Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-08 / 108. szám
/ .»Ali Gazdasági és érdekvédelmi napilap PENTEK, 1992. május 8. II. évfolyam 108. szám Ára 2,30 korona Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer A budapesti kormány döntött Május 25-ével felbontja az 1977-es szerződést A CSEHSZLOVÁK SAJTÓIRODA TEGNAP KORA ESTE KÖZÖLTE, HOGY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA CSÜTÖRTÖKI BUDAPESTI ÜLÉSÉN DÖNTÉST HOZOTT A BŐS—NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER FELÉPÍTÉSÉRŐL ÉS ÜZEMELTETÉSÉRŐL 1977-BEN ALÁÍRT CSEHSZLOVÁK-MAGYAR ÁLLAMKÖZI SZERZŐDÉS MÁJUS 25-1 HATÁLLYAL TÖRTÉNŐ EGYOLDALÚ FELBONTÁSÁRÓL. Mádl Ferenc tárca nélküli minisz- vetkezmények megtárgyalására. Ilyen ter a kormány üléséről tartott sajtótájékoztató vendégeként ismertette a magyar parlament tegnapi állásfoglalását. A miniszter közölte: Magyarország kívánatosnak tartaná, ha május 15-éig még egyszer tárgyalóasztalhoz ülhetnének Ján Carnogurskyval, a csehszlovák küldöttség vezetőjével, s az Európai Közösség prágai, illetve budapesti nagykövetének jelenlétében ismét kérjék Csehszlovákia hozzájárulását a vízlépcső ügyében tervezett vizsgálatokhoz, a korábban feltételként szabott moratórium mellett. Amennyiben ez az utolsó magyar kísérlet sem talál meghallgatásra csehszlovák részről, akkor Budapest átadja Prágában a szerződés hatályon kívül helyezéséről szóló jegyzéket. Mádl Ferenc a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az államközi szerződés felbontása után a magyar kormány kész a köprobléma például az árvízvédelem, a korszerű hajózás biztosítása és a Duna rehabilitációja. A miniszter úgy vélekedett, hogy az egyoldalú magyar lépés paradox módon intenzív együttműködést fog kikényszeríteni. Ä magyar kormány egyidejűleg megteszi azokat a diplomáciai lépéseket, amelyek keretében ismerteti pozícióját arról, hogy miért kényszerült erre az egyoldalú aktusra. Budapest ugyanis hosszú hónapokig kísérletezett azzal, hogy közös megállapodás útján oldja fel az államközi jogvitát. Az 1977-es szerződés felbontásáról jóváhagyott kormányállásfoglalás része az is, hogy a kabinet előteijesztést tesz az országgyűlésnek a csehszlovák—magyar szerződés ratifikálását kimondó törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezésére. Klaus a szövetségi kabinet leépítéséről Nyolc kormánytag elég VÁCLAV KLAUS SZÖVETSÉGI PÉNZÜGYMINISZTERNEK, A POLGÁRI DEMOKRATA PÁRT ELNÖKÉNEK VÉLEMÉNYE SZERINT FELÉRE KELL CSÖKKENTENI A JELENLFXI 16 FŐNYI SZÖVETSÉGI KORMÁNY TAGJAINAK SZÁMÁT. A PDP tegnapi prágai sajtóértekezletén a pártelnök úgy vélekedett, hogy a kabinet 6 vagy 8 tagú lenne, mégpedig jól meghatározott hatás- és jogkörökkel. Mint mondta, nem szükséges, hogy 5 miniszterelnök-helyettes legyen, mint jelenleg. Elegendő volna csupán egy, aki a kormányfőtől eltérő nemzetiségű lenne. Elképzelései szerint a Külügyminisztérium, a Védelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium maradna meg. Közölte, hogy az első „áldozat” valószínűleg a Külkereskedelmi Minisztérium lesz. Szükségtelennek minősítette a gazdasági tárcákat, amelyek munkája átfedi egymást. Ennek kapcsán például a közlekedési és távközlési tárca, valamint a környezetvédelmi bizottság megszünetetését említette meg. Befejezte ülését az „első szabad” szlovák parlament (Majd)nem szuverén Szlovákia Tegnapi utolsó ülésnapján a szlovák parlament tulajdonképpen már az utolsó napirendi pont „varázsában” végezte munkáját. A szavazási maraton