Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-04 / 81. szám
4 1992. április 4. Szabad ÚJSÁG A tőkefelhalmozáson túlmutató célok Az útkereső INTEREX Gazdasági életünk vérkeringésének felpezsditésében kulcsszerep jut a kereskedelmi-üzletkötői intézményeknek, káeftéknek, részvénytársaságoknak és bankintézményeknek. Egyik fő feladatuk: a termelők (vállalkozók) és fogyasztók (vásárlók) „egymásra találtatása", vagyis a piackutatáson alapuló kereskedelmi tevékenység megszervezése és bonyolítása. Ha pedig egy-egy eleddig elhanyagolt, illetve elmaradott vidék vagy lakóterület szempontjából értékeljük az elmondottakat, akkor a kereskedelmi társulások jelentősége még csak fokozódik. A fejlődéshez szükséges lehetőségeket áramoltató köldökzsinór szerepét töltik be. Berlintől - Ottawáig Az 1991 júliusában Tornaiján, hét, kamatoztató tapasztalatokkal rendelkező, többnyire mezőgazdasági szakember által megalakított - külkereskedelmi tevékenységre „szakosodott“ - INTEREX Kft. többek között ilyen feladatot vállalt magára. Szabó Zoltán mérnöknek, a Kft. ügyvezető igazgatójának tájékoztatásából megtudtam, hogy egyelőre és elsősorban élő állatok, fűrészelt faáru és kerámia burkoló lemezek külföldi értékesítésével foglalkoznak. Legfontosabb üzletfeleik természetesen Magyarországon találhatók, hiszen a nyugati országokkal folytatandó kereskedelmi tevékenység 30 százalékát eddig csak rajtuk keresztül tudták lebonyolítani. Az elmúlt (fél) esztendőben sok csüggesztö nehézséggel találták magukat szembe A folyamatosan és önkényesen megváltoztatott vámszabályoktól kezdve, a partnerként jelentkező kalandor üzletkötőkig sok mindennel meg kellett ismerkedniük. A tapasztalatszerzésnek ezt az iskoláját, sajnos, ók sem kerülhették meg. Tavaly bartellban, vagyis árucsere alapon kereskedtek. Az idén már a konvertibilis valutaelszámolás szolgál az üzletkötések alapjául. Pénzforgalmukat az Általános Hitelbank rimaszombati fióküzeme és a prágai Interbank bonyolítja le. A kft. hosszútávú együttműködésének megteremtésén fáradozik a Cseh- és Szlovák Köztársaságban, Magyarországon és az érdekszférájukba vetődő más országok területén. Felvették a kapcsolatot a dél-magyarországi autópálya építésével megbízott vállalat elnökével, aki a világkiállítás befolyásos vezetője is egyben. Előzetes megbeszéléseik során remény van rá, hogy az Interex lehetőséget kap építőanyagok szállítására. Ugyanígy részt vehetnek majd Kelet- Berlin felújításában, vagy a Kijevben kialakítandó nagykövetségi rezisztenciák berendezésében. Legújabban egy kanadai céggel folytattak „puhatolódzó“ megbeszéléseket. Amennyiben előnyös feltételek mellett nyélbe tudják ütni az üzletet - nagy mennyiségű nyers vagy mosott gyapjú, és természetes gyógyszer-alapanyag kiviteléről lehet szó. A bárány jegyében A politikai-társadalmi rendszerváltást követő gazdasági átalakulás eredményeként mi is bekerülhettünk a „Közös Piac“ vonzáskörébe. Ennek egyik konkrét bizonysága, hogy hazánk - az idén először! - 6 ezer tonna húsvéti pecsenyebárányra kapott kontingenst „közöspiaci“ értékesítésre. Mivel az elmúlt évben még nem rendelkeztünk ilyen kiviteli lehetőséggel, az Interex Magyarországon keresztül bonyolította le 10 ezer élő bárány adásvételét. S mivel a nyugati fogyasztók igényes minőségi követelményeket támasztanak a megvásárlandó bárányok iránt, a nekik szánt állatokat Tornaijáról egy magyarországi farmra szállították, hogy ott „kondíciójavító kúrában“ részesítsék ... Kereskedő riportalanyom (aki Szlovákia szinte valamennyi juhtenyészetét végiglátogatta) szerint a bárányokat siralmas körülmények közt tartják. Többnyire egészségtelen, nyirkos, rossz levegőjű istállókban teleltetik, alig, vagy egyáltalán nem abrakolják csupán ilyen-olyan minőségű szénával igyekeznek átvészeltetni