Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-09 / 85. szám
1992. április 9. 5 Szabad ÚJSÁG Sorsdöntő tavasz a szövetkezetekben Húsz kérdés földről és átalakításról Napjaink fatusi és nemcsak falusi emberét a földtörvény (Tt. 229/1991) és az átalakítási - transzformációs - törvény (Tt. 42/1992) körüli tennivalók foglalkoztatják leginkább. A közelmúlt falusi gyűlésein elhangzott pár kérdésre adott válaszom - gondolom - a szélesebb közönséget is érdekli. Az itt olvashatók ellenére, a melléfogások elkerülése végett mindenkinek ajánlom: mielőtt lép, kérjen jogi tanácsot egy környékbeli jónevü ügyvédtől! (Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy minden lépésüket írásban is tegyék meg! Leveleiket mindig ajánlott küldeményként adják fel! A feladóvevényt tegyék a levél másolatához és azt őrizzék meg!) 1. Milyen részekre eshet szét a mezőgazdasági szövetkezet? Az átalakítási törvény nem szabja meg, hogy mivé (mikké) kell alakulnia a meglévő szövetkezetnek. Erről a jogosult személyek döntenek. A szövetkezet átalakulhat a tulajdonosok szövetkezetévé, szét lehet osztani községenként kisebb szövetkezetekké, átalakulhat különböző társaságokká (pl. részvénytársaság). Egy szövetkezetből tehát lehet például négy községi tulajdonosi szövetkezet, egy részvénytársaság, egy feldolgozó szövetkezet és egy kereskedelmi társaság (v. ö. Tt. 42/92, 8. § (6); 9. § (6) a, b, c,; 11. § (1) a, b, c). 2. Ha a transzformációba nem jelentkezik csak 10 földtulajdonos, a többi földre jutó pénzzel mi lesz? A földtörvényből és a transzformációs törvényből egyértelműen kiderül, hogy a szövetkezet tiszta vagyonának a felét (Tt. 42/92, 17. § a) kizárólag arra a területre lehet szétosztani, amelyiknek a tulajdonosai 1992. április 28-ig a szövetkezetnél jogosult személyként jelentkeznek Tehát: hiába érvényesítettem tulajdonjogomat a földemre és van rendben minden papírom, amennyiben nem voltam a szövetkezet tagja 1990. november 30 ig és nem is jelentkeztem a szövetkezetnél jogosult személyként (Tt. 42/92, 14. § b), akkor a föld után rám eső vagyonrészt nem kapom meg. Ha csak tíz személy válik a föld után jogosult személlyé (Tt. 42/92, 14. §), akkor a törvény szerint az ő földjeikre kell szétosztani az egész fent említett vagyonrészt (hányadot). 3. Mikortól jár a földbérlet? Igazat ad-e a bérletet követelőnek a bíróság? A földbérletre, ha a tulajdonos és a földet használó nem egyezik meg másképp, a földtörvény hatályba lépésétől, illetve a jogigény érvényesítésének pillanatától jogosult a föld tulajdonosa (Tt. 229/91,22. § 121). Magyarul: amint a tulajdonos rendezte a föld tulajdonlása körüli tisztázatlan dolgokat, és az már a nevén van, akkor a földet csakis a tulajdonossal - önnel - kötött szerződés alapján van joga másnak használni, hacsak törvény nem rendelkezik másként (Tt. 229/91, 2. § /1 /). Amennyiben a tulajdonos és a használó nem egyezik meg arról, hogy mennyi legyen az ingatlan bérlete, erről az illetékes államigazgatási szerv dönt (Tt. 229/91, 25. § /3/). 