Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-07 / 107. szám
1992. május 7. Szabad ÚJSÁG a „Vármögött“... vén szereplő (461-es szám alatt nyilvántartott) parcella 1930-ban Maldechen Lajos gróf tulajdonába ment át. Majd 1960-ban - az SZNT 1946-ban kiadott 2/46-os konfiskáló rendelete alapján - a mintegy 27 ezer négyzetmétert kitevő területet a Rozsnyói Járási Nemzeti Bizottság „örökölte meg“. És mindeddig még a falu (polgármestere) nem jelentette be rá a jogigényt... A nemzeti műemlékké nyilvánított krasznahorkai várnak 1987-től immár a környezete is védett övezetnek minősül. Ez azt jelenti, hogy az illetékes műemlék- és környezetvédelmi hivatalok engedélyezése, véleményezése és felügyelete nélkül olyan beavatkozás nem eszközölhető, ami a táj(kép) egységében, szépségében változást okozna. Többek között ezt tartalmazza az a levél, amit a Rozsnyói Járási Hivatal területfejlesztési és kulturális ügyosztálya mintegy állásfoglalásként küldött a krasznahorkai önkormányzatnak. A Szlovák Karszt védelmével foglalkozó intézmények is hasonlóképpen foglaltak állást ebben a kérdésben, a táj biológiai és esztétikai értékeinek megóvását elősegítendő. A Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal rozsnyói kirendeltségének véleményezése szerint: kizártnak tekintenek bárminemű építkezés engedélyezését a várdomb környékén. Sőt még az ott lévő „bódétákolmányok“ üzemeltetését is mielőbb felül kell(ene) vizsgálni. Megjegyzendő, hogy ezzel a véleménnyel a betléri múzeum igazgatója mint a műemlék tulajdonosának jogi képviselője is teljes mértékben egyetért. További vélekedések Szerencsés Péter képviselő: Az akkor jelenlévő képviselők közül egyedül én szavaztam a terület elkótyavetyélése ellen. Hiszen nem egy pár csizma eladásáról volt, s van szó! A vár és környéke nemcsak a miénk, nemcsak a falué, hanem az országé, Európáé. Hogyan adhatnánk túl azon, amivel nem is (mi) rendelkezünk?! Különben is: Az egész eladási procedúra a valós tények elhallgatásán, a választópolgárok és a képviselők félrevezetésén és megtévesztésén alapul. Én még a mai napig sem tudom, hogy mennyiért akar gazdát cserélni a telek. A Bradácék által hangoztatott „jajdeszeretem-a-falutokat“ szívtipró győzködés sem több megalapozatlan ígérgetésnél. Érdekes, hogy tavaly (amikor mindössze 3 fillért kellett fizetniük naponta négyzetméterenként a terület használatáért) ki se látszottak a panaszkodásból. Most pedig egycsapásra annyi minden jót és szépet ígérnek, hogy annak valóraváltását még a Világbank sem győzné pénzelni. Szerintem titkos szavazással kellene dűlőre vinni a dolgot, de csak azt követően, miután a választókat ellátták a szükséges háttérinformációkkal és miután az illetékes szervek és intézmények áldásukat adják a mindenki számára hozzáférhető tervdokumentációk megvalósítására... Horváth Jánosné (Bernáth Sarolta) választópolgár: Támogatom az ötletet, és a nép is örül annak, hogy szállodát fognak építeni a vár mögött. Eddig a Jednotától vártuk az ígéretek betartását, de ők csak bódékat telepítettek ide. Ez a terület az Andrássyak tulajdonában volt, de úgy tudom, hogy a tavaly hazalátogató gróf úr lemondott róla... Fábián Edit, a Csemadok Járási Választmányának titkára: A vár mögött évről évre felállított színpadon, történelmi kulisszák előtt rendeztük meg a hagyományos járási dal- és táncünnepélyeket. A sok ezer látogatót vonzó kultúresemény fogalma immár összefonódott a „Vármögött“ párját ritkító panorámájával. A járás magyarsága a jövőben is számot tart erre a területre, tehát továbbra is igénybe - bérbe - kívánja azt venni jeles rendezvényei helyszínéül. Ezért is nehezményezzük, hogy álláspontunk kikérése nélkül hoztak döntést a „színpad és a nézőtér“ eladásáról ... Tököly Gábor történész, a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal rozsnyói részlegének igazgatója: A falu lakossága talán (még) nem érzi át a helyzet szégyenletes voltát, és azt sem tudja, hogy nem csak a várnak van műemlékértéke, hanem a környező vidék, az égtájak felöl exponált esztétikai élményt nyújtó látványa is a megőrizendő értékek közé sorolandó. Hiszen ez a látkép egy bizonyos történelmi kontinuitásnak a tanúivá avat bennünket. A szorosan hozzátartozó terület beépítését már csak azért sem engedélyezhetjük, mert ezzel a tevékenységgel egy régészetileg mindmáig feltáratlan területet tennén(e)k tönkre. Szerencsénkre, ezt egy szélesebb társadalmi érdeket szem előtt tartó törvény szavatolja. A helyi döntéshozóknak tudomásul kell venniük, hogy a cirkuszosok a vár idegenforgalmi vonzerején élősködtek és élösködnek. Hiszen senki sem a körhinták, kedvéért indul el Krasznahorkára. Legyen annyi önbecsülése a falunak, hogy nem hagy magából céllövöldébe illő figurát csinálni. S ne öljék meg az aranyat tojó tyúkot csak azért, mert eddig még kevés tojással bizonyította „tojóértékét“. Inkább igyekezzenek kihasználni ennek a környezetnek az adottságait olyan alkalmi rendezvényekkel (várjátékok, népművészeti vásárok), amelyekből anyagilag is többet profitálhatnak a most felkínált egyszeri vételárnál ... Mit mond a polgármester?- A Bradác-vállalkozók azzal az elképzeléssel kerestek fel bennünket, hogy 30-50 millió koronás beruházással vidámparkot, szállodát, gyorsbüféket, teniszpályát, vagyis kulturális, szociális, sport- és környezetvédelmi létesítményeket építenének a vár melletti füves területen. Persze csak akkor, ha a falu hozzájárulna a telek' eladásához. Mivel más várak környékén is építettek hasonló létesítményeket, és a Jednota terveiben is szerepelt ennek a térségnek a beépítése, úgy gondoltuk, a falunak kivételesen nagy haszna származna abból, ha ilyen becsületes ajánlatot tevő vállalkozókra bízná az eddig csak ideiglenesen és csekély jövedelemmel kihasznált területet. Mintegy 15 ezer négyzetméternyi rész eladásáról van szó, négyzetméterenként 20 koronás áron. Bradác úr azt is megígérte, hogy amennyiben tulajdonosa lesz ennek a területnek, bejelentkezik krasznahorkai lakosnak, s ott fogja segíteni a falut, ahol csak tudja.-A községi« vagyonról szóló törvény értelmében szeretnénk visszaigényelni az 1945-ben konfiskált területet, aminek eladásával a képviselőtestület - 15 igenlő, 3 tartózkodó és 1 ellenszavazattal - is egyetértett. Az adásvételi szerződés megkötésére természetesen csak abban az esetben kerülhet sor, ha a vállalkozók érvényes építkezési engedéllyel rendelkeznek majd... Számmisztika Tehát kiderült: (még) nincs a falu tulajdonában a grófi birtok, amelynek eladásáról oly sietve döntöttek)?)