Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-30 / 126. szám

1992. május 30. Szabad ÚJSÁG Major közép-európai útja után Magyarország lesz az első az Európai Közösségben? George Bush amerikai elnök újabb választási körújta előtt az arizonai Phoenixben beszédet mondott, amelyben meghirdette a hadiipar átépítésének új programját. Az elnököt beszéde közben láthatjuk, a háttérben Bush és az arizonai szenátor, Goldwater képei láthatók (Telefotó: CSTK/EPA) Hadiipar-átépítés amerikai módra Nyolcmilliárd leszerelésre John Major brit miniszterelnök teg­nap befejezte hivatalos magyarorszá­­gi látogatását. A ferihegyi repülőtéren Antall József magyar kormányfő bú­csúztatta. A 24 órás budapesti látoga­tás során Major találkozott Antall miniszterelnökkel és Göncz Árpád ál­lamfővel is. Főleg Magyarország csat­lakozásáról tárgyaltak az Európai Közösségbe, de szóba került a jugo­szláviai helyzet is. A brit lapok bőven foglalkoznak Ma­jor közép-európai kőrútjával. A The Daily Telegraph úgy véli, hogy Magyar­­ország lehetne a keleti tömb első orszá­ga, amely bekerül az Európai Közösség­be. Megemlíti, hogy Magyarország úttö­rő szerepet vállalt a kommunizmus le­építésében. Úgy tűnt, hogy Major Buda­pesten elismerte Magyarország állítását, miszerint a központilag irányított gaz­daság piacgazdasággá történő átépítésé­ben messzebb jutott, mint Csehszlová­kia vagy Lengyelország. A lap szerint Magyarország formálisan kötelezte ma­gát, hogy Csehszlovákiával együtt adja be jelentkezését az Európai Közösség­be, de a Budapesten aláírt brit—magyar nyilatkozat tükrözi azt a véleményt, hogy Magyarország nagyobb haladást ért el gazdasága Nyugat felé történő nyi­tásában. A Prágában aláírt nyilatkozat kevésbé utal az EK-hoz történő csatla­kozás határidejére. A The Times úgy véli, hogy Magyar­­ország lesz a három közép-európai ál­lam közül az első, amely felkészül a tel­jes jogú csatlakozásra az Európai Kö­zösséghez. A lap idézi Major szavait, amelyekkel nagyra értékelte a magyar gazdaság áttérését a piacgazdaságra. George Bush amerikai elnök csütör­tökön bejelentette új programját a hadi­ipar átépítésére. A program tartalmazza azt a segítséget is, amelyet a hideghábo­rú befejeztével megszűnő hadiipari ága­zatok elbocsátott dolgozóinak nyújtanak. Több Favorit az NSZK-ba A csehszlovák Favorit típusú gép­kocsik eladását Németországban egy új cég vette át, a Skoda Automobile Deutschland. A cég igazgatója kö­zölte, hogy idén 30 ezer gépkocsi el­adásával számol, amit jövőre 47 ezerre szeretne növelni. A társaság a Skoda autókat 310 üzletben és gép­kocsijavítóban árusítja. Az év végéig a hálózatot 550 központra akarja bő­víteni. A Favorit és Formán gépko­csik 12 000—17 000 márkába kerül­nek. A pótalkatrészeket a Volkswa­gen szállítja. Felmérések szerint az érdeklődők egyötöde egy gépkocsi­ért nem hajlandó többet kifizetni, mint 12 ezer márkát. Ezért az árért a használt kocsik között keresnek autót, de a Skoda ennyiért újat kínál. Megszállás Izraeli csapatok tegnap hajnalban megszállták Arnun községet, amely 350 méterre fekszik Libanon területén az ún. biztonsági övezeten túl. A katonák három tank támogatásával hatoltak be a faluba, néhány házat felrobbantottak és elzárták a községbe vezető utakat. Való­színűleg a Hizballah harcosai után ku­tatnak. A Dél-Libanonban zajló össze­tűzések során ez az első eset, hogy izra­eli egység behatolt Libanon területére. A hadiipar átépítésének programja eredetileg 7,1 milliárd dollár költséggel számolt, de Bush most ezt az összeget további egymilliárd dollárral növelte. Ezt az összeget elsősorban azoknak a katonáknak és polgári személyeknek a rendelkezésére bocsátják, akik a fegy­verkezési kutatások leépítése után új diplomákat akarnak szerezni, hogy a polgári szektorban oktatói tevékenysé­get fejthessenek ki. Az új program to­vább bővíti azt a törvényt, amely előnyö­ket biztosít a leszerelő katonáknak. A kormány terve szerint 1995-ig az USA fegyveres erőinek létszámát egynegye­dével csökkentik. Bezárnak számos amerikai katonai támaszpontot, többet külföldön is. Felfüggesztettek több mint száz fegyverkezési programot. Ez év vé­géig az Egyesült Államokban 300 ezer­rel kevesebb katona lesz fegyverben, mint 1989-ben volt. 1995-ig a hadiipar­ral kapcsolatos ágazatokban 1,4 millió embernek szűnik meg a munkahelye. E program teljesítésére már jövőre meg­kezdik az előirányzott pénzösszegek fo­lyósítását. Rájöttek az afgán elnökre Mudzsaddadi afgán elnök, aki repü­lőgépen tért vissza Pakisztánból, közvet­lenül a kabuli repülőtér közelében a le­szállás előtt légelhárító tüzérség cél­pontja lett. A repülőgépet rakéta vagy légvédelmi ágyú gránátja találta el, a pi­lóta megsebesült, de ennek ellenére si­került leszállnia. Az elnök sértetlen ma­radt. A repülőgépet a találat száz méter magasan érte. Feltételezik, hogy a lövé­seket a fővárost körülvevő hegyekből adták le. A biztonsági csapatok átfésülik a repülőtér környéki erdőket. Lusztrációs törvény Lengyelországban Az alkotmánybíróság elé viszik A lengyel parlament reformpárti el­lenzéke felkérte az alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg a parlament csütör­töki ülésén' elfogadott döntést, amely szerint a belügyminisztert utasították, hozza nyilvánosságra a politikai rendőr­ség egykori ügynökeinek névsorát. A lengyel belügyminiszternek június 6-áig kell közzétennie a teljes névsort az állami hivatalnokokról, akik a járási megbízotti és ennél magasabb tisztséget töltenek be és akik együttműködtek az állambiztonsági szervekkel. Két hóna­pon belül be kell nyújtania a jelenlegi parlament tagjai, a bírák, az ügyészek és ügyvédek, hat hónapon belül pedig a helyhatóságok tagjainak lusztrálási anyagait. A határozatot parlamenti vita nélkül fogadták el, de csak 233 képviselő volt jelen, ami csupán kettővel több, mint' amennyi a parlamentben a határozatho­zatalhoz szükséges. A Szejm arról nem döntött, hogy kinek nyújtsa be a belügy­miniszter az ügynökök jegyzékét. Mazowiecki volt kormányfő a De­mokrata Szövetség részéről, a liberáli­sok, továbbá Bielecki volt kormányfő, a Kisvállalkozók Pártja és a Szolidaritás nem kommunista baloldala a Szejm döntését törvényellenesnek minősítik. Véleményük szerint a miniszter a hatá­rozat végrehajtásával bűncselekményt követne el. A legnagyobb nyugtalansá­got az kelti, hogy a határozat nem bizto­sítja az emberi jogok védelmét, nem ha­tározza meg a lusztrálások jogi menetét és minden döntést a belügyminiszterre bíz. Attól tartanak, hogy az ellenőrzés hiánya az adatokkal való visszaélések­hez és politikai leszámoláshoz vezethet. < ~\ Emberkereskedo A római, erényesen hangzó Vatica­­no utcában működött az Euroclub bi­zalomkeltő névvel jelölt