4. Földemre ráépítkeztek. Kérhetem-e a kártérítést a jelen árak szerint? Ilyen esetben a földtörvény úgy rendelkezik, hogy lehetőség szerint az adott község kataszterén belüli más, állami tulajdonban lévő, megegyező terjedelmű és minőségű földdel kell a károsultat kárpótolni (Tt. 229/91, 11. § 121). Csak azokért a földekért jár pénzbeli térítés, amelyek helyett a földtulajdonos nem kapott más területet - pótföldet (Tt. 229/91,16. § /1 /). 5. Ki törleszti a szövetkezet átalakulása után annak kölcsöneit és egyéb tartozásait? A transzformációs tervezetben pontosan meg kell határozni, hogy a szövetkezet utódai közül melyik milyen terhet vállal magára (Tt. 42/92, 9. § 15/ e, /8/, /9/). 6. A gazdálkodó hogyan kaphatja vissza ingóságát? A föld megműveléséből megélni szándékozó földtulajdonos felszólítja az ingóságait egykor elvevő szervezetet, vagy annak jogutódját, hogy ingóságait adja vissza (Tt. 229/91, 20. § /1 /, /3/). A felszólított szervezet az ingóságokat, hacsak a két érdekelt fél nem egyezik meg másképp, 60 napos határidőn belül, természetben szolgáltatja ki (Tt. 229/91,20. § 121,131, /4/). Megtörténhet, hogy az ingatlanokat egykor elvevő szervezet nem tudja az ingóságokat természetben kiadni. Ekkor tartozását mezőgazdasági szolgáltatásokkal rója le az ingóságok eredeti tulajdonosának (Tt. 229/91, 20. § /3/). 7. Szüléimét, akiknek nevén a földünk volt, Magyarországra telepítették. Ott az itteni fejében kaptak némi földet. Én itthon maradtam. Visszakaphatom-e ezt a földet? A föld a szülei nevén volt, azt tőlük kobozták el. Időközben ők magyar állampolgárokká valtak. Mivel a föld nem volt önre írva, ők pedig mint magyar állampolgárok nem válhattak jogosultakká, az ön jogigénye nem egyértelmű (v. ö. TT. 229/91, 4. §). 8. Felmenőim több földdel rendelkeztek. Nekünk miért csak 50 hektár földet adnak vissza? Ez a magatartás ellentétben van a földtörvény szellemével és szándékával, hisz’ most már felső határ nélkül birtokolhat földet bárki, továbbá ellentétben van a Tt. 229/91, 32. paragrafusával. Sót! Ez az értelmezés alkotmányellenes, mivel a Tt. 23/1991 törvény 6. § /M bekezdése szerint minden törvénynek összhangban kell lennie „Az alapjogok és szabadságok alkotmányelvével". Sérti az Alkotmánylevél első fejezetének első szakaszát és a második fejezet tizenegyedik szakaszát mint egészet. 9. A községünk határán keresztülhaladó vasutat kétvágányúra bővítették, de az elvett területért senkit sem kártalanítottak. Kihez forduljunk? Ahhoz a céghez kell fordulni, amelyik kezelésébe került az adott föld (Tt. 229/91, 5. §). Jelen esetben is legkésőbb 1992. december 31-ig kell felszólítani a Csehszlovák Államvasutat, hogy a Tt. 229/91, 16. § 121, 131 bekezdései értelmében térítse meg az elvett föld árát. 10. A háború után elkobozták (konfiskálták) földünket. Míg mi Csehországba voltunk deportálva, földünket is a házunkat megkapó telepesre írták. Hogyan érvényesíthetem a tulajdonjogomat? Ha az ön felmenőjétől nem az SZNT Tt. 33/1945. törvénye alapján, rendes bírósági ítélettel kobozták el a földjét, akkor ön a Tt. 229/91, 6. § 121 bekezdése szerint jogosult személy. Tehát: mivel a földet az ön felmenőjétől kobozta el az állam, önnek joga van az ősi jusshoz! A telepes lehetőség szerint az adott község területén kap földet a volt területtel megegyező terjedelemben és minőségben- az állami földekből (Tt. 229/91, 12. §). 