Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-16 / 140. szám
Szabad ÚJSÁG 1992. iúnius 16. Amerikai diplomaták a FAK-segélyekről Izrael: Mi várja Jelcint Washingtonban? Befektethetnek külföldön A Borisz Jelcin orosz elnököt vendégül látó Bush-kormányzat úgy véli, hogy Oroszországnak és a Nemzetközi Valutaalapnak reálisabban kellene megítélnie az egykori Szovjetunó legnagyobb utódállama előtt álló gazdasági reformok megvalósíthatóságát — közölte két, nevének mellőzését kérő amerikai illetékes. „A Valutaalap nem alkalmazhat olyan feltételeket Oroszországgal szemben, mint a harmadik világ országai esetében, hiszen minden egyes beteg gyógyításához más és más gyógymódra van szükség” — jelentette ki egy másik magas rangú politikus, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok nem hitelpolitikájának enyhítését várja a nemzetközi pénzügyi intézménytől, hanem Oroszország tárgyilagos megítélését Sokan — köztük James Baker külügyminiszter — aggasztónak tartják viszont, hogy Jelcin a növekvő belső nyomásnak engedve enyhíteni látszik a piaci reformok bevezetése melletti kezdeti elkötelezettségén. Mindez szakértők szerint megnehezítheti a programja szempontjából kritikus fontosságú 4 milliárdos hitel megszerzését, márpedig Moszkva az összeg július 1-jéig történő folyósításában reménykedik. Az Egyesült Államok képviselőházának külügyi bizottsága szerdán elfogadta a szovjet utódállamok gazdasági és politikai átalakulásának támogatására szolgáló törvényjavaslatot. A tervezett törvény biztosítja a kormányzat számára a Független Államok Közösségének megsegítése Az izraeli jegybank — az Egyesült Államok által szorgalmazott piacorientált reformok jegyében — bejelentette a régóta várt pénzügyi liberalizálásról szóló intézkedéseket. Ezek értelmében az izraeliek befektethetnek külföldön, illetve külföldi valutákban nyithatnak bankszámlákat is otthon. E tevékenységet némileg fékezni fogja azonban, hogy a külföldi értékpapírokból származó nyereséget és a külföldi valutákban nyitott szám-A pénzes bevándorlókat Iák kamatait 35 százalékos adóval terhelik. A külföldi valutákat abban az esetben lehet számlákon elhelyezni, ha a pénz ajándék vagy külföldi nyaralásból maradt vissza. Ha a tulajdonos nem tudja bebizonyítani, hogy a valutát külföldi utazásra használja vagy külföldre küldi, akkor a pénzt át kell váltani sékelre. Eddig csak bevándorlók és exportőrök tarthattak valutaszámlákat. (tér) Kanada beengedi Rubel és privatizációs csekk? Az orosz kormány döntése értelmében az ország lakossága december elejétől kezdve névre szóló privatizációs csekkfüzetet fog kapni. Egyelőre nem világos azonban, mekkora összeg erejéig vehetnek részt a polgárok a privatizációban. Az orosz állami vagyonügynökség elnöke, Anatolij Csubajsz szerint ha a parlament azt a privatizációs változatot fogadja el, amelyik a dolgozóknak biztosít elsőbbséget a vállalatok kiárusításakor, akkor a csekkfüzetek értéke nem lesz több 700 rubelnél (nem egészen hat dollár). Ha a mindenkinek egyenlő esélyt adó variáció győz a törvényhozásban, akkor a csekkfüzetek 7-8 ezer rubelnyi szelvényt fognak tartalmazni. Ezekért az állami vállalatok részvényeit lehet megvásárolni vagy el lehet majd adni a szelvényeket a piacon. A kormány ülésén a hajdani szovjet köztársaságokkal történő pénzügyi elszámolásról is szó esett, miután jelenleg 15 független nemzeti bank ontja ellenőrizetlenül a rubelhiteleket, és így az orosz valuta nem léphet tovább a konvertibilitás felé. Egyelőre csak Ukrajna és Észtország tett tényleges lépéseket a saját valuta bevezetése érdekében, a többiek haboznak. A FÁK-on belüli kereskedelemért felelős orosz állami bizottság elnöke, Vlagyimir Mascsic javasolta: mindazokkal szemben, akik nem hajlandók Moszkvával egyezményt aláírni a saját valuta bevezetéséről, vagy a rubelkibocsátás szigorú korlátozásáról léptessenek életbe szankciókat és vagy csak kemény valutában kereskedjenek velük, vagy