intézmény. Vezetője a 65 éves Fulvio R. volt, aki a 28 éves Maha V. csehszlovákiai hölggyel együtt tartotta fenn a vállal­kozást Az intézmény hivatalosan szolgátatások közvetítésével foglalko­zott Am csak addig amíg a római rendőrség nem állapította meg mik is ezek a szolgáltatások. A közvetítők olasz érdeklődők számára illegálisan leányokat hozattak be Kelet-Európá­­ból, elsősorban Csehszlovákiából. Az ügyfél egy katalógusból válogathatott, amelyben a leányok meztelen képei voltak, s ha valamelyikük megtetszett neki, 200 ezer líra ellenében (ami kb. 160 dollár) megkapta a hölgy címét A leányok, akik Olaszországba szeret­ték volna férjhez menni, kapva kaptak az alkalmon. Többnyire azonban ki­tűnt, hogy a leendő „vőlegény’’ nős. Némely leány hazatért, de többen az olasz fővárosban maradtak ismerőse­iknél Többet közülük a rendőrség le­tartóztatott, mert nem volt letelepedési engedélyük, és visszaküldték őket Csehszlovákiába. A vállalkozó olasz és csehszlovákiai társnője a rács mö­gött végezte. Kinek érdeke a zavarkeltés és a vérengzés? Félretájékoztatás és ágyútűz A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elnöksége felkérte Butrosz Gáli ENSZ-fotitkárt, hogy szorgalmazza egy nemzetközi bizottság létre­hozását, amely kivizsgálná a szerdai szarajevói vérfürdő hátterét. Branko Kosztics, az államelnökség elnöke levelében hangoztatja, hogy a bűncselekmény célja csak az lehetett, hogy megakadályozzák a fegyveres összetűzések befejezését. Ugyanakkor Filip Dimitrov bolgár nia-Hercegovinából. Ä kereskedelmi kormányfő felhívással fordult a NATO- hoz, hogy küldje ki csapatait Jugoszlávi­ába és szüntesse meg a háborút ebben a tűzfészekben. Dimitrov szerint a külföl­di fegyveres beavatkozásra feltétlen szükség van és erre csupán a NATO ké- ' pes. Azt is javasolta, hogy az ENSZ bé­kefenntartó erők elsősorban Bosznia- Hercegovinában fejtsék ki tevékenysé­güket. Nagy-Britannia, Franciaország és Belgium a Biztonsági Tanács tagállama­inak elküldték határozati javaslatukat, amelyet feltehetően ma tárgyal meg a testület. A javaslat tartalmazza az új Ju­goszlávia, nevezetesen Szerbia és Mon­tenegró elleni szankciók tételes listáját. A Reuter szerint a határozat jóváhagyá­sához meg kell nyerni még Oroszorszá­got és Indiát, és legalább semleges állás­pontra késztetni Kínát. A javaslat sze­rint Szerbiában meg kell szüntetni az et­nikai csoportok kényszeráttelepítését és azonnal ki kell vonni a csapatokat Bosz­embargó eszerint az élelmiszeren és a gyógyszereken kívül minden más árura vonatkozik. Be kell fagyasztani a szerb és montenegrói betéteket a külföldi bankokban. Le kell állítani a légiforgal­mat Jugoszláviába. A határozati javaslat azt ajánlja az ENSZ közgyűlésének, hogy szüntesse meg az új jugoszláv ál­lam ENSZ-tagságát, mert az most az egykori Jugoszlávia utódállamaként töl­ti be ezt a helyet. A javaslat szerint meg kell tiltani a jugoszláv sportolók részvé­telét a nemzetközi versenyeken. Lord Carrington tegnap kijelentette, hogy a Szerbia elleni szankciók a bosz­­nia-hercegovinai béke megteremtésé­nek utolsó lehetőségét kínálják a kato­nai beavatkozás előtt. Carrington, aki az EK jugoszláviai konferenciájának elnö­ke, azzal vádolja Szerbiát, hogy a volt Jugoszlávia területén kirobbant konflik­tusok kezdeményezője. Szlobodan Milosevics szerb elnök tegnap elutasította azokat a