11. Hárman vagyunk testvérek. Apánk halála után az egész földet a bátyámra írták. Hogy juthatunk hozzá mi is a részünkhöz? Megegyeznek egymás között az egyes részekről, és így megállapodva kérik a hagyatéki tárgyalás megismétlését. Ha nem tudnak megegyezni, marad a fennálló helyzet. 12. A szövetkezet megalakulásakor leltárt vettek fel mindenki leadott vagyonáról, de az - sajnos- elveszett. A transzformációnál sokat veszíthetünk, ha tételesen nem tudjuk bizonyítani a beadott ingóságot. Ezt a sűrűn előforduló gondot orvosolja a Szlovák Köztársaság Tt. 197/92. számmal jogerőre emelkedett kormányrendelete. A rendelet módot nyújt visszamenőlegesen megállapítani a beadott élő és holt leltár értékét. 13. Községünkben nagyon jól ment a szövetkezet. A hetvenes években beolvasztották egy állami birtokba. Vonatkozik-e a transzformációs törvény erre az esetre is? Sajnos, nem. Tavaly koraósszel a kezembe került a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az állami birtokok igazgatóinak megküldött levele. Ebben mérlegelték az állami birtokokba beolvasztott szövetkezetek kiválását az állami birtokokból. Ha ez a kormányzati szándék komoly lett volna, akkor most a már kivált szövetkezeteket transzformálhatnák. Az ilyen szövetkezetek volt tagjai sok értéktől esnek így el. Ennek ellenére ők is érvényesítsék tulajdonjogukat minden földjükre! Ezzel tartoznak az utódaiknak. 14. A szövetkezet kitúrta a szőlőmet. Most tiszta gaz az egész. A tönkretett szőlőért (gyümölcsösért) ön kártérítésre jogosult. A kártérítést a kár okozójának kell önnek kifizetnie (Tt. 229/91, 15. § /1/, 24. § /4/). 15. Hogyan lehet visszakapni a legelőtársu at legelőjét, a közbirtokossági erdőt, az úrbéri földeket? Ha a fent említetteket egy bizonyos embertől vették el, akkor ő kérheti vissza az egészet. Ha többektől vették el, akkor az igényelheti a vagyont vissza, akitől a legkorábban vették el azt (Tt. 229/91, 12. §). Ha megvan a társulat alapítólevele, a jogörökösöket össze kell hívni, így felújítva a társulatot vissza lehet igényelni a társulat volt vagyonát. Amennyiben nincs meg az alapítólevél, a társulatot csak a társulat területét legkevesebb 51 százalékban birtoklók jelenlétében lehet újraalapítani. A bejegyzett alapítólevél birtokában igényelheti vissza a társulat az ingatlant. 16. A szövetkezet transzformációjában jogosult személy lennék, de a hivatalok lassú ügyintézése miatt nem lesznek meg a szükséges irataim. Mit tegyek? Keresse fel a földhivatalt és kérje, hogy adjon ki igazolást arról, hogy ön vélt tulajdonos (domnely vlastník); (Tt. 229/91, 4. a. § 121). A földhivatal önt vélt tulajdonosnak írja be abban az esetben is, ha semmilyen igazolást, iratot nem tud bemutatni. (Ha vélt tulajdonosként szeretné, hogy rendes tulajdonossá nyilvánítsa önt a földhivatal, akkor kérvényéhez mellékelni kell pl. a hagyatéki végzést, valamilyen szerződést vagy bármilyen hivatalos iratot, ami az ön felmenőjének a birtokosságát igazolja, vagy arról szóló bizonyítékot, nogy a föld közös tulajdonban volt, vagy arról, hogy ön vagy felmenője birtokosa volt az adott földnek. Ha semmilyen irattal nem tudja bizonyítani volt tulajdonát, de hitelt érdemlően igazolja azt, akkor becsületbeli nyilatkozat ellenében, úgy, mint az összes felsorolt további esetben is, kérésének a földhivatal eleget tesz (Tt. 229/91, 4. a. § 131, /4/). Az SZK MÉM által kiadott a Tt. 42/92-es számú törvény értelmezése szerint a transzformációs folyamatban jogosult személynek kell elismerni azt, aki ingatlanát pl. kiutalási irattal, földtulajdonról szóló határozattal, telekkönyvi kivonattal, becsületbeli nyilatkozattal stb. igazolja. Ingóságot pl. közigazgatási szerv döntésével, átvevő szövetkezet igazolásával stb. lehet bizonyítani. 