velük a hideg évszakokat. Az ilyen „miliőben“ született bárányok a normálistól eltérő módon fejlődnek, izomfelépítésük, húsuk színe is egészen más, mint az egészséges környezetben növekedőké. Éppen ezért az Interex - miután Magyarország megtiltotta a „tranzitbárányok" utóhizlalását - egy, a jövő esztendőben létrehozandó „minőségjavító“ bárányfarm kialakítása mellett döntött. A távolabbi jövőben pedig (kellő mennyiségű alaptőke esetén) új, külföldön keresettebb fajták szaporításával is szeretnének foglalkozni. Minderre azért van s lesz szükség, mert az országnak az elkövetkezendő években jóváhagyandó kontingenseit a bárányhús minőségének alakulásától teszik függővé nyugaton. Nincs más kiút: át kell állni a kimondottan hústípusú bárányok tenyésztésére, s ehhez gyökeres tenyésztésitechnológiai és szemléletbeli váltásra van szükség. Magyarország már ezen a téren is évekkel előttünk jár. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei kiviteli kvótájuk négyszerese a miénknek, vagyis 24 ezer tonna „húsvéti" bárány. Ráadásul, a szomszédainktól az őstermelők (minőségre való) ösztönzését illetően is van mit tanulnunk. Vagyis: a magyarok minden egyes kiló exportbárány után 15-20 százalék felárat, jutalékot fizetnek a tenyésztőknek... A Csehszlovákia részére jóváhagyott 6 tonnás kontingensből az Interex kapta meg a második legnagyobb kvótát, akik már szállítanák is az árut, de az illetékes minisztériumban mintegy háromhetes késésben vannak a nemzetközi engedélyezést illetően, így a nyugati országokba szállítókat, illetve az élő árut biztosító tenyésztőket már lekésették a legértékesebb árakról. Az indulásra elkészített báránykák közben „kihízzák“ a 14-18, és 18-24 kilós kategóriákat, így kevesebb hasznot hoznak. f Fő szempont: a tisztesség] Arra a kérdésemre, hogy társulásuk mit tart a legelőbbrevaló vállalkozói szempontnak, Szabó Zoltán így válaszolt:- Mi, egy életre szóló programnak tekintjük kereskedelmi vállalkozásunkat, amelyet a jövőben az igénylések és a lehetőségek figyelembe vételével, illetve kihasználásával szándékozunk bővíteni. Buzgalmunkat nem a gyors meggazdagodás vágya motiválja, hanem a termelőkkel fenntartott- a tisztességen és kölcsönös bizalmon alapuló - hosszútávú kereskedelmi együttműködés. Lehetőségeinkhez mérten részt kívánunk venni egy- a vidék gazdasági életének fellendítését és „tókeerösítését" magára vállaló - regionális gazdasági szövetség kialakításában. A rendelkezésünkre álló eszközökkel mi is a határok átjárhatóságát szorgalmazzuk, és azon vagyunk, hogy a gazdasági jellegű döntések java részét regionális szinten hozzák meg a helyi érdekeltségű i ntézőbizott ságok. KORCSMÁROS LÁSZLÓ Magyarország új imázsának kialakítása rendkívül aktuális feladat. Nem véletlenül tűzi napirendre a kérdéskört számos szervezet, nem véletlenül keresi a legjobb megoldást a kormányzat. A témáról a legilletékesebb dr. Szabó Iván ipari, és kereskedelmi miniszter nyilatkozott.- Hacsak a küszöbönálló sevillai világkiállításra, vagy a barcelonai olimpiára gondolok, nyomban látszik, mennyire aktuális a téma, hiszen nem mindegy, hogyan jelenik meg hazánk a két világraszóló jelentőségű rendezvényen - hangsúlyozta bevezetőjében a miniszter. - Magyarország imázsát sokrétűen kell újjáalakítani. Érzékelhető a törekvés a kulturális, tudományos és gazdasági értékeket együttesen reprezentáló Magyarország-kép megteremtésére, megtartva ugyanakkor azokat a szimbólumokat, amelyek évtizedek alatt hozzánk tapadtak. Hiszen a cigányzenéről, a gulyásról, a Hortobágyról már sokan Magyarországra gondolnak.- Kellene az új Magyarország-kép, de a jelek szerint megteremtéséhez nincs elég pénz...