Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-14 / 112. szám

1992. május 14. 3 Ötnapos fegyverszünet Boszniában Hazamegy végre a hadsereg? Szabad újság___________ Az utolsó EK-megfigyelők kivonulása Szarajevóból Feladataikat részben az ott állomásozó ENSZ-csapatok veszik át (Telefotó: CSTK/AP) Attali javaslata Legyen 40 EK-tagállam Jacques AUali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank a brit alsóházban egy képviselőcsoport előtt annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy az Európai Közösséget ki kellene bővíteni úgy, hogy az EK-nak negyven tagállama legyen. Amellett állt ki, hogy a lehető legrövidebb Urakrobaták Az űrrepülések történetében először történt meg, hogy a nyílt kozmikus térbe egyszerre három űrhajós lépett ki. A há­rom amerikai űrhajós utoljára kísérli meg az Intelsat műhold befogását. Ha­sonló kísérletek vasárnap és hétfőn nem sikerültek annak ellenére, hogy ezt a műveletet a Földön egy évig gyakorol­ták. Az űrrepülőgép, miután megközelí­ti a műholdat, egy 15 méter hosszú da­ruszerkezetet irányít feléje. Ennek vé­gén egy űrhajós áll, aki öt méter hosszú csáklyával igyekszik elkapni a műholdat. Kitűnt, hogy a befogószerkezettel ellá­tót csáklyaszerű szerszám nem alkalmas a gyakorlatban a művelet elvégzésére. A földi személyzet az utóbbi két napon lá­zas tevékenységbe kezdett, hogy új mód­szert dolgozzon ki. Most három űrhajós segítségével altatják befogni a műholdat 370 kilométerre a Föld felszíne fölött, 28 ezer kilométer óránkénti sebesség mellett. A műholdat áthelyezik az űr­komp fedélzetére, ahol új rakétahajtó­művet szerelnek beléje. Azután ismét visszahelyezik pályájára. A hajtómű be­kapcsolása után a pályájáról letévedt műholdat helyes pályára állítják. Ha mindez sikerül, a műhold még további tíz évig működhet. Ellenkező esetben a 100 millió dollár értékű űrszerkezetet és a működéséből származó 93 millió dol­láros bevételt leírhatják. A nagykövetség jótanácsai időn belül hozzák létre az összeurópai közös piacot. Ausztriát, Finnországot és Svédországot, amelyek már benyújtot­ták felvételi kérelmüket az EK-hoz, azonnal fel kellene venni. Európa integ­rációjának a gazdaságban kellene meg­kezdődnie, mondta Attali. Szorgalmaz­ta, hogy a földrészen mielőbb bontsák le az összes kereskedelmi korlátozást. Eu­rópa politikai egysége a gazdasági egy­ség létrejötte után megvalósul. Attali óva intett attól, hogy Nyugat-Európa el­zárkózzék a keleti áruk elől. Ez szerinte oda vezethetne, hogy a volt keleti tömb országai nem lennének képesek leróni adósságaikat és így Nyugat-Európa is pénzügyi válságba kerülne. Attali bírálta a kelet-európai országokkal kötött tár­sulási szerződéseket, mert ezek még mindig tartalmaznak korlátozásokat a keleti áru behozatalára. Súlyos vádak Mircea Snegur moldovai elnök táv­iratot küldött Borisz Jelcinnek, amely­ben azzal vádolja a FÁK 14. hadseregét, hogy a Dnyeszter-menti térségben a sze­­paratistákat támogatja. A távirat szerint a moldovai rendőrök ellen harcoló sze­­paratistákat nagy mennyiségű fegyverrel látták el. Snegur felhívta rá a figyelmet, hogy a katonatisztek kiképzésben része­sítik a törvényellenesen létrejött fegyve­reseket a Dnyeszter bal partján. Három­száz tiszt állítólag nyíltan kijelentette, hogy a