Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-04 / 81. szám

1992. április 4. 9 Szabad ÚJSÁG A General Motors a legerősebb A személygépkocsi-eladás nehéz­ségei ellenére az Egyesült Államok­ban tavaly a General Motors nyerte el a legeredményesebb és legerő­sebb társaság címét. A Fortuna gaz­dasági folyóirat ranglistáján így most már 7. éve jelent meg az első helyen ez az autóipari óriás. A Fortuna szerint a tavalyi évben a vizsgált társaságok nyeresége 41 százalékkal csökkent, összesen 55,1 milliárd dollárt tett ki. Az 500 legna­gyobb amerikai ipari társaságból csupán 103 szerepel a Fortuna listá­ján, mivel az amerikai gazdaság re­cessziója óriási veszteségeket oko­zott szerte az országban. A General Motors a korábbi évekhez képest 1991-ben 4,45 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el, ami minden idők egyik legnagyobb vesztesége ebben a társaságban. A Fortuna az értékesítés eredmé­nyei alapján állította fel a sorrendet. A General Motors 123,8 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le, az Exxon kőolajkonszern lett a máso­dik 103,2 milliárd dollárral, a Ford Motor a haramdik 88,9 milliárd dol­lárral. A számítógépgyártásban vi­lágelső IBM 64,7 milliárd dollárért adott el termékeiből. Abszolút ér­tékben a legnagyobb nyereséget, 5,6 milliárd dollárt az Exxon tette zseb­re. A Fortuna azt is közzé tette, hogy a listáján szereplő gazdasági társasá­gok tavaly 480 ezer alkalmazottat bocsátottak el, vagyis alkalmazotta­ik 3,8 százalékát. Csehszlovákia gátol Gondok a kereskedelmi kapcsolatokban Az amerikai kormányhivatal ke­reskedelmi megbízottja kedden köz­zé tette azon országok listáját, me­lyek kereskedelmi akadályokat gör­dítenek az amerikai termékek kül­földi értékesítése útjába. Ezen a lis­tán először szerepelt Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország is. Ezt a listát az amerikai kormány­­hivatal azért készítteti, hogy legyen mire alapoznia kereskedelmi politi­káját az elkövetkező időszakban. A feltüntetett tények alapján igyekez­nek kiküszöbölni az árujuk útjában álló nehézségeket, bár ez nem jelen­ti, hogy automatikusan ellenintézke­déseket léptetnek életbe. Peter All­geier, a kereskedelmi megbízott he­lyettese elmondta, Csehszlovákia felemelte egyes amerikai termékek vámtarifáit. Az USA ezzel nem ért egyet, és tolmácsolta is kifogásait. Az általános kereskedelmi és vám­tarifa egyezmény genfi tanácskozá­sán is ezért tartózkodott a szavazás­tól országa. Csehszlovákia és az Egyesült Államok között most új tárgyalások kezdődnek. A csehszlo­vák—amerikai kereskedelmi szaldó tavaly 20 millió dollár hiányt muta­tott Washingtonban. Csehszlovákia 124 millió dollár értékben importált, 144 millió dollár értékben exportált árut az USA-ba. A csehszlovák ex­port 1991-ben 65,5 százalékkal nőtt, az USA-export Csehszlovákiába csak 39,3-mal. Az Egyesült Államok piaci partnerei közt hazánk csak a 94. helyen áll. A jelentés megállapítja, Cseh­szlovákia ugyan a GATT határo­zata értelmében járt el, amikor 1992. január elsejétől védővámo­kat vezetett be egyes árucikkek esetén, csakhogy a csehszlovák döntés időzítése sokkal inkább az Európai Közösséghez való társult tagságról szóló egyezmény aláírá­sával hozható összefüggésbe. " x Sziget eladó! Ha az olasz