során előbb fontos törvényeket hagyott jóvá kisebb-nagyobb módosításokkal, többek közt azt a képviselői indítványra született törvényjavaslatot, mely a közérdek védelmében a jövőben lehetetlenné teszi, hogy köztisztségviselők a saját hasznukra fordíthassák a tisztségükből fakadóan megszerzett gazdasági jellegű információkat A törvény hatályba lépését követően a parlamenti képviselők, a kormánytagok és kormányhivatalnokok kötelesek lesznek minden év március 1- jén benyújtani adóbevallásukat a parlamentnek — ellenőrizés végett. Az európai normák ugyanis nem teszik lehetővé, sőt törvényekkel korlátozzák, hogy bizalmas és speciális vagy exkluzív információkat a saját zsebük megtöltésére használjanak ki magas rangú köztisztségviselők. Ugyancsak tudomásul vette a parlament az SZNT Elnökségének az utolsó ülést megelőző időszakban végzett munkájáról szóló jelentést és jóváhagyta a sporttörvényt, illetve a sportrendezvények biztonságát garantáló törvényeket. Az ülés utolsó napirendi pontja a Szlovákia szuverenitásának kikiáltására tett képviselői törvényjavaslat megtárgyalása volt. Á deklarációt újra Viliam Oberhäuser (SZKDM) terjesztette elő, öntudatos szónoklat kíséretében. Hangsúlyozta, ezt a deklarációt több okból kifolyólag is el kell fogadni, elsősorban azért, mert Szlovákia jelenlegi szuverenitása egy antidemokratikus parlament által jóváhagyott alkotmányban van csak rögzítve, ráadásul az 1989 novembere óta eltelt időben a cseh fél többször is a szlovák partner tudtára adta, nem hajlandó a kölcsönösség elve alapján két szuverén köztársaságként elismerni az államszövetséget alkotó „korlátozottan” szuverén országokat. Oberhäuser szerint a szövetségi szervek sem fogadták el egyenrangú partnerként a szlovákokat, s ezen csak a szuverenitás kikiáltása segíthet. Az e bevezetőt követő parázs vitában az önállóság hívei és a mérsékeltek, illetve a szövetségpártiak tárgyilagos, valamint történelmi tényekkel érvelő felszólalásaik mellett egymást sem kímélték, gyakran bocsátkoztak személyeskedésbe. Frantisek Miklosko parlamenti elnöknek ugyan mindvégig sikerült kézben tartania az ülés vezetését, azt azonban — bármennyire nyilvánvaló volt, hogy törekszik rá — nem sikerült megakadályoznia, hogy a szuverenitási javaslat ne kerüljön szavazásra. Főleg azt követően ment volna neki nehezen, hogy többen is szemére vetették, nem értik, miért kellene ismételten összeülnie szavazás előtt a parlament grémiumának, amikor ebben az ügyben már több, mint elégszer üléseztek. Helena Ro/.iní\jová (KDM) képviselő egyenesen felkérte, ne akadályozza meg, hogy a plénum végre szavazzon a kérdésről. A vita berekesztésére végül Jozef Pro kei (SZNP) tett indítványt, melyet a képviselők egyszerű többséggel megszavaztak. Ezt követően elvetette a plénum Frantifek MikloSko azon javaslatát, hogy a deklaráció helyett ajánlásokkal forduljanak a jövendő parlamenthez és a esetiekhez az államjogi kérdések tisztázása tekintetében. Jóváhagyták viszont a honatyák Peter Sabo (ZP) azon javaslatát, hogy háromötödös többséggel — tehát mint alkotmánytörvényt — lehessen csak jóváhagyni a szuverenitási nyilatkozatot. A közben elhangzott képviselői felvetést, hogy a hatályos alkotmány szabályozza, mikor kell háromötödös többség, már nem vette figyelembe az ülésvezető. A szavazás a szuverenitási nyilatkozatról eképpen festett: a 139 jelenlevő közül 73- an igennel, 58-an nemmel szavaztak, heten pedig tartózkodtak. Vagyis a parlament ugyan megszavazta, de a