helyzet kiéleződése esetén a Dnyeszter-menti Köztársaságot támo­gatja. A moldovai elnök arra szólított fel, hogy a FÁK 14. hadseregét vonják ki a független Moldávia területéről. Sne­gur úgy véli, hogy a helyzet a térségben éleződik és ezért a rendkívüli állapotot nem szünteti meg. A bosznia-hercegovinai szerb kö­zösség egyoldalú fegyverszünetet hirdetett meg öt napra, amely teg­nap reggel hat órakor lépett ér­vénybe. A döntést a szerb közösség nem hivatalos parlamentjének Banja Luka-i ülésén fogadták el. Alia Izetbegovics boszniai elnök elfo­gadta a jugoszláv javaslatot, hogy foly­tassák a Bosznia-Hercegovinában állo­másozó szövetségi hadsereg helyzetéről a tárgyalásokat. Jugoszláv részről a tár­gyalásokon Branko Kostic alelnök vesz részt. A két politikus telefonon beszélt egymással és jugoszláv részről ígéret hangzott el, miszerint a hadsereg a tűz­szünetet betartja. Szarajevóban az esti és éjszakai sú­lyos harcok után reggelre megnyugo­dott a helyzet. Szarajevóban délelőtt be­tartották a tűzszünetet. Korábban sú­lyos harcok dúltak a muzulmánok lakta területeken. Nehézségek támadtak a szövetségi hadsereg kivonása körül. A hadsereg azt állítja, hogy laktanyáit körülzárták. Viszont elutasították azt a bosnyák ja­vaslatot, amely szerint felajánlottak négy túszt, annak bizonyítékául, hogy a laktanyát nem zárták körül. A hadse­reg elvonulása még várat magára. Este belgrádi rendszámú kamionok érkez­tek a városba páncélozott járművek kí­séretében, ami arra enged következtet-Kárpótlás A magyar parlament kedden este elfogadta a harmadik kárpótlási tör­vényt, amely szerint kártalanítják az utóbbi ötven évben elkövetett politikai bűncselekmények áldozatait. A tör­vény szerint kárpótlásra jogosultak azok a magyar állampolgárok és hozzá­tartozóik, akik 1939. március 11-étől 1989. október 23-áig politikai okokból életüket vagy szabadságukat vesztet­ték. Asztálini megtorlások, illetve kon­cepciós perek áldozatainak hozzátar­tozói 1 millió forint kárpótlásban is ré­szesülhetnek. Kárpótlásra jogosultak azok is, akiket politikai perekben ítél­tek el és 30 napnál többet töltöttek börtönben, ennek következtében gyógykezelésre szorultak, internálták őket, vagy munkatáborokba küldték. Ez vonatkozik azokra a katonákra is, akiket a Vörös Hadsereg a háború vé­gén ejtett foglyul. Kártalanítják azokat is, akik faji, vallási vagy politikai okok­ból kénytelenek voltak elhagyni hazá­jukat. A kárpótlás keretében az arra jogosultak különleges vagyonjegyeket kapnak, amelyekért lakást, földet vagy privatizált állami vállalatok részvényeit vásárolhatják meg. ni, hogy az elvonulásra rövidesen mégis sor kerül. A Szarajevóban állomásozó ENSZ- csapatok átvették a kivont EK-megfi­gyelők feladatait. A repülőtér ellenőr­zését nem utasították ugyan el, de még várnak az ENSZ meghatalmazására. Arról folynak tárgyalások, hogy Szaraje­vóban legalább a humanitárius segítsé­get szállító repülőgépek leszállhassanak. A jugoszláv külügyminisztérium igaz­ságtalannak tartja az EBEÉ döntését, miszerint az országot érintő kérdések megtárgyalásában Jugoszlávia nem ve­het részt. A külügyminisztérium szerint az EBEÉ-ben egyre erőteljesebben ér­vényesül az a törekvés, hogy a párbe­széd, együttműködés és bizalom fóru­mából, a vádaskodás és a szankciók