Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-08 / 108. szám
2 Szabad ÚJSÁG 1992. május 8. ÍÚg^ÁCBfifr) JoZEF PROKEá, az SZNP elnöke tegnap az újságíróknak elmondta, pártja választási programja abból indul ki, hogy az állam van az állampolgárokért és nem fordítva, ezért szabad állampolgárokat, erős helyi önkormányzatokat és szuverén államot hirdetnek meg. Csak hazafias érzelmű, értelmes renden alapuló országban érhető el a szükséges gazdasági fejlődés, nyugalom, biztonság, kulturális és szellemi színvonal. A SZLOVÁK Kommunisták Szövetsége és a két egyenrangú köztársaságon alapuló közös államot támogatja, de a szlovák szuverenitás kikiáltását követően. Követeli továbbá, hogy hozzák létre a szlovák köztársasági elnök intézményét. JáN VESELOVSKY szerint Szlovákiában újra felütötte fejét a tüdőbaj, bár erről egyelőre mindenki hallgat, s az orvosi körök is csak névtelenségüket megőrizve hajlandók említést tenni róla. Szerinte a tömegtájékoztató eszközöknek foglalkozniuk kellene e ténnyel, mivel várhatólag a százszázalékos lakbéremelést követően újabb „katasztrófák” is várhatók. A VÖRÖSKERESZT világnapja — vagyis a mai nap — előestéjén Pozsonyban ünnepi ülésen emlékeztek meg e szervezet 130 éves áldásos tevékenységéről. Miroslav Chovanec szlovákiai elnök elmondta, a lelkiismeret parancsolja, hogy a jelenlegi bonyolult időszakban legalább annak lehetőségét keressék az emberek, hogyan enyhíthetnék a szenvedéseket. TeGNAPI sajtótájékoztatóján a Slovnaft igazgatóhelyettese beszámolt arról, hogy szűrőberendezések felszerelésével akatják javítani Pozsony város levegőjét. Azt is elmondta, a Duna vizét már 99 százalékos hatásfokú mechanikus-vegyi-biológiai szűrőrendszerrel védik, szennyvíztisztítóik pedig nagymértékben javították a Kis-Dunába kibocsátott hűtővíz minőségét. A SZLOVÁK FŐVÁROSBAN 362 választókörzeti bizottság alakult, s ezek május 9-én tartják első üléseiket. A legtöbbválasztókörzet a második városkerületben van, összesen 94. A választásokon induló politikai pártok több mint fele nem élt a lehetőséggel, hogy képviselőt delegáljon a választóbizottságokba. A CSEHSZLOVÁK Szociáldemokrácia szerint a mezőgazdaság egyetlen esélye a szövetkezetek megőrzése. A szövetkezetek transzformációját átgondoltan kell végrehajtani, mivel minden radikalizmus előbb-utóbb megbosszulja magát. A szocdemek úgy tartják, itt az ideje, hogy a szövetkezetekben biztonságban érezhessék magukat a vezető dolgozók és elkezdhessenek átgondolt irányítómunkát végezni. A POLGÁRI MOZGALOM vezetői a visegrádi hármak együttműködését ugyanúgy kulcsfontosságúnak tartják, mint az Európai Közösség és az USA. Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország hármasban a térség stabilizáló tényezőjévé válhat, amennyiben együttműködésük jó lesz. A PM elutasítja az StB-ügynökök teljes listájának nyilvánosságra hozatalát, mivel az nem teszi lehetővé, hogy a rajta szereplők közt különbséget lehessen tenni. M ájus 11-ÉN egynapos látogatásra Prágába érkezik Jegor Gajdar orosz miniszterelnök-helyettes, ahol meghívóival — Václav Klaussal, Vladimír Dlouhyval és Jozef Bakáayval — tárgyal a gazdasági együttműködés elmélyítéséről a két ország között. Besztercebányán tegnap 95 új járásbírósági és kerületi bírósági bíró tette le az esküt az SZNT Elnöksége képviselői kezébe. Rudolf BARÁNEK, a vállalkozók pártjának elnöke tegnap többek közt arra mutatott rá, hogy a nagyprivatizációból a hazai vállalkozók egyelőre csak morzsákat kaptak. Azt is kifogásolta, hogy a vagyonjegyes privatizáció mellett a közvetlen vállalateladások igencsak lassú üteműek, ennek valószínűleg az az oka, hogy a jelenlegi politikusok szeretnék megszerezni a munkavállalók szavazatait, ezért a választások előtt nem akatják őket kitenni az új tulajdonos keményebb munkarezsimjének. Jelzés nélküli híranyag ŐSTK, TK SR Demokráciában nem történhetne meg C Hétforduló (Folytatás az 1. oldalról) □ Ez azt jelenti, hogy ebbe a kategóriába tartozhatott volna e köztársaság bármely állampolgára, vagy pedig csak azok az emberek, akiket az állambiztonság erre alkalmasnak