!! A telekspekulációt ellenzők még azt is elmondták, hogy ez az üzletkötés [feltéve, hogy nyélbeüt(het)ik] a falu számára anyagilag is totális ráfizetést jelent. Az erkölcsi veszteség máris felbecsülhetetlen! Hiszen ígérgetésekre nem lehet komoly szerződést alapozni. Az eddig „végighajszolt“ eseményekből nyilvánvaló, hogy a cirkuszosok számára a terület megszerzése az elsődleges cél, hiszen a legelőnek nyilvánított terület négyzetméterenkénti értéke csupán 1 korona 30 fillér. Ebben az „árcsoportban“ mintegy 20 ezer koronáért juthatnának hozzá a másfél hektárnyi tájrészhez. De ha 20 koronát számítanának is fel négyzetméterenként, még ez az összeg sem haladná meg a néhány százezer koronát, s ennyit pár év alatt amúgy is ki kellene fizetniük bérleti díjként... Arról nem is beszélve, hogy a cirkuszosok - immár a terület tulajdonosaként - a felépítendő létesítmények után esedékes lokalizációs illeték kifizetésére sem volnának kötelezhetők, ami további százezres nagyságrendű költségvetési kiesést jelentene a falu számára. Hogy akkor mi ebben az üzlet, és főleg ki(k)nek az érdekeit szolgálja? Arról csak sejtéseink lehetnek (és vannak is). „Szédületes“ fenyegetés A faluban járván kisétáltam a várdomb tövéhez, hogy szemrevételezzem a terepet, és felkeressem Bradácékat. Mivel a cirkuszosok még nem érkeztek meg téli szálláshelyükről, kárpótlásként bebarangoltam az elégikus hangvételű tájat. Ki tudja, talán most látom ilyennek utoljára... A néhány napig még üresen szépüló-zöldellő réten, tölgyfák és fenyők közül előtűnő várfalak vigyázásában egyre csak szól a kakukk, meg siránkoznak a kabócák... Fejem felett az ég szikrázóan kék, s olyan makulátlan, hogy majd a szívem szakad meg láttán. Ebbe az ámulatba ejtő, zsongító és fáradt idegeket nyugtató környezetbe sehogysem tudom beleálmodni a csiricsáré búcsús-mutatványosokat: Az abszurditás keserű humorával gondolok a cirkuszosok győzködő, a lakosságot ijesztgető azon kijelentésére, hogy: amennyiben nem (nekik) adják el a vár mögötti területet, akkor (bosszúból) még azt a ringlispilt is elviszik onnan, amit évtizedeken át működtettek, s akkor vajon hol fogják „szédíteni“ gyermekeiket a falusi szülök???... Sokan remélik, hogy e mérhetetlen jótét szándékkal egyenértékű fenyegetésüket mielőbb beváltják. A küzdők pedig abban is bíznak, hogy a képviselőtestület hatálytalanítja törvénytelen módon kierőszakolt korábbi döntését, és a nyilvánosságra kerülő információk birtokában, egy esetleges falusi népszavazáson a választópolgárok is az eddiginél okosabban döntenek majd a reájuk bízott történelmi örökség sorsáról. * KORCSMÁROS LÁSZLÓ Farkas Ottó illusztrációs felvétele \ Világgazdasági mozaik Citroén-gyár Kínában A Peugeot-csoporthoz tartozó francia Citroén-autógyár - a francia kormány jelentős hitelgaranciájával - megállapodott 5,2 milliárd frank értékű kínai beruházásának finanszírozásáról. A Citroen a tervek szerint Hupej tartományban még az idén elkezdi a Citroen ZX-ek gyártását. Az autót kezdetben Franciaországban készült alkatrészekből szerelik össze: jövőre 12 ezer darabot, 1997-ben már 37 ezer 500-at. A termelés a tervek szerint hosszú távon akár a 150 ezer darabot is elérheti. A vegyes vállalatban a francia csoport kínai partnerének, a Dong-feng Companinak 70 százalékos, a Citroennek 25 százalékos, a Société Générale Banknak 4 százalékos, a Banque Nationale de Paris-nak egyszázalékos érdekeltsége lesz. A Peugeot-csoportnak ez lesz a második kínai beruházása. A francia cég első, a Kína déli részén Kuangcsou városban található üzeme jelenleg évente 17 ezer autót szerel össze. Atomerőművek Összesen 496 atomerőmű működött tavaly, vagy volt épülőben a világon - áll a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) éves jelentésében. 