Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-02 / 128. szám
1992. június 2. Szabad ÚJSÁG Külföldi lapok a csehszlovákiai választásokról Kiszállnak a gyorsvonatból? Az azerbajdzsánt Szadarak város asszonyai a harcokban elesett hozzátartozóikat siratják Szadarak Örményország és Irán között egy szűk sávon fekszik, ahol az utóbbi napokban az azerí és örmény erők nagy csatákat vívtak (Telefotó: CSTK/EPA) Az osztrák Die Presse című lap ismerteti a csehszlovákiai választási kampányt. Kiemeli John Major Prágában és Pozsonyban mondott szavait, amelyek szerint a választások kimenetelétől, azaz a radikális gazdasági reform sikerétől függ Csehszlovákia felvétele az Európai Közösségbe. A szlovákiai nemzeti orientáltságú pártokról a lap azt úja, hogy egyértelműen függetlenséget és önrendelkezést akarnak, de gazdaságpolitikai elképzeléseik homályosak. A lap figyelmeztet rá, hogy a baloldali és a nemzeti pártok együttesen lefékezhetnék a gazdasági reformot és felbomlaszthatnák a szövetséget. Ebben az esetben a csehek és szlovákok kiszállnának az Európába Tegnap érvénybe lépett a legújabb fegyverszünet Szarajevóban A bosnyák elnök harcra hív robogó gyorsvonatból — írja a Die Presse. A The Independent című brit lap a választási előkészületekről Csehszlovákiában azt írja, hogy a vitában két téma áll az előtérben: a gazdasági reform, valamint a csehek és szlovákok viszonya. A cseh baloldal távol áll attól, hogy feledésbe merüljön. A szociáldemokraták és a kommunisták kihasználják a gazdasági bizonytalanságot a nehéziparban és a mezőgazdasági területeken. Szlovákiában erősek a csehszlovák államszövetség felbontását szorgalmazó pártok pozíciói. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom kihasználja Meciar népszerűségét. Feltehető, írja a lap, hogy ez a mozgalom a szeparatista Szlovák Nemzeti Párttal lép koalícióra. Az uralmon levő szlovákiai koalíció, amely az államszövetséget támogatja, védelembe szorul. Szövetségi szinten a lap szerint a választásoknak nem lesz meggyőzően egyértelmű eredménye. Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban tegnapra virradóra is folytatódtak a harcok. A legújabb tűzszünet kezdetét tegnap este IS órára hirdették meg. A belgrádi televízió a muzulmán—horvát csapatok aknavetős támadásairól számolt be. A butmiri repülőtér közelében is folytak harcok. A szarajevói rádió a szerbeket vádolta a harcok felújításával. A tűzszüneti javaslattal, amelyet John Wilson ezredes, a szarajevói ENSZ békefenntartó csapatok parancsnoka nyújtott be, mindkét fél egyetértett. Belgrádban tegnap a Biztonsági Tanács határozatával kapcsolatban meghirdették a kőolaj takarékossági intézkedéseket. A szerb energiaügyi miniszter szerint megfelelő tartalékok felhalmo-. zása a legközelebbi időszakban lehetővé teszi, hogy Szerbia ne érezze meg az embargó következményeit. Sztefanovics tábornok, a jugoszláv légierő főparancsnoka úgy nyilatkozott, hogy amennyiben katonai beavatkozásra kerülne sor, országa minden erejével ellenáll. Közölte, hogy sem valós, sem erkölcsi alapja nincs annak, hogy az USA megtámadja Jugoszláviát. Nem hiszi, hogy az amerikaiak a NATO olaszországi támaszpontjairól bombáznák Belgrádot. Megjegyezte, hogy a légvédelem harci készültségben van és Belgrád körül vonták össze az összes légelhárító rakétarendszereket, amelyeket a függetlenné vált köztársaságokból vontak ki. Szerbia idejében kivonta légierejét is a köztársaságokból. Ezzel szemben Bozsovics szerb kormányfő azt hangoztatta a televízióban, hogy országa nem készül rendkívüli intézkedések meghozatalára az ENSZ gazdasági szankciói Konferencia Karabahról Rómában tegnap konferencia kezdődött Hegyi Karabahról. A rendezvényen Mario Raffaelli olasz diplomata elnököl és részt vesznek rajta az USA, Oroszország, Belorusszia, Csehszlovákia, Németország, Franciaország, Törökország és Svédország küldöttei, megfigyelőként jelen vannak Azerbajdzsán és Örményország képviselői is. A konferencia célja, hogy közelítsék a Hegyi Karabahban szembenálló felek álláspontját