17. Az erdőnket átvették, majd rekultivaltak, most szántóföld. Ki fog bennünket és hogyan kártalanítani? Az állam vagy a kötelezett személy, tehát az az intézmény kártalanítja önöket, amelyik az „erdejüket“ most használja (Tt. 229/91, 5. § IM, 121). Az önök felszólításának átvételétől számított 6 hónapon belül kell önöknek a kártérítést megkapniuk. Hogy hogyan kártalanítják önöket, arról az önök kártérítési igényének benyújtásától számított 60 napon belül kell a kötelezett személynek megállapodnia önökkel (Tt. 229/91 16. §). 18. A kezemben tartott rendesen megkötött szerződés szerint a földünket a nagyapám vette még 1918-ban. A föld a mai napig nincs ránk írva. Mit tegyek, hogy a szövetkezet transzformációjában én is jogosult személy lehessek? A transzformációs - átalakítási törvénynek (Tt. 42/92) az SZK MÉM-je által kiadott értelmezése szerint írjon egy becsületbeli nyilatkozatot, hogy az ingatlan az öné, és ezt április 28-ig küldje el ajánlott levélben a szövetkezetnek. Majd keresse fel a földhivatalt és ott kérje, ismerjék el önt vélt tulajdonosnak (Tt. 229/91,4. a. § 121). Mint vélt tulajdonos - az 1918-as szerződés birtokában - kérvényezze a Tt. 229/91, 4. a. § 131 a) pontja értelmében a földhivatalnál, hogy az ismerje el önt rendes tulajdonosnak. 19. Földemet elvették, 3/4 részét beépítették. Legalább egy kis részt szeretnék belőle visszakapni. A többit meghagynám a szövetkezetnek. Visszakaphatom-e? Igen, visszakaphatja hisz’ a tulajdonoson kívül más csak a tulajdonossal kötött szerződés alapján gazdálkodhat a tulajdonos földjén (Tt. 229/91, 2. § /M). Ezért is égetően fontos, hogy mindenki rendezze földjeit, érvényesítse tulajdonjogát! Mivel az ön földjének egy részét beépítették, illetve ahhoz érvényesül más személyi használati joga, az így érintett területet nem lehet kiadni (Tt. 229/91, 11. § /1 / a, c,). De arra a földre, amire ön nem érvényesíti a tulajdonjogát 1992. december 31 -ig, 1993. január 1 -jén ráteszi a kezét a Szlovák Földalap, így az sem az öné, sem a szövetkezeté nem lesz! Mit tegyen? A földhivatalban követelje, hogy díjmentesen ruházzanak át önre az állami földekből az eredeti területnek megfelelő terjedelmű és minőségű földet, lehetőleg abban a községben, ahol a földje eredetileg is volt (Tt. 229/91, 11. § 121). A tulajdonába került földnek ön akkora részét használja, amekkorát akar. A többire pedig a használónak önnel kell bérleti szerződést kötnie. Más a helyzet, ha a transzformáció során ön is a létrejövő új szerződésnek vagyonbetétes tagjává válik. 20. Földemet 30 évig ingyen használták. Nem kapok-e ezért kárpótlást? 7 Nem. Az állam nem rendelkezik olyan nagyságrendű anyagi javakkal, hogy minden ilyen igényt ki tudjon elégíteni. BATTA ISTVÁN képviselő (Együttélés)