tartott? — Bárki lehetett, ha az StB számára fontos információk szempontjából érdekesnek találtatott □ Azok voltak ezek, akik például szolgálati útra utaztak külföldre? — Természetesen. Ezek lehettek például sportolók vagy egyházi személyek, akikről úgy ítélték, hogy információszolgáltatás szempontjából fontosak az állambiztonság számára, és az anélkül használta ki értesüléseiket, hogy egyáltalán tudtak volna róla. □ Mit rejt a „titkos együttműködés jelöltje” elnevezés? — Ez már nem csak az iménti szempontból érdekesnek ítélt személy lehetett, hanem úgy tekinthettek rá, mint lehetséges munkatársra. Eközben még mindig nem kellett tudnia arról, hogy az StB ilyen „jogcím" alatt nyilvántartja. Azonban e két említett kategóriába soroltak közül sokan tudatosan szolgáltattak információkat az StB számára, mivelhogy e szervezetnek „tesztelnie” kellett a számára érdekes embereket. Ez azonban nem jelenti, hogy egyidejűleg automatikusan titkos munkatárssá váltak. Voltak itt egyéb szempontok is, melyeket minden hírszerző szolgálat felhasznál információforrásként Azonban csak a kötelezettségek elvállalásának elbírálásakor lehet megítélni, vajon az információk véletlenek, illetve szándékosak vagy tudatosak voltak □ Ez azt jelenti, hogy a két kategóriába tartozó személyek közül senkinek sem kellett írásban elköteleznie magát az StB-vel történő együttműködésre? — Sem a bizalmi ember, sem pedig a titkos együttműködés jelöltje számára nem volt feltétel az úgynevezett függőségi kapcsolat □ Ezzel elérkeztünk azokhoz a kategóriákhoz, amelyek esetében szükséges volt az illető írásos egyetértése. A kortspirációslakás-tulajdonosra és az ügynökre gondolok.. — Ezek szélesebb kategóriák, amelyek esetében úgymond toborzásokra került sor, s ezek eredményei nyomán kezdődött az aktavezetés. Az érintettek írásban kötelezték el magukat a titkosrendőrséggel való tudatos együttműködésre; vagy konspirációslakás-tulajdonosként vagy ügykönkként, vag> a legsikeresebbek rezidensként □ Az államrendőrségnek vajon elegendő volt-e az írásos egyetértés? — Nem kellett mindig. Bizonyos években elegendő volt, ha az illető a titkosrendőrség két tisztje előtt fejezte ki egyetértését az együttműködéssel. Ezzel számára ugyanúgy kötelező volt az együttműködés, mintha írásos formában tette volna meg. □ Véleménye szerint a jegyzékkel a Szövetségi Biztonsági Hírszerző Szolgálat kimondta-e az utolsó szót vagy még további névsorokat várhatunk? —Hiba volt, hogy az újságíró-ügynökök listáját nyilvánossára hozták De nem a Teleyaf szempontjából, mivel az újságíróknak kötelességük, hogy közérdeklődésre számot tartó információk után kutassanak Azok jártak el felelőtlenül, akik a szigorúan titkosnak minősített névjegyzéket átadták a sajtónak Ha már ez megtörtént, akkor az A után Id kellene mondani B-t is, tehát meg kell állapítani, hogy ki tájékoztatta a sajtót... Lapunk május elsejei számában „Szigorúan titkos” — volt című írásunkban tájékoztattuk olvasóinkat az újságírók lusztrálásával kapcsolatos magyar vonatkozású adatokról. Balázs Béla május másodikai keltezéssel levelet intézett szerkesztőségünkhöz, amelyben közli, hogy a Telegraf című napilap április 30-ai számában megjelent alkotmányellenes, állampolgári jogait és emberi becsületét súlyosan sértő névsor miatt feljelentést tett az igazságszolgáltatási szerveknél. Balázs Béla a bíróságnak küldött levelében kéri, hogy az az ügy kivizsgálása után hozzon az igazságnak megfelelő, objektív döntést, s a Telegrafot kötelezze helyreigazításra. (A bíróság döntéséről tájékoztatni fogjuk az olvasókat) Gál Sándor az alábbi nyilatkozatot juttatta el szerkesztőségünkhöz: „A nyilvánosságra hozott ügynöklistán az én nevem is szerepel, miszerint Peter, Sovinista fedőnéven együttműködtem a belügyi szervekkel. A többszörösen törvénysértő állítást nem fogadom el, elutasítom, s a valós helyzet tisztázása céljából — élve törvényadta jogaimmal — bírósági eljárást indítok.” A Magyar Polgári Párt sajtóértekezlete Bős veszélyezteti az alapszerződést? „ Veszélyesnek tekintjük, ha a Csehszlovákia és a Magyar Köztársaság közötti