Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-06 / 82. szám

4 1992. április 6. Szabad ÚJSÁG Mentsük, ami menthető A hazai sörivókon (is) múlik Kevés az olyan hazai iparág, amelynek a világpiacon is komoly súlya van. A maláta- és söripar azonban mindenképpen ezek kö­zé tartózik. Az elmúlt rezsimben ezen mesterségek fejlődését is korlátozták - elsősorban Csehor­szágban megszüntették a kis ser­főzdéket és a malátexportból származó nyereséget a kohászat és a nehézipar fejlesztésére fordí­tották. A sörgyártás és az élelmi­szeripar fellendítéséről azonban megfeledkeztek... A világ fejlett országaiban sokkal nagyobb je­lentőséget tulajdonítanak ezek­nek az ágazatoknak, és az ott dolgozók a legjobban fizetettek közé tartoznak. Nálunk mindez fordítva volt. A sörgyárban dolgozó esztergá­lyos például havi 1600 korona fizetést kapott, míg a nehézgép­gyárban ugyanezért a munkáért 3500 koronát. De térjünk vissza a sörhöz! 1835-ben Csehország, Morvaor­szág és Szlovákia területén 1100 serfőzde üzemelt, 1935-re szá­muk 390-re csökkent, 1990-ben pedig már mindössze 95-öt tartot­tak nyilván; ebből Szlovákiában tizenötöt. Mintegy harminc évvel ezelőtt Szlovákiában kevés és kis teljesítményű sörgyár volt. Több mint egymillió hektoliter sört im­portálni kellett. Akadt azonban né­hány lelkes ember, aki ezen egyenlőtlenség felszámolásán fá­radozott. Fokozatosan épültek az új sörgyárak, a Topvar, az Aranyfácán, a Gemer, az Urpín, a Trnavan, a Saris. Szlovákia la­kossága hozzászokott a sörivás­hoz, évente körülbelül 5,5 millió hektoliter a sörfogyasztás, bár az áremelések következtében némi­képp változott a helyzet. Attól azonban nem kell tartani, hogy a sörivásról leszoknak az emberek. A szlovákiai gyártókat viszont aggasztja az a tény, hogy évente több mint egymillió hektoli­ter cseh sört hozunk be. Ha ehhez hozzáadjuk az Ausztriából és Né­metországból importált egyre nö­vekvő sörmennyiséget, a konku­rencia fokozatosan erősödik. A szlovákiai sörivóknak azonban nem kell kételkedniük abban, hogy a hazai sörök világvi­szonylatban is a jobbak közé tar­toznak. Kitűnő alapanyagokból, malátából és komlóból készülnek, amelyek a hazai mezőgazdasági üzemektől származnak. Ha figye­lembe vesszük a harmadik meg­határozó alapanyagot, a jó minő­ségű ivóvizet, nyugodtan állíthat­juk, hogy a szlovákiai sörök felve­szik a versenyt a csehországi sö­rökkel. Szlovákia Lengyelország­ba, Magyarországra, Németor­szágba, Svédországba, Spanyol­országba, Angliába, a Távol-Ke­letre, de Amerikába és Kanadába is exportál sört. Az Aranyfácánon, a Topvaron, a Sarison és a Ge­­meren kívül további márkák kivite­le is megkezdődött. Megtörténhet viszont, hogy a nyári hónapokban Szlovákiában sörhiány lesz. Azt a 24 féle cseh sört ugyanis, amely januárban a boltokban kapható volt, a nyári hónapokban biztos hiába keres­sük majd. Akkor aztán a kereske­dők és a fogyasztók az itteni sör­gyárakat okolják. Miközben meg­feledkeznek arról, hogy részben ők is hozzájárultak a kedvezőtlen helyzet kialakulásához. Csak egy példa: a Topvar sörgyár ez év januárjában 32 ezer hektoliter sört szállított a hazai kereskedőknek. Júliusban ezt a mennyiséget a duplájára, tehát 65 ezer hektoli­terre emeli. De vajon így tesznek majd a csehországi sörgyárak is? Nem