Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-15 / 113. szám
/ / Gazdasági és érdekvédelmi napilap PÉNTEK, 1992. május 15. • • II. évfolyam • 113. szám • Ára 2,30 korona Havel az állami bankban Václav Havel köztársasági elnök tegnap délelőtt látogatást tett a Csehszlovák Állami Bank prágai székházában. A pénzintézet vezetőivel tartott találkozóján az államfő a központi bankot a gazdaság egyik pillérjének nevezte, s kifejezte véleményét, hogy „a csehszlovák fizetőeszköz jó kezekben van”. Mint mondta, ezt a pénzügyi helyzet jelenlegi alakulása is alátámasztja. A látogatás során a köztársasági elnök Josef Tosovskynak, a Csehszlovák Állami Bank kormányzójának a társaságában egyebek között megtekintette a pénzintézet páncéltermét, aranyérme-gyűjteményét, valamint az ország aranytartalékát. A kormányzó tájékoztatta Václav Havelt az új kétszáz- és ezerkoronás bankjegyek kibocsátásának előkészületeiről. Ä látogatás során az államfő azt is megtudta a pénzintézet vezetőitől, hogy a bank milyen intézkedéseket tesz a bankjegyhamisítás elkerülésére. Az elnök megtekintette a központi bank legkorszerűbben felszerelt részlegét js, ahol megismerkedett azoknak a munkájával, akik a legmodernebb műszaki berendezések felhasználásával kereskednek a csehszlovák devizaeszközökkel. DemeS a brit—szlovák együttműködésről „Válás” esetén érvénytelen A brit külügyminisztérium vezető munkatársainak véleménye szerint az évezred végéig Csehszlovákia egy országként válhat az Európai Közösség tagjává. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kettészakadása esetében Nagy-Britannia érvénytelennek tekintené az EK-val kötött társulási megállapodást, s meg kellene ismételni az egész tárgyalási procedúrát. Mindezt közvetlenül Londonból megérkezve nyilatkozta a szlovák sajtóiroda munkatársának Pavol Demes, a szlovák nemzetközi kapcsolatok minisztere, aki a brit kormány vendégeként három napot töltött a szigetországban. DemeS elmondta, hogy ott-tartózkodása során tárgyalt a brit kereskedelmi és ipari tárca, továbbá a Brit Tanács és a Walesi Hivatal munkatársaival, valamint vállalkozókkal. Szavai szerint a megbeszéléseken elsősorban az Európai Közösségbe való csehszlovák belépéssel foglalkoztak és az azzal összefüggő kérdések kerültek szóba, hogy ebben a folyamatban milyen szerep hárul a Cseh Köztársaságra, illetve a Szlovák Köztársaságra. A tárgyalásokon áttekintették a szlo-A Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről tárgyalt a szövetségi kormány V Calfa: mérlegelhetjük a munkák felfüggesztését „Máig sem kaptam semmilyen hivatalos választ arra a levelemre, amelyet a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében küldtem Antall József magyar kormányfőnek” — mondta Marián Calfa miniszterelnök, a szövetségi kormány tegnapi ülése után, amelyre a kolodéjei kastélyban került sor. (Lapunkban is közöltük annak a levélnek a szövegét, amelyet a csehszlovák kormányfő április 23-án intézett Antall Józsefhez.) Marián Calfa megjegyezte, hogy csupán két magyar nyelvű fax jutott el hozzá, amely a Magyar Köztársaság kormányának határozatát tartalmazta. Szavai szerint a diplomáciai szokások szerint a faxok nem tekinthetők hivatalos válasznak. A kormányfő a korábbiakban közölte, hogy a kabinet tegnap hagyta jóvá a dunai vízlépcsőrendszer kérdéséről szóló, kedden közzétett személyes nyilatkozatát. Ebben Calfa hangsúlyozta: a magyar kormány döntése a szerződés érvényességének megszüntetéséről meglepő volt hangvétele és tartalma szempontjából, valamint a döntés időzítésének szempontjából is, de elsősorban azért, mivel a budapesti kormány nem reagált az április 23-án keltevák szakemberek továbbképzése és azEurópaiKözösségkérdéseivelfoglalkozó főosztály—amelyet a közeli napokban hoznak lét re a szlovák kü 1- kapcsolatokminisztériumában—kialakítása terén nyújtandósegítséggel és az új vállalkozásokkal kapcsolatos problémákat. (Folytatás a 2. oldalon) Ján Carnogursky védi az igazát zett levelében leírt javaslatokra. A szövetségi miniszterelnök szavai szerint a csehszlovák kabinet kész résztvenni azon a találkozón, amelyet május 18-án Bécsben tartanának meg. A tanácskozáson Csehszlovákia, Magyarország és az Európai Közösség képviselői vennének részt, s felállítanák a háromoldalú bizottságot a dunai vízlépcsőrendszer problé(Folytatás a 2. oldalon) Magyar TV műholdról Magyarországot tegnap felvették az európai műholdas távközlési szervezetbe, az Eutelsatba. Az erről szóló szerződést Rajkai Zsolt, a magyar közlekedésügyi és távközlési minisztérium államtitkára írta alá. Az Eutelsat-2-F-3 műhold segítségével a Magyar