Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-21 / 118. szám

1992. május 21. Szabad ÚJSÁG Nézni és nem látni Ahhoz, hogy valaki magánemberként időnként vagy akár rend­szeresen szeszes italt fogyaszt - kivált, ha ezzel nem veszélyezteti sem önmaga, sem mások testi-lelki épségét és nem háborgatja embertársai nyugalmát - senkinek semmi köze. Szerkesztőségünk sem érezte volna kötelességének utána nézni, hogy igaz-e a hír: Dél-Szlovákia egyik községének polgármestere mind gyakrabban néz a pohár fenekére, ha az nem úgy szólt volna, hogy munkaidő alatt teszi ezt, s hogy a falu képviselő testületének legutóbbi nyilvános ülését is épp az ő ittassága miatt kellett elnapolni. Nos - ha ez így van - a polgármester italozása már nem lehet magánügy, hiszen az bizonyára befolyásolja munkáját is, s aligha pozitívan. Mivel azonban az újság nemcsak hírinformációkkal, hanem a társadalmi és gazdasági életben tapasztalható hiányos­ságokra való rámutatással is közügyet szolgál, bátorkodtunk - úgymond - beleavatkozni egy ember magán- és egy több mint 3000 lakosú község „belügyébe“. Nekem jutott az a hálátlan fela­dat, hogy felkutassam, nem alap­talan vádaskodásról, a polgár­­mester ellenségeinek (kinek nincs?) mesterkedéséről van-e szó, s ha nem, akkor kideríteni és megírni az igazságot. Erre pedig - mivel a véletlen folytán még soha életemben nem jártam eb­ben a faluban, ismerős híján csak egy módom van: közvélemény­kutatást tartok arról, hogy a lakos­ság miként vélekedik a polgár­­mesterről, s valóban úgy ítéli-e, hogy túlzásba viszi az italozást. Reá nézve bizony ez egy kissé megalázó, de célravezető mód­szer, amelynél jobbat aligha lehet­ne kitalálni. Először végighajtok gépkocsim­mal a falun, hogy egy kicsit jobban megismerjem. Ügy tűnik, e tájon épp oly igyekvő, dolgoskezű emberek laknak, mint Dél-Szlová­kia legtöbb községében. Az em­berek kedvesek, készségesek, de amikor a polgármester felől érdek­lődöm, hirtelen megváltoznak.- Kérem? Mi van a polgármes­terrel? Hogy iszik-e? - kérdez vissza mindjárt a falu szélén két fiatalasszony, miközben sokat­­mondóan összenéznek. Aztán a fürgébb nyelvű gyorsan meg­próbál kitérni a válasz elől. - Tudja, mi ritkán találkozunk vele, nincs nekünk semmi dolgunk a községi hivatalban. Kérdezze meg inkább közvetlen munkatársait, ők tud­hatják ezt legjobban... Tudom, igazuk lehet, mégsem fogadok szót nekik, mert szerin­tem a főnökére szinte senki sem mond rosszat egy újságírónak. Tovább hajtok hát, hátha sikerül még szóra bírni valakit. Mint a legtöbb faluban, itt is alig látni ráérő embert. Ezért bolyongok vagy öt percen át, míg megpillan­tok egy 60 és egy 70 év körüli férfit, amint beszélgetnek. Nekik is elmondom, mi járatban vagyok.- Még hogy a Karcsi iszákos? Ki mondta ezt magának? - kérde­zi a fiatalabb, de választ sem várva folytatja. - Én erről nem tudok. Korábban ö volt itt a hnb elnöke, s az utóbbi választások alkalmával is 1200 szavazatot ka­pott, tehát többet, mint a két ellen­jelöltje összesen. Csak az ellen­ségeinek galibázhat, mert a he­lyére szeretnének kerülni. Ezt írja meg! - mondja indulatosan. - Ezért én megint rá fogok sza­vazni, mert jó ember ő... - fejezi be mondandóját és jelzi, többet nem hajlandó erről beszélni, de a nevét sem elárulni. Idős beszélgető társa meg csak bólogat, hogy mindenben egyetért az elhangzottakkal. Alig pár száz méterrel odébb két asszony beszélget, biciklire tá­maszkodva. Ók azonban egészen más véleményen vannak, mint az előttük szólók, csak éppen nem merik elmondani.- Ne bennünket kérdezzen, mi is csak másoktól hallottuk, hogy a legutóbbi nyilvános gyűlésen a polgármesternek nem forgott a nyelve, de ha egyszer a gyűlést el kellett napolni, csak igaz lehet a dolog! - vág bele mégis egyikük.- Egyébként ha fél órával ko­rábban jön, akkor mondanám, hogy menjen be a kocsmába, ott mindjárt beszélhet is vele, mert déltájban ott van minden nap - mondja a másik asszony. Aztán óvatosan körülnéznek és néhány nevet mondanak.- Őket keresse fel, ők majd mondanak cifrákat is, mert gyak­rabban találkoznak a polgármes­terrel, hiszen tanácstagok... A négy-öt ember nevét termé­szetesen feljegyzem, de először a vendéglőbe térek be egy üdítő­re, hátha tényleg ott lelem a pol­gármestert. Hamarosan megtu­dom, hogy ott volt, de sietnie kel­lett, mert a községi hivatalban épp most teszik le a választási bizott­ság tagjai az esküt. A vendéglő előtt sörözget három fiatalember. Hozzájuk lépek, őket is faggatom, de mindhárman tagadóan rázzák a fejükéi, mondván, nem is ebből a faluból valók, csak erre jártak, és megszomjaztak. Végül mégis beismerik, hogy vicceltek, ők igen­is itt laknak és szeretik a Karcsit, mert az jó ember, nem szabad őt bántani.- Ki nem issza meg ma a ma­gáét? - csatlakozik hozzánk egy idősebb férfi. - Még Gorbacsov is szeretheti a vodkát, különben nem hagyta volna, hogy róla is nevezzenek el ilyen italt - állapítja meg, majd hozzám hajol és bizal­masan a fülembe súgja: - Ide figyeljen! Nem tudom, ki hívta ma­gát ide, de az biztos, hogy olyan volt, aki a polgármester helyére pályázik. Pedig a Karcsi jó emberi Nem beképzelt, szóba áll akárki­vel az utcán is és nem kezeli le az embert, ezért szeretik sokan. Biz­tos vagyok benne, hogy a legkö­zelebbi választásokon megint őt választja erre a posztra a falu népe. Legalábbis én rá sza­vazok... Megpróbálom megtudni, kikhez van szerencsém, de intenek, hogy ezt ne kívánjam tőlük. Közben kijön a kocsmáros is, hogy össze­szedje az üres korsókat és poha­rakat. Amikor nekiszegezem a kérdést, hogy gyakori vendég-e itt a polgármester, egy kicsit habo­zik, majd beismeri, hogy bizony be-betér a falu vezetője. ... megissza azt az egy sört ebéd után, elbeszélget velünk a falu gondjáról-bajáról, és megy a dolgára - teszik hozzá a töb­biek. Nem részletezem további köz­véleménykutatásomat - összesen 20-25 embert kérdeztem meg. És rájöttem, hogy a faluban tulajdon­képpen mindenki tudja, hogy a polgármester többet iszik a kel­leténél, csak éppen van, aki ezt megbocsátja neki, s van, aki nem, de - hogy nyugta legyen - erről nem kíván nyilatkozni. Ugyanis a polgármester - leszámítva ezt a rossz szokását - jó embernek számít a faluban. Többen állítják, hogy tőle telhetőén igyekszik a község javát szolgálni, de azok sincsenek kevesen, akik szerint koncepció nélkül tevékenykedik, s a községi hivatal gyakorlott ap­parátusa nélküle sem végezné rosszabbul a munkáját. Persze voltak, akik kizárólag politikai el­lenfeleinek tulajdonították a vele szemben tapasztalható elégedet­lenség erősödését. Szerintük egyéni és politikai érdekek indítot­ták el a polgármester elleni „had­járatot", amelybe nem átallották bevonni még a Szabad Újságot sem. Ám volt, akinek meggyőző­dése, senkinek sem tetszik, hogy olyan a polgármester amilyen, de mivel nagy a rokonsága, sokan félnek és nem merik felróni neki iszákosságát, sem kommunista múltját. A helyhatósági választások azonban még messze vannak, s ha valaki most kezdeményezné a polgármester visszahívását, ar­ra tüstént rásütnék, hogy karrieris­ta, aki ki akarja túrni helyéről azt, akit törvényesen megválasztott a falu népe. Ezért nem voltak hajlandóak nevüket adni vélemé­nyükhöz a képviselői testület megkérdezett tagjai sem. Pedig meggyőződésük, hogy semmilyen tekintetben nem válhat falujuk elő­nyére, ha