pénzügyminiszter ja­vaslatát elfogadják az illetékesek, olasz magánszemélyek nem csupán ősi falvakat és kaszárnyákat, hanem néhány kisebb szigetet is megvásárol­hatnak majd, így Santo Stefanót vagy Nisidát. Eladó lesz vagy százhúsz vilá­gítótorony, hatvan múzeum, vagy negyven történelmi utca és tér is. A javaslat ellen élesen tiltakozik a Környezetvédelmi Liga, s követeli, hogy a kormány még a vasárnapi vá­lasztások előtt foglaljon állást a kér­désben. USA-segély a FÁK-nak Az amerikai kongresszus a héten jóváhagyta a Bush elnök által java­solt rendkívüli segélyt a Független Államok Közösségének. Összesen 26 milliárd dollárt fordítanak Orosz­országra és a többi utódállamra Amerika. Ezeket a pénzeket külön­böző nemzetközi intézeteken — így a valutaalapon, a Világbankon ke­resztül — folyósítanák, csak az összeg 20 százalékát adná közvetle­nül az Egyesült Államok. A javasolt segély három részből áll. Az első a demokratikus és gaz­dasági reformok sokoldalú támoga­tását szolgálná. Ezen belül 6 milliárd dollárt fordítanának a rubel árfolya­mának stabilizálására, 18 milliárdot pedig a gazdasági stabilizációra. Bush elnök 12 milliárd dollár utóla­gos tőkebefizetést ígért a Nemzet­közi Valutaalapnak, hogy az aztán a FÁK-ba kerüljön. A tervezet azzal is számol, hogy amerikai szakemberek érkeznek Oroszországba és a többi utódállamba, valamint megnyílik az ajtó a volt Szovjetunió területén az amerikai magánbefektetők előtt is. További 1,1 milliárd dollárral eme­lik az amerikai gabonavásárlási hi­telt, ebből 0,6-et Oroszország kap. Még a volt Szovjetunió kért 500 millió dollár segélyt atomfegyverei megsemmisítésére. Ezt az összeget most az atomerőművek bizton­ságának növelése, illetve a fegyver­­gyártás átalakítása céljaira vehetik igénybe. Tíz billiós privatizáció Tíz billió zloty — kb. 0,7 milliárd dollár — bevétellel számol az idei lengyelországi privatizáció során Ol­szewski kormánya. A privatizációs terv 250 állami vállalat kommercio­­nalizálásával számol, ami tulajdon­képpen a privatizációt megelőző lé­pés, 50-60 céget közvetlenül elad, 8-10 továbbit pedig részvényekre bontva kínál fel az érdeklődőknek. A likvidációk során 500-600 cég ke­rülhet magánkézbe. Úgy tervezik, hogy 9 állami bankot is magánkézbe juttatnak. Ezek már tavaly átalakul­tak részvénytársasággá. A privatizá­cióval kapcsolatos költségeknek nem lenne szabad meghaladniuk a 710 milliárd zlotyt. A lengyel kormány fékezni akarja a rossz gazdasági helyzetben lévő állami vállalatok felszámolását, több védőintézkedést és strukturális vál­tozást helyezett kilátásba, speciális intézményeket is létre akar hozni a vállalatok eladására, illetve a felszá­molt cégek vagyonával való gazdál­kodásra. A mi vagyonjegyes privatizáci­ónkhoz hasonló lengyelországi pri­vatizáció kérdése a mai napig még nem tisztázódott. Ugyancsak tisztá­zatlan a restitúció kérdésköre, s bár a kormány egyre ígérgeti, hogy elő­terjeszti erre vonatkozó terveit, Lech Walesa elnök már megtette saját külön javaslatát: Minden ál­lampolgár kapjon 10 ezer dolláros hitelt 20 éves törlesztési időre, s eb­ből a pénzből vásároljon vagyon­részt magának az eladásra kerülő állami tulajdonból, vagy vegyen raj­ta lakást, részvényeket. Úrhajó helyett fecskendő A moszkvai tusini gépgyárban, ahol