Televízió nemzeti műsorát sugározzák majd, és Európa minden részén lehetővé válik az adás vétele. Rajkai a budapesti tv műsorának műholdas sugárzását mérföldkőnek nevezte, mert így lehetővé válik, hogy a hazai műsort az Európa bármely részén élő magyarok láthassák. A kísérleti adást márciusban és áprilisban hajtották végre és a vétel igen jó minőségű volt. Az Eutelsatnak 33 tagja van, hét műholddal dolgozik és tavalyi nyeresége 31 millió dollár volt. A szervezet tagja lett nemrég Csehszlovákia is. A kormány hallgat az átvilágításról Az MPP Bős miatt konfliktustól tart Ellenőrzik a „beépített” pénzt Ján Carnogursky, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke a KDM tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén a kabinetjében a Szövetségi Belügyminisztérium által végzett feddhetetlenségi vizsgálat kapcsán úgy fogalmazott, hogy tisztességtelennek tekintené, ha a kormány tagjai tájékoztatnák a sajtót az átvilágítás eredményeiről. A sajtótájékoztatón természetesen szóba került a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer kérdése is. „A beruházásnak már több hónapja nagy figyelmet szentelünk. A szlovák kormány álláspontját számtalanszor ismertettük. Már 1991 júliusában javasoltuk, hogy az Európai Közösség szakembereinek bevonásával hozzanak létre szakértői bizottságot” — Carnogursky ezekkel a szavakkal reagált Mád! Ferenc magyar tárca nélküli miniszter szerdán hozzá intézett levelére, amelyben a magyar kormányküldöttség vezetője ismertette vele az 1977-es államközi szerződés felmondásáról hozott döntés körülményeit. A kormányfő a továbbiakban elmondta, hogy a levélben nincs szó konkrétan esetleges további tárgyalásokról. „Készek vagyunk tiszteletben tartani a szakértői vizsgálat eredményeit, amelyek alátámaszta(Folytatás a 2. oldalon) „A csehszlovák és a magyar kormány változatlan álláspontja megerősíti bennünk azt a véleményt, hogy a dunai vízlépcsőrendszer problémája konfliktusba csaphat át ”—hangzott el a Magyar Polgári Párt tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén. Világi Oszkár, a Népi Kamara alelnöke, az MPP alelnöke ezzel összefüggésben úgy fogalmazott, hogy tárgyalni kell, de feltételek támasztása nélkül. Közlése szerint a Szövetségi Gyűlés Elnöksége következő ülésén vitatja meg a Szövetségi Ellenőrzési Minisztérium jelentését, amely azt taglalja, hogyan használják fel a pénzeszközöket a vízmű építése során. A Magyar Polgári Pártnak úgy tűnik, hogy a felhasználás nem volt mindig effektiv. Gyu(Folytatás a 2. oldalon) Magyar pártok és mozgalmak a televízióban Ma, azaz május 15-én a 20-as számú Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom—Együttélés Politikai Mozgalom koalíció körülbelül 17.28-kor háromperces választási műsorral jelentkezik a Szlovák Televízióban, az STV programján. A 40-es számú Magyar Polgári Párt hatperces választási műsorát körülbelül 17.37-kor sugározza az STV. Közvélemény-kutatás március 31-e és április 7-e között A külpolitikával meg vagyunk elégedve, az életszínvonallal nem A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság polgárai leginkább az ország külpolitikájával, legkevésbé pedig az életszínvonallal vannak megelégedve. A prágai Közvélemény-kutató Intézet által végzett áprilisi felmérés eredményei azt tükrözik, hogy a külpolitika kivételével az összes többi terület esetében az elégedetlenség van túlsúlyban, s a megkérdezettek a helyzet kedvezőtlen alakulását várják. A csehszlovák külpolitikával a lakosság 52 százaléka (Csehországban 57, Szlovákiában 43 százalék) elégedett. Ezzel szemben a jelenlegi életszínvonallal a megkérdezettek 86 százaléka (a Cseh Köztársaságban 83, a Szlovák Köztársaságban 93 százalék) egyáltalán nincs megelégedve. Áz intézet felmérése szerint a januári adatokkal összehasonlítva mindenekelőtt a belpolitikai helyzet alakulását illetően csökkent a polgárok optimizmusa. A kedvező változást várók aránya az év elejei 31 százalékról áprilisra 19 százalékra esett vissza. Csehországgal összehasonlítva Szlovákia lakossága főleg a gazdasági helyzettel és a társadalombiztosítással van kevésbé megelégedve. Kissé optimistábbnak tekinthető a felsőfokú végzettséggel rendelkező egyének, illetve a nagyvárosokban élők véleménye. A Közvélemény-kutató Intézet felmérésének — amelyre március 31-e és április 7-e között 1519 személy bevonásával került sor — eredményei egyúttal arra engednek következtetni, hogy legalább három hónapig szinte semmit sem változik majd az állampolgároknak a külpolitikáról, a gazdasági szerkezetváltásról, az életszínvonalról és a társadalombiztosításról alkotott véleménye.