és megpróbálják megoldani a 177 ezer lakosú azerbajdzsáni területen fekvő örmény enklávé sorsát. A tanácskozáson előkészítik a minszki Karabah-konferenciát. Az olasz sajtó derűlátóan ír a konferenciáról: „Minden út Rómába vezet, miért ne vezethene Rómán keresztül a Kaukázus békéjéhez vezető út is.” miatt. Németország és más államok is már hosszabb ideje gazdasági intézkedéseket hoztak Szerbia ellen. Ismételten hangoztatta, hogy az az állítás, miszerint Szerbia agressziót követett el Bosznia- Hercegovina ellen, hazug és igazságtalan. Macedónia, amely tavaly vált függetlenné, azt kérte az ENSZ-től, hogy térítse meg azokat a gazdasági veszteségeket, amelyek a köztársaságban a Belgrád ellen bevezetett szankciók nyomán keletkeztek. Macedónia egyébként támogatja a Szerbia elleni embargót. Izetbegovics, Bosznia-Hercegovina elnöke a Jugoszlávia elleni szankciók hírére felszólította országa lakosságát, hogy keljenek fel Bosznia-Hercegovina és demokratikus intézményei védelmére. „Most, amikor a világ mellénk állt, nekünk is erélyesebben kell fellépnünk köztársaságunk védelmére” — mondta Izetbegovics. A boszniai elnök nyilván azt a célt követi, hogy a köztársaságban ne jöjjenek létre a muzulmánok, szerbek és horvátok külön kantonjai, hanem unitárius jellegű állam alakuljon ki. Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter véleménye szerint Szlobodan Milosevics szerb elnököt nemzetközi bíróság elé kellene állítani. „Aki nacionalista célokért hatalomvágyból gyilkoltat, azt el kell ítélni, hogy okuljanak belőle mindazok, akik valami ha-Romániában tegnap kezdődött meg az állami vállalatok vagyonjegyes privatizálása. Az elkövetkező 180 nap alatt minden 18 évesnél idősebb állampolgár felveheti 100 lej (kb. 10 korona) jelképes árért a vagyonjegykönyvet. A vagyonjegyes privatizálásban az állami részvénytársaságok tőkéjének 30 százalékát privatizálják. Minden vagyonjegykönyvnek öt szelvénye van, sonlóval próbálkoznának” — mondta Genscher. Hozzátette, hogy amennyiben az ENSZ e kérdésben nem lesz következetes, megtörténhet, hogy Kelet- Európában a nacionalista erők hasonló eszközökhöz nyúlnak. Ausztrália is csatlakozott a Jugoszlávia elleni embargóhoz. Ezt az ausztrál kormányfő jelentette be és közölte, hogy a jugoszláv légiforgalmi társaság gépei ezután nem szállhatnak le országa területén. Jacques Chirac, a francia gaullista párt vezetője a Le Figaro című lapban sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy Európa sokáig tétlenül nézte az öldöklést Jugoszláviában és végül olyan intézkedéseket hozott, amelyeknek csak jelképes jelentőségük van. Európa tehetetlenségét bizonyítja, hogy e kérdés megoldásában is az ENSZ-hez kellett fordulnia. Pedig a háború már közel egy éve tart. A Bank of England, Nagy-Britannia központi bankja leállította az összes pénzügyi tranzakciót Szerbiával és Montenegróval. Nagy-Britannia Jugoszláviába 190 millió font értékű árut és szolgáltatásokat exportált, behozatala 150 millió font értékű volt. A The Times szerint az embargó leginkább Görögország exportját sújtja, mert e balkáni ország kivitelének 30 százaléka Szerbiába irányult. Bulgária külügyminisztere óvatosan nyilatkozott a jugoszláviai fegyveres beavatkozás kérdéséről. Szigorú óvatosságra intett, mert szerinte nem egyértelmű, hogy szükséges-e a katonai erő bevetése. A helyzet Ganev szerint egészen más, mint Irakban volt. Szerinte ki kell várni, milyen hatása lesz a Biztonsági Tanács döntésének. amelyek közül mindegyik az öt állami privatizációs alap egyikére szól. Magán privatizációs alapokat nem engedélyeztek. A román állampolgár a vagyonjegykönyvet ötféleképpen használhatja fel: a szelvényeket meghagyhatja saját tulajdonában és évente felveheti hozamát, vagy beruházhatja azt; megteheti, hogy előnyösen, levonások nélkül megvásárolja annak a vállalatnak a részvényeit, amelyben ő vagy valamely családtagja dolgozik; vásárolhat vagyonjegyért más részvényeket is, de nem előnyös feltételekkel; vagyonjegykönyvét eladhatja egészében vagy külön-külön egyes szelvényeit más állampolgárnak; eladhatja annak a privatizációs alapnak, amelyre jegykönyve szól. A külföldön élő román állampolgárok megbízhatják hazai rokonaikat, hogy vásároljanak számukra vagyonjegykönyvet. A román privatizálási ügynökség elnöke felszólította a vagyonjegykönyvek tulajdonosait, hogy ne adják el azonnal szelvényeiket, hanem várjanak legalább 1993-ig, amikor az egyes vállalatok és privatizációs alapok piaci értéke kialakul. Arafat kórházban Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke az ammani kórházban operációnak vetette alá magát. Ezt Husszein király orvosi központjában közölték. A műtét során eltávolították azt a vérrögöt, amely az agyhártya alatt keletkezett. A sérülés a közelmúltban elszenvedett légibalesct következménye volt. A műtét egy órát tartott és Arafat állapota kielégítő. A palesztin vezetőt Bagdadba indulása után szállították kórházba. APFSZ részéről cáfolták, hogy Arafat súlyos beteg lenne, és csak arról adtak ki hírt, hogy orvosi vizsgálaton vesz részt. Tüntetés Bukarestben Tegnap délután Bukarestben 20 ezer ember tüntetett a parlamenti választások halogatása ellen és a dolgozók munkakörülményeinek javításáért. A tiltakozó nagygyűlést a Nemzeti Szakszervezeti Tömb szervezte, amely több szövetséget tömörít. A tüntetők fegyelmezetten vonultak át Bukarest utcáin, követelték, hogy tartsák be az árak és a bérek növekedése közti arányokat úgy, ahogyan azt a szakszervezetek és a kormány tárgyalásain meghatározták. Rámutattak, hogy a parlament, amelynek mandátuma már lejárt, nem nyújthat hosszútávon biztosítékokat a gazdasági és szociális ügyek rendezésére. A tüntetők végül a szenátus épületéhez vonultak, ahol a képviselőház megbízottjának átadták követeléseiket. Amennyiben a parlament 48 órán belül nem válaszol követeléseikre, tiltakozó őijáratokat rendeznek azon képviselők lakása előtt, akik a választások halogatását szorgalmazták. Lusztrálni, de hogyan... A varsói Glob 24 című lap a csehszlovákiai átvilágítások tapasztalatait elemzi a hasonló lengyel rendelet meghozatalával kapcsolatban. A lap azt írja, hogy Csehszlovákiában már több mint egy éve folyik az állambiztonság ügynökei és munkatársai neveinek közlése, de még távol vannak attól, hogy egy megbízható listát hozzanak nyilvánosságra. A tisztogatások több tízezer embert érintettek és a nyugati sajtó erről csak úgy beszél, mint „bolsevik módszerekkel végrehajtott debolsevizációról”. Kitűnt, hogy az ügynökök bűne igen nehezen bizonyítható. A debolsevizálási játék politikai macska-egér harccá változott és a választások közeledése fokozza az izgalmat a kérdés körül. A lap megemlíti, hogy megvádolták már Ivan Camogurskyt és Vladimír Meciart is. A Sztandar Mlodych című lap azt írja, hogy a csehszlovák lusztrációs törvénynek 23 paragrafusa van, amelyek részletesen meghatározzák, hogyan kell az átvilágításokat lefolytatni. „A lengyel Szejm határozata ehhez képest kezdetlegesnek tűnik” — írja a lap. Atomháború még lehet Az Észak-atlanti Szövetség új stratégiáját körvonalazták az MC-400 jelzésű dokumentumban, amelyet múlt év decemberében hagytak jóvá. A dokumentum mindmáig titkos volt, de most a Nouvelles Atlantiques beszámol tartalmáról. A NATO nem zárja ki, hogy a jövőben szembe kell néznie fokozódó erősségű harci cselekményekkel, esetleg az agresszor területén is. Brüsszeli források szerint az új stratégia nagy hangsúlyt helyez a légiszállításnak és a válságkörzetek közelében a haditengerészet jelenlétének. A rendkívüli figyelmet igénylő térségek közül a dokumentum megnevezi a Szuezi-csatornát, a Dardanellákat és a Gibraltári-szorost. Feltételezik, hogy a NATO biztonságát a volt Szovjetunió felől, a Közel-Keletről és a földközi-tengeri térségből is veszély fenyegetheti. Az új katonai stratégia számít az atomfegyverek „megkülönböztetett” bevetésére is abban az esetben, ha hagyományos fegyverekkel nem lehetne megállítani az agresszort. Szélsőséges esetben a NATO nem ^zárja ki azt sem, hogy az atomfegyvert elsőnek használja._______________ Vagyonjegyes privatizálás Romániában Öt lehetőség 3 XVOMÁNIA tiltakozott az orosz védelmi miniszter nyilatkozata ellen, miszerint Bukarest nehéz haditechnikát szállít Moldáviába. Moldáviában 24 román tiszt teljesít szolgálatot, mégpedig megfigyelőként a négyoldalú bizottság keretében — áll a román külügyminisztérium nyilatkozatában. O laszországban a rendőrség letartóztatott egy 12 tagú fegyvercsempész csoportot, amely Csehszlovákiából, Magyarországról és a volt Jugoszláviából, valamint Svájcból csempészett orosz Kalasnyikov és csehszlovák Skorpion géppisztolyokat, amelyeket azután a maffiának adott el heroinért, kokainért és készpénzért. N aGY-BRITANNIÁBAN a közrend zavarásával vádolták meg azokat a személyeket, akik Arthur Harris légimarsall szobrának leleplezésénél tiltakoztak a szobor felállítása ellen. Az ünnepségen részt vett II. Erzsébet angol királynő is. A letartóztatottak a pacifista mozgalmak aktivistái voltak. Harris, akinek szobrot emeltek, ugyanis a német városok elleni szőnyegbombázások megtervezője volt. Ü zbegisztán fővárosában, Taskentben felszámolták a Július Fuéík Múzeumot. A múzeumot tíz évvel ezelőtt nyitották meg a cseh kommunista újságíró közép-ázsiai látogatásának emlékére. A 2000 kiállítási tárgyat az üzbég nemzetek történelmi múzeumának adták át. A ÁRIZSBAN tegnap kezdődött meg a Nyugat-európai Unió értekezlete, ameiyen először az elhunyt elnök helyébe megválasztották Hartmut Soelle német szociáldemokrata képviselőt. A szervezet főtitkára megnyitó beszédében európai nemzetközi haderő felállítását javasolta, amely egyrészt a NATO rendelkezésére állna, másrészt a válsághelyzetek megoldását szolgálná. KjRGÍZIÁBAN Akajev elnök rendeletével a köztársaság felügyelete alá vonták az országban állomásozó volt szovjet hadsereg alakulatait. A köztársaságban 30 ezer katona állomásozik. Egy hónapon belül akarnak megegyezni a stratégiai fegyveres erők felosztásáról is. Megkezdték a munkát a kirgiz nemzeti hadsereg koncepciójának kidolgozásán. Azerbajdzsánban a Népi Front, amely a közelmúltban vette át a hatalmat az országban, úgy véli, hogy a FÁK csupán átmeneti szervezet a volt szovjet birodalom teljes széthullása előtt. Azerbajdzsán eddig a FÁK-kal kötött szerződések egyikét sem ratifikálta. Az országban e hét végén lesznek az elnökválasztások, amelyeken valószínűleg a front jelöltje, Jelcibej győz. Törökország gazdasági segítséget nyújt Albániának és támogatja felvételét a nemzetközi szervezetekbe. Ezt Demirel török kormányfő jelentette ki albániai látogatása során. Törökország elsősorban 50 millió dollár értékű élelmiszert küld Albániába. BuLGÁRIA részesedni szeretne abban a segítségnyújtásban, amelyet a nyugati államok közvetítenének a volt szovjet köztársaságok felé. Ezt Ganev bolgár külügyminiszter jelentette ki. Szerinte országában jelentős élelmiszerfelesleg van, amelyet a nyugati államok felvásárolhatnának, hogy a FÁK-ba küldjenek. Jacques DECORS, az Európai Közösség bizottságának elnöke kétnapos látogatásra Lengyelországba érkezett. Találkozik Olszewski kormányfővel és részt vesz a Jog és demokrácia elnevezésű nemzetközi értelmiségi szemináriumon. Az USA kormánya azt javasolja, hogy emeljék háromszorosára azt az összeget, amely segítségével a CIA megdönthetné Szaddam Húszéin iraki vezető rendszerét. Ezt a Los Angeles Times vasárnapi száma közölte. Ezzel a Szaddamellenes kampány pénzügyi alapja 40 millió dollárra emelkedne. A kampány fő célja az ellenzéki csoportok támogatása Irakban és a rádióadások megszervezése Szaddam Húszéin ellen. De KLERK dél-afrikai elnök tegnap kétnapos hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Az orosz—dél-afrikai kapcsolatok történetében ez az első legmagasabb szintű látogatás. Vendéglátójával, Borisz Jelcinnel megtárgyalják a két ország közti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. De Klerk ellátogat Szentpétervárra is. Pakisztánban vallási fanatikusok 11 személyt öltek meg. A zavargások a szunniták és síiták között robbantak ki. i T