fó­ruma váljék. A csehszlovák külügymi­nisztérium ezt az állítást visszautasítja — közölte tegnap Zdenék Zikmund, a külügyminisztérium sajtóosztályának igazgatója. Az ilyen értékelés ellentét­ben áll az EBEÉ értelmével, céljaival és tevékenységének jellegével, mondta Zikmund. Légitámadás Az izraeli légierő tegnapra virradóra bombázta az Irán-párti siíta szervezet, a Hizballah dél-libanoni állásait. Az isz­lám mozgalom partizánjainak állásait Bejruttól negyven kilométerre érte tá­madás. A Hizballah szerint egy olyan fa­lu iskoláját is lebombázták, amely az úgynevezett biztonsági övezet határain túl fekszik. Izrael idén már négy légitá­madást hajtott végre Libanon területe ellen, minek következtében 24-en életü­ket vesztették és 33-an megsebesültek. Hravi libanoni elnök tegnap kor­mányfővé nevezte ki Rasid Sulhot. Sulh már az 1974—1975 években betöltötte ezt a tisztséget. Egyes vélemények sze­rint Sulh 17 évvel ezelőtt az országot polgárháborúba taszította és félő, hogy három hónapon belül visszaáll a régi helyzet. Nyugati megfigyelők szerint az új kormánynak fel kellene számolnia a korrupciót, és az eddiginél függetleneb­bé kellene válnia Szíriától. Az országban húsz éve nem voltak parlamenti válasz­tások és ezek megrendezése bizonyára növelné a nép bizalmát a vezetés iránt. ENSZ-misszió Karabahba Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár úgy döntött, hogy a második ENSZ-missziót is Karabahba meneszti. Döntését teg­napra virradóra a Biztonsági Tanács jó­váhagyta. A misszió, amely kiküldésé­nek időpontját még nem közölték, fel­méri a helyzetet és azt, miben segíthetne az ENSZ az EBEÉ törekvésének. Az EBEÉ közvetítő csoportját Csehszlová­kia vezeti. A Biztonsági Tanács támo­gatja más tagállamok közvetítési kísér­leteit is, elsősorban Iránét. A konfliktus jellegét illetően nézeteltérések vannak Örményország és Azerbajdzsán ENSZ- képviselői között. Az örmények úgy vé­lik, hogy ők nem részesei a konfliktus­nak és csak Azerbajdzsán hadserege se­gítségével akadályozza Hegyi Karabah önrendelkezési jogának érvényesítését. Ezzel szemben az azeri nagykövet sze­rint a konfliktust Hegyi Karabah kereté­ben már nem lehet megoldani, mert ez a valóságban országa és Örményország közötti háború. Túl sok az autó Ausztria nem készült fel arra, hogy eleget tegyen a megnövekedett átmenő gépkocsiforgalomnak a kelet-európai országokból. Az áthaladást annak ide­jén a nyugati államok számára biztosí­tották. Viktor Kiima osztrák közleke­dési miniszter szerint a Kelet és Nyugat közti közlekedést új vasútvonalak fel­építésével kellene biztosítani. A draszti­kus módon megnövekedetl gépkocsi­közlekedés azzal fenyeget, hogy a nyu­gat-európai közúti közlekedés rend­szere összeomlik. Az egyetlen megoldás ezért a vasút, amelyhez azonban a ma­gánberuházókat előbb meg kell nyerni. Spanyolországba utazóknak Annak ellenére, hogy Spanyolország elég távol esik Csehszlovákiától és nem tartozik az olcsó országok közé, rohamosan növekszik a csehszlovákiai látoga­tók száma. A madridi nagykövetség konzulátusának munkatársa néhány hasznos információt közölt a CSTK tudósítójával. Csehszlovák állampolgár vízum nélkül három hónapot tölthet Spanyolroszágban, de megfelelő munkaengedély nélkül nem vállalhat munkát. Szükséges, hogy