helyezik-e előtérbe az ottani és a külföldi piacokat a szlovákiai­val szemben? Részben a hazai fogyasztókon múlik tehát, hogy mennyiben tá­mogatják a hazai söripart, de ugyanúgy más ipari ágazatot is. Egyben támogatják ezzel a lakos­ság foglalkoztatottságát, a nem­zeti jövedelem növekedését és a szlovákiai vállalatok fejlődését. (ron) Fotó: Prikler L. Nem áprilisi tréfa Európai Közösség pénz­ügyi keretei és a közösség tagságának kibővítése- e két témakör tisztázását tartja a leg­fontosabbnak a maastrichti szerződés megvalósítása szempontjából Anibal Cavaco Silva portugál miniszterelnök, az EK június végéig soros elnöke. Cavaco Silva az Eurexpansion-cso­­porthoz tartozó négy gazdasági lap - a Handelsbalatt, a Wall Street Jour­nal Europe, a Semenario Economico és a La Tribune de l'Expansion - mun­katársainak nyilatkozott. ország fizeti be hagyományosan a legnagyobb nettó összeget az EK- ba, és ez a szerepe annak ellenére sem változhat, hogy az öt új tartomány rendkívüli befektetéseket igényel. A közösség egyes régiói között a terhek megoszlása nem mindig igazságos. A korlátozások megszün­tetésének politikáját kell folytatni, és a személyek, a töke, az áruk és szol­gáltatások szabad áramlását struktu­rális politikával kell kiegészíteni, hogy megvalósuljon az EK szociális és gaz­dasági kohéziója. Nehéz volna valamit A Delors-javaslat elvetése Maastricht kudarca lenne Anibal Cavaco Silva hangsúlyozta, hogy még mielőtt megindulhatna az új tagok felvételéről a komoly vita, meg­egyezésre kell jutni az EK költségve­tésére vonatkozó Delors-javaslat ügyében. Mint ismeretes, a brüsszeli bizottság elnökének javaslata az, hogy a közösségi költségvetés össze­gét az elkövetkező öt év folyamán egyharmadával emeljék meg. Cavaco Silva hangsúlyozta: noha a maastrichti szerződéseket és a Delors-csomag elfogadását nem szabad junktimba hozni, a javaslat elvetése „Maastricht szellemének első kudarcát jelentené". Noha sok északi EK-tagország ellenzi a költségvetés emelését - a szegé­nyebb „dél-európai országok pénz­ügyi támogatásának kívánalma jelen­tős anyagi terheket róna a tehetősebb partnerekre -, reméli, hogy politikai kompromisszumra lehet jutni. „Ahhoz, hogy az EK Közép- és Kelet-Európá­­ban elfoglalhassa azt a helyet, amely megilleti, ez idő szerint nem áll rendel­kezésére elegendő eszköz." Német­az EK-ban Németország, Franciaor­szág vagy Nagy-Britannia ellenére el­dönteni, de nem szabad elhanyagolni a kis tagországokat sem - mondotta a portugál miniszterelnök. A legfontosabb prioritásként jelölte meg Cavaco Silva az EK kiszélesíté­sével kapcsolatos kérdések eldönté­sét, különös tekintettel a bővítés stra­tégiájára. Finnországgal együtt immár hat belépni szándékozó állam várja a tizenkettek jóváhagyását. Felvetődik például a kérdés, hogy országonként történjen-e a közösség kiszélesítése, vagy tömbönként, előre véve az Euró­pai Szabadkereskedelmi Társulás már tagfelvételért folyamodott tagjait, azaz Svédországot, Ausztriát és Svájcot; a kelet-európai hármak csak ezután következnének. „Ha egy tömb a kö­zeljövőben való felvétel feltételeinek nem felelne meg, meg kellene tárgyal­ni, hogy a kapcsolatok milyen fajtájára kell ezzel az országcsoporttal (például Jugoszláviával, Csehszlovákiával és Magyarországgal) törekedni.