Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-13 / 138. szám
1992. június 13. 3 Szabad ÚJSÁG Megnyílt a csúcsértekezlet A brazíliai Rio de Janeiróban tegnap ünnepélyes keretek között megnyitották az ENSZ környezetvédelmi csúcsértekezletét. A csúcsértekezlet vasárnapig tart és a tervek szerint 106 állam és kormányfő vesz rajta részt. A konferencián összesen 178 ország képviselteti magát. A csúcsértekezletet a vendéglátó ország államfője, Fernando Collor brazil elnök nyitotta meg. Ásókat vitatott finanszírozási kérdésben a konferencián megtört a jég, amikor az Európai Közösség a fejlődő államoknak több, mint 4,5 millió dollárral emelte a környezetvédelmi tervek megvalósításának segítésére szánt összeget. Ezt Anibal Cavaco Silva portugál kormányfő, az EK elnöklő államának miniszterelnöke jelentette be a csúcsértekezleten. így az EK-segély összege 26 milliárd dollárt lesz ki Baker és Kozirev Londonban Az atomleszerelésről James Baker és Andrej Kozirev amerikai, illetve orosz külügyminiszter George Bush és Borisz Jelcin washingtoni csúcsértekezlete küszöbén ismét megpróbálta egyeztetni a két ország álláspontját az atomfegyverek számának lényeges csökkentéséről. Korábbi washingtoni tárgyalásaik során nem sikerült megegyezniük. Kozirev Washingtonból hazautazott, hogy konzultáljon Jelcin elnökkel és más vezetőkkel. Most a két miniszterelnök Londonban találkozott újra, hogy a START-egyezményben meghatározott kvótán felüli fegyverzetcsökkentésről tárgyaljon. A francia földművesek egyre hevesebben tiltakoznak az Európai Közösség mezőgazdasági politikája ellen. A múlt héten több nagyvárosba vezető utat blokád alá vettek és nagyszabású tüntetéseket rendeztek. Azt követelik a kormánytól, hogy egyenlítse ki az EK-programból eredő veszteségeket, különben a mezőgazdaság tönkremegy. A földműveseket most egy új mozgalom szervezi, amely sokkal radikálisabb a korábbi mezőgazdasági szövetségeknél Azzal fenyegetőzik, hogy Párizs közellátását elvágja a vidéktől. Képünkön a tiltakozás egy mozzanatát láthatjuk, amikor a farmerek összetűztek a rendőrökkel Egy farmer startpisztollyal fenyegetőzik (Telefotó: TK SR/AP) Horn és Csáti: A széthullás a szlovákiai magyarokat sújtaná A szövetség haláltusáját jósolják Enyhített reform Borisz Jelcin orosz elnök a bulgáriai Trud című napilapnak adott interjújában kijelentette, hogy Oroszország a reformok enyhítésének útján indult el, és vállalta a reform üteme kockázatának veszélyét is. Jelcin szerint a Nemzetközi Valutaalap néhány követelményével nem érthet egyet, mert azok önmagát a gazdasági reformot sodorhatják veszélybe. Ez vonatkozik például az energiahordozók áraira. Létezik egy határ, amely alá nem csökkenthető az életszínvonal, mert különben megsemmisítő szociális és gazdasági következményekkel találnánk magunkat szemben — mondta az orosz elnök. A fő feladat szerinte az, hogy az év végéig megállítsák a termelés csökkentését és megőrizzék a társadalmi stabilitást. Zavargások Iránban Rafszandzsáni iráni elnök tegnap utasította a biztonsági erőket, hogy nyomjanak el minden ellenzéket és akadályozzák meg a zavargások kiújulását. A múlt hónapban több iráni nagyvárosban zavargások voltak, amelyek során Mashadban, Arakban és Sirázban több tucatnyi gépkocsit, üzletet, kormányépületet, bankot és iskolát rongáltak meg, többszáz embert letartóztattak. Mashadban a zavargások az utóbbi évtizedben a legsúlyosabbak voltak. A zavargások nyolc résztvevőjét e héten kivégezték és további ötöt halálra ítéltek. Az irániak a zavargások okait Rafszandzsáni gazdasági reformjaiban látják. Rámutatnak, hogy a lakosság szegény rétegei nem képesek lépést tartani a növekvő inflációval. Szerbiában egyre fokozódik a Slobodan Milosevics elnökre nehezedő nyomás. Szaporodnak azok a felhívások, amelyek az elnököt lemondásra szólítják fel. Szerbiában fokozódik a feszültség, mert a szerb vezetésnek nincs szándékában lemondani, sőt, a lakosság nem elhanyagolható része támogatja a kormányt. A közelmúltban 46 tudós szólította fel az elnököt távozásra, és ezt a felhívást azóta 750 értelmiségi írta alá. A 200 ezer dolgozót tömörítő Függetlenség nevű ágazati szakszervezel általános sztrájkot helyezett kilátásba, hogy támogassa az ellenzék követelményét. Az elnök lemondását a belgrádi diákok is követelik, és csatlakoztak hozzájuk az újvidéki egyetem diákjai is. A kormányon levő Szocialista Párt ellenpropagandával próbálja semlegesíteni az ellenzék nyomását. A vezetés oldalára állt a nacionalista Szerb Radikális Párt, amely azt állítja, hogy Milosevics távozása egyenlő lenne az árulással. • Az Ausztriában megjelenő Der Standard című lap interjút közöl Horn Gyulával, a magyar parlament külügyi bizottságának elnökével, aki a Szocialista Párt képviselője, és a bizottság alelnökével, Csóti Györggyel, az MDF képviselőjével. Horn szerint Csehszlovákiában lehetőség van rá, hogy a rugalmas szövetségi rendszert fenntartsák. A szomszéd állam széthullása a szlovákiai magyarok számára igen rossz lenne. Csóti a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét még rosszabbnak értékeli. Ha a szlovákiai magyarok az önálló Szlovákiában területi autonómiát követelnének, Magyarország ezt a követelményt a nemzetközi színtéren és az ENSZ-ben is minden eszközzel támogatná. • Herman János magyar külügyi szóvivő csehszlovák újságírókkal folytatott nem hivatalos beszélgetése során kijelentette, hogy Magyarország jószomszédi viszonyt akar fenntartani minden szomszédjával és tekintetbe veszi mindazokat a változásokat ezekben az országokban, amelyek demokratikus úton jönnek létre. Mindazok a cikkek, amelyek a csehszlovákiai választásokról megjelentek a magyar sajtóban, csupán véleményeket türköznek, és semmiféle hivatalos magyar álláspontot nem képviselnek. A magyar kisebbséggel kapcsolatban kijelentette, hogy az erre vonatkozó nyilatkozatok magánvélemények csupán. A magyar kormány a nemzeti kisebbségek kérdését a nemzetközileg elismert elvek alapján ítéli meg, és ezért üdvözli, hogy a magyar kisebbség Csehszlovákiában képviselteti magát a parlamentben. Az Európa Parlament tegnap felszólította a jugoszláv szövetségi hadsereget, hogy azonnal szüntesse be azt a segítséget, amelyet a volt Jugoszlávia tagköztársaságaiban a félkatonai szervezeteknek nyújt. A strassburgi Európa Parlament határozata azt követeli, hogy demilitarizálják mindazokat a területeket, ahol több nemzetiség él. Javasolja, hogy az ENSZ vezényelje a jugoszláviai partokhoz a haditengerészetet, és ez a partvidéken biztosítsa a békét. Közben Szarajevóban némileg csökkent a harcok hevessége. A városban továbbra sincs víz és villanyáram, és a lakosság többsége óvóhelyeken tartózkodik. A megfigyelők úgy