Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-06 / 82. szám
4 1992. április 6. Szabad ÚJSÁG Mentsük, ami menthető A hazai sörivókon (is) múlik Kevés az olyan hazai iparág, amelynek a világpiacon is komoly súlya van. A maláta- és söripar azonban mindenképpen ezek közé tartózik. Az elmúlt rezsimben ezen mesterségek fejlődését is korlátozták - elsősorban Csehországban megszüntették a kis serfőzdéket és a malátexportból származó nyereséget a kohászat és a nehézipar fejlesztésére fordították. A sörgyártás és az élelmiszeripar fellendítéséről azonban megfeledkeztek... A világ fejlett országaiban sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak ezeknek az ágazatoknak, és az ott dolgozók a legjobban fizetettek közé tartoznak. Nálunk mindez fordítva volt. A sörgyárban dolgozó esztergályos például havi 1600 korona fizetést kapott, míg a nehézgépgyárban ugyanezért a munkáért 3500 koronát. De térjünk vissza a sörhöz! 1835-ben Csehország, Morvaország és Szlovákia területén 1100 serfőzde üzemelt, 1935-re számuk 390-re csökkent, 1990-ben pedig már mindössze 95-öt tartottak nyilván; ebből Szlovákiában tizenötöt. Mintegy harminc évvel ezelőtt Szlovákiában kevés és kis teljesítményű sörgyár volt. Több mint egymillió hektoliter sört importálni kellett. Akadt azonban néhány lelkes ember, aki ezen egyenlőtlenség felszámolásán fáradozott. Fokozatosan épültek az új sörgyárak, a Topvar, az Aranyfácán, a Gemer, az Urpín, a Trnavan, a Saris. Szlovákia lakossága hozzászokott a söriváshoz, évente körülbelül 5,5 millió hektoliter a sörfogyasztás, bár az áremelések következtében némiképp változott a helyzet. Attól azonban nem kell tartani, hogy a sörivásról leszoknak az emberek. A szlovákiai gyártókat viszont aggasztja az a tény, hogy évente több mint egymillió hektoliter cseh sört hozunk be. Ha ehhez hozzáadjuk az Ausztriából és Németországból importált egyre növekvő sörmennyiséget, a konkurencia fokozatosan erősödik. A szlovákiai sörivóknak azonban nem kell kételkedniük abban, hogy a hazai sörök világviszonylatban is a jobbak közé tartoznak. Kitűnő alapanyagokból, malátából és komlóból készülnek, amelyek a hazai mezőgazdasági üzemektől származnak. Ha figyelembe vesszük a harmadik meghatározó alapanyagot, a jó minőségű ivóvizet, nyugodtan állíthatjuk, hogy a szlovákiai sörök felveszik a versenyt a csehországi sörökkel. Szlovákia Lengyelországba, Magyarországra, Németországba, Svédországba, Spanyolországba, Angliába, a Távol-Keletre, de Amerikába és Kanadába is exportál sört. Az Aranyfácánon, a Topvaron, a Sarison és a Gemeren kívül további márkák kivitele is megkezdődött. Megtörténhet viszont, hogy a nyári hónapokban Szlovákiában sörhiány lesz. Azt a 24 féle cseh sört ugyanis, amely januárban a boltokban kapható volt, a nyári hónapokban biztos hiába keressük majd. Akkor aztán a kereskedők és a fogyasztók az itteni sörgyárakat okolják. Miközben megfeledkeznek arról, hogy részben ők is hozzájárultak a kedvezőtlen helyzet kialakulásához. Csak egy példa: a Topvar sörgyár ez év januárjában 32 ezer hektoliter sört szállított a hazai kereskedőknek. Júliusban ezt a mennyiséget a duplájára, tehát 65 ezer hektoliterre emeli. De vajon így tesznek majd a csehországi sörgyárak is? Nem helyezik-e előtérbe az ottani és a külföldi piacokat a szlovákiaival szemben? Részben a hazai fogyasztókon múlik tehát, hogy mennyiben támogatják a hazai söripart, de ugyanúgy más ipari ágazatot is. Egyben támogatják ezzel a lakosság foglalkoztatottságát, a nemzeti jövedelem növekedését és a szlovákiai vállalatok fejlődését. (ron) Fotó: Prikler L. Nem áprilisi tréfa Európai Közösség pénzügyi keretei és a közösség tagságának kibővítése- e két témakör tisztázását tartja a legfontosabbnak a maastrichti szerződés megvalósítása szempontjából Anibal Cavaco Silva portugál miniszterelnök, az EK június végéig soros elnöke. Cavaco Silva az Eurexpansion-csoporthoz tartozó négy gazdasági lap - a Handelsbalatt, a Wall Street Journal Europe, a Semenario Economico és a La Tribune de l'Expansion - munkatársainak nyilatkozott. ország fizeti be hagyományosan a legnagyobb nettó összeget az EK- ba, és ez a szerepe annak ellenére sem változhat, hogy az öt új tartomány rendkívüli befektetéseket igényel. A közösség egyes régiói között a terhek megoszlása nem mindig igazságos. A