háromötödös többséget nem érte el, ezért nem hagyta jóvá a szuverenitási nyilatkozatot. Ezután már csak az ülés befejezettségének tényét pecsételte meg a felhangzó csehszlovák himnusz... Meg azt, hogy a döntés a jövendő parlamentre maradt. (rtk) Külföldi tőke: 1,32 milliárd Václav Havel államfő július 3-áig marad hivatalában Vállalkozástalan vállalkozók A2 ÚJ parlament június 25-én ül össze Növekszik a munkanélküliség csökken az ipari termelés, lassan emelkedik a külföldi tőkerészesedés a szlovákiai vállalatokban... — többek között ez hangzott el a szlovák statisztikai hivatal tepiapi sajtóértekezletén Rudolf Kré, a hivatal ebtöke szerint Szlovákiában a leptagyobb a munkanélküliség a Bánfai, a Csacai, a Tőketerebesi, a Nagykürtösi és a Varannói járásban. Ezzel szinte párhuzamosan csökken az ipari termelés, amelynek üteme az év első negyedévében megközelítőleg 12 százalék vök. Szlovákia 682 vállalatában van kül- rendelkezésére álló adatok a vállalko-A Szövetségi Gyűlés Elnöksége tegnapi tanácskozásán előzetesen úgy döntött, hogy az új parlament alakuló ülésére június 25-én kerül sor. Az eredeti tervekkel ellentétben a tanácskozás időpontja hét nappal tolódott későbbre, ami Zdenék Jicínskynek, a szövetségi parlament első alelnökének szavai szerint azt eredményezi, hogy több idő marad az elengedhetetlen politikai megbeszélésekre. földi tőkerészesedés, amelynek nagysága 1,320 milliárd korona. Ebben a tekintetben az osztrák cégek járnak az élen, majd a németek következnek, s — a statisztikai hivatal meglepetésére — magyar cégek állnak a harmadik helyen, majd az olasz, az egykori szovjet (!), dél-koreai és holland befektetők következnek a sorrendben. Rudolf Kré elemzéseiből arra lehet következtetni, hogy folytatódik ugyan a termelés folyamatának élénkülése, azonban olyan területeken, amelyek nem túl attraktívak a hazai gazdaság szempontjából. A statisztikai hivatal zást illetően nem éppen reménykeltőek, hiszen a vállalkozói regiszterben szereplő lakosság alig egyharmada foglalkozik valós vállalkozással. Ami az időszerű statisztikai adatokból kitűnik, a március folyamán kétezer lakos körében elvégzett közvélemény-kutatás szerint februárral szemben nem nőttek a családi terhek, viszont a nyugdíjasok esetében 0,3 százalékkal csökkentek(?). Összeségében nőtt az építőipari és a mezőgazdasági termelés volumene, viszont az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 13,7 százalékos a csökkenés a teherforgalomban. Aszövetségi kormány azt követően adja be lemondását, hogy a Népi Kamarának, illetve a Nemzetek Kamarájának az önálló és az egész parlamentnek az együttes alakuló ülésén megválasztják a parlament szerveit és elnökét. A köztársasági elnök ezután nevezi ki az új kormányt, amelynek a kamaráknak az államfő megválasztását közvetlenül megelőző második együttes ülésén kell előterjesztenie programnyilatkozatát. A kamarák a dokumentumról tartandó szavazással elnökválasztást nem a prágai vár Ulászló Termében, hanem a parlamentben tartják. Az államfő beiktatása azonban már az Ulászló Teremben lesz. A parlament elnökségének tegnapi ülésén megállapodás született arról, hogy a testület május 20-án tartandó tanácskozásán megvitatja a szovjet csapatok itttartózkodása nyomán keletkezett károkról, illetve a szövetkezeti lakások magántulajdonba való átruházásáról szóló törvényerejű rendelet kormányjavaslatát. Ladislav Pittner: „Bárki a listán lehetett volna...” Demokráciában nem történhetne meg A Práca című napilap