vélik, hogy a harcok mérséklődése az ENSZ-csapatok jelenlétének eredménye. Mint ismeretes, az ENSZ-erők 1100 katonája megérkezett a szarajevói repülőtér térségébe, hogy biztosítsa újbóli üzembehelyezését. Az ENSZ-megfigyelők is megérkeztek a városba, és találkoztak a szerb katonai parancsnokokkal. • A belga Le Libre Belgique című lap arról ír, hogy a csehszlovák föderáció haláltusáját vívja. Idézi Jirí Paynt, aki állítólag a leendő cseh állam külügyminisztere lenne. Szerinte Csehszlovákia széthullása csupán idő kérdése és legkésőbb négy héten belül bekövetkezik. A szakadásra valószínűleg „a föderáció élő szimbóluma”, Havel elnök háta mögött kerül sor. • Az osztrák Die Presse is Havel elnök helyzetével foglalkozik. A lap szerint Meciar Havelt tartja az ellene szőtt összeesküvés vezetőjének. Ez az „összeesküvés” fosztotta meg Meőiart tavaly márciusban a szlovákiai miniszterelnöki tisztségtől. Meéiar akkor nyíltan hadat üzent Havelnak, mert cselekvését nem tekinti pártokon felül állónak. Ezzel szemben Klaus támogatja Havel jelölését az elnöki posztra, mert szüksége van az elnök hazai és külföldi presztízsére. Meéiar eltökélte, hogy Havelt megbuktatja, és ehhez meg is van a kellő hatalma — fejezi be kommentárját a Die Presse. • A lengyel Gazeta Wyborcza kommentárjában azt írja, hogy csütörtökig minden egyértelmű volt: a Polgári Demokrata Párt a föderációt védelmezte, a DSZM pedig szét akarta zúzni. Most azonban a DSZM egyetért a szövetségi hatalmi szervek létrehozásával, ami közvetve és bizonytalanul azt is jelenti, hogy a közös állam mellett áll ki. Ez kétségtelenül haladás. A PDP közben egyre azt követeli, hogy tárgyalópartnere egyértelműen jelentse ki, a föderáció mellett vagy ellen van-e. A szlovák politikusok sarokba szorítása azonban igen veszélyes lehet, írja a varsói lap. Az ultimátumok Gyorshírben jelentették, hogy Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője tegnap egyoldalú tűzszünetet hirdetett meg, amely hétfőn 18 órakor lép érvénybe. Karadzsics azt javasolta az ENSZ megfigyelőinek, hogy felügyeljék a tűzszünet betartását, és erre felajánlotta nekik a szerbek által ellenőrzött állásokat. Nyilatkozatában az Európai Közösséggel megszakított tárgyalások folytatása mellett szállt síkra. Tudjman horvát elnök a Nedjelna Dalmacija című lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy konföderációt ajánl fel Bosznia-Hercegovina és Horvátország között. Szerinte a konföderáció biztosítaná a horvátok jogait, a harcok megszűnéséhez és a tartós megoldáshoz vezetne. Tudjman tagadta, hogy területszerzési igényei lennének Bosznia-Hercegovinával szemben és „csak az ott élő horvátok érdekeit akarja megvédeni”. A világháború utáni Európa a legnagyobb menekültáradatot éli meg. Az APA hírügynökség szerint a menekültek száma a volt Jugoszlávia területéről meghaladja az 1,6 millió személyt. A menekülteknek csupán igen kis része talált helyet a letelepedésre a volt Jugoszlávia határain belül. Ausztriában 22 100 jugoszláviai menekült van, többségük Bosznia-Hercegovinából érkezett. kiélezhetik az ellentétet és ez oda vezethet, hogy az állam felbomlása szükségszerűvé válik, s erre mindkét fél ráfizet. • Ajugoszláviai és a FAK-beli szindróma elérheti Európa szívét is — írja kommentárjában a német DPA hírügynökség. A PDP és a DSZM közötti tárgyalások második fordulójában