annak idején az első szovjet űrrepülőgépet, a Burant legyártot­ták, napjainkban egyszer használa­tos orvosi fecskendőket gyártanak, melyekből óriási hiány van Oroszor­szágban. A gyárat, melyet 60 évvel ezelőtt mint a szovjet repülőgépipar úttörőjét helyeztek üzembe, az eg­zisztenciális nehézségek kény­szerítették termékváltásra. Január­ban, amikor kiderült, hogy az állam­tól egy fillér támogatást sem kapnak már, indult be a biztos piacot és nyereséget jelentő fecskendőprog­ram. A Moszkovszkaja Pravda napi­lap azonban arra is rámutat, bár­mennyire ígéretes is a gyár program­ja, nem lesz képes az évi 200 millió fecskendő előállítására, mivel az ár­liberalizáció és a nyersanyaghiány nem teszi majd ezt lehetővé. A Der Tagesspiegel Bősről A vita Magyarország és Csehszlo­vákia közt a bősi vízerőmű problé­májáról az utóbbi hetekben túlságo­san is kiéleződött, írta a berlini Der Tagesspiegel napilap. Mindkét fél diametrálisan eltérő nézeteket vall, miközben Szlovákia nemcsak foly­tatja az építkezést, hanem olyan va­riánst választott, melyre a két oszág között megkötött szerződés alapján gondolni sem mert senki. Pozsony véleménye szerint a ter­vezett erőmű biztonságos üzemét Csökkenő árak a búzapiacon is Március végéig bizonytalan volt, hogy a Független Államok Közössé­ge mekkora mennyiségű búzára és milyen árajánlatot kér az USA-tól. Ennek, valamint a kedvező időjárási híreknek tudható be, hogy a magas chicagói (májusi) terminár 3 nap alatt több mint 4 dollárt esett ton­nánként, és a hét végére ehhez ké­pest csak mérsékelt javulást ért el. A nominális fob amerikai búzaá­rak nem sokat változtak, tonnán­ként 170-172 dollárért lehetett má­jusi szállításra keménybúzát venni a Mexikói-öbölben. Srí Lanka 45,67 dollár/tonna exportár-támogatással 126 dollár/tonna fob áron vett ke­ménybúzát. Algéria szintén az ex­porttámogatási program keretében 275 ezer tonna amerikai búzát vásá­rolt a múlt héten. A francia búza közel egy hónapja 145 dollár/tonnáért kapható májusi szállításra, áz új termés 125 dol­lár/tonna júliusi elhajőzással, francia kikötőben. Csalódást okozod a kereskedők körében, hogy a FÁK kukórica he­lyett árpát akar vásárolni a takar­mány gabona-hitelkeret terhére: 250 ezer tonna árpát vennének ton­nánként 117 dollárért c&f paritá­son. Az árpa közös piaci ára 98-100 dollár/tonna. A kukorica chicagói májusi tőzsdejegyzése március kö­zepétől tonnánként 80 centtel inga­dozik, 3 naponként fel-, illetve lefe­lé. Az amerikai kukorica fob ára a Mexikói-öbölben 117 dollár/tonna. A szójatermékek ára jelentősen csökkent az elmúlt napokban. A chi­cagói tőzsdén májusi terminre a szó­jabab tonnánként 214,65 dollár, a szójadara 195,93 dollár, a szójaolaj 435,41 dollár volt. Brazil kikötőben a szójabab 217 dollár/tonna, a szója­­pellet 183 dollár/tonna, a szójaolaj 460 dollár/tonna hajóba rakva. csak akkor lehet garantálni, ha ma­gyar oldalon új medret építenek a Duna vize számára. Ez viszont érzé­keny területi veszteséget jelentene Magyarországnak. A magyar kör­nyezetvédők joggal vetik a budapes­ti kormány szemére, hogy túl sokáig várt a törvényhozás megkérdezésé­vel. A parlament csak az elmúlt na­pokban bízta meg a kormányt azzal, hogy mondja fel az 1977-es cseh­szlovák—magyar szerződést. A ma­gyar környezetvédők