-Jobb szervezéssel, sokoldalúbb munkával az idegenforgalmi alap kezelőin kívül mások is sokat tehetnek a sikerért. így például a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának a gazdaságpolitikai célokat támogató alapja is felhasználható erre, hiszen a nemzetközi kereskedelemben, a vásárokon való megjelenésben számos lehetőség rejlik. Sok múlhat a Belügyminisztériumon, illetve az önkormányzatokon is, hiszen e települési népképviseletek játsszák a főszerepet a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában. Tehát a párhuzamosan folyó tevékenységben, a részletek figyelmesebb összeillesztésén keresztül a kevés pénz is hatványozódhat.-Konrád György író szerint Magyarországnak a külföld számára nincs mit megmutatnia. Mi erről a véleménye?- Járva az országot, a vidéket, én inkább az ellenkezőjétől félek. Kissé összehangolatlanul ugyanis már annyi minden akar megjelenni, hogy a bőség zavarával fogunk küszködni. Miskolcon például egyre gazdagodik az ásványkiállítás, ami az 1996-os expóra jut a csúcsra. Szekszárdon a Gemenc-expót említhetem, ahol - erősödve külföldi tőkével - vadászati világkiállítást is terveznek. Magyarország megmutatni valói közé odakerülhet az eddig háttérben maradt Nyírség számos területe, egyáltalán a Szolnok-Kecskemét vonaltól keletre eső térség, ahol most szintén elindult a spontán mozgás.- Az IPOSZ ugyanakkor azt mondja, a gazdasági szabályozók jelenlegi keretei között a vállalkozók két-három éven belül tönkremennek, ön hogy látja ezt a kérdést?- Egy érdekképviseleti szerv mindig akkor végzi jól a munkáját, ha dramatizálja a helyzetet. Nem nagyon hiszem azt, hogy bizonyos területeken - beleértve az adózást is - rendkívül kedvezőtlen helyzetben volnának a vállalkozók. Nem azt mondom, hogy nincs néhány olyan eljárásbeli szabály, amely hátrányosan érint némelyeket. De ha valójában igaz volna, hogy sanyarú a sorsa a magyar kis- és középvállalkozóknak, akkor az azt is jelentené: ők a világ legracionálisabb emberei, mert akkor nem duzzadt volna a létszámuk 60-70 ezer fölé. Ha eleve vesztésre lenne ítélve az ügyük, nem hiszem, hogy kockáztatták volna a pénzüket. Ami ellen küzdeni kell, az elsősorban az infláció visszaszorítása, mert főleg a magas kamatok riasztják el a vállalkozni, befektetni akarókat, s nem az adójogszabályok. A magas kamatok ugyanis a pénz tartós lekötésére ösztönöznek inkább, s nem az invesztálásra. Remélem, idén érezhetően csökkennek a kamatok - erre utal a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb intézkedése is -, hatásosabban lehet ösztönözni vállalkozásra a pénzüket ma még csak egyszerűen megtakarítókat.-Szavaiból azt veszem ki: a spontán gazdasági mozgások arra engednek következtetni, hogy nemcsak a kormány készül egy új Magyarország-kép kialakítására, hanem a társadalom is. Egyetért ezzel?- Ez teljesen egyértelmű. Ebben nagyon nagy szerepet játszanak az önkormányzatok, s jó néhány hivatástudattal, megszállottsággal rendelkező magánvállalkozó is. Ők nagyon pontosan tudják, hogy mit akarnak. Rendszerint erkölcsi támogatás megszervezéséért kopogtatnak nálam, nem pedig 5-10 százalékos adókedvezményekért. A több száz millió forintos programokban náluk nem a kismértékű adókedvezmény a fontos, hanem a mozgástér szabadságának garantálása. Sokan még nem tudják, miként lehet adott gazdasági környezetben úgy mozogni, hogy ez profitábilis legyen. Pedig célszerűbb ezen ismereteket megszerezni, mint a nagyon nehezen átjárható törvénykezési folyamatban megpróbálni érvényesíteni kedvezménykereső akaratukat. Tény azonban, hogy átütő sikerre, a régi Magyarország-kép teljes átalakítására csak egymásra figyelve, együttműködve számíthat mind a kormányzat, mind a társadalom. Azt gondolom, ez a folyamat elindult, s jó úton halad. HORVÁTH K. JÓZSEF Van mit megmutatnunk a világnak Teljesebb Magyarország-képre van szükség Siralmas körülmények között tartják... Fotó: archív