alapszerződés aláírását a dunai vízmű kérdésének a rendezéséhez kötik " — mondta a Magyar Polgári Pán tegnapi pozsonyi sajtóénekezletén Zászlós Gábor, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese. „Az államközi szerződés teljesen más jellegű dokumentum, mint a vízlépcsőrendszerről aláírt csehszlovák—magyar megállapodás, ezért semmilyen feltétel nem egyenlő értékű a jószomszédi kapcsolatokról és a két ország együttműködéséről szóló szerződés jelentőségével” — hangsúlyozta. A Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer körül kialakult vita rendezésében az MPP szóvivője, Gyurovszky László fontos előrehaladásnak tekinti, hogy a kormányok helyett a parlamentek vették át a stafétát a tárgyalásokon. „Ezzel egyúttal megnőtt a felelősségük az 1977-ben aláírt szerződés sorsáért is” — tette hozzá. A sajtóértekezleten Sándor Eleonóra, a Szövetségi Gyűlés képviselője közölte, hogy a Magyar Polgári Párt tökéletlennek tartja az úgynevezett lusztrálási törvényt. „Véget ért a forradalmi időszak, amely akadályozta a jogállam építését” — mondta Sándor Eleonóra, aki egyébként a prágai parlament biztonsági bizottságának tagja. Ezzel öszszefüggésben kitért a Szövetségi Biztonsági Hírszerző Szolgálatról szóló törvényre, amely nem teszi lehetővé a titkosszolgálat tevékenységének hatékony ellenőrzését. PÉNTEK —MÁJUS 1.: Az országszerte tartott ünnepségekre rányomta bélyegét a közelgő választási kampány; a kulturálisnak vagy szórakoztatónak álcázott összejöveteleket főleg a baloldali pártok szervezték, bár nem maradt ki az ünneplők sorából a Václav Klaus pénzügyminiszter vezette Polgári Demokrata Párt sem; az anarchisták ismét összecsaptak a bőrfejűekkel; bajor, magyar, osztrák és szlovák vendégek részvételével nagygyűlést tartottak az osztrák—magyar—csehszlovák határ találkozásánál; megkezdődött a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom—Együttélés Politikai Mozgalom—Magyar Néppárt koalíció kétnapos tanácskozása a választásokról Pozsonyeperjesen SZOMBAT — MÁJUS 2.: Berezóban megemlékeztek Milan Rostislav Stefánik tragikus halálának 73. évfordulójáról VASÁRNAP — MÁJUS 3.: Václav Havel köztársasági elnök a Lányi beszélgetések című rádióműsorban úgy vélekedett, hogy Csehszlovákiában „rosszul bánnak a japán beruházókkal” HÉTFŐ — MÁJUS 4.: A Szlovák Nemzeti Tanács megkezdte a kormányprogram teljesítéséről szóló jelentés megtárgyalását KEDD — MÁJUS 5.: Prágában 3+3+1 találkozót tartottak a csehszlovák, lengyel, magyar, valamint a holland, portugál és brit külügyminiszternek, illetve az Európai Közösség Bizottsága alelnökének részvételével SZERDA —MÁJUS 6.: A csehszlovák fővárosban került sor a „visegrádi hármak” csúcstalálkozójára; a csehszlovák külügyminiszter kijelentette, hogy rövidesen aláírhatják a csehszlovák—magyar alapszerződést; Párizsban elhunyt a német származású világhírű filmszínésznő, Marlene Dietrich CSÜTÖRTÖK — MÁJUS 7.: A szlovák parlament a szlovák szuverenitási nyilatkozatról tárgyalt Őarnogursky az államjogi elrendezésről Megértés mutatkozik Maradjon a régi! (Folytatás az 1. oldalról) választások előtt foglalkoznak a novellizálással. A kereszténydemokrata párti Václav Benda annak a véleményének adott hangot, hogy a többek között Dagmar Buresová, a CSNT elnöke és Jan Kalvoda, a CSNT első alelnöke által javasolt módosítás lényegében nem old meg semmit, és felesleges kompromiszszumnak minősítette azt. A cseh parlament tegnapi tanácskozására hiába várták Stefan Bacinskyt, a Szövetségi Biztonsági Hírszerző Szolgálat vezetőjét. A titkosszolgálat főnöke csupán azt „üzente” a honatyáknak, hogy csak akkor hajlandó megjelenni a tanácskozáson és további információkat nyújtani a lusztráláson átesett újságírókról, ha arra a Cseh Nemzeti Tanács határozatban kötelezi. Ez a határozat tegnap megszületett, így Stefan Baőinskynak május 12-én — ekkor kerül sor a lusztrálási törvény novellájának megvitatására — meg kell jelennie a cseh parlament tanácskozásán. „A csehországi politikai pártok és mozgalmak vezetőivel folytatott tárgyalások során meggyőződhettem arról, hogy már mutatkozik