most hango­san kimondták azon gyanújukat is, hogy valaki bizonyára Budapesten tanácsolta a szlovákoknak, folytas­sák az építkezést, így a magyar par­lamentet kész tények elé állítják, te­hát előbb vagy utóbb bele kell egyeznie a vízmű befejezésébe. Az építkezés folytatása mellett kardoskodik egy meglehetősen erős és befolyásos magyar lobby is, mely annak köszönhetően erősítette meg pozícióit, hogy az újonnan létreho­zott magánbankok támogatják. Ezeknek tőkéje nagyrészt „tisztara mosott” pénzekből származik, me­lyeket annak idején a kommunisták biztonságba helyeztek. A pozsonyi érvelést ráadásul több magyar poli­tikus is átvette, mondván: az 1977- es szerződés nem teszi lehetővé, hogy azt felbontsák. ENSZrjdentés A szántó­földekről 1945 óta a világon kisebb-na­­gyobb mértékben 1,2 milliárd hektár mezőgazdasági földterü­letet tettek tönkre, ami az össz­terület egytizede, jelentette az ENSZ környezetvédelmi bizott­sága. Az okok közt a túlzott mé­retű legeltetést, a rossz hatásfo­kú mezőgazdasági technológiá­kat, az urbanizációt és a környe­zetszennyezést sorolták fel. Te­kintettel arra, hogy a jövőre nézve még nem tűztek ki az élel­miszer-termelésben a jelenlegi­től eltérő irányvonalat, a föld lakosságának állandó szaporo­dása élelmiszer-hiányt idéz majd elő. Az ENSZ-jelentés 300 millió hektár földterületet ka­tasztrofális állapotúnak minő­sít. Az 1,2 milliárd hektár káro­sodott terület legnagyobb része — 453 millió hektár — Ázsiá­ban található. Az össz-szántóte­­rülethez arányítva azonban Kö­­zép-Amerika térsége a legin­kább tönkrement, ahol a mező­gazdaságilag művelt területek egynegyede szinte egészen el­pusztult Európában a százalék­­arány 17 százalék. Bulgária is Világbanki hitel Harmincmilló amerikai dollár hi­telt ad a Világbank Bulgáriának szénbányászata korszerűsítésére és a szénfeldolgozás javítására. Az Eu­rópai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, valamint az Európai Beruhá­zási Bank küldöttsége kéthetes ta­nulmányút után döntött amellett, hogy Bulgária iparának feltétlenül szüksége van e fontos ágazata fej­lesztésére. A tervezett beruházások 37 millió dollárt igényelnek, a hiány­zó részt bolgár források biztosítják. A fejlesztési terv júnuisra készül el. Dohányzás, vagy egészség? Az argentínai Buenos Aires-ben nyolcadik alkalommal került meg­rendezésre a „Dohányzás, vagy egészség?” nemzetközi világkonfe­rencia. A mintegy 80 országból összesereglett 1200 küldött szerdán kitörő örömmel fogadta azt a hírt, hogy Ausztrália betiltotta a cigaret­ták reklámozását. „A cigarettarek­lám és a dohányzás közt közvetlen és bizonyítható összefüggés van” — állította a londoni Mark Flannagan, aki hosszabb ideje foglalkozik a do­hányzás kérdéskörével és annak egészségügyi következmenyeivel. Azon személyek száma, akik a dohányzás kiváltotta betegségek kö­vetkeztében halnak meg — vagyis tüdőrákban, tüdőtágulásban, szív­ás érrendszeri betegségben —, 2025-ig megháromszorozódik, va­gyis eléri az évi tízmilliót — figyel­meztetett a konferencia elnöke, dr. Jorge Pilheu. A küldöttek hangsú­lyozzák, hogy a dohányzásellenes kampány során főleg a nőkre és a gyermekekre kell összpontosítani, mivel általános felvilágosítás nélkül aligha érhetők el igazi eredmények.

Next

/
Thumbnails
Contents