annak polgármestere az ital rabja, és nem tiszta tekintetű, józan ember, aki szívvel-lélekkel szolgálja a faluját. Márpedig sze­rintük a jelenlegi polgármester pusztán azért sem teheti ezt, mert „ismerik“ őt már a felsőbb állam­­igazgatási szerveknél is, mert tu­domásuk szerint már többször is előfordult, hogy azért nem jelent megy egy-egy fontos tárgyaláson, hogy így leplezze ittasságát stb. Mindez azzal jár, hogy a falu elesett egy kisüzem létesítésének lehetőségétől, amely 50 ember­nek adott volna munkát. Ráadá­sul, ha megvalósult volna ez a be­ruházás, akkor a faluba bevezet­ték volna a gázt is. S szerintük a polgármester hibáztatható azért is, hogy még mindig nem készült el a falu egészségügyi központja sem. Természetesen, kötelességem­nek tartottam felkeresni a polgár­­mestert is (akinek nevét tudato­san másítottam meg), hogy meg­kérdezzem tőle, miként vélekedik a személyét ért vádakról. A polgármester beismerte: - Sajnos, a rossz szokásom, amelyet bűnömül rónak fel, nem tagadhatom. E miatt már írásbeli figyelmeztetést is kaptam a képvi­selő testülettől. Ez és a maga látogatása számomra nem akár­milyen figyelmeztetés, és igye­kezni fogok ezentúl úgy viselked­ni, ahogy azt tőlem a falu népe elvárja. Azt azonban kategoriku­san visszautasítom, hogy rend­szeresen italozom munkaidő alatt. Eddig a történet. A szóban for­gó község lakosai számára bizo­nyára hiányosnak is tűnik. A kö­zöttük töltött néhány óra, és visz­­szafogottságuk azonban nem is tették lehetővé számomra, hogy ez ügyben tiszta képet kapjak. Csak azt írhattam le, amit tőlük hallottam, s az bizony nem sok, de talán elegendő ahhoz, hogy ráébressze őket: jövőjüket mega­lapozó jelenkori történésekre nem szabad tétlenül nézniük, látni is kell és a bajokat szóvá tenni, korrigálni. A bratyizásból ugyanis nem lehet a végtelenségig meg­élni. BARANYAI LAJOS Világgazdasági mozaik Kormányprogram a magánvállalkozókért A bolgár kormányhoz közelálló napilap, a Demokracija szerint a kabi­net kidolgozott - igaz, részleteiben még nem maradéktalanul tisztázott - programmal rendelkezik a kis- és középvállalkozások támogatására, sőt már meg is tették az első lépéseket a program megvalósítása érdekében. Az ipari és kereskedelmi minisztérium kebelében létrehozták a kisvál­lalatok nevezetű pénzalapot, amelynek igazgató tanácsa már az első ülésen 13 millió levát szavazott meg 18 kisvállalkozás fejlesztési prog­ramjának finanszírozására; ettől 237 új munkahely létesítését várják. A tőkeszegény bolgár gazdaság, úgy tűnik, saját erőből nem tud ennél többet nyújtani. Csak külső segítségre számíthat, nevezetesen a Világ­bank támogatásának következő részletére, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kisvállalkozási hitelkeretének megnyitására és talán a Phare-programra. A kormány kisvállalkozásokat segítő cselekvési programja az év hátralévő részére előirányozza a témában hatályos jogszabályok elem­zését, illetve a jogszabályi keretek módosításának kezdeményezését: a magánvállalkozások továbbfejlődésének figyelemmel kísérését és elemzését; konzultációs támogatás szervezését a magánszféra számára. Hamarosan kimunkálják azokat a jogszabályokat, amelyek meghatá­rozzák az állami intézmények magánvállalkozásokkal kapcsolatos pénz­­politikáját. A kormány szorgalmazza megfelelő mechanizmus kialakítását a kisvállalatok termékeinek állami felvásárlására. A program konkrét intézkedéseket is tartalmaz, amelyekkel a külföldi cégeket kívánják ösztönözni, hogy vegyes vállalatokat alapítsanak. Szófiában, Plovdivban és Várnában hamarosarf központok alakulnak a kis- és középvállalatok megsegítésére, a kormány pedig gondoskodik