Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-14 / 112. szám
Szabad ÚJSÁG 1992. május 14. Az Együttélés Politikai Mozgalom nyilatkozata El a kezekkel a Dunától! Az Együttélés a hősi vízerőművel kapcsolatban többször sajnálattal állapította meg, hogy építése és esetleges üzemeltetése politikai érdek, és nem gazdasági. Parlamenti képviselőink mind a Szövetségi Gyűlésben, mind pedig a Szlovák Nemzeti Tanácsban mindent megtettek azért, hogy rábíiják a Szlovák Köztársaság kormányát: állítsa le az építkezést, legyen tekintettel a környező lakosság véleményére és a Duna-menti önkormányzatok petícióira. A lakosság jogos követeléseinek támogatására részt vettünk az 1991 nyarán és őszén szervezett tiltakozásokon, tüntetéseken. Megpróbáltunk közvetíteni a magyar és a csehszlovák fél között, hogy az ésszerűség irányába mozdíthassuk elő az egyre bonyolultabbá váló kérdést. Részt vettünk a Magyar Köztársaság Országgyűlése és a csehszlovák Szövetségi Gyűlés környezetvédelmi bizottságának találkozóin, amelyeken sikerült elérni, hogy a vízlépcső ügye a politika térfeléről átkerülhessen a szakmai és tudományos megítélés körébe. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a szlovák kormány több olyan lépést tett, amellyel tudatosan akadályozta az ésszerű megoldást: egyrészt azzal, hogy semmibe vette mind az Eurolánc polgári kezdeményezés és mind a szakmai környezetvédelem javaslatait, ellenük többször durva rendőri erőszakkal lépett fel, végül pedig az adófizetőket értelmetlenül megterhelő, költséges megoldás mellett döntött — jóváhagyta a C variáns megépítését és a Duna elterelését Sajnálattal kell megállapítanunk azt is, hogy a törvényhozók zöme is felelőtlenségéről tett tanúbizonyságot, amikor a kormánynak ezt a lépését jóváhagyta. Tartunk tőle, hogy a kormány tudatosan tette a politika játékszerévé azt az ügyet, amely fölött csak független szakembereknek lett volna szabad ítéletet mondaniuk. Hibáztatjuk a kormányt, hogy olyan helyzetet teremtett, amelyre a Magyar Köztársaság kormánya az 1977-es államközi szerződés felmondásával válaszolt Ez a helyzet nemcsak az ésszerű megoldás lehetőségét csökkenti, hanem rossz szolgálatot tesz a Csehszlovákia és Magyarország közti kapcsolatok fejlődésének, valamint mérgezi a szlovák és a magyar nemzet közötti viszonyt Ezért elsősorban a szlovák kormányköröket, de közvetve a szövetségi kormányt is felelőisség terheli Duray Miklós az Együttélés elnöke A környezetvédelmi csúcson Észak—Dél szembenállás várható A Rio de Janeiróban június 3-a és 14-e között tartandó ENSZ környezetvédelmi konferencia előkészületei az idő egyre rövidebb volta ellenére egyre bonyolultabbakká válnak. A környezetvédelmi csúcstalálkozón — amely első a maga nemében — részt vevő 160 ország irányíthatatlansággal fenyegető napirenddel és a gazdag Észak, valamint a szegény Dél egyre nyilvánvalóbb nézetkülönbségeivel küzd. Az eddigi előkészületi tanácskozásokon a tervezett napirendnek csak a töredékét sikerült rögzíteni, a megbeszélések résztvevői pedig dokumentumcsomagokkal vívnak egyre reménytelenebb párharcot. A megállapodástervezetek és akcióprogramok oldalezrei szinte minden környezetvédelmi problémára választ igyekeznek találni, az üvegházhatástól kezdve a gyerekeknek a környezet megőrzésében betöltött szerepéig. A témakáosz egyenes következménye annak, hogy a részt vevő