Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-18 / 115. szám
/ / A hét végén, szombaton kiadott hírügynökségi jelentések alapján úgy tűnt, hogy „veszélybe került” a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszersorsáról tartandó, mára tervezett bécsi tanácskozás. Balázs László, a magyar kormány szóvivője az MTI-nek adott szombati nyilatkozatában kijelentette: a magyar kormány továbbra is vár a csehszlovák kabinet hivatalos közleményére, mely szerint hajlandó tárgyalni, de egyúttal az úgynevezett C variáns keretében végzett munkákat, lényegében a Duna elterelését is hajlandó felfüggeszteni, illetve mindkét fél a további eljárásban figyelembe veszi a tervezett háromoldalú szakértői bizottság majdani döntését. A szóvivő vasárnap már úgy nyilatkozott, hogy az Országgyűlés álláspontjának kikérése után, előzetes döntésével összhangban a magyar kormány hajlandó részt venni a bécsi tanácskozáson. Balázs László szerint a találkozó eredménye egyebek között az egyoldalú munkák felfüggesztése, illetve a háromoldalú bizottság tevékenységének megkezdése volna. Budapest tegnap azt is megeröisítette, hogy a prágai magyar nagykövet szombaton megkapta a csehszlovák részvételről szóló kormánydöntést. Szombaton a prágai Külügyminisztérium nevében Zdenko Pírek miniszterhelyettes közölte, hogy a bécsi megbeszélések ügyében a csehszlovák külügyi tárca állandó kapcsolatot tart fenn a budapesti és a brüsszeli nagykövetséggel, illetve az Európai Közösség Bizottságának (EKB) illetékeseivel. Pírek — akit, mint ismeretes, a szövetségi kormány a bécsi találkozón részt vevő csehszlovák küldöttség vezetőjévé nevezett ki —emlékeztetett arra, hogy Csehszlovákia már csütörtökön kifejezte együttértését az EKB- kezdeményezéssel kapcsolatban. A külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia rendkívüli jelentőséget tulajdonít a tervezett bécsi megbeszéléseknek. (Folytatás a 2. oldalon) Milan Sútovec „kedvese” a Magyar Polgári Párt Pavol Demes dicséri (magát) „Hiba volna, ha a választások után magyar nemzetiségű politikusok nem kerülnének be a parlamentbe. A Polgári Demokrata Unió azt szeretné, ha a Magyar Polgári Párt — amely szlovák és csehszlovák értelemben is államalkotó — részese lenne politikai életünknek” — mondta a Polgári Demokrata Unió vezetőinek részvételével tartott szombati besztercebányai sajtóértekezleten Milan Sútovec. Ezzel arra a kérdésre válaszolt, hogy a PDU milyen álláspontot képvisel a szlovák—magyar kérdésben. Ezzel összefüggésben Pavol DemeS így nyilatkozott: „Ha az emberek kereskedni és vállalkozni kezdenek a határokon ’keresztül’ is, akkor nagyobb erőfeszítéseket tesznek majd annak érdekében, hogy jobban elsajátítsák a szlovák nyelvet, mint kommunikációs eszközt, de nem mint olyan valamit, ami elnemzetietleníti őket. A kisebbségnek integráló tényezővé kell válnia, amelyről nem kell felesleges vitákat folytatni.” A szlovák nemzetközi kapcsolatok minisztere egyúttal hangsúlyozta, hogy ezt mindkét félnek elő kell segítenie. A sajtó képviselői az iránt is érdeklődtek, vajon Pavol DemeS miképp értékeli a kormányban végzett munkáját. A tárcavezető elmondta: „Minisztériumként hozzájárultunk ahhoz, hogy Szlovákiát valóban Közép-Európa részének tekintik, olyan szubjektumnak, amellyel számolni lehet. Szlovákia (Folytatás a 2. oldalon) Egy kis választási matematika Kedves olvasóink tudják, hogy az idei parlamenti választásokon a szlovákiai magyarságot a 15-ös és 20-as számmal induló „Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom—Együttélés—Magyar Néppárt” elnevezésű koalíció és a Magyar Polgári Párt szeretné képviselni. Mit is jelent ez? Ez azt jelenti, hogy elméletileg megoszlanak a magyar választók szavazatai. A koalíciónak 7 százalékra, az MPP-nek 5 százalékra van szüksége, hogy bejusson a parlamentbe. A magyar szavzatok az összes szlovákiai szavazatok (kb. 3 millió 600 ezer) 10 százalékát tehetik ki akkor, ha minden szlovákiai magyar elmegy szavazni Ebből teljesen világos, hogy a két politikai erő együtt nem juthat be a parlamentbe! A következő eredmények születhetnek: — Ha a MKDM—EPM—MNP koalíció 7 százaléknál kevesebbet és az MPP 5 százaléknál kevesebbet szerez meg, egyikük sem kap parlamenti képviseletet. — Ha az MKDM—EPM—MNP koalíció sikerrel veszi a 7 százalékos küszöböt és az MPP lemarad, akkor a koalíciónak reálisan számolva 11 képviselője lehel. — Ha a koalíció marad le és az MPP kerül be, akkor 5—6 képviselővel számíthat. Világosan látni, hogy a 11 képviselő majdnem a duplája az 5—6 képviselőnek. Több képviselő —• az több szavazat a parlamentben, tehát erőteljesebb lehet a szlovákiai magyarság képviselete. Ha a magyar szavazóknak csak kisebb részaránya megy el szavazni, a helyzet még rosszabb — még kevesebb, esetleg egy képviselő sem lesz. TEHÁT RÉSZT KELL VENNI A VÁLASZTÁSOKON! A hármas koalíció biztosítja, hogy mindenki megtalálhatja a maga politikai irányzatát és ennek nyomatékot adhat karikázássa! is. Ezt ellenben a liberális beállítottságú Magyar Polgári Párt nem tudja biztosítani. A kiszámított eredmények még javulhatnak, ha a szlovák mozgalmak szétdaraboltsága következtében nem minden szlovák állampolgár megy el szavazni — ezáltal megnő a magyar szavazatok részaránya. Annak a mozgalomnak vagy pártnak a szavazatai, amely nem éri el az 5, illetve 7 százalékos küszöböt, szét lesznek osztva a szlovák pártok között. Tehát, ha az MKDM—EPM—MNP koalíció 6,9 százalékot kap és nem jut be a parlamentbe, akkor a 9—10 magyar képviselő helyett a magyar szavazók ugyanannyi szlovák képviselőt juttatnak be a parlamentbe. Az MPP sikertelensége esetében csak 4—5 magyar képviselő mandátuma változna át szlovákká. Mi a jobb? Az MKDM—-EPM—MNP koalícióra kell szavazni, mert így több lesz a magyar képviselő és kisebb a veszteség. Az 1990-es választások eredménye (8,66 százalék), valamint a helyhatósági választások eredményei reményt adnak az MKDM—EPM—MNP sikerére, de az elsősorban a választókon múlik. Ezért kéijük tagjainkat, támogatóinkat, a velünk rokonszenvezőket, hogy szavazzanak ránk, a 15-ös számú és a 20-as számú magyar koalícióra. (POLITIKAI HIRDETÉS) Václav Havel a DSZM-elképzelésekről A nagypolitikából nézve... Václav Havel köztársasági elnök a Lányi beszélgetések című teffiapi rádióműsorban elsősorban a politikai pártok és mozgalmak vezetőivel folytatott találkozóit értékelte. Mint mondta, nem ért egyet Vladimír Meciamak, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnökének azon szándékával, hogy a választások után kikiáltják Szlovákia szuverenitását, elfogadják az úgynevezett tiszta alkotmányt — amely rögzíti a szlovák államfő intézményének létrehozását is —, s csak mindez után írnának ki népszavazást a majdani államformáról. A köztársasági elnök véleménye szerint a „teljes” alkotmány lényegében az önálló szlovák állam alaptörvénye volna, s így Szlovákia területén megszűnne a föderális alkotmány érvényessége. Ezzel jogi vákuum keletkezne és politikai szempontból veszélyes helyzet állna elő, amely ellentétben volna a jelenlegi alkotmányos helyzettel. „Kettős jogrend alakulna ki, problémássá válna az összes föderális végrehajtó államhatalmi és az egész államigazgatási rendszer, s felmerülhetne a kérdés, hogy valójában kit képvisel például Csehszlovákia bécsi nagykövete (azaz a szlovák nemzetiségű Magda VáSáryová — a szerk meg.)" — folytatta Václav Havel. Hangsúlyozta, hogy gondok merülnének fel a nemzetközi szerződésekkel is, amelyek száma több százra tehető. „A jelenlegi alkotmányos helyzet értelmében a föderáció valamelyik tagja csak népszavazás útján válhat ki, de ezt Vladimír Meéiar csak később szeretné kiírni. Időközben nagyon veszélyes időszak, a jogi vákuum időszaka alakulna ki” — emelte ki. Az államfő „vadnak” tekinti azt a meéiari elképzelést is, mely szerint Szlovákiában érvényben maradna néhány föderális törvény, de a csehszlovák alkotmány nem. Leszögezte, hogy ez értelmetlen elképzelés, mivel a föderális jogszabályok alapja a föderális alaptörvény. Az elnök azonban egyetért Szlovákia emancipációs törekvéseivel, és — mint mondta — lehet, hogy jobban megérti, mint más cseh politikus. A DSZM elnökével csak az arra vonatkozó követelését illetően ért egyet, hogy módosuljon Szlovákia helyzete a közös államon belül. Ugyancsak egyetért azzal a javaslatával, hogy csökkentsék a szövetségi kormány tagjainak számát és hozzák létre az államtitkári intézményt. Meéiar szerint az államtitkárok lennének a szövetségi miniszterek első helyettesei, s „eltérő” nemzetiségűként szavazati joggal rendelkeznének a kormányban. Václav Havel abban ugyancsak egyetért a DSZM elnökével, hogy az állami ellenőrzést a kormánytól független szerveknek kellene gyakorolniuk. A rádióműsorban a köztársasági elnök a továbbiakban elmondta, hogy az államjogi elrendezést illetően minden párt és mozgalom vezetőitől biztosítást kapott, akikkel a választási kampány előtt tárgyalt. Szavai szerint az összes megbeszélés tárgyszerű, baráti légkörben zajlott le, s minden párt sürgette a rendet, a nyugalmat és a társadalmi előrehaladást. Nyilatkozatában az államfő még kitért az országban kialakult általános „tavaszi” helyzetre is, amely véleménye szerint nem olyan súlyos, amilyennek az láthatja, aki a nagypolitikában mozog. Magyar pártok és mozgalmak a televízióban Ma, azaz május 18-án csupán a 40-es számmal induló Magyar Polgári Párt jelentkezik választási műsorral. Az MPP hatperces reklámját körülbelül 17.09- kor sugározza a Szlovák Televízió, az STV. SZAVAZZON RÁNK, HOGY SZÜLŐFÖLDÜNK LEGYEN A HAZÁNK! Szavazzon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Néppárt hármas koalíciójára! szűp-304 1 IBös-Nagymaros elő- és utóélete