megfelelő mennyiségű pénzzel rendel­kezzék. Spanyol részről úgy vélik, hogy a napi ellátásra 50 dollárra van szükség. Bár a határátkelőhelyeken a pénzt nem ellenőrzik, a rendőrség pénzhiány esetén kiutasíthat­ja a látogatót az országból. Ez főleg azokkal történik meg, akik szálláspénz híján a parkokban hálózsákokban alusznak. A bűnözést illetően tény, hogy a károsultak főleg kül­földiek. Ügyelni kell arra, hogy a gépkocsiban ne hagy­janak semmit, főleg nem pénzt és iratokat. Igen veszé­lyesek a spanyolországi vas­útállomások. Ha valakit meg­lopnak és a biztosítótól kár­térítést kér, előbb jelentkez­nie kell a rendőrségen, amely igen részletes, háromnyelvű kérdőíveket bocsát rendelke­zésre. A bajbajutott csehszlovák állampolgárnak lehetősége van segítséget kérni a nagy­­követségtől, ahol 24 órás te­lefonszolgálat van. A nagykö­vetség azonban nem nyújthat semmiféle kölcsönt és nem áll rendelkezésére szállás­hely. A rászorulók kaphatnak ugyan kiegészítő valutát csehszlovák koronáért, de ezt a hozzátartozóknak odahaza a külügyminisztériumban kell megfizetniük és csak a befizetési vény bemutatása után adhatják meg pesetában a megfelelő összeget. A haza­térésre szükség esetén ren­delkezésre áll az Autoturist Barcelona—Brünn járata, amely a bajba jutottakat hi­telre is elszállítja. Fontos ügyelnünk az egészségre is, mert a szélső­séges éghajlat kellemetlen meglepetéseket szerezhet. Az esetleges orvosi kezelés igen drága. A nagykövetség azt ajánlja, hogy biztosítás nélkül ne induljanak útnak. Egy négynapos kórházi be­utalás 5 ezer dollárba kerül. A munkavállalást illetően Spanyolországban szűkösek a lehetőségek. Minden eset­ben munkavállalási enge­délyre van szükség, amelyet kizárólag a prágai spanyol nagykövetség ad ki, és senki más nem jogosult erre. Olaszországtól és Görögor­szágtól eltérően még mező­­gazdasági idénymunkára sincs lehetőség. Fel kell hívni a figyelmet különféle gyanús ügynökségekre és Csehszlo­vákjában megjelenő hirdeté­sekre, mert ezek gyakran utaskísérői vagy felszolgálói munkát ajánlanak fel a le­ányoknak, de azután prosti­túcióra kényszerítik őket. Több csehszlovák állampol­gárt emiatt már kiutasítottak az országból. Szükség esetén segítsé­gért Csehszlovákia spanyol­­országi konzulátusához lehet fordulni. Címe: Madrid, Cal­le Pinar 20, telefon: (91)56- 41-243, vagy (91)41-11-621, telefax: (91)56-36-467. Má­sutt az országban nincs cseh­szlovák konzulátus. Franciaországban a nemzet­gyűlés elfogadta azt az alkotmánymódo­sító javaslatot, amely szerint létrejönnek a feltételek a maastrichti megegyezés ratifikálásához. Az EK tagállamai, mint ismeretes, Maastrichtban a politikai, gazdasági és valutaunióról kötöttek egyezményt. A francia alkotmányt azért is módosítani kellett, hogy néhány jog­kört átruházhassanak az Európai Kö­zösség szerveire. Az alkotmánymódosí­tást még a szenátusnak, majd a nemzet­­gyűlés mindkét házának közösen kell jó­váhagynia. Los ANGELESBŐL megkezdték a nemzeti gárda csapatainak kivonását A nemzeti gárdát akkor vezényelték a vá­rosba, amikor a nagyszabású faji zavargá­sok folytak. Tízezer nemzeti gárdistából csak hatezer marad a városban és ezek számát is csökkentik, amennyiben a hely­zet nyugodt marad. Los Angelesben az FBI száz nyomozója igyekszik leleplezni azokat a gengszterbandákat, amelyek a tüntetéseket arra használták ki, hogy fosztogassanak és gyújtogassanak. Az UPI hírügynökség, amely a kö­zelmúltban tönkrement valószínűleg gaz­dát cserél. A hírügynökséget Pat Robert­son prédikátor vásárolja meg 6 millió dol­lárért. Tervei szerint a hírügynökséget ke­resztény orientálttá alakítja át. N ÉMETORSZÁGBAN egyre nő az autólopások száma. 