Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-04 / 81. szám

1992. április 4. Szabad ÚJSÁG Oroszország nehéz napjai Borisz Jelcin orosz elnök a népi küldöttek esedékes ülése előtt több változást eszközölt kormányában. Jegor Gajdart, az orosz reform aty­ját, felmentette pénzügyminiszteri tisztjéből, hogy első kormány­­alelnöki minőségben kizárólag csak a reform sikeres végrehajtására figyelhessen. Most, hogy a világ hét legfejlettebb tőkés országa 24 milliárd dolláros segítséget hajlandó nyújtani Oroszországnak — amennyiben ott töretlen lesz a demokrácia és a gazdaság fejlődése —, nincs is ennél fontosabb feladat Persze, sokan gondolják úgy, Jelcin azért szabadította meg Gajdart pénzügyminiszteri tisztjétől, mert a népi küldöttek ülésén kemény támadásra számíthat a gazdasági reform, elsősorban az árliberalizáció kiváltotta hatalmas áremelkedések miatt Új kormány Albániában Átcsoportosítások Jelcin csapatában Alia lemondott Tiranából érkezett jelentés szerint az eddigi elnök, Ramiz Alia szóvivője kö­zölte,'hogy munkaadója ma lemond. Aliának döntését az albán rádióban és televízióban közép-európai idő szerint 16 órakor kellett meghoznia. Az elnök lemondása az ellenzék március 22-iki el­söprő választási győzelme után nyilván­valóvá vált. Ezt megelőzően az eddigi kormány, amelynek elnöke Vilson Ahmed volt, benyújtotta lemondását. Ramiz Alia ezt elfogadta és még mielőtt ő lemondott volna, felkérte az eddigi miniszterelnö­köt, hogy az új kabinet kialakításáig ma­radjon hivatalában. Az elnök és a kor­mány lemondása a választások után nyilvánvalóvá vált, hiszen az eddig ural­kodó — korábban kommunista — Szo­cialista Párt mindössze a választók 25 százalékának támogatását nyerte el. Az új albán parlament első ülésére feltehetó'en ma kerül sor, s ezt követi majd az új kormány összeállítása. A mi­niszterelnök, a választásokon győztes Demokrata Párt elnöke, Szali Berisha egyébként kijelentette, hogy koalíciós kormány kialakítására törekszik, amely­ben minden demokratikus erő részt ven­ne, azonban nem juthatnak abban tárcá­hoz a Szocialista Párt tagjai. Ugyancsak felmentette első elnökhe­lyettesi tisztségéből Jelcin Gennagyij Borbuliszt április 14-ei hatállyal, ugyan­akkor kinevezte őt az Orosz Föderáció államtitkárává. Új munkakörében a po­litikai és gazdasági reformok felügyele­te, az államszövetség bel- és külpolitikai problémáinak figyelése lesz a feladata. Oroszország várható nehéz időszakát jelzi, hogy Szentpéterváron csütörtökön óriási tüntetés volt a kormány gazdaság­­politikája ellen. A tüntetés szónokai ugyan beismerték a reform szükségessé­gét, de több szociális védelmet, lassúbb ütemet akarnak. A tömegből olyan han­gok is hallatszottak, hogy Borisz Jelcint állítsák bíróság elé. Ilyen közhangulatban készül Jelcin az ország legfelsőbb törvényhozó testü­letének ülésére. E mellett kemény har­cot vív Ukrajnával a Fekete-tengeri Flottáért, melyet mindkét ország szeret­ne megszerezni vagy megtartani. Ukraj­na mindössze a flotta tíz százalékát akarja átadni a FÁK közös hadseregé­nek, Oroszország és a FÁK meg legfel­jebb a flotta harminc százalékát hagy­nák meg az ukránoknak. Jelcin tegnap azzal fenyegetőzött, ha nem megy a megegyezés, orosz fennhatóság alá von­ja az egész hajóhadat. Keseríti