a helyzet tovább éleződött. A hírügynökség az ország széthullását legkésőbb novemberre jósolja. A Neues Deutschald című baloldali lap azt írja, hogy nem az az ártatlan, aki a leghangosabban beszél az együttműködésről. Valamit tenni kell: kompromisszumot kell keresni, s nem lehet egyszerűen figyelmen kívül hagyni a szlovákok gondjait, akik alig tudják megemészteni Klaus gazdaságpolitikáját. Aunennyiben ezt nem veszik figyelembe, ennek komoly következményei lehetnek nemcsak Csehszlovákia, hanem egész Európa számára is. Ezt a nyugati politikusoknak is tudatosítaniuk kellene, bár ez úgy látszik még nem történt meg. • A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Meéiar és Richard Sacher hétfőn Pozsonyban találkoznak, hogy megtárgyalják a volt belügyminiszter esetleges jelölését Csehszlovákia elnöki posztjára. A lap „megbízható forrásokra” hivatkozik. Meéiar állítólag felajánlotta Sachemek, hogy pártja támogatja jelölését Havellal szemben. Vörös Kundisztán feléled? Az Azerbajdzsán területén élő kurdok képviselői Lacsin városában azt követelték, hogy a köztársaság területén hozzanak létre önálló kurd államot. A volt Szovjetunió területén 150 ezer kurd lakik, akiket felszólítottak, hogy térjenek vissza az egykori „Vörös Kurdisztánba”, amely 1917-ben Lacsin környékén alakult meg. Azóta azonban örmények telepedtek le a vidéken. A lacsini összejövetelen a Kurd Felszabadítási Mozgalom vezetőjét, Vakin Musztafajevet elnöknek kiáltották ki. Az azeri hatóságok cáfolták, miszerint Örményország és Hegyi Karabah közé valamiféle kurd államot ékelnének ütközőzónaként. Az a veszély fenyeget, hogy a kurd kezdeményezés tovább bonyolítja az amúgyis veszélyes helyzetet a térségben. • • Összeomlott a cirkusz Milánóban hét őr megsebesült, amikor összedőlt egy cirkusz ponyvakupolája. A ponyvasátort a tegnap estére tervezett gálaestre készítették elő, amelyen világhírű művészek akartak koncertet rendezni az AIDS elleni harc javára. A sátor a nagy esőzés következtében omlott össze. Az építményt őrző emberek megsebesültek, egyikük állapota súlyos. A gálaestre 700 személyiséget hívtak meg köztük Sylvester Stallone és Omella Muti színészeket, valamint Pedro Almodover rendezőt A belépődíj ezer dollár volt, és fellépett volna Sting és Elton John is. Carrington Szarajevóban akar tárgyalni Szerbiában nő a feszültség Lord Carrington volt brit külügyminiszter Bosznia-Hercegovina fővárosába utazik, hogy a béke helyreállításáról tárgyaljon. A brit diplomata akkor indul útjára, amikor az ENSZ-csapatok ellenőrzésük alá vonják a szarajevói repülőteret. Útján elkíséri Cutileiro portugál diplomata is, aki korábban a bosznia-hercegovinai béketárgyalásokat vezette az Európai Közösség nevében. Ezek a tárgyalások annak idején a szerb támadások miatt maradtak abba. V on WEIZSÄCKER, az NSZK elnöke felkérte országa prágai nagykövetségét, hogy helyezzen koszorút nevében a lidicei emlékműhöz a község elpusztításának 50. évfordulóján. Franciaországban véget ért II. Erzsébet brit királynő négynapos látogatása. Az uralkodó a kulturális programja mellett különféle rendezvényeken támogatását fejezte ki az Európai Unió létrehozásának terve mellett. A GDANSKI hajógyárban folytatódik a lengyel Szolidaritás szakszervezet 4. kongresszusa. A legnagyobb vita a két elnökjelölt kérdésében volt. A választás igen nehéz lesz, mert ha az eddigi elnököt választják meg, azt „tétlenségéért” fogják bírálni, ha pedig radikális ellenlábasa kerül a szakszervezet élére és a súlyos gazdasági helyzetben szociális követelményekkel áll elő, „populizmussal” fogják vádolni. PÁRIZSBAN közzétették azt a közvélemény-kutatási eredményt, amely szerint a maastrichti egyezményeket, tehát az euróiapi egyesítés gondolatát a lakosság 59 százaléka támogatja. Májusban ez az arány még 60 százalékos volt. A lakosság 40 százalékát nem érdekli a kérdés. U krajnában a pravoszláv püspöki tanács megfosztotta tisztségétől Filaret metropolitát, sőt, semmissé nyilvánította papi felszentelését is. A volt főpapot azzal vádolják, hogy önállósítani akarta az ukrán pravoszláv egyházat, diktatórikusán viselkedett, zsarolt, esküt szegett, és nyilvánosan rágalmazta a püspöki tanácsot. O laszországban az utóbbi kilenc hónapban a fegyverkivitel 1 billió 170 milliárd lírát tett ki, ami lényegesen kevesebb, mint a múltban volt. 1985- ben például Olaszország 4,5 billió értékben exportált fegyvereket. A korábbitól eltérően most minden külföldi fegyverszállítmányt a külügyminisztériumnak is jóvá kell hagynia. O roszországban a nemzetiségi ellentétek kiéleződése ellenére nem nyilvánult meg az antiszemitizmus. Ezt a közvélemény-kutató intézet állapította meg az amerikai zsidóbizottság megrendelésére készült felmérésében. Az öszszehasonlító táblázat szerint Oroszországban az antiszemitizmus ma kisebb méretű, mint más kelet-európai államokban. A felméréssel ellentétben a kivándorló zsidók kérelmükben a kivándorlás okaként személyi biztonságuk biztosítását tüntetik fel. B uTROSZ GÁLI ENSZ-főtitkár kezdeményezésére New Yorkban görög—török—ciprusi tárgyalásokat folytatnak a ciprusi kérdés megoldásáról. Vassiliou ciprusi elnök szerint a kérdés csak akkor oldható meg, ha javul a viszony Görögország és Törökország között. Vassiliou Mitsotakis görög kormányfővel tárgyalt a kérdésről. Az ALPESI ÁLLAMOKAT tömörítő Alp Action nevű kormányon kívüli intézmény óriási környezetvédelmi elképzelés megvalósítását kezdeményezte. Eszerint erdőket telepítenének mindazokon a hegyeken, ahol az évszázadok során kiirtották a fákat. Már megkezdték 200 ezer fa ültetését, hogy megakadályozzák az Alpok lejtőinek erózióját. Aosta környékén a kártevők például 60 hektár erdőt pusztítottak el, mert azoknak a savas esők következményeként csökkent az ellenálló képességük. B uSH amerikai elnök panamai látogatása során Amerika-ellenes tüntetést rendeztek. A rendőrség könnygázzal akarta feloszlatni a tömeget, de a szél az elnöki tribünre sodorta a gázt. Az elnök testőrsége kíséretében elhagyta a helyszínt. D éL-KOREA újból azzal vádolta a KNDK-t, hogy megszegi a nukleáris szerződést, mert új nukleáris berendezéseket épít. Amennyiben a most épülő észak-koreai atomhulladékot feldolgozó üzemet befejezik, azt nukleáris intézménynek minősítik. A DÉL-KÍNAI tengerben az USA és Kína közösen akar kőolajat fejteni. A tervet a Creston Energy Corporation dolgozta ki, és Pekingben is jóváhagyták. A próbafúrásokat megkezdték. N émetországban a rendőrség leleplezett egy nemzetközi pénzhamisító bandát, amely Európát hamis márkákkal akarta elárasztani. A német és brit hamisítók 500 és 1000 márkás bankjegyeket gyártottak. A brit rendőrség kb. 10 millió márka értékű hamisítványt foglalt le.