ne lássák el őket a jövőben készpénzzel. Ismét bővül a japán gazdaság Ismét növekedett japán gazdasága az év első negyedévében, miután a megelőző három hónapban némi visszahúzódás volt tapasztalható — hangzik japán közgazdászok elemzése. A szigetország bruttó nemzeti terméke (GNP) — valószínűleg a kitartó személyi fogyasztás és a lakásépítések fellendülése miatt — januártól márciusig 1 százalékkal emelkedett a megelőző negyedévhez képest, ami éves szinten 4,1 százalékos bővülést jelent. Tavaly októberben és decemberben a GNP — két és fél év óta először — 0,05 százalékkal, egész évre kivetítve 0,2 százalékkal csökkent. Szakértők megjegyezték, hogy Japán nem érte el a kormány által kitűzött 3,7 százalékos növekedési szintet a márciusban végződött pénzügyi évben, szerintük az ország GNP-je csak 3,4 százalékkal volt több ebben az időszakban, mint az egy esztendővel korábbi periódusban. A tokiói kormány mellett működő Gazdasági Tervező Hivatal hivatalos adatait egyébként a jövő héten teszik közzé. Az erősen visszaeső import miatt májusban jelentősen megemelkedett Japán — politikai érzékenységét kiváltó — kereskedelmi többlete — tette közzé a tokiói pénzügyminisztérium. A vizsgált hónapban elérte a 7,87 milliárd dollárt, míg tavaly májusban csak 4,16 milliárd volt. Az export 4,1 százalékkal 25,46 milliárd dollárra emelkedett, míg az importban erős, 13,3 százalékos visszaesés volt tapasztalható: a bevitel értéke az üzemanyag, a gépek, a vegyipari termékek és az élelmiszerek vásárlásának visszaesése miatt 17,6 milliárd dollárra csökkent. Az Egyesült Államokkal szembeni, a két ország között igen éles vitákat kiváltó kereskedelmi többlet májusban csaknem elérte a 3 milliárd dollárt, szemben az egy évvel korábbi majdnem 2 milliárddal. Az ide irányuló japán exportot 3,3 százalékos bővülés, az onnan származó importot pedig 15,9 százalékos zsugorodás jellemezte. Az Európai Közösség (EK) országaiból érkező import még nagyobb mértékben, 16,2 százalékkal esett vissza, 2,68 milliárd dollárra tornászva Japán EK- val szembeni májusi kereskedelmi többletét. (Reu) érdekében korábban kért jogköröket, és további 620 millió dollárt különít el erre a célra. Ugyancsak feljogosítaná a washingtoni vezetést arra, hogy 12 milliárd dollárral növelje az ország hozzájárulását a Valutaalaphoz. A tervezet értelmében a folyó pénzügyi évben 150 milliós, jövőre pedig 470 milliós technikai és humanitárius segélyt folyósítanának 12 volt szovjet köztársaságnak. A törvényjavaslat kongresszusi elfogadását eredetileg Jelcin washingtoni tartózkodásának idejére kívánták időzíteni, de szenátusi források szerint egyelőre nem ismeretes, hogy a törvényhozás két háza mikor tűzi napirendjére a kérdést. Bár a kongresszus vezetői többnyire egyetértenek a tervezettel, sok képviselő ellenzi a FAK-tagállamok további támogatását, mondván, számos nagy horderejű belföldi ügy is rendezésre vár. (Reuter) Nagy az érdeklődés Kanada 6 évre szóló bevándorlási programja iránt, melyet most tovább finomítanak — közölte a bevándorlási minisztérium szóvivője. A program bevándorlási vízumot ígér azoknak a külföldieknek, akik legkevesebb 150 ezer kanadai dollár (USA-dollár = 1,1946 kanadai dollár) értékben hajlandók befektetni. Az eddigi jelentkezők többsége ázsiai. A minisztériumi munkabizottság olyan változtatásokat javasol, hogy a befektetők nagyobb ellenőrzési jogot kaphassanak pénzük fölött, egyúttal egyszerűsítenék a jelentkezési procedúrát. Bemard Valcourt foglalkoztatási és bevándorlási miniszter már ebben a hónapban szeretné bevezetni az új törvényt. A kormány várhatóan módosításokat fog javasolni olyan területeken, mint például az ingatlanpiac, amely nem járul hozzá a munkahelyteremtéshez. A program 6520 befektetőtől több mint 1,2 milliáru kanadai dollár értékű befektetést eredményezett 1991 júniusáig, a bírálatok szerint azonban a beruházásoknak nincs határozott iránya. Több mint négyezer potenciális