelhető, hogy a Volkswagen T-4-es Transporter típusait szerelik majd össze a gyárban. Újabb Coca-Cola befektetések Kelet-Európábán 1995-ig közel egymilliárd dollárt kíván befektetni Kelet- és Közép- Európában a Coca-Cola Co. - jelentette be Donald Keough, a Coca-Cola Company elnöke a cég új, gdyniai palackozóüzeme megnyitása alkalmá­ból rendezett ünnepségen. A 30 millió dollár költségen felépített gdyniai üzemet, amely felfutás után évi 10 millió láda Coca-Colát fog gyártani, további 10 lengyelországi Coca-Cola-üzem követi majd. A társaság kelet-európai beruházásokra szánt 1 milliárd dollárjából Lengyelországra több mint 200 millió jut. A Coca-Cola Co. legnagyobb beruházása ebben a körzetben a keletnémet tartományokra esik közel 450 millió dollár értékben. Növelni kívánja a társaság jelenlétét Magyarországon, Cseh­szlovákiában, Romániában, Oroszországban, Ukrajnában, Bulgáriában, Jugoszláviában, Albániában és a három balti köztársaságban - írja a Rzeczpospolita. ^ Kötvénykibocsátás Észtországban Észtországban első alkalommal bocsátották ki a kormány által is garantált államkötvényeket. Az értékpapírokat a Nyezaviszimaja Gazeta értesülései szerint belföldi és külföldi, fizikai és jogi szemé­lyek egyaránt korlátozás nélkül vásárolhatják meg a bankoknál dollár vagy rubel ellenében a mindenkori piaci árfolyamon. A köt­vényt 100, 500,1000 vagy 5000 dolláros címletekben bocsátják ki. Az évi 10 százalékos kamatozású papírok lejárati ideje 5 év. Zeppelin-Metallwerke legsikeresebb éve A müncheni Zeppelin-Metallwerke GmbH 1991-ben 41 százalékkal, 1,7 milliárd márkára növelte forgalmát. A cég történetének ebben a legsikeresebb üzletévében 7800 építőipari gépet adtak el, 50 százalék­kal többet, mint egy évvel előbb. A Caterpillar gépek belföldi forgalma 56 százalékkal nőtt, értéke meghaladta a 600 millió márkát. A cég 1954 óta képviseli Németország­ban a világszerte vezető helyen álló USA-beli Caterpillar-építögépgyárat. Még erőteljesebben nőtt a forgalom saját fejlesztésű gépekben, ezekből 73 százalékkal többet adtak el, 258 millió márka értékben. Az új német tartományokba 1700 gépet szállítottak, közel négyszer annyit mint egy évvel ezelőtt. A cég teljes forgalmából 1,558 milliárd márka jut a kereske­delmi és szervizszolgálatra, 500 millióval több, mint 1990-ben. A jövőben a vállalat még erőteljesebb tevékenységre számít Európában. A cseh­szlovák piac meghódítására a prágai Phoenix építögépkereskedelmi vállalattal alapított vegyes cég sikerrel kezdte meg tevékenységét. Hasonlóan sikeres a Caterpillar céget Ausztriában képviselő Eisner kereskedővállalat is. Segély a volt szovjet köztársaságoknak A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) június végi értekezletén valószínűleg fejlődő országnak minősít öt ázsiai volt szovjet köztársaságot, igy ezek részesedhetnek majd az OECD segélyeiből - közölte a tokiói nemzetközi kereskedelmi és ipari minisztérium illetékese. Az OECD támogatási politikája szerint azok a fejlődő országok részesülhetnek fejlesztési támogatásban, amelyekben az egy főre jutó nemzeti jövedelem nem haladja meg a 2000 dollárt. Új repülőtér Dél-Koreában? A dél-koreai kormány az elmúlt napokban jelentette be, hogy egy új repülőteret óhajt építeni - 12,7 milliárd dollárért Mint arról a Financial Times is beszámolt, a repülőtérnek a tervek szerint Észak-Kelet-Ázsia közlekedési központjává kell válnia, amelyet két sziget között, a Dél- Korea Kínával folytatott kereskedelmi tevékenységének bázisához, Inchonhoz közel építenének fel. A repülőtér kapacitása 100 millió utas lenne évente, s a beruházásnak 2020-ra kell elkészülnie. Leendő négy fel-, illetve leszállópályájának kapacitása 700 ezer repülőgép évente. Hivatalos koreai körök szerint a szóban forgó új nemzetközi repülőtérre a Kínával lebonyolított növekvő forgalom miatt van szükség. Cragnotti a Del Monte Foodsra pályázik Az olasz Cragnotti Partners (C P) befektetőtársaság a kaliforniai Del Monte Foods konzervcég bekebelezésére készül, hogy kiléphes­sen a nemzetközi élelmiszerpiacokra. Az amerikai cég ellenőrzésé­nek átvételét részben a brazil konzervérdekeltségen, a Cicán keresz­tül, részben pedig közvetlen részvényvásárlással tervezi végrehaj­tani. (A Cica- tavaly év végi bekebelezése volt a Cragnotti első élelmiszeripari vállalkozása.) A korábban a RJR Nabisco társaság­hoz tartozó Del Monte Foods 1988-ban önállósult, tavalyi árbevétele 1,4 milliárd dollárt tett ki. A Cragnotti céget 1991 elején alapította Sergio Cragnotti, a Ferruzzi korábbi vezérigazgatója. Az olasz társaság a jövőben az élelmiszerek mellett a tisztítószerek és csomagolóeszközök nemzetközi piacán is jelen kíván lenni. (A Hospodárske noviny és a Világgazdaság nyomán) v______________________________________________________________________ Szabad ÚJSÁG i992.|únh,.i8. A hatalmi négyszög érdekviszonyai Szója és diplomácia Nehezen átlátható diplomáciái mozgás folyik a Bonn-London -Párizs-Washington négyszög­ben. Alkalmi kapcsolatok jönnek létre és szimpátiák jutnak kifeje­zésre egyes viszonylatokban, csak azért, hogy néhány nappal később más kérdésekben lénye­gesen eltérő érdekeket fogalmaz­zanak meg az egyes fővárosok­ban. Az Európai Közösség meglé­te és az időnként markánsan je­lentkező sajátos közösségi törek­vések csak tovább bonyolítják a helyzetet. A ki kivel tart kérdésére szinte hetente születnek új válaszok. Az európai uniós tervekbe vetett hit legutóbbi megingásakor - mint mindig - jó szolgálatokat tesz a Bonn-Párizs tengely, amelynek stabilizáló szerepét a röviddel ezelőtt felállított francia-német Eurohadtest is megerősítette. A kétoldalú katonai együttműkö­dést Washington fölöttébb nagy gyanakvással figyeli, ezért Bonn időnként látványos transzatlanti gesztusokkal törekszik Amerika jóindulatának megőrzésére. A brit és a francia diplomácia ugyanakkor gondoskodik arról, hogy Németország egy percig se hihesse, ő osztogatja a lapokat a nyugati szövetségi rendszer elitklubjában. E tekintetben félre­érthetetlen üzenet volt II. Erzsé­bet királynő legutóbbi párizsi láto­gatása. A republikánus érzelmeik­ről híres franciák - beleértve az utca emberét - kitörő lelkesedés­sel és látványos pompával fogad­ták a brit uralkodót. Az üzenet egyértelművé tételére az elnöki aspirációktól fűtött Chirac főpol­gármester abban a teremben fo­gadta a királynőt, amelyben a századelőn aláírták az Entente Cordiale-t. Az utóbbi hetekben gyorsan váltogatták, egymást azok az ak­tualitások, amelyek rendező elv­ként szolgáltak a nyugati szövet­ségi rendszer élcsoportjában szö­vődő kapcsolatokhoz. Ezekben a napokban egy kevéssé emelke­dett téma, a transzatlanti szójahá­­ború tartja izgalomban a kormá­nyokat és a közvélemény egy ré­szét. Az ügy előzménye az, hogy a hetvenes években - belföldi ellátási szűke miatt - az Egyesült Államok tilalmat rendelt el a nép­szerű olajosmag és takarmánynö­vény kivitelére. Ezt követően Eu­rópa jelentős szubvenciókkal fel­futtatta a termelést, és a támoga­tási szintet ma is tartja. Többszöri kísérlet után az Egyesült Államok kormánya most látta ismét elérkezettnek az időt, hogy az olajosmag ügyben egy­két menetnyit tekerjen a spanyol­­csizma csavarján. Oldalakat meg­töltenek a fejtegetések arról, hogy ez mennyiben vezethető vissza a kritikus helyzetben lévő Bush­­kormányzat kényszerű erőfitogta­tására. A dologban az a lényeges, hogy a franciák tüzet okádnak, hiszen az Amerika által százszá­zalékos büntetővámmal sújtandó 1 milliárd dollárnyi európai agrár­­exortban jelentős hányadot képvi­selnek a francia kivitel tételei. A Le Monde - a kínai kultúrális forradalom jelszavait idéző szel­lemben - leplezetlen szuperhatal­mi megnyilvánulásnak minősíti az egyébként valóban egyoldalú és a GATT-szabályok által nem tá­mogatott eljárást. „Ez a gőgös Amerika, amely diadalt aratott a sivatag homokjában, és amely most jussot követel: tekintsék a hatalmak hatalmának" - hang­zik a rangos francia lap vezércik­ke. A szerző nem kevesebbel vá­dolja Washingtont, mint hogy az Európára leselkedő keleti veszély megszűnte után a Maastrichtban megfogalmazott uniós tervek Jegvirulensebb" ellenségévé vált. * A bevezetőben említett hatalmi négyszög érdekviszonyai nem lennének eléggé kuszák, ha a vaskos francia kirohanásokkal egyidőben Bonn nem tett volna látványos Amerika-barát gesz­tust. A bonni külügyminisztérium­ban „véletlenül“ éppen akkor tá­jékoztatták a német nagytőke mértékadó lapjának, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak a munka­társát a kormány néhány diplomá­ciai elképzeléséről. A külügyi ter­vezők olyan javaslaton 'dolgoz­nak, hogy létesítsenek szorosabb kapcsolatot az Európai Közösség és a formálódó észak-amerikai szabadkereskedelmi övezet kö­zött. A tervezőcsoport vezetője azt indítványozza, hogy a két tér­ség között szorosabbra fűzendő gazdasági kapcsolatokat illesszék be a Sziklás-hegységtől Vlagyi­vosztokig terjedő biztonsági rend­szerbe, illetve annak már működő politikai, katonai, technológiai, jogi és egyéb mechanizmusaiba. A ki kivel tart játék tehát nyitott, a politikailag és katonailag instabil kelet-európai térség államai szá-Beperelik a cseh privatizációs minisztériumot? Kótyavetyéli a porcelánüzemek A cseh kormány jóval a piaci értéken alul árulja a Karlovy Vary-i porcelángyártó üzemeket. A cseh gazdasági tanács, majd a cseh kormány április végén hagyta jóvá a Karlovy Vary-i állami porcelán­­gyár privatizációs tervét. A vállalat igazgatóhelyettese szerint a gyár legnagyobb hasznot hozó 8 üze­mét akarják eladni olyan áron, amely az éves nyereség egyhar­­madának sem felel meg - írja a Rudé Právo. Köztük van a brezonái Pirken­­hammer, amelynek árába még a szakértők által 52 millió koroná­ra becsült világhírű márkajelzést sem számították bele. A Horni Slavkovban működő, nemrég re­konstruált manufaktúrát 30 millió koronáért kínálják, pedig piaci ér­téke mintegy 100 millió korona. A louckyi üzem éves nyeresége is nagyobb, mint a javasolt értékesí­tési ár. Jóval értéken alul akarják eladni a lesovi Ateliért is, az egész Karlovy Vary-i porcelángyár ter­vezőközpontját. A kormányban csak Jan Vrba cseh