ENSZ-tagállamoknak demokratikus joguk volt témát javasolni a környezetvédelmi világkonferencia napirendjére. Ez a témakáosz azonban egyre kevésbé tudja leplezni a nemzeti érdekek, és különösen a gazdag Észak és a szegény Dél érdekei közti különbséget. A harmadik világ a riói csúcskonferenciában újabb lehetőséget lát arra, hogy a fejlett ipari országokat bőkezűbb segélyezésre búja. Ezért közreműködésük következményeképp á konferencia nepirendje túlterjeszkedik a hagyományos „zöld”, azaz környezetvédelmi témákon, és felölel olyan akcióprogramokat is, mint a szegénység megszüntetése, a világkereskedelem liberalizálása, vagy nagyszabású technológiatranszfer szükségessége északról délre. A 77 fejlődő országot tömörítő csoport „szóvivője”, azaz Pakisztán még egy „zöld alap” létrehozatalát is fölvetette, ami a fejlett ipari országok szerint nem egyéb egy újabb segélyzsáknál, amibe tőlük várják, hogy pénzt öntsenek. Jóllehet Észak kész újabb összegeket felajánlani, a fejlett ipari országok eltökéltek abban is, hogy ellenálljanak minden, általuk ésszerűtlennek minősített pénzkövetelésnek. Ez viszont veszéllyel fenyegeti például a megállapodásokat a természeti környezet—a biológiai változatosság, az erdők, az óceánok és az atmoszféra — megőrzéséről, amelyekhez valóban jelentős mennyiségű pénzre és technológiára lenne szükség. (A fejlett ipari országok fenntartásait a legélesebben, és talán a többiekre nem is egészen jellemző módon mutatja, hogy George Bush amerikai elnök még mindig nem döntötte el, hogy részt vesz-e a riói konferencián.) A mostani várakozások szerint a konferencia legvalószínűbb kompromisszuma, hogy a gazdag Észak újabb 3-6 milliárd dollárnyi segélyt helyez kilátásba a harmadik világ országai számára, szorosan környezetvédelmi célok teljesítéséhez kötve. A fejlett ipari országok ragaszkodni fognak viszont ahhoz, hogy a pénzt olyan, már létező intézményeken áramoltassák keresztül, mint a Világbank három éve létrehozott Global Economic Facilityje. Esz a kompromisszum messze van attól, amiről a konferencia szervezője, a kanadai Maurice Strong ábrándozik. További engedményként azonban elképzelhető, hogy Észak belemegy abba, hogy Délnek nagyobb beleszólása legyen a Global Environment Facility pénzeinek felhasználásába. (Financial Times) Az USA nem akar új környezetvédelmi alapot Benzin helyett földgáz Hollandiában A környezetvédelem iránt igencsak elkötelezett hollandok előszeretettel igyekeznek minél több és hasznosabb módszert keresni a földgáz felhasználására, amelyből jelentős mennyiség áll rendelkezésükre tengerpartjuk közelében. A legutóbbi ötlet középpontjában a hajók állnak. A holland Canalbus nemrég állította be az amszterdami sétahajók közé a világ első földgázmeghajtású hajóját, a rondvaartbootot, amelyben egy átalakított dízelmotort cseppfolyósított földgáz (CNG) hajt. A hajó 250 ezer holland forintos (135 ezer dolláros) átalakítási költségét a holland közlekedési minisztérium állta, a Canalbus azonban hangsúlyozza, hogy a következő, földgázzal hajtott hajó üzembe állítása a megszerzett tapasztalatok következtében már jóval olcsóbb lenne. A kormány és a hajó átalakítói szerint a CNG-meghajtású motor környezetkímélőbb, mint a dfeel. A szénmonodd- és nitrogénoxid-kibocsátás 80 százalékkal kevesebb, és egyáltalán nincs kéndioxid-emisszió, ami a széndioxid mellett a leginkább felelős a globális fölmelegedésért, illetve ,^nagában” a szmogért és a savas esőért A CNG a tisztább emissziós gázok mellett csöndesebb motoijárást is biztosít. A Canalbus földgázmeghajtású sétahajójának kétéves próbaidőt adnak. A holland közlekedési minisztérium a buszok földgázmeghajtásra való átállítását is támogatja. Hollandia különböző városaiban jelenleg 18 kísérleti, földgázmeghajtású busz közlekedik, a kormány pedig éppen márciusban jelentette be, hogy 7 millió holland forintot (3,7 millió dollárt) ad a DAF-nak a földgázmeghajtású motorok továbbfejlesztésére. Honja Maij- Weggen holland közlekedési miniszter emellett arra sürgette a pénzügyminisztériumot, hogy állapítson meg alacsonyabb adót a földgázmeghajtású buszokra, mert jelenleg az adó mértéke számukra nagyobb a dfeelüzeműekre kivetetteknél. A Gasbedrijf Köp Noord-Holland (GKNH) a személygépkocsik körében is igyekszik népszerűsíteni a CNG-t. Hollandiában csaknem minden személygépkocsi hagyományos üzemanyagot használ, a GKNH azonban nagy reményeket fűz egy olyan készülékhez, amellyel házilag is föl lehet tölteni CNG-vel a gépkocsit. A GKNH szerint pár éven belül akár 80 ezer holland gépkocsi állhat át földgázra, aminek költségtakarékossága egyelőre hosszabb távon jelentkezik. A gépkocsi motorjának átalakítása 3 ezer holland forintba (1630 dollárba) kerül, ami évi 23 ezer kilométeres használat után térül meg. Jelenleg a gépkocsikba 60 literes CNG-tartályt építhetnek be négy óra alatt, ami 150 kilométernyi út megtételére elegendő. Amikor kifogy a gáz, akkor a kocsi visszaválthat hagyományos üzemanyagra. (Reuter) Az Egyesült Államok a fejlődő országok második környezetvédelmi és fejlesztési miniszteriális konferenciáján visszautasította azt a javaslatot, hogy létesítsenek egy új környezetvédelmi alapot. „Az USA nem támogatja egy új alap létrehozását, azonban a már meglévő mechanizmusok, köztük a GEF (Global Enviromental Facility) tevékenységét valóban fokozni lehetne” — nyilatkozta Robert Ryan, az amerikai megfigyelőcsoport vezetője. A Világbankhoz tartozó GEF, amelyet a fejlett ipari országok támogatnak, a harmadik világban támogatást nyújt fenntartható gazdasági fejlődéshez. A javaslatok szerint az új alapot az ENSZ Rio de Janeiró-i környezetvédelmi konferenciájának „Agenda 21" néven ismert akcióterve céljai szerint használnák fel. A konferencián elfogadott deklaráció úgy véli, a név szerint egyébként nem említett GEF akkor lenne alkalmas az új alap pénzeinek kezelésére, ha a harmadik világ országai feltételek nélkül férhetnének hozzá a forrásokhoz. Az „Agenda 21" a szegénységgel, a mérgező hulladékokkal, az atmoszféra helyzetével, illetve az elsivatagosodással kapcsolatos feladatokkal kíván foglalkozni, és megvitatása várhatóan a riói csúcs egyik fontos eleme lesz. A deklaráció szerint a gazdag országoknak a Hivatalos Fejlesztési Segítségen (ODA) felül további meghatározott összegekkel kellene hozzájárulniuk az új alaphoz. A gazdag országok éves bruttó nemzeti termékük (GNP) körülbelül 0,3 százalékát nyújtják a Hivatalos Fejlesztési Segítség keretén belül a szegény országoknak, ami mintegy ötvenmilliárd dollárt tesz ki évente. Néhány fejlett ország csalódottan vette tudomásul a deklarációt, amely pedig „a déliek érzelmeit híven tükrözi” Law HiengDing malaysiai környezetvédelmi miniszter szerint. Ding szerint