Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-06 / 82. szám

I 1 1992. április 6. Szabad ÚJSÁG Ma kezdődik a népképviselők 6. kongresszusa Jelcin elnöki rendszert szorgalmaz Borisz Jelcin orosz elnök és az Orosz Föderáció legfelsőbb törvény­hozó testületé között nagy összecsapás várható a népi képviselők ma kezdődő 6. moszkvai kongresszusán. A Szovjetunió széthullása után ez az első kongresszus, és feladata az új orosz alkotmány elfogadása, valamint a kormány gazdasági reformjának értékelése. Jelcin az utóbbi napokban több je­lentős lépést tett, hogy elnyerje a képvi­selőit támogatását. Tavaly ősz óta a poli­tikai viszonyok Oroszországban jelentő­sen megváltoztak és ma úgy tűnik, hogy a képviselők 45 százaléka Jelcin lemon­dását fogja követelni. A kormány támogatására Moszkvá­ban megrendezett tüntetésen Jelcin hangsúlyozta, a gazdasági nehézségek ellenére Oroszország nem engedi meg, hogy bárki is nyomást gyakoroljon rá vagy területi követelményekkel lépjen fel országával szemben. Elutasította az erőpolitikát az államközösség országai között. Oroszország, mondta, nem akar kiváltságokat, de nem is hajlandó visel­ni más hibáiért a felelősséget. Jelcin be­jelentette, hogy rendeletet írt alá a kor­rupció felszámolására. Kijelentette, hogy jelentős változtatásokat hajt végre az államigazgatásban. Az orosz elnök amellett szállt síkra, hogy a legközelebbi két-három évben Oroszországban elnöki rendszer alapján gyakorolják a hatalmat. A jelenlegi erő­viszonyok közepette a parlamenti rend­szer nem megfelelő, mondta az elnök. Beavatkozik-e a 14. hadsereg? Szerinte a parlamentáris rendszer cse­lekvésképtelenné tenné a végrehajtó ha­talmat és ezért a parlamentáris alkot­mányt nem tartja elfogadhatónak. Közel húszezer ember tüntetett Moszkvában a Manézs-téren Jelcin el­len. Az elnököt árulónak bélyegezték, mert elutasította a parlamentáris rend­szert. Több szónok a Szovjetunió felújí­tását követelte. Néhány Moldáviából ér­kezett képviselő a Dnyeszter-vidék vé­delmére szólított fel és követelte, hogy hirdessenek harcot a „moldovai és ro­mán fasiszták” ellen. A Jelcin-ellenes tüntetést a nacionalista Orosz Népi Gyű­lés rendezte, és úgy tűnik, több kommu­nista szervezet is csatlakozott hozzá. Oroszországban tegnap hivatalosan is megindult a privatizálás folyamata. Megkezdődtek az első árverések Nyizs­­nij Novgorodban és röpke 90 perc alatt 22 kereskedelmi egységet vásároltak meg 47 millió rubelért. A privatizáció megindításán jelen volt Jegor Gajdar, az orosz kormány alelnöke, aki kijelentette, hogy megte­remtették a privatizálás alapjait Oroszországban. A muzulmán Hazafias Liga fegyveres őrszeme egy szarajevói mecset előtt. A felvétel tegnap készült Bosznia-Hercegovina fővárosában (Telefotó: CSTK/EPA) A legsúlyosabb harcok a tűzszünet óta Az ENSZ-csapatok bevetését sürgetik Bosznia-Hercegovina elnöksége szombaton elrendelte a területvédel­mi egységek, a polgárőrség és a rendőrtartalékosok mozgósítását, továbbá a köztársaság területén lévő üzemek ellenőrzését. Kisinyov elutasítja A moldovai kormány elutasítja azt a javaslatot, miszerint az államközösség haderői 14. hadseregének kellene szét­választania az egymással szemben álló orosz és moldovai fegyveres csapatokat. A közlemény hangsúlyozza, hogy a kor­mány továbbra is politikai megoldást szeretne találni a válság megoldására. Kisinyovban közölték: a kormány fenn­tartja magának a jogot arra, hogy külső beavatkozás esetén a világ országaihoz és az ENSZ Biztonsági Tanácsához for­duljon. Meg nem erősített hírek szerint Kisi­­nyovba érkezett G rigorjj Marakuca, a Dnyeszter menti parlament elnöke, hogy a rendezésről tárgyaljon. A tárgya­lásokon állítólag részt vesz a FÁK 14. hadseregének parancsnoka is. Kisinyov­­ba utazott Borisz Pjankov tábornok, a FÁK fegyveres erői főparancsnokának helyettese is. flMF-hitel ' 322 millió dollár áll a