konzultánsok és menedzserek kiképzéséről a magángazdaság számára. Japán gazdasági tévésorozat A piacgazdaság mechanizmusát magyarázó hatrészes japán okta­tófilmsorozatot mutatnak be rövidesen Magyarországon, Csehszlo­vákiában és Lengyelországban a 30,3 millió dolláros induló tökével és évi 1,5 millió dolláros költségvetéssel rendelkező Szaszakava Békealapítvány szervezésében. Az epizódok egyenként harmincper­cesek, és egy fiatal japán munkanélküli viszontagságait mesélik el. A sorozat, amely a Kelet-európa megsegítésére tavaly létrehozott alaptívány első igazi vállalkozása lesz, a könyvviteli kérdésektől a bankhitelek fölhasználásán át a versenyhelyzetben mutatott helyes viselkedésig számos aktuális problémát fölvonultat. A Tyco átveszi a Matchboxot Az Mt Leurel székhelyű Tyco Toys Inc, amerikai játékszergyártó vállalat átveszi az egész világon jól ismert és népszerű hongkongi Universal Matchbox Croup céget, amely a világ százhúsz országában forgalmazott Matchbox kisautókat és egyéb játékjárműveket gyártja. Vételár gyanánt egyrészt részvényenként 10,75 dollárt fizet készpénzben a Matchboxnak, másrészt Tyco-részvényeket ad. Összesen mintegy 135 millió dolláros vételárról született megegyezés. A Matchbox-részvények több mint hatvan százalékát David C. W. Yeh elnökigazgató tartja meg. A Matchbox a múlt évben 167,5 millió dolláros forgalmat bonyolított le, és ezzel 1,62 millió dollárt keresett. Szakértők szerint a Matchbox a közelmúltban még inkább kiéleződő nemzetközi versengésben szem­mel láthatóan nehézségekkel küzdött, hogy tartani tudja a legjobb helyeket a játékboltok polcain. A Tyco viszont a mostani cégfelvásárlás­sal a harmadik legnagyobb amerikai játékszergyártóvá válik, amelynek évi forgalma nagyjából 750 millió dollár lesz. A vállalat, amely az utóbbi időben már több versenytársát felvásárolta, 1991-ben 548,7 millió dollárt forgalmazott, és ezen 18,4 millió dollár volt a jövedelme. Az Egyesült Államok játékszektorában a Hasbro Inc. a piacvezető a Matel Inc előtt. • A két legnagyobb amerikai játékgyár tavalyi forgalma 2,14 milliárd, illetve 1,62 milliárd dollárra rúgott. Kompromisszumos tranzitegyezmény Ausztria és az EK Bizottsága elhárította az utolsó akadályokat is a tranzitmegállapodás útjából. A várhatóan ősszel hatályba lépő egyezmény értelmében az EK-országok speditőreinek évről évre meghatározott mértékben csökkenteniük kell az Ausztrián áthaladó tehergépkocsijaik összesített nitrogén-oxid-kibocsátását. Ezt a tagországok nemcsak az áthaladó tehergépkocsik számának csökkentésével, hanem környezetbarát (kevesebb nitrogén-oxidot kibocsátó) járművek alkalmazásával is teljesíthetik. Legyen vízi út terve Lengyelországot kelet-nyugati irányban átszelő vízi út létesítését tervezi tizennégy vajdaság. Az Oderát a Buggai összekötő 864 kilométer hosszúságú csatornarendszer százmillió dollárra becsült költségét a maj­dani használók előlegeiből és külföldi hitelekből akarják előteremteni. Irak: élelmiszersegélyért fegyverek Pénzre, illetve fegyverekre cserélte Irak a volt Szovjetunióban, valamint a kelet-európai országokban az Egyesült Államoktól kapott 5 milliárd dollárnyi élelmiszersegélyt, mielőtt lerohanta volna Kuvai­­tot - írja a The New York Times. A napilap szerint az amerikai kormánynak már két éve megvannak a bizonyítékai erre. Állítólag három évvel ezelőtt felmerült a gyanú amerikai illetékesekben, hogy Bagdad nukleáris technológiák vásárlására fordítja a pénzre váltott élelmiszereket. (Az Üzlet és a Világgazdaság nyomán) >.___________________________________________________________________________________________>

Next

/
Thumbnails
Contents