korlátozások megszüntetésének politikáját kell folytatni, és a személyek, a töke, az áruk és szolgáltatások szabad áramlását strukturális politikával kell kiegészíteni, hogy megvalósuljon az EK szociális és gazdasági kohéziója. Nehéz volna valamit A Delors-javaslat elvetése Maastricht kudarca lenne Anibal Cavaco Silva hangsúlyozta, hogy még mielőtt megindulhatna az új tagok felvételéről a komoly vita, megegyezésre kell jutni az EK költségvetésére vonatkozó Delors-javaslat ügyében. Mint ismeretes, a brüsszeli bizottság elnökének javaslata az, hogy a közösségi költségvetés összegét az elkövetkező öt év folyamán egyharmadával emeljék meg. Cavaco Silva hangsúlyozta: noha a maastrichti szerződéseket és a Delors-csomag elfogadását nem szabad junktimba hozni, a javaslat elvetése „Maastricht szellemének első kudarcát jelentené". Noha sok északi EK-tagország ellenzi a költségvetés emelését - a szegényebb „dél-európai országok pénzügyi támogatásának kívánalma jelentős anyagi terheket róna a tehetősebb partnerekre -, reméli, hogy politikai kompromisszumra lehet jutni. „Ahhoz, hogy az EK Közép- és Kelet-Európában elfoglalhassa azt a helyet, amely megilleti, ez idő szerint nem áll rendelkezésére elegendő eszköz." Németaz EK-ban Németország, Franciaország vagy Nagy-Britannia ellenére eldönteni, de nem szabad elhanyagolni a kis tagországokat sem - mondotta a portugál miniszterelnök. A legfontosabb prioritásként jelölte meg Cavaco Silva az EK kiszélesítésével kapcsolatos kérdések eldöntését, különös tekintettel a bővítés stratégiájára. Finnországgal együtt immár hat belépni szándékozó állam várja a tizenkettek jóváhagyását. Felvetődik például a kérdés, hogy országonként történjen-e a közösség kiszélesítése, vagy tömbönként, előre véve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás már tagfelvételért folyamodott tagjait, azaz Svédországot, Ausztriát és Svájcot; a kelet-európai hármak csak ezután következnének. „Ha egy tömb a közeljövőben való felvétel feltételeinek nem felelne meg, meg kellene tárgyalni, hogy a kapcsolatok milyen fajtájára kell ezzel az országcsoporttal (például Jugoszláviával, Csehszlovákiával és Magyarországgal) törekedni.“ Eddig 621 millió ECU hitel A hajdani magyar miniszterelnök, Németh Miklós március 30-án ismertette az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) első esztendejének fejleményeit. Az alelnöktől megtudhattuk, hogy a bank összesen 621 millió ECU-t hitelezett a tagországoknak, s ezzel 2,1 milliárd ECU beruházást generált. Az EBRD, lévén a legjobb (AAA) minősítésű adós a nemzetközi pénzpiacokon, kötvénykibocsátással szerez forrásokat. A múlt évben 500 millió ECU értékű kötvényt dobott a piacra, s az idén további, csaknem 1 milliárd ECU-s kibocsátást tervez. A bank tavaly befizetett alaptőkéje 591 millió ECU, ami az idén a kétszeresére emelkedik, mivei a tagoknak a hátralévő összeget is le kell róni. Az EBRD eszközállománya 1,1 milliárd ECU, de a kezdeti magas működési költségek miatt az első esztendőben 7,1 millió ECU vesztesége volt. A bank tavaly négy új tagot vett fel: Albániát, Észtországot, Lettországot és Litvániát. A hajdani Szovjetunió 12 tagköztársaságából 11 már szintén elnyerte a tagságot, részvényeik összértéke azonban nem magasabb, mint eredetileg a Szovjetunióé volt. Az EBRD eddig irodát nyitott Budapesten, Varsóban és - egyelőre csak ideiglenes jelleggel - Moszkvában is. A 33 tagországból delegált 400 munkatárssal dolgozó bank egyik fő célkitűzése a magánszektor támogatása a kelet-európai régióban. Bármilyen valutában nyújt hitelt, fix vagy mozgó kamatra. A kamatláb az adott üzlet kockázatosságától függ. A hitelezés mellett a pénzintézet tőkebefektetőként is tevékenykedik, azaz részvényesként is „beszáll“ egy-egy vállalkozásba. Ismeretes, hogy az EBRD egy hét múlva tartja első közgyűlését Budapesten, amelyen várhatóan több mint 1500 meghívott vesz részt. Az EBRD eddig három csehszlovák vállalat részvényeiből vásárolt 54 millió ECU értékben, Magyarországon kb. 160 millió ECU-t invesztált, Lengyelországban pedig 140 milliót. Az összes többi volt szocialista állammal ellentétben Csehszlovákia közvetlen kölcsönt még nem vett fel az EBRD-től. Jacques Attali, a bank elnöke bejelentette, hogy a Független Államok Közösségével kapcsolatos korlátozó intézkedések