házhoz A Nemzetközi Valutaalap 322 millió dolláros hitelt hagyott jóvá Csehszlovákia számára a gazdasági reformok támogatására. Ezt az IMF washingtoni központjára hivatkozva több hírügynökség jelentette be. Csehszlovákia 1991 szeptembere óta tagja a Nemzetközi Valutaalap­nak, és tavaly jelentős haladást ért el a gazdaság liberalizálásában, az inf­láció korlátozásában és a kereske­delmi mérleg javításában, bár jelen­tősen csökkent termelése. A hitel elsősorban arra szolgál, hogy segítse a privatizálás folyama­tát. Ez az első olyan hitel, amelyet a valutaalap idén a volt szocialista tömb országának nyújtott. 1991-ben Közép- és Kelet-Európa számára az IMF 4 milliárd dollárt utalt át, ebből a legtöbbet, 1,4 milliárdot Csehszlo­vákiának. Pénzügyi segítséget kapott Magyarország, Románia, Lengyel­­ország és Bulgária is. A hitelből az első 25 millió dollár azonnal lehívható, később további 25 milliót, majd két részletben 136 millió dollárt kap Csehszlovákia. Csehszlovákiának jelenleg 1 milliárd 347 millió dolláros kötelezettsége van a Nemzetközi Valutaalappal ^szemben.______________________ Dubosszari környékén szombaton egész nap folytatódtak a harcok. Páncé­lozott járműveket is bevetettek és állító­lag Romániából is érkeztek fegyveresek a harcok színhelyére. A kisinyovi bel­ügyminisztérium az utóbbi hírt cáfolta. A román védelmi minisztérium határo­zottan tagadta, hogy Moldova határán román csapatösszevonásokat hajtanak végre. A Dnyeszter bal partjáról már több mint tízezer ember menekült el. A Dnyeszter Menti Köztársaság nem akar teljes függetlenséget Modlovától, csupán gazdasági önállóságra törekszik. A főként oroszok-lakta terület vezetője Igor Szmirnov egy japán lapban kijelen­tette: a köztársaság ennek alapján akar szövetségre lépni Moldáviával. A szarajevói rádió jelentése szerint a péntek óta folytatódó harcok a jugo­szláv hadsereg és a szerb alakulatok, va­lamint a horvát és a muzulmán fegyvere­sek közt már több száz áldozatot köve­teltek. A helyi rádió tudósítója szerint a szövetségi légierő többször bombázta a muzulmán állásokat. A szarajevói televí­zió szerint Kupres városa környékén több falut a tüzérség a földig rombolt. A Reuter szerint Szarajevóban is lövöldö­zések vannak. A belgrádi televízió szombat esti hí­radójában azt állította, hogy a baranyai körzetben végrehajtott támadás során Magyarországról is lőtték a jugoszláv hadsereg és a szerb területvédelem állá­sait. A jugoszláv hadsereg azzal vádolta meg a horvát fegyveres erőket, hogy a tűzszünet megkötése óta most szegték meg a legkomolyabban a fegyvernyug­­vási megállapodást. A jelentés szerint szombatra virradóra az „usztasák” a ba­ranyai és a kelet-szlavóniai frontszaka­szon nagyszabású támadást hajtottak végre, amelyet azonban visszavertek. Az újvidéki dandár megkísérelte a horvát támadás megállítását és igénybe vette az Keresztes Sándor a vízlépcsőről Lebontani vagy úgy hagyni? A magyar kormány nem szándékozik befejezni a Bős—Nagymarosi dunai víz­lépcsőt — jelentette ki szombaton Ke­resztes Sándor magyar környezetvédel­mi miniszter a Budapesti Műszaki Egye­temen rendezett fórumon. A miniszter rámutatott arra az alapvető ellentétre, amely a magyar kormány és a környe­zetvédők között fennáll abban a kérdés­ben, hogy a létrehozott műtárgyakat bontsák-e le, vagy hagyják-e meg jelen­legi formájukban. A magyar környezet­­védők szerint a műtárgyakat teljesen fel kell számolni, a kormány viszont úgy vé­li, hogy néhány objektumot vízgazdálko­dási célokra fel lehet használni. Iráni légitámadás Az iráni légierő tegnap támadást haj­tott végre a mudzsahedek iraki támasz­pontja ellen. Ez a nyolcéves háború óta az első iráni légitámadás, amely Irakot érte. A mudzsahedek jelentése szerint tizenkét F-4 típusú iráni repülőgép hat támadást hajtott végre, aminek egy ha­lálos és több tucat sebesült áldozata volt. Egy iráni