szerdai számában beszélgetést közölt Ladislav Pittnerrel. A belügyminiszternek feltették a kérdést, vajon ellenőrzés alatt állnak-e az §tB egykori munkatársai? A válasz: — Ha azokra gondolnak, akik a minisztériumban dolgoznak, akkor igen. Ha azonban a kérdés azokra vonatkozik, akik már nincsenek a belügyminisztérium kötelékében, azt kell válaszolnom, hogy ők nem ránk tartoznak Azonban, ha bűncselekményt követtek volna el, akkor tetteikért felelniük kell A következő kérdés így szólt: Mint belügyminiszter és állampolgár, mi a véleménye arról, hogy a Szövetségi Gyűlésből kiszivárgott a „lusztrációs” tájékoztatás, majd ezt követően napvilágra került a pozitívan lusztrált újságírók névsora? — Úgy is mint miniszter, úgy is mint állampolgár azonosan vélekedek Ez egyszerűen olyasvalami, ami demokratikus társadalomban sohasem történhetne meg. Ugyanazon a napon, amikor a Prácában, a Pravdában is megjelent egy interjú ugyanerről a témáról a belügyminiszterrel. Az alábbiakban ezt ismertetjük. □ Röviden tudná-e jellemezni az StB-munkatársak egyes kategóriáit? Milyen feltételeknek kellett megfelelnie például a „bizalminak”? — hangzott az első kérdés. —A hírszerző szolgálatban eltöltött időm alatt 1990-ben olyan tapasztalatokat szereztem, hogy az állambiztonságiak szempontjából — éppúgy, mint bárhol a világon — „bizalmi” az olyan személy lehetett, aki a lehetséges információforrás szempontjából fontos volt. Nem kellett tudnia sem arról, hogy információit az StB felhasználja, mert vele a kapcsolatot különböző ürügyek alatt vette fel és csak a fontos információforrás szerepét töltötte be. Tehát nem kellett róla tudnia, hogy felhasználják (Folytatás a 2. oldalon) vagy bizalmat szavaznak a kormánynak, vagy pedig nem. A Szövetségi Gyűlés alakuló ülésének későbbi időpontban történő megtartásával nem változik a köztársasági elnök megválasztásának időpontja. Erre július 3-án kerül sor. A korábbi gyakorlattól eltérően az Alexander Dubcek a lusztrálási törvényről Maradjon a régi! Alexander Dubcek, a Szövetségi Gyűlés elnöke az úgynevezett lusztrálási törvény esetleges módosítása vagy az StB-ügynökök névsorának nyilvánosságra hozatala kapcsán tegnap úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint még mindig a szövetségi parlament által jóváhagyott törvény az érvényes, s úgy vélekedett, hogy azt novellizálni — például a Szövetségi Gyűlés Elnökségének törvényerejű rendeletével — nagyon kétséges. A parlament elnöke kizárta annak a lehetőségét, hogy a kamarák a választásokig még egy további együttes ülést tartanak, mivel — mint mondta — tegnap kapta meg a köztársasági elnöktől azt a levelet, amelyben az államfő május 7-ével befejezettnek nyilvánította a Szövetségi Gyűlés tavaszi ülésszakát. (Egyébként a köztársasági elnök irodájának tegnapi tájékoztatása szerint Václav Havel már május 5-én továbbította a levelet a szövetségi parlament elnökségéhez— a szerk meg.) A polgári demokrata párti Jifí Pospísil újságíróknak elmondta, hogy a lusztrálási törvény 19. cikkelyének módosítását a Cseh Nemzeti Tanács valószínűleg nem hagyja jóvá. (A kérdésről a cseh parlament sürgősségi eljárással jövő kedden tárgyal — a szerk. megj.) PosplSil kifejezte meggyőződését, hogy az új. parlamentben olyan lesz a politikai erőmegoszlás, amely lehetővé teszi a módosítást vagy az ügynökök névjegyzékének nyilvánosságra hozatalát. Dániel Kroupa (Polgári Demokrata Szövetség) véleménye szerint sok nézeteltérést idézhet elő, ha a (Folytatás a 2. oldalon)