1991-ben négy új erőművet helyeztek üzembe: egyet-egyet Kínában, Bulgáriában, Franciaországban és Japánban. Kevesebb külföldi tőke Tajvanon A Tajvanra irányuló tőkebefektetésekben eddig élenjáró Egyesült Államok és Japán az idén csökkentette szigetországi beruházásait. 1992 első negyedének 112 millió dollárjával szemben tavaly a japán tőkebefektetés 165 millió dollár volt az év első három hónapjában. Ugyanezekben az időszakokban az amerikai befektetések 312 millióról 27 millió dollárra zuhantak. A csökkenés a két iparilag fejlett ország gazdasági recessziójával magyarázható. Japán szakértők szerint Tajvan vonzereje a növekvő munkabérek és telekárak, a munkaerőhiány, és a tajvani dollár felülértékeltsége miatt is csökken. Németország és a környezetvédelem Németország élen jár a környezetvédelmi ráfordításokat illetően, s más országokhoz viszonyítva a terhek magas arányát viseli a lakosság, illetve a magángazdaság. Németországban a bruttó nemzeti termék 1,7 százalékát fordítják környezetvédelmi célokra, s ennél magasabb mutatót csak Ausztriában találni (1,9 százalék). Az első mongol magánbank Mongóliában létrehozták az első magánbankot. A Középázsiai Bank néven bejegyzett pénzintézetet 55,6 millió tugrik alaptőkével 28 mongol pénzintézet hozta létre. A bank elsősorban a magánszektor fejlesztését, a vállalkozási kedv serkentését és a külföldi beruházások elősegítését tűzte ki célul. Jelentős japán exporttöbblet Japán külkereskedelmi mérlegében 88,35 milliárd dollár aktívum keletkezett a márciussal végződött pénzügyi évben, jelentősen meghaladva az egy évvel korábbi 54,30 milliárdot. A tokiói pénzügyminisztérium beszámolója szerint 1986 óta nem volt ekkora aktívum a mérlegben. Az Egyesült Államokban lebonyolított kereskedelemben 38,46 milliárd dollár volt a többlet Japán javára az egy évvel korábbi 38,09 milliárdot követően. Iráni gépjárművek Oroszországba Irán az idén több mint ezer gépjárművet szállít Oroszországba, részben keményvalutáért, részben barterkereskedelem keretében. A megállapodás értelmében 500 iráni gyártmányú Peugeot személygépkocsi, 500 kisbusz, közel 120 autóbusz és 33 mentőautó érkezik Oroszországba. Kubai olaj - svéd cég A svéd Taurus Petroleum cég segít Kubának olajat kutatni a szigetország déli tengerpartja mentén. A kubai illetékes minisztérium részéről nem közöltek semmit a szerződésről. Ez nem szokatlan, mivel Kuba általában vonakodik felfedni partnerei kilétét. A Taurus Petroleum szóvivője azonban elmondta, hogy egy 17 700 négyzetkilométeres területen fogják tanulmányozni az olajkitermelés lehetőségét. Kínai tőkecsalogató Külföldi jogászok dolgozhatnak hamarosan Kínában. Ezt azért engedélyezik, hogy ezzel is növeljék a potenciális külföldi befektetők bizalmát. Igaz, egyelőre kísérleti jelleggel, csak néhány nagyvárosra és csak a jogtanácsosi tevékenységre korlátozva. Ezt a China Daily című angol nyelvű kínai napilap jelentette a kínai igazságügyi minisztériumból származó értesülésre hivatkozva. Eszerint a tervezett intézkedés hátterében az a feltevés húzódik meg, hogy a külföldi befektetők jobban megbíznak saját jogászaikban, mint a kínaiakban. (A Világgazdaság és az Új Magyarország nyomán) *_________________________________________________________________________4