repülőgépet lelőttek és a pilótát foglyul ejtették. A mudzsahedek vezetője felszólította Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt és a Biztonsági Taná­csot, hogy a légitámadás miatt rendelje­nek el fegyver- és kőolajszállítási tilal­mat Irán ellen. A műszaki fórumot az MDF ren­dezte. Keresztes minisztert az utóbbi hetekben a környezetvédők, főleg a Du­na Kör részéről több bírálat érte, mert bizonyos kompromisszum-készséget ta­núsított. Felhívások hangoztak el le­­mondatására is. Kozirev Karabahban Karabahba utazott Andrej Kozirev orosz külügyminiszter. A politikus el­utazása előtt kijelentette, hogy Kara­bahban mindenekelőtt el kell érni a tűz­szünetet és azután meg kell kezdeni a béketárgyalások folyamatát. Kozirev először Bakuba, Azerbaj­dzsán fővárosába, majd Sztyepanaker­­be, Hegyi Karabah központjába utazott. Újsásgírók előtt kijelentete, hogy Borisz Jelcin orosz elnök megbízta: kény­szerítse tárgyalóasztalhoz a két fél kép­viselőit. A legutóbbi hírek szerint Melikijan község közelében húsz örmény katonát öltek meg. Az azerbajdzsáni hírügy­nökség szerint az örmények azeri falva­kat lőttek a határövezetben.A fegyveres harcoknak eddig már több mint ezer ember esett áldozatul. Menesztették tisztségéből az azerbaj­dzsán miniszterelnököt, akit egyben a köztársaság ENSZ-képviselőjévé nevez­tek ki. A Turan hírügynökség szerint Ila­­szanov leváltását, illetve más pozícióba helyezését szankciónak lehet felfogni. EK-megfigyelők közvetítését is. A had­sereg nyilatkozata szerint az „usztasák” egy része Magyarországra menekült. Az ENSZ főtitkára felkérte a Bizton­sági Tanácsot, hogy mielőbb vezényelje Jugoszláviába a teljes, 14 ezer fős ENSZ-békefenntartó erőket. Butrosz Gáli szerint a jugoszláviai tűzszünet igen törékeny, s ezért rendkívül veszé­lyes lenne tovább halasztani a kéksisa­kosok kiküldését. Szombaton Rijekába érkezett a francia önkéntesek 1200 tagú kéksisakos csoportja. A francia csapato­kat Knin körzetében és a zágrábi repü­lőtéren helyezik el. Az első ENSZ-csa­patok érkezését súlyos harcok fogadták Horvátországban. A zárgábi rádió sze­rint az utóbbi 24 órában több mint öt­ven személy vesztette életét. Eszék tü­zérségi bombázása során tizenhatan vesztették életüket és harmincán meg­sebesültek. Lőtték Vinkovci, Szlavonsz­­ki Brod és Valpovo városokat is. Szovjet arany Svájcban A volt Szovjetunió tagköztársasága­inak vásárlásait a svájci bankokban el­helyezett arany- és platinakészletek ga­rantálják. Az itt elhelyezett nemesfém­készletek biztosítják a hitelek visszafi­zetését is. Svájc a volt Szovjetunió köz­társaságainak tavaly 200 millió dollár hitelt nyújtott. Ugyancsak a múlt évben a volt szov­jet tagköztársaságok 34 tonna platinát szállítottak Svájcba 475 millió svájci frank értékben, továbbá 150 tonna ara­nyat 2,5 milliárd frank értékben. Mivel a köztársaságok nem rendelkeznek devi­zákkal, nem képesek visszavásárolni a nemesfémet és nem tudják áruval visz­­szafizetni a hiteleket sem, ezért az arany Svájcban marad. A svájci bankok jogot szereztek arra, hogy a nemesfémet elad­hassák, amennyiben a hitelezők nem vá­sárolják vissza. A platina iránt főleg a vegyipar és az autóipar érdeklődik. Túlzsúfolt menekülttábor A bajorországi Zirndorfban a múlt héten bezárták a helyi menekülttábort, mert túlzsúfolt. A menekültek felvétele a jövő héten is szünetel. A 450 ágyas menekülttáborban jelenleg ezren van­nak. A menekülteknek több mint a fele csehszlovákiai cigány. A német szövetségi belügyminiszté­rium közölte, hogy Csehszlovákiából márciusban 620 menekült érkezett, ami háromszor több, mint februárban. Egy hónappal korábban 214 csehszlo­vák állampolgár kért menedékjogot Németországban. hír 3 Ol LASZORSZÁGBAN tegnap meg­kezdődtek a parlamenti választások, amelyeken a képviselőház 630 és a sze­nátus 315 tagját választják meg. Ezek az első olaszországi választások a