ipari miniszter tiltakozott a „családi ezüst" szét­szórása ellen, és követelte, hogy vonják vissza a döntést, de lesza­vazták. A Lidové noviny értesülé­se szerint a Karlovy Vary-i porce­lángyár vezetősége pert akar indí­tani a privatizációs minisztérium ellen. Ugyanis, ha a tervezett ela­dás létrejön, ezek az üzemek rövi­desen a külföldi konkurens cégek Kezébe kerülnek és akkor a cseh porcelángyártó mesterek művei csekély nyereség ellenében kül­földre vándorolnak. A vállalat ve­zetősége cseh kezekben van, s egyben akarja megtartani a vál­lalatot. Az általa tervezett holding ellen egyelőre csak 3 üzem tilta­kozott. A vállalati részvények mintegy 15 százalékát a Trading Részvénytársaság venné meg, amelynek részvényesei mind a vállalat dolgozói lennének. A részvények egy részét kupontu­lajdonosok kaphatnák -, más ré­szét valamelyik bank vagy a PIAS (Első Befektetési Részvénytársa­ság), amely azután eladhatná ezeket a részvényeket. (RV) Tőkebefektetés Kelet-Európábán Húszmilliárd dollár - a közeljövőben A világ 1000 nagyvállalatának 22 százaléka úgy tekint Kelet- és Közép- Európára, mint az elkövetkezendő 3-5 év első számú befektetési lehetősé­gére. Ez a szándék összességében 20 milliárd dolláros tőkebefektetést jelent a fenti nagyvállalatok részéről ebben az időszakban. Ez az egyik lényeges adat, melyet az Ernst Young nemzetközi könyvszakértő és pénzügyi tanácsadó cég és a Dewey Ballantina Theodore Goddard ügyvédi iroda megbízásából a Concensis Research International által készített tanulmány megállapított. A felmérés - melynek során 206 vezető céget kérdeztek meg, különös tekintettel Japánra, az Egyesült Államokra, Nagy-Britan­­niára és Európára - kimutatta: e vállalatok 62 százaléka már most is jelen van Kelet- és Közép- Európában, míg további 13 szá­zalékuk a közeljövőben kíván szerepet kapni a térség gazdasá­gi életében. A négy földrajzi terület vállala­tai között jelentős eltérés mutat­kozik. Eddig a japán befektetések nagyobb számban, de kisebb összegekkel valósultak meg, mint az amerikaiak vagy az angolok. A japán cégek átlagosan 2,9 millió dollárt fektettek be, szemben az amerikai cégek 30,2 millió dollá­ros, az angol cégek 13,5 millió dolláros és az európai vállalatok 19, 3 millió dolláros átlagos befek­tetéseivel. A japánok leginkább a kereskedelmi kapcsolatok fej­lesztésére törekedtek, az európai és amerikai cégek szívesebben alapítottak vegyes vállalatokat, le­ányvállalatokat vagy nyitottak te­lephelyeket. A felmérés szerint egy cég átlagosan 16 millió dollárt fektetett be a területen. Ez az összeg - az angol és az európai cégek befektetési kedvének nö­vekedése révén - a következő néhány évben várhatóan meg fog duplázódni. Nigel Moore, az Ernst & Young kelet- s közép-európai területi igazgatója szerint - bár a felmé­rés igazolja az irodáiktól kapott értesüléseiket -, ekkora befekte­tési szándék még őket is meglep­te. A cég egyébként a nyolcvanas évek közepén éppen azért kezdte el a kelet- és közép-európai iro­dák létrehozását, mert bízott ab­ban, hogy ez a terület hamarosan ügyfeleik egyik fő piaca lesz. „An­nak ellenére, hogy 500 munkatár­sunkkal mi vagyunk a legnagyobb tanácsadó cég a térségben, 8 év elmúltával sem gondoltuk volna - ha ez a tanulmány el nem ké­szül -, hogy az érdeklődés a tér­ség országai iránt ilyen ütemben fog nőni" - mondta.

Next

/
Thumbnails
Contents