“ Eddig 621 millió ECU hitel A hajdani magyar miniszterelnök, Né­meth Miklós március 30-án ismertette az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) első esztendejének fejleményeit. Az alelnöktől megtudhattuk, hogy a bank összesen 621 millió ECU-t hitelezett a tag­országoknak, s ezzel 2,1 milliárd ECU beru­házást generált. Az EBRD, lévén a legjobb (AAA) minősí­tésű adós a nemzetközi pénzpiacokon, köt­vénykibocsátással szerez forrásokat. A múlt évben 500 millió ECU értékű kötvényt do­bott a piacra, s az idén további, csaknem 1 milliárd ECU-s kibocsátást tervez. A bank tavaly befizetett alaptőkéje 591 millió ECU, ami az idén a kétszeresére emelkedik, mi­vei a tagoknak a hátralévő összeget is le kell róni. Az EBRD eszközállománya 1,1 milliárd ECU, de a kezdeti magas működési költségek miatt az első esztendőben 7,1 millió ECU vesztesége volt. A bank tavaly négy új tagot vett fel: Albániát, Észtországot, Lettországot és Lit­vániát. A hajdani Szovjetunió 12 tagköztár­saságából 11 már szintén elnyerte a tagsá­got, részvényeik összértéke azonban nem magasabb, mint eredetileg a Szovjetunióé volt. Az EBRD eddig irodát nyitott Budapes­ten, Varsóban és - egyelőre csak ideigle­nes jelleggel - Moszkvában is. A 33 tagor­szágból delegált 400 munkatárssal dolgozó bank egyik fő célkitűzése a magánszektor támogatása a kelet-európai régióban. Bár­milyen valutában nyújt hitelt, fix vagy mozgó kamatra. A kamatláb az adott üzlet kocká­zatosságától függ. A hitelezés mellett a pénzintézet tőkebefektetőként is tevé­kenykedik, azaz részvényesként is „be­száll“ egy-egy vállalkozásba. Ismeretes, hogy az EBRD egy hét múlva tartja első közgyűlését Budapesten, ame­lyen várhatóan több mint 1500 meghívott vesz részt. Az EBRD eddig három csehszlovák vál­lalat részvényeiből vásárolt 54 millió ECU értékben, Magyarországon kb. 160 millió ECU-t invesztált, Lengyelországban pedig 140 milliót. Az összes többi volt szocialista állammal ellentétben Csehszlovákia közvet­len kölcsönt még nem vett fel az EBRD-től. Jacques Attali, a bank elnöke bejelen­tette, hogy a Független Államok Közössé­gével kapcsolatos korlátozó intézkedések megszűntek, és cáfolta, hogy a budapesti közgyűlésen emelni akarnák a bank alaptő­kéjét. Elmondta, tisztában van vele, hogy sok politikus örülne, ha ez a bank nem létezne, mivel katalizátorként működik a ke­­let-közép-európai térségben. Azt is hozzá­tette: a nagyobb tőkebeáramlást az akadá­lyozza, hogy a Nyugat nem akarja megnyit­ni piacait ezen országok előtt. Idén az EBRD Csehszlovákiának elektromos ener­giaelőállításra és -szállításra, valamint a te­lekommunikációs hálózat fejlesztésére szán nagyobb befektetési összegeket. Szá­munkra sem mellékes tehát, hogy milyen döntések születnek Budapesten, ahol a csehszlovák küldöttség mint az EBRD egyik alapítója vesz részt. Drágábbak egyes cseh sörök A Prágai Serfőzdék vállalat áp­rilis elsejétől 10-11 százalékkal emelte sörárait - jelentette be a vállalat kereskedelmi igazgató­ja, Jirí Kamínek. Ugyancsak emel­te sörárait a pilzeni sörgyár. A smíchovi sörgyár 10-es Sta­­ropramen csapolt söréből ezentúl fél liter 3,58 koronába kerül (ko­rábban 3,05 k.), az üveges 3,40 helyett 4,03 korona; a 12-es csa­polt nagysör 4,90 helyett 5,65 ko­rona, az üveges 