vádakat, amelyek Szerbiát agresszív törekvések­kel vádolják. Hangsúlyozta, hogy ezek a vádak olyan erők malmára hajtják a vi­zet a Balkánon, amelyeknek az erős és stabil Jugoszlávia az útjában áll. A nyo­más célja, hogy destabilizálják Jugoszlá­viát, illetve tegyék lehetetlenné a béke­teremtést. Ezeknek az erőknek sikerült szétbomlasztani Jugoszláviát és érdeke­iknek megfelelően a térségben számos kis állam jött létre. A bosznia-hercego­­vinai helyzettel kapcsolatban Milosevics azt mondta, hogy azok akik az itteni ese­mények miatt nyomást gyakorolnak Szerbiára, egyszerűen nem értik, mi tör­ténik ebben a térségben. Ez a meg nem értés okozta a véres összetűzéseket is. Tegnap hosszú idő múltán újból ak­navetőkkel lőtték Dubrovnik horvát ki­kötőt. Az EK-megfigyelők szerint a vá­ros központjában 15 aknagránát csapó­dott be. Sok a halott és a sebesült. Teg­nap kellett volna kivonni a város kör­nyékéről az összes fegyveres alakulatot. Szarajevóban tegnapra virradóra he­ves harcok robbantak ki, amelyek során mindkét fél részéről bevetették a tüzér­séget. A harcok este tíz órakor kezdőd­tek, amikor a muzulmán csapatok állító­lag rátámadtak a butmiri repülőtérre. Később a város két negyedét kezdték lőni. Szerb részről minden tüzérségi egységet bevetettek és négy óra hosszat lőtték az ellenfél állásait. A városban több helyütt tűz ütött ki, kigyulladt a Tito-laktanya is. Még mindig folytatódnak a találgatá­sok arról, ki okozta a szerdai mészárlást a városközpontban. A Bosznia-Herce­­govinai Szerb Köztársaság egyik minisz­tere „megbízható információkra” hivat­kozva közölte, hogy diverzáns akcióról van szó és az utcán aknákat telepítettek, majd kivárták, míg sok ember gyűlik össze az utcán és távvezérléssel felrobban­tották a pokolgépeket. A cselekménnyel Jamakovics és Hajnics muzulmán szél­sőségeseket vádolta, akiknek a közvetlen parancsot szerinte a bosnyák belügymi­niszter, Delimusztafics adta ki. Ugyancsak a félreértések és félretá­jékoztatások sorozata jellemzi a kivonu­ló katonai gépkocsisor megtámadását. A boszniai szerbek Bozskovics táborno­kot vádolják, akit Belgrádból küldtek, hogy a kivonulást vezesse. Bozskovics viszont leleplezte, hogy az előre megha­tározott kivonulási útvonalat az utolsó pillanatban megváltoztatták, így a gép­kocsisor másik fele eltért az eredeti út­vonaltól, így fedezetlen marad és megtá­madhatták. Életét vesztette az ENSZ-csapatok két argentin katonája. Egy katonai te­herautón utaztak Nyugat-Horvátor­­szágban és a megrongált úton gépkocsi­juk felfordult. Az autón még 24 katona volt, akik megsérültek és 16-ot közülük kórházba kellett szállítani. Oroszországban nincs elég lakás a különféle területekről kivont ka­tonák számára. Sztoljarov vezérőrnagy, akit az orosz védelmi miniszter Kisi­­nyovba küldött a helyzet felmérésére, kijelentette, hogy a FÁK 14. hadseregét a Dnyeszter vidékéről aligha lehet ki­vonni, mert a csapatokat egyszerűen nincs hol elszállásolni. Oroszországban 200 ezer tiszt és családtagjaik vannak lakás nélkül. LETTORSZÁG és Oroszország kö­zött eredménytelenek voltak a csapatki­vonásról folytatott háromnapos tárgya­lások. Az orosz küldöttség szerint a csa­patokat három szakaszban, 1999-ig kel­lene kivonni a balti köztársaságból. Lettország a csapatok kivonását már ez év őszén szeretné megkezdeni és 1993 szeptemberéig befejezni. Lettországban