Oroszor­szág mindennapjait Csecsenország is. E korábbi autonóm területen belül a cse­csének és ingusok alkottak regionális Ma hazajön Dobrovsky Párizsban „comme il faut”... Párizsban ma fejezi be háromnapos látogatását Lubos Dobrovsky csehszlovák védelmi miniszter, aki Pierre Joxe francia kollégájával találkozott, és tanácskozásaik végén szerződést írt alá a két ország fegyveres erőinek együttműködéséről. Párizsban — hol „huncut a lány és comme il faut” azaz, hogy kifo­gástalan és illedelmes, emellett tud­ja mi a dolga —, Dobrovsky látoga­tását hasonló szellemben értékel­ték, és a kölcsönös együttműködés­nek tartós és hivatalos jelleget akar­nak adni. Mindez abban nyilvánul meg, hogy többek között a parancsnok-Líbia fenyegetőzik káderek képzésében tételeznek fel alapos együttműködést. Ez azt je­lenti, hogy lényegesen megnő a köl­csönös tanulmányutak száma, el­mélyül a fegyveres erők tábornoki karainak kapcsolata, miközben a csehszlovák hadsereg fegyverzeté­nek korszerűsítésében a franciák je­lentős szerepet vállalnak. Az együttműködés vonatkozik a cseh-A Biztonsági Tanács elítéli Tripoliban pénteken nyugati diplo­matákra hivatkozva jelentették a hírügy­nökségek, hogy Líbia továbbra is fenye­getőzik. Az európai nagykövetek ugyan­is feltették a kérdést a líbiai külügymi­niszternek, hogy mivel magyarázza a nagykövetségek elleni támadásokat, mi­re az a következőket válaszolta: „Azok­nak az országoknak az érdekei, amelyek a Líbia elleni szankciók alkalmazása mellett szavaztak, megsínylik azt.” Egyébként az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa még csütörtökön elítélte a nagy­­követségek elleni tripolisi támadásokat és felhívta a líbiai kormányt, hogy a ha­sonló akciókat akadályozza meg. A BT zárt ajtók mögötti megbeszélése során rendkívüli éles hangú nyilatkozatot fo­galmazott meg, amelyben reagált a líbiai tüntetők támadásaira. Ebben a nyilatkozatban a Biztonsági Tanács felhívja Líbiát, hogy azonnal té­rítse meg a venezuelai kormánynak a nagykövetséget ért kárt, és tudomására hozza, hogy az ilyen erőszakos cselek­mények nemcsak az illetékes országokat sértik, hanem az ENSZ Biztonsági Ta­nácsát is. Különben Diego Arria, a Biz­tonsági Tanács venezuelai képviselője újságíróknak elmondta, hogy országa tripolisi nagykövetségi épületének el­pusztítása „előre eltervelt, szervezett, gyáva terrorcselekmény volt”. Nyilván az érintett országok, valamint az ENSZ határozott tiltakozásának volt az eredménye, hogy Muamar Kadhafi tegnap felhívta a líbiaiakat, hogy fejezzék be tiltakozó akcióikat azoknak az orszá­goknak külképviseletei előtt, amelyek a Líbia elleni szankciók mellett szavaztak. Kadhafi a líbiai népet önmérsékletre szó­lította fel és elrendelte a hadseregnek, hogy az érintett nagykövetségek körül biztosítsák a nyugalmat és rendet. szlovák hadiipar konverziójára is. Ez utóbbival kapcsolatban Dob­rovsky kijelentette, hogy a Varsói Szerződés felbomlásával Csehszlo­vákia elvesztette nehézfegyverpia­cának túlnyomó többségét, a köz­ben pótmegoldásként szóba jöhető piacok azonban politikai szempont­ból elfogadhatatlanok. LuboS Dobrovsky francia kollé­gáját tájékoztatta a NATO orszá­gok és az egykori Varsói Szerződés tagországai védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásáról, ahol Pi­erre Joxe nem vett részt, mivel Franciaország nem tagja a NATO katonai szervezetének. Luboá Dobrovsky ma fejezte be párizsi látogatását. s x Ilyen még nem volt Nagykövetek Tbilisziben tegnap Alekszandr Csikvaidze és Jifí Dienstbier kül­ügyminiszterek okmánycseréjével hivatalossá vált, hogy Grúzia és Csehszlovákia között nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatok kö­tődtek. Andrej Kozirewel, orosz kollégájával is találkozott a tegnapi nap során Jifí Dienstbier, aki Jere­vánból utazott Grúziába, majd on­nan az utóbbi találkozóra, amelyről ^lapzártáig nem kaptunk jelentést. egységet, Észak-Oszétia szomszédságá­ban. Most az egykori egységes autonóm­terület ketté akar válni. Oroszország azt mérlegeli, milyen törvényt teijesszen a népképviselők elé, mivel csak nekik van jogkörük az államelrendezést megvál­toztatni. Moldáviában is legalább ilyen ké­nyes szerepet játszik Oroszország. A többször beharangozott kü'ügyminisz­­teri béketanácskozás ismét elnapoló­­dott, a szórványos lövöldözések és összecsapások folytatódnak. Oroszor­szág felajánlotta, hogy közvetít a mol­­dávok és a Dnyeszter menti oroszok között, lévén szó oroszokról azonban az ilyen közvetítő eleve elfogult lenne. Ugyancsak nem fogadják el a FÁK 14. hadtestét egy ütközőzóna kialakításá­ra, mivel a moldávok azt szeretnék, ha e területről kivonnának minden idegen haderőt. Az orosz parlament nemrég olyan nyilatkozattal fordult a Dnyesz­ter Menti Köztársasághoz, amely mély felháborodást váltott ki Moldáviában. Az orosz képviselők akkor felszólítot­ták Moldáviát, adjon a Dnyeszter men­tének olyan különleges politikai stá­tust, amely önrendelkezési jogot bizto­sít az ott lakóknak arra az esetre, ha Moldávia megszűnne, mert egyesülne Romániával. Most természetesen olyan béketárgyalásokról van szó a területet illetően, mely az ENSZ-alpokmányok­­ból és a helsinki záróokmányokból faka­dó elvek tiszteletben tartására épült. De hogy eredmény mikor születik, nehéz lenne megmondani. A tudomány „szent” nevében Kannibálok az egyetemen Havannából jelentette a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója, hogy egyre konk­rétabb és egyúttal egyre szörnyűbb kon­túrokat ölt az a gyilkoságsorozat, ame­lyet a „tudomány szent nevében” követ­tek el a kolumbiai Barranguilla városa Universidad Libre elnevezésű egyete­mének orvosi karának óhajára. Mengrendítő következtetésekre ju­tottak a rendőrök az egyik házmestemő bejelentése alapján, amikor a nála bé­relt albérletből két orvostanhallgató be­jelentés nélkül ismeretlen helyre távo­zott és a lakásban emberi maradványo­kat hagytak. A botrány akkor robbant ki, amikor a városban az orvostanhallgatók egy öreg koldust raboltak el, akit az orvosi karra hurcoltak, ahol néhány halálosnak tar­tott ütést mértek rá, majd ezután a hul­laházba helyezték. A koldus „életóhaja” azonban nagyon erősnek bizonyult, ma­gához tért, megszökött a hullaházból és a rendőrségre ment. A többi lassan ki­derült... Kínában majdnem egyhangúlag... Gyorsított reformot Hét kormánypárt plusz három ellenzéki... Lengyel „nagykoalíció” Péntekre virradóra Varsóban hét ko­rábbi kormánypárt és három — eddig ellenzéki, de — reformpárti tömörülés vezetősége megegyezett abban, hogy ki­bővüljön Olszewski miniszterelnök ka­binetje. A kormány újjászervezésétől azt várják a lengyel reformpártiak, hogy a takarékos állami költségvetés tervezetét juttatják érvénybe és kibővítik a lengyel kormány hatáskörét. Az eddigi kormánykoalíciónak 183 „helye” van a lengyel Szejmben, amely­nek összesen 460 bársonyszékét 29 kü­lönböző irányzatú csoportosulás apróz­za fel egymás közt. Ennek következté­ben a kormánynak nem volt elég ereje arra, hogy érvényesítse gazdasági prog­ramját. A gazdasági reform pártolóinak erőegyeztetése lehetővé tenné a költ­ségvetési tervezet jóváhagyását, azon­ban még 295 szavazat sem lenne elég ahhoz, hogy a kormány a törvények be­tartása mellett dekrétumokkal kormá­nyozzon. Egyébként is Olszewski keresztény— kisparaszt orientációját sok bírálat érte Mazowiecki és Bielecki kormányai után, annak ellenére, hogy kabinetjét azután alakította, hogy az előbbiek híve­it eltávolította a vezető kormánytisztsé­gekből, s saját profilt akart kialakítani. Most elsősorban azért bírálják a kor­mányt, hogy nem a gazdasági kérdések­ben eltérőek a kormánypárt híveinek és az ellenzéknek a nézetei, hanem azok ideológiai eredetűek, a jelenlegi kor­mányzat markáns keresztény orientáci­ója idézte azokat elő. Pekingben tegnap csaknem egyhan­gúlag elfogadtak minden olyan doku­mentumot, amelyet a kínai parlament — a népképviselők összkínai nagygyű­lése — elé terjesztettek. Mindez olyan légkörben zajlott le, amely a kínai „po­litikai színpadon” szemmel láthatóan mozgásba hozta azokat az erőket, ame­lyeket az idei januári tanácskozáson a kínai gazdasági reform atyja, Teng Hsziao-ping álmodott meg, s eközben azok gyorsítására helyeződött a hang­súly. Már a tanácskozás főbeszámolója is azt sugalmazta, hogy Teng Hsziao-ping reformgyorsító javaslatai ezúttal támo­gatást nyernek. Igaz ugyan, hogy az er­ről szóló dokumentumot csak számos kiegészítő javaslat jóváhagyása után „szentesítették”. A dokumentumot ki­egészítették azzal a tézissel, hogy az eddigi reformfolyamat fő akadálya a „baloldaliság” volt és, hogy a reform „százéves feladat”. Az a tény, hogy Li Peng kormány­főt lényegében a konzervatív szárny­hoz sorolják, nem változtatott a lénye­gen, mert végül is kénytelen volt bele­egyezni az általa korábban javasolt program jóval radikálisabb változatá­ba. Ami egyébként szembeötlő volt, az az, hogy a parlamenti vitában szinte szó nem esett a politikai reformok kö­veteléséről, a pluralista demokrácia el­vének érvényesítéséről — a nyugati de­mokráciák paraméterei alapján. Biológiai fegyverekről Genfben folytatódik hatvan ország katonai szakértőinek tanácskozása a biológiai fegyverek betiltása rend­szerének kialakításáról szóló egyez­ményről. Nagy visszhangot váltott ki a résztvevők között, hogy Csehszlová­kia a világ első országaként hivatalo­san nyújtotta be azokat az informáci­ókat, amelyek a csehszlovák hadsereg 1951-től történt fegyverzetfejleszté­­séről szóltak. Budapesten közölték, hogy I960 és 1987 között több mint 400 mil­lió forintot tett ki az az összeg, amelyet az egykori Magyar Szocialista Munkás­párt utalt át az ún. Kommunista Pártok Szolidaritási Alapjára Moszkvába, s amellyel az SZKP rendelkezett. Mind­ezt az MSZP tegnapi sajtóértekezletén hozták nyilvánosságra, s azt is, hogy ezt az összeget a valóságban US-dollárban utalták át. RóMÁBAN közölt adatok szerint a vasárnapi rendkívüli parlamenti válasz­tások során Olaszországban a képvise­lőház 630 mandátuma és a szenátus 315 helye a tét. Los ANGELESBEN a Robert Kennedy szenátor ellen az 1968-as el­nökválasztási kampány idején elkövetett merénylet ügyében a nyomozás újrafel­­vételét követelik. A hatvanas években elkövetett politikai merényletek iránt egy film keltette fel újra az érdeklődést, mert a Los Angeles-i rendőrséget a bi­zonyító okiratok hamisításával és az in­formációk manipulálásával vádolta meg. M oszkvában Franz Vranitzky szerződést írt alá az Ausztria és Orosz­ország közötti együttműködésről. A szerződés a pénzügyekben, a szakem­berképzésben és a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások támogatását érin­ti. Jeruzsálemből kaptuk a hírt, hogy a megszállt arab területeken vi­szonylagos nyugalom honol. Mindez részben váratlan, hiszen a muzulmánok a Ramadán utolsó napját ünnepelték, s éppen ezért feszült várakozás előzte meg ezt a napot. Aní IKARABAN Szulejmán Demirel török miniszterelnök felhívást tett köz­zé, amelyben szorgalmazza a Németor­szággal esedékes legfelsőbb szintű ta­nácskozások mielőbbi megvalósítását. Ettől remélhető ugyanis a két ország közötti nézeteltérés tisztázása, amelyet a kurd lázadással kapcsolatos török rea­gálás váltott ki. KaIRÓBÓL érkezett jelentés sze­rint Egyiptom elutasítja azt a líbiai ja­vaslatot, hogy az Arab Liga tagországai vegyék át a légiterrorizmus gyanúsított­jait. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kifogásait az Al-Vafd című napilapban fejtette ki. BéCSBEN az osztrák kabinet új miniszterei Kurd Waldheim előtt letet­ték a hivatali esküt. Viktor Kiima lett a közmunka- és közlekedésügyi, Michael Ausserwinkler az egészségügyi tárca ve­zetője, Brigitte Ederer pedig a szövetsé­gi kancellár európai ügyekkel foglalko­zó hivatalának miniszterasszonya. RóMÁBAN közzétett adatok sze­rint Líbiában több mint egymillió kül­földi él és dolgozik. Közöttük több mint tízezer európai, ezer amerikai és körül­belül kétezer kanadai. Mindezt az AP hírügynökség közölte. A jelenlegi bo­nyolult líbiai helyzetben igyekeznek ha­za. ToKIÓBAN az egészségügyi nővé­rek tízezrei léptek sztrájkba. Közben nagygyűléseken követeltek magasabb béreket, létszámnövelést és kevesebb éj­szakai szolgálatot. PÁRIZSBAN Laurent Fabius, a kormányzó Szocialista Párt első titkára bejelentette, hogy feladja Európa Parla­­ment-i mandátumát, mivel annak meg­tartása a törvénybe ütközne, hiszen az észak-normandiai helyhatósági válasz­tásokon mandátumhoz jutott. Helyét Bernard Frimat foglalja el. Szingapúrban tegnap végre­hajtották a halálos ítéletet azon a két személyen, akit kábítószercsempészet miatt ítéltek el. Mióta 1975-ben beve­zették azt a törvényt ebben a szigetköz­társaságban, hogy mindenkit halálra ítélnek, akinél 15 grammnál több hero­int találnak, 37 embert akasztottak fel. TIRANÁBAN a Zeri i Popullit című napilap közlése szerint az év elejétől csak az észak-albániai Skadar körzeté­ben legalább 17 embert öltek meg a vérbosszú jegyében. Legfeljebb az ese­tekről annyit hajlandók közölni, hogy „valakit megöltek és valakinek a vérét megbosszulták”.

Next

/
Thumbnails
Contents