Kelet-Eu­­rópában bekövetkezett változások után és megfigyelők úgy vélik, hogy a legfon­tosabbak 1946 óta. Az országban 47 mil­lió a választók száma. A szavazatok gyűj­tése ma 14 órakor ér véget. Az első elő­zetes eredményeket még ma közük. EsZAK-KOREA parlamentje úgy döntött, hogy csütörtökön ratifikálja a nukleáris berendezések biztonságáról szóló nemzetközi szerződést. Ez azt je­lenti, hogy a KNDK lehetővé teszi nukle­áris berendezéseinek ellenőrzését a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség részéről. DoBROVSKY csehszlovák védelmi miniszter befejezte franciaországi láto­gatását. Elutazása előtt elégedetten nyi­latkozott párizsi tárgyalásairól. A minisz­ter egyezményt írt alá a katonai együtt­működésről a két ország között. Dob­­rovsky szerint lehetőség kínálkozik arra, hogy a csehszlovák haderő javítóüzemei együttműködjenek a francia Matra Dé­­fense céggel. TÖRÖKORSZÁG külügyminiszté­riuma elutasította az EK bírálatát a kur­­dok elleni támadások kapcsán. Törökor­szág szerint az EK „nem értette meg e kérdés jelentőségét”, áll a török nyilat­kozatban. Drezdában soo újnáci tüntetést rendezett, akik ellen a rendőrség és a határőrség nagy erőkkel lépett fel. Berlinben több mint 10 ezer ember tüntetett és azt követelték, hogy Németország fokozza nyomását a volt német területek visszaadásáért Cseh­szlovákiától és Lengyelországtól. A tün­tetés szónokai bírálták Kohl kancellárt, mert aláírta az államszerződéseket Cseh­szlovákiával és Lengyelországgal, és elis­merte a fennálló határokat. FlTZWATER, a washingtoni Fehér Ház szóvivője cáfolta, hogy lemond tiszt­ségéről. A lemondásáról szóló hírt a Washington Post kürtölte világgá és azt állította, hogy az elnök szóvivője így akar tiltakozni a Fehér Ház munkatársainak cselekvésképtelensége ellen. Fitzwater nyilatkozata szerint csupán szabadságát veszi ki és ez sehogyan sem függ össze a Fehér Házban uralkodó viszonyokkal. SZICÍLIÁBAN agyonlőtték a maffia elleni harc különleges alakulatának pa­rancsnokát. Guazelüt egy mellette elha­ladó furgonból lőtték le. A parancsnok arról volt ismert, hogy a szicíliai maffia legjobb szakértője. Ez volt a Keresz­ténydemokrata Párt vezetőjének márci­us 12-iki megölése óta a legkomolyabb politikai gyilkosság Szicíliában. Erich HONECKER volt keletné­met vezető, aki december 11. óta Chile moszkvai nagykövetségén tartózkodik, állítólag kijelentette, hogy hajlandó el­hagyni a nagykövetség épületét. A chilei külügyminiszter szerint a Honecker­­ügyet a legközelebbi két héten belül meg lehet oldani. DaVID LEVY izraeli külügyminisz­ter tegnap visszavonta lemondását. Ezt a Samir kormányfővel folytatott húszper­ces tárgyalás után jelentette be. Levy közölte, hogy egyezményt írtak alá a mi­niszterelnökkel és így a kormányban és a Likud tömbben kiéleződött válságnak véget vetettek. Kadhafi líbiai vezető elutasította a Biztonsági Tanács határozatát, amely szerint szankciókat kell alkalmazni or­szága ellen, mert az részt vett a légi terro­rizmusban. Kadhafi szerint a határozat érvénytelen, mert Líbia nem veszélyez­tette a világbékét, és semmilyen más or­szággal szemben nem követett el ag­ressziót. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítél­te a Gaza-övezetben elkövetett erősza­kos cselekményeket. Az izraeli katonák a megszállt területen Rafa városában négy személyt öltek meg és közel száz embert megsebesítettek. Ez volt az utóbbi évben a legvéresebb összetűzés a megszállt te­rületeken. A FALKLAND-SZIGETEK felé ha­lad az a hatalmas jéghegy, amely tavaly augusztusban szakadt le az Antarktisz tömbjéről. A jéghegy 56 km hosszú és 32 km széles, napi 8 kilométert halad nyu­gati irányban. Korábban úgy vélték, hogy a jégtömb Afrika partjainál apróbb dara­bokra törik és elolvad. Az áramlás és a meteorológiai viszonyok azonban meg­változtatták a jéghegy mozgásának irá­nyát.

Next

/
Thumbnails
Contents