van a balti államok közül a legtöbb kato­na, hozzávetőlegesen 58 ezer. Azt sze­retnék, ha a kivonulást nemzetközi szak­értők felügyelnék. H erzog izraeli elnök tegnap be­fejezte hatnapos lengyelországi látoga­tását és elutazott Varsóból. Ez volt Izra­el részéről az első államfői látogatás Lengyelországban. Maga Herzog is len­gyel zsidó családból származik. PÁRIZSBAN kb. ezer horvát emig­ráns erőszakkal behatolt a jugoszláv kul­turális központ épületébe. A tüntetők a belgrádi vezetés politikája ellen tilta­koztak. Megrongálták a kulturális köz­pont berendezését és veszélyeztették az intézmény alkalmazottait. A nagykövet­­ség jegyzékben tiltakozott a francia kor­mánynál, hogy nem biztosította kellő­képpen az épület biztonságát. EtIÓPIA fővárosában, Addisz Abebában tegnap nagyszabású ünnep­ségeket rendeztek abból az alkalomból, hogy 17 év után megszüntették az éjsza­kai kijárási tilalmat. A 3 millió lakosú Addisz Abebbában egész éjszaka folyta­tódtak a vigasságok. InDIA tegnap sikeres kísérletet haj­tott végre egy új típusú középhatósuga­rú rakétával. A rakéta a hinduista tűzis­­ten nevét viseli és Aynának hívják. A kétlépcsős rakéta hatótávolsága 2400 kilométer. Ezzel India a világ hatodik állama, amely működőképes középható­sugarú rakétákkal és megfelelő kilövő­rendszerekkel rendelkezik. Németország egyre inkább a nemzetközi terrorizmus cselekményei­nek színhelyévé válik — jelentette ki von Stahl szövetségi államügyész. A nagy bevándorlás nyomán Németország területére jutnak el a külföldi társadal­mi konfliktusok, amelyek különféle összetűzésekben csapódnak le. A török­­országi és iráni nagykövetségek elleni támadások is bizonyítják, hogy milyen gyorsan terjed át a világ más részén keletkezett konfliktus Németországba. Az államügyész szerint a Kurd Dolgo­zók Pártja például hátországának tekinti az NSZK-t és innen irányítja külföldi tevékenységét. Legújabban a szerb ter­roristáktól tartanak, akik nyilván bosz­­szút akarnak állni a bonni kormány Ju­goszláviával kapcsolatos magatartása miatt. Az NSZK keleti tartományaiban 1989 óta a bűncselekményt elkövető szovjet katonáknak csupán egyhatoda került bíróság elé. Törvénysértéseiket az egykori nyugati hadseregcsoport pa­rancsoksága lebecsülte — áll a tegnap közzétett berlini ügyészségi nyilatozat­­ban. A dokumentum szerint a volt Szov­jetunió katonái a volt NDK területén közel három év alatt 1624 bűncselek­ményt követtek el. A katonai bíróság azonban csak 282 üggyel foglalkozott. IZRAELBEN az előzetes felméré­sek szerint Samir jobboldali tömbje a június 23-án sorra kerülő választások előtt jelentős előnyre tett szert Rabin Munkapártja előtt. A politikai megfi­gyelők úgy vélik, hogy a két nagypárt közül bármelyik győzhet a választáso­kon, de csak kis többséggel. SeITERS német belügyminiszter közölte, hogy tavaly az országban 5,3 mil­lió bűncselekmény történt. Ebből 4,25 millió az ország nyugati részében. Ez az egy évvel korábbi állapothoz képest a bűncselekmények számának 3,6 százalé­kos növekedését jelenti. A rendőrség 44 százalékos eredményességgel dolgozik. Csak Berlinben tavaly 2555 gyilkosság történt. Jelentősen megnövekedett a ká­bítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma. A kábítószer élvezetével, eladásá­val és csempészetével kapcsolatban 110 ezer bűncselekmény történt.

Next

/
Thumbnails
Contents