megszűntek, és cáfolta, hogy a budapesti közgyűlésen emelni akarnák a bank alaptőkéjét. Elmondta, tisztában van vele, hogy sok politikus örülne, ha ez a bank nem létezne, mivel katalizátorként működik a kelet-közép-európai térségben. Azt is hozzátette: a nagyobb tőkebeáramlást az akadályozza, hogy a Nyugat nem akarja megnyitni piacait ezen országok előtt. Idén az EBRD Csehszlovákiának elektromos energiaelőállításra és -szállításra, valamint a telekommunikációs hálózat fejlesztésére szán nagyobb befektetési összegeket. Számunkra sem mellékes tehát, hogy milyen döntések születnek Budapesten, ahol a csehszlovák küldöttség mint az EBRD egyik alapítója vesz részt. Drágábbak egyes cseh sörök A Prágai Serfőzdék vállalat április elsejétől 10-11 százalékkal emelte sörárait - jelentette be a vállalat kereskedelmi igazgatója, Jirí Kamínek. Ugyancsak emelte sörárait a pilzeni sörgyár. A smíchovi sörgyár 10-es Staropramen csapolt söréből ezentúl fél liter 3,58 koronába kerül (korábban 3,05 k.), az üveges 3,40 helyett 4,03 korona; a 12-es csapolt nagysör 4,90 helyett 5,65 korona, az üveges 4,40 helyett 6,33 korona. A Holesovicei sör esetében az áremelés így fest: 10-es csapolt nagysör 2,75 helyett 3,15 korona, az üveges 3,10 helyett 3,53 korona; a 12-es csapolt nagysör 4,10 helyett 4,70 korona, az üveges 4,60 helyett 5,13. (Az árak természetesen nagykereskedelmiek, hat százalékos árrést is tartalmaznak.) Ha a megrendelő készpénzben fizet a prágai sörgyáraknak - mégpedig hét napon belül visszakapja a vételár hat százalékát. Ha pénzintézeti átutalással, negyed év után öt százalékot kap vissza a vételárból. így védekeznek a termelők a fizetési határidők meg nem tartása ellen. A brániki sörgyár - melynek termékei a legolcsóbbak voltak Prágában - a tízes sör hektoliterének árát 550-ről 650 koronára emelte, az üvegeséét 620-ról 740- re, a 11-es csapolt sör hektoliteréét 820-ról 960-ra, az üvegeséét 870-ről 1000-re, a 12-es csapoltéét 770-ről 880-ra, az üvegeséét 920-ról 1060-ra, a 14-es csapolt sör hektoliteréét 1200-ról 1340-re, az üvegeséét 1300-ról 1400-ra. Tíz százalékkal emelte sörárait a krusovicei sörgyár. A pilzeni sörgyár a megnövekedett kereslet miatt emeli sörárait. A tízes csapolt Prazdroj hektolitere 580 korona helyett 780-ba kerül, a 12-es 1100 helyett 1200- ba. A félliteres üveges 10-es Prazdroj 3,50 helyett 4,50-be, a 12-es 6,50 helyett 7,50-be. A többi közép-csehországi sörgyár - a velkopopovicei, a rakovnicei, a benesovi - egyelőre nem emelte termékei árát. Ez kérem a piac, kedves sörbarátok. Most már csak az a kérdés, Svejknek ezentúl is igaza lesz-e... Mert hát ő azt állította annak idején, amelyik kormány felemeli a sör árát, az megbukik. De hát most nem a kormány emelgette az árakat...-s-Vagyonjegyes privatizáció Az élőkor április 26-án zárul Legkésőbb április 11-éig jóváhagyják a vagyonjegyes privatizáció első fordulójában résztvevő vállalatok privatizációs tervezeteit. Április 21-éig pedig kinyomtatásra kerülnek az utolsó listák is, melyek a regisztrációs helyeken, a postákon egyaránt hozzáférhetők lesznek. Április 26-áig, tehát ezt követően öt napig lesz ideje az állampolgárnak azon gondolkodni, hová fektesse vagyonpontjait, ekkor zárul ugyanis az ún. élőkor, melyben vagyonjegyes privatizációs befektetési alapokban helyezhető el a vagyonjegypont. Március 25-éig a vagyonjegytulajdonosok kb. 30 százaléka bízta befektetési pontjait - részben, vagy teljes egészében - privatizációs befektetési alapok gondjaira. Vagyis 1,6 millió állampolgár mind az ezer pontjának „elköltésével“ mást bízott meg, míg 1 millió csak pontjai egy részét bízta másra, így akár reménykedhetnénk is, hogy sok ember megismerkedik majd a részvényszerzés csínjával-bínjával. De ismerve önmagunkat, nem tartom még lefutottnak ezt a „kört". Meglehet, április 21-e és 26-a között újra gigászi sorokat állunk majd ki a postákon - s a vagyonjegyes befektetési alapok „arca" is felderülhet, mert végül az övék lesz, amire számítottak. Aki viszont valóban maga akar vállalkozni pontjaival, annak május 18- án kezdődik a játék, az első forduló. Ekkor már konkrét részvénytársaságok - átalakuló vállalatok - közül kell majd választani. S aki így „fektet be", konkrét részvényhez jut majd egy konkrét - korábbi üzembőlvállalatból lett - részvénytársaságban. _ts_