akkor lehetne az új alap ügyeit a GEF-en keresztül intézni, ha a szervezet demokratikussá válik, és tevékenysége előnyös a harmadik világ számára. (Reuter) Üvegházhatást okozó gázok Az USA csökkenti a kibocsátást Életbe lépett a veszélyeshulladék-konvenció Az Egyesült Államok az ezredfordulóra 200 millió tonnáig terjedő mértékben kfvánja csökkenteni az üvegházhatást — globális felmelegedést — okozó gázok kibocsátását — derült ki egy nemrég Washingtonban nyilvánosságra hozott dokumentumból. Ez 7-11 százalékos mérséklést jelent, és közelebb hozza az Egyesült Államokat ahhoz a stabilizációs szinthez, amit például az Európai Közösség célul kitűzött. Az EK azt vállalta, hogy az üvegházhatásban leginkább „bűnös” széndioxid kibocsátását az ezredfordulóra az 1990-es szintre szorítja vissza. Az USA, amely a világon a legtöbb széndioxidot — az összes egynegyedét — bocsátja ki, e tekintetben korábban nem vállalt semmiféle kötelezettséget. Az amerikai dokumentum ugyanakkor azt is leszögezi, hogy Washington a rugalmas megközelítés híve. Azaz, ez nem jelent változást abban az álláspontban, hogy George Bush amerikai elnök nem kíván írott szerződésben is kötelezettséget vállalni a széndioxid-emisszió csökkentésére. A júniusban az ENSZ környezetvédelmi konferenciájára Rio de Janeiróban összegyűlő országok ugyanakkor azt remélik, hogy több más probléma mellett a globális fölmelegedést okozó gázok kibocsátásának korlátozásáról is is sikerül aláírni egy nemzetközi szerződést. (Reuter) Május 5-én lépett életbe az 1989-ben aláírt Bázeli Konvenció a veszélyes hulladékok szállításáról és elhelyezéséről, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) azonban fölhívja a figyelmet arra, hogy az aláírók jelentős része nem ratifikálta a megállapodást, így azt nem fogadta el magára nézve kötelező érvényűnek. Mostafa Tóiba, a UNEP igazgatója különösen amiatt fejezte ki csalódottságát, hogy sem Japán, Kanada, vagy az USA, sem az Európai Közösség tagjai közül tizenegynek a törvényhozása nem hagyta jóvá a konvenciót (Az egyetlen EK-tagország Franciaország volt) A Bázeli Konvenció arra a fejlődő országok által támasztott panaszra válaszul született, hogy a fejlett ipari országok a harmadik világot használják veszélyes hulladékaik lerakatáuL A konvenció azt rögzíti hogy a jövőben a veszélyes hulladékok exportját „környezetvédelmileg megfontolt módon” kell végrehajtani Az enyhe megfogalmazást a környezetvédő szervezetek, közte a Greenpeace számtalan kiskaput kínálónak tartották, s csak a közelmúltban helyezkedtek arra az álláspontra, hogy még egy lyukacsos szabályozás Is jobb, mint egy semmilyen. Tóiba becslései szerint ugyanis a világon évente 340 millió tonnányi veszélyes hulladék keletkezik, amelyből egyedül az Egyesült Államok 265 millió tonnát produkál. Ebből — véli Tóiba — akár évi 250 ezer tonna illegálisan a fejlődő országokba „utazik”. A Bázeli Konvenciót annak idején 104 ország írta alá, de eddig csak 22 ratifikálta. A megállapodás azonban érvénybe léphet, mivel ehhez 20 aláíró törvényhozási megerősítésére volt szükség. A 22 ratifikáló ország: Argentína, Ausztrália, Csehszlovákia, EJ Salvador, Finnország, Franciaország, Jordánia, Kína, I.engyelország, I^ttország, Liechtenstein, Mexikó, Magyarország, Nigéria, Norvégia, Panama, Románia, Svájc, Svédország, Szaúd-Aráhia, Szíria és Uruguay. (Reuter)