beruházó ügy még elbírálásra vár. A program eredeti célja forrást teremteni a kis- és középméretű vállalatok számára. (-«•) Még olcsóbb lesz a repülés A Delta Airlines által Európában is megindított viteldíjháború fejleménye, hogy tegnap a Swissair svájci és a British Airways brit légiforgalmi társaság is a transzatlanti járatok jegyárainak csökkentése mellett döntött. A Swissair 20-30 százalékos árcsökkentést jelentett be, ám a kedvezmények igénybe vételét feltételekhez kötötte: az oda- és visszaút között legfeljebb két hét telhet el, és az igényelt jegyek árát 48 órán belül ki kell fizetnie az utasnak. A British Airways a nyári szezon idejére átlagosan 20 százalékkal csökkentette a viteldíjat az Egyesült Államok és Európa között közlekedő járatain. A brit társaság részvényeinek árfolyama a bejelentést követően emelkedni kezdett, miután szerdán a vetélytársak tarifacsökkentésének kedvezőtlen hatásától tartó befektetők inkább szabadulni igyekeztek az értékpapíroktól. Szakértők szerint a transzatlanti járatok a British Airways legjövedelmezőbb vállalkozásai közé tartoznak, ám az utóbbi években a területen kialakult éles verseny miatt a cég nyeresége visszaesett. Megfigyelők szerint az árháború kedvezőtlen hatást gyakorol az üzletágra, mivel a légiforgalmi társaságok csak most kezdtek talpra állni az Öböl-háború és a gazdasági recesszió okozta válságból. (R) Szőnyegbe rejtett kincs Holnap újra perzsavásár... Iránban az ezeréves múltú perzsaszőnyeg-készítés ma is jövedelmező iparág. A második legnagyobb jövedelemforrás az országban, a lakosság egyharmadának ez ad megélhetést. Hogy a piac tovább bővüljön, s hogy tovább növekedjenek a szőnyegből származó bevételek — melyek 1991-ben meghaladták az egymilliárd dollárt —, szerdától újra megnyílik Teheránban a nagy perzsaszőnyeg-vásár. Az irániak abban reménykednek, szakemberek és kereskedők ezrei érkeznek majd a látványos rendezvényre, melyre mintegy 40 000 darab szőnyeget gyűjtöttek össze az ország minden vidékéről. Lesznek ott aprócska, selyem imaszőnyegek, de lesz egy 400 négyzetméteres mecseti szőnyegcsoda is... A rendezők szerint nem csupán a szépség és az új üzletek miatt tartják a szőnyegbemutatót. Az utóbbi években szerte a világban számtalan helyen hamisítják a perzsaszőnyegeket, ezért legfőbb ideje megmutatni, milyenek is az ismérvei az igazinak. A hamisítók soraiban pillanatnyilag élen járnak az újonnan megalakult közép-ázsiai országok (a volt Szovjetunió területén), s ezek bizony alaposan leronthatják az oly jövedelmező üzletet. Közvetve vagy közvetlenül nyolcmillió iráni érdekelt a szőnyeggyártásban, s mintegy húszmillió ember számára ad betevő falatot a „szakma”. A különböző gyártási feltételek miatt pontosan nem tudják meghatározni, mennyi szőnyeg készül évente az országban, de a becslések 5 millió négyzetméterről beszélnek. Ennek nagy része a hazai piacra kerül, mert a szőnyegükre rendkívül sokat adnak az irániak. Úgymond, ez az egyetlen luxus, amit megengednek maguknak. Mert a gazdasági jelentőségén kívül életstílust is jelent a szőnyeg. Gyakran ez az egyetlen lakberendezési tárgy a házban, ahol élnek, esznek, alusznak, vagy vendéget fogadnak. A gazdagoknál persze egészen különleges példányok is találhatók. Egyben azonban szegény és gazdag egyetért: mind műalkotásnak tartják a perzsaszőnyeget s ennek megfelelően becsben is tartják. A legfinomabb selyem szőnyegek ára a legmagasabb (300 000—400 000 ulrik négyzetméterenként), a legszínesebbeken pedig gyakran harmincféle szín is található. Egy négyzetméter kiváló szőnyeg elkészítése legalább egy hónapig tart, s fontos, hogy minden darabot az elejétől a végéig ugyanozon személy készítsen. S bár jelenleg kizárják, hogy a szőnyegkészítés valaha is gépesíthető legyen, egy számítógépes vállalat a múlt héten már bemutatott egy olyan programot, mellyel a szőnyeg motívuma képernyőre rajzolható és a szálak kéz alá adása is automatizálható...