1990-ben 60 ezer au­tót loptak el, közülük 24 ezret soha sem találtak meg. Ezek a számok tavalyra 50 százalékkal nőttek meg. A rendőrség fel­tételezi, hogy szervezett bandák Lengyel­­országba juttatják el a lopott gépkocsikat. A legtöbb autót Berlinben és Hamburg­ban lopják el. Nemrég egy román csem­pészbandát lepleztek le, amely együttmű­ködött négy frankfurti hivatalnokkal, akik hamis forgalmi engedélyeket állítottak ki a lopott gépkocsikra. IVIeXIKÓ kormánya úgy döntött, hogy bezáratja a La Nogalera gázgyárat, amely a nyomozás szerint az áprilisi rob­bantássorozatért felelős. A guadalajarai gázgyár állítólag felelős azért, hogy a gázvezetékeken repedések voltak, ame­lyeken át a gáz kiszivárgott a csatornák­ba. A csatomarobbanások nyomán 205 személy vesztette életét. O laszország déli részén to­vább folytatódik a Sárkánykalapács hadgyakorlat. Comiso szicíliai támasz­ponton megszólaltak a szirénák és har­mincnégy repülőgép „légitámadást” hajtott végre. A gyakorlat során kipró­bálták a Patriot, Hawk és Stinger légvé­delmi rendszereket. A dél-európai NA­­TO-erők parancsnoka, Nike Boorda tengernagy kijelentette, hogy a Patriot rakétákat a hadgyakorlat befejezése után azonnal visszaszállítják támasz­pontjaikra. Hangoztatta, hogy a hadgya­korlatnak semmi köze Líbiához. Frankfurtban a szakszerveze­tek képviselői bejelentették, hogy a köz­­alkalmazottak sztrájkja ügyében megkö­tött egyezménnyel csak a vasutasok 49,4 százaléka ért egyet. Az egyesség jóváha­gyásához a szakszervezetek tagjai 25 százalékának szavazata is elegendő. A szakszervezeti szavazások összeredmé­­nyét ma közük. Gorbacsov volt szovjet elnököt és feleségét, Raiszát New Yorkban a Schweitzer-díjjal tüntették ki. A díjat az ENSZ-főtitkár helyettese adta át. Hason­ló díjat kapott annak idején a Reagan és a Bush házaspár is. A kitüntetés indoklása szerint a dijat az emberiség javára végzett tevékenységért ítélték oda. GrÚZIÁBAN az államtanács úgy döntött, hogy részt vállal a volt Szovjet­unió külföldi adósságainak törlesztésé­ből. Grúziára az összadósság 1,62 száza­léka jut. Oroszország az adósság 61,34, Ukrajna pedig 16,37 százalékát vállalta. Az összadósság nagysága 65 milliárd dollár. Nelson MANDELA az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetője tegnap visszautasította az Atatürk díjat, amelyet Törökország adományozott ne­ki. Mandela szerint Törökországban megszegik az emberi jogokat és ezért nem fogadja el a díjat. KjNÁBAN az üvegházhatás jelen­tős zavarokat okozhat a mezőgazdaság­ban és a partmenti iparvidékeken — állapította meg egy közös tanulmány, amelyet a Kínai Tudományos Akadémia és az Amerikai Energiaügyi Intézet dol­gozott ki. A légkör felmelegedése meg­gyorsítja a felszíni vizek párolgását, ami szárazságot okoz, új sivatagok keletkez­nek, elszikesedik a talaj és Eszaknyugat- Kínában tönkremennek a legelők.

Next

/
Thumbnails
Contents