bizonyos jele annak, hogy megértik a Szlovákia és Csehország között hosszú ideje elutasított szerződés hasznosságát” — mondta a Kereszténydemokrata Mozgalom tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén Ján Carnogursky, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke, a KDM elnöke. Hozzáfűzte, hogy szerinte erre a „váltásra” — sajnos — csak Vladimír Meciarnak, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnökének nyilatkozata nyomán került sor. A KDM Szlovákia számára károsnak tekinti a DSZM-féle államjogi elrendezési koncepciót. A Kereszténydemokrata Mozgalom tiltakozik a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság jogfolytonosságának bárminemű megszakítása ellen. A sajtótájékoztatón ismét szóba került az Európai Közösség által a dunai vízlépcsőrendszer ügyében küldött levél. Carnogursky emlékeztetett arra, hogy a csehszlovák és a magyar fél eltérően magyarázza a levél két pontját: a szakértői vizsgálat eredményeinek tiszteletben tartásáról, illetve az építési munkák felfüggesztésének lehetőségéről van szó. Ezzel kapcsolatban a szlovák kormányfő megismételte kedden Prágában tett nyilatkozatát, melyben hangsúlyozta, hogy a Bős-vitában az EK nem kívánja eljátszani a döntőbíró szerepét, legfeljebb csak közvetítőként szeretne fellépni. Marecek („szünet” után) folytatja éhségsztrájkját Egy hónapos „szünet” elteltével Miloslav Marecek a hét elején a Csehszlovák Sajtóiroda brünni szerkesztőségéhez intézett ajánlott levelében közölte, hogy május elsejétől folytatja éhségsztrájkját, amellyel az ellen tiltakozik, amiért a csehszlovák és a cseh legfőbb ügyészség önkényesen foglalkozik beadványaival. Mint ismeretes, Mareéek március végén függesztette fel csaknem száznapos éhségsztrájkját, amellyel elsősorban az úgynevezett gumibottörvény kidolgozóinak felelősségre vonását szeretné elérni. Egyébként márciusban már második alkalommal szakította meg „időben nem korlátozott” tiltakozását. Miloslav Mareéek a sajtóiroda brünni szerkesztőségének címzett levelében egyebek között leírja, hogy éhségsztrájkja a múlt év szeptemberében közölt nyilatkozatában szereplő összes pontra érvényes. Lépésére az április 3-án, a tiltakozás felfüggesztéséről közölt tájékoztatójával összhangban szánta el magát, mivel egyik legfőbb ügyészség sem reagált beadványára, követelésére. Emlékeztet arra, hogy szerinte célzatos alibizmusnak tekinthető, ha éhségsztrájkját erőszakos, ügye objektív kivizsgálását akadályozó akciónak minősítik. A kyjovi férfi tiltakozása körülményeinek kivizsgálására létrehozott parlamenti bizottság jelentéséről Mareéek megállapítja, hogy az „tökéletesen megkoronázta az egész művet”. „A bizottság hasonlóan tüntette ki magát, mint egész megbízatási időszaka alatt a Szövetségi Gyűlés. Áz éhségsztrájk körülményeinek állítólagos vizsgálatával eltelt három hónap után azzal az egyedüli szenzációs megállapítással jönni, hogy a gumibottörvényt a ( Pénteki „csemege” ) CSKP KB Elnöksége kezdeményezte, valóban az arrogancia maximumát követeli meg” — írja Mareéek. Szerinte a bizottság célzatosan nem kíván átmenni a „konkrétumok világába”. Mareéek úgy vélekedik, hogy a parlamenti bizottság zárójelentése — figyelmeztető tendenciózusságának ellenére is — azt támasztja alá, hogy a múlt év augusztusában kelt beadványát az ország legfőbb ügyészsége önkényesen tette „hidegre”. Mint írja, a legfőbb ügyészség hasonlóan járt el további panaszainak „intézése” során. Levelének zárórészében az éhségsztrájkoló megismétli ismert követeléseit. Kéri, hogy az ügyészség hozza helyre az augusztus 13-án kelt beadványának figyelmen kívül hagyása és az azt követő panaszainak elvetése miatt kialakult helyzetet. Követeli, hogy az illetékes legfőbb ügyészség foglalkozzon az 1990. augusztus 10-én tett feljelentésével, valamint az 1991. június 9-én kelt beadványával, s tájékoztassa őt ügyének intézéséről. Most még minden csendes Marelek kyjovi háza körül De nem így volt ez a „szünet” megkezdése előtt, amikor rendőrök illetve polgári személyek kívánták rábírni, hogy fejezze be tütakozását (ÓSTK-felvélel)