4,40 helyett 6,33 korona. A Holesovicei sör esetében az áremelés így fest: 10-es csapolt nagysör 2,75 helyett 3,15 korona, az üveges 3,10 helyett 3,53 koro­na; a 12-es csapolt nagysör 4,10 helyett 4,70 korona, az üveges 4,60 helyett 5,13. (Az árak termé­szetesen nagykereskedelmiek, hat százalékos árrést is tartalmaz­nak.) Ha a megrendelő készpénz­ben fizet a prágai sörgyáraknak - mégpedig hét napon belül visszakapja a vételár hat százalé­kát. Ha pénzintézeti átutalással, negyed év után öt százalékot kap vissza a vételárból. így védekez­nek a termelők a fizetési határidők meg nem tartása ellen. A brániki sörgyár - melynek termékei a legolcsóbbak voltak Prágában - a tízes sör hektolite­rének árát 550-ről 650 koronára emelte, az üvegeséét 620-ról 740- re, a 11-es csapolt sör hektoliteré­­ét 820-ról 960-ra, az üvegeséét 870-ről 1000-re, a 12-es csapolté­­ét 770-ről 880-ra, az üvegeséét 920-ról 1060-ra, a 14-es csapolt sör hektoliteréét 1200-ról 1340-re, az üvegeséét 1300-ról 1400-ra. Tíz százalékkal emelte sörárait a krusovicei sörgyár. A pilzeni sörgyár a megnöve­kedett kereslet miatt emeli sör­árait. A tízes csapolt Prazdroj hek­tolitere 580 korona helyett 780-ba kerül, a 12-es 1100 helyett 1200- ba. A félliteres üveges 10-es Prazdroj 3,50 helyett 4,50-be, a 12-es 6,50 helyett 7,50-be. A többi közép-csehországi sör­gyár - a velkopopovicei, a ra­­kovnicei, a benesovi - egyelőre nem emelte termékei árát. Ez kérem a piac, kedves sörba­rátok. Most már csak az a kérdés, Svejknek ezentúl is igaza lesz-e... Mert hát ő azt állította annak idején, amelyik kormány felemeli a sör árát, az megbukik. De hát most nem a kormány emelgette az árakat...-s-Vagyonjegyes privatizáció Az élőkor április 26-án zárul Legkésőbb április 11-éig jóváhagyják a vagyonjegyes privatizáció első fordulójában résztvevő vállalatok privatizációs tervezeteit. Április 21-éig pedig kinyomtatásra kerülnek az utolsó listák is, melyek a regisztrációs helyeken, a postákon egyaránt hozzáférhetők lesznek. Április 26-áig, tehát ezt követően öt napig lesz ideje az állampolgárnak azon gondol­kodni, hová fektesse vagyonpontjait, ekkor zárul ugyanis az ún. élőkor, melyben vagyonjegyes privatizációs befektetési alapokban helyezhető el a vagyonjegypont. Március 25-éig a vagyonjegytulajdonosok kb. 30 százaléka bízta befektetési pontjait - részben, vagy teljes egészében - privatizációs befektetési alapok gondjaira. Vagyis 1,6 millió állampolgár mind az ezer pontjának „elköltésével“ mást bízott meg, míg 1 millió csak pontjai egy részét bízta másra, így akár reménykedhetnénk is, hogy sok ember megismerkedik majd a részvényszerzés csínjával-bínjával. De ismerve önmagunkat, nem tartom még lefutottnak ezt a „kört". Meglehet, április 21-e és 26-a között újra gigászi sorokat állunk majd ki a postákon - s a vagyonjegyes befektetési alapok „arca" is felderülhet, mert végül az övék lesz, amire számítottak. Aki viszont valóban maga akar vállalkozni pontjaival, annak május 18- án kezdődik a játék, az első forduló. Ekkor már konkrét részvénytársasá­gok - átalakuló vállalatok - közül kell majd választani. S aki így „fektet be", konkrét részvényhez jut majd egy konkrét - korábbi üzemből­­vállalatból lett - részvénytársaságban. _ts_

Next

/
Thumbnails
Contents