Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-04 / 81. szám

Törvények a bizottságok előtt fi fi Gazdasági és érdekvédelmi napilap SZOMBAT, 1992. április 4. • II. évfolyam • 81. szám • Ára 2,30 korona Adóviták, lakáskérdések... A Szövetségi Gyűlés bizottságai törvényjavaslatok megvitatásával folytat­ják munkájukat az utolsó plenáris ülésig. A legfontosabbat, az adótörvény­javaslatot tegnap a költségvetési és tervbizottságok vizsgálták. Tekintettel arra, hogy az állampolgárok jövede­lemrendszerébe készülő komoly beavatkozásról van szó, döntést csak a plenáris ülés előtti napon hoznak. A legtöbb vitát az ún. hozzá­­adot tért ék-adó váltotta ki, melyre több javaslat is van. Jan Klak szövetségi pénz­ügyminiszter-helyettes sze­rint ha a 23 százalékosat és alapvető fogyasztási cikkek esetében az 5 százalékosat vezetik be, a fogyasztói ár­szint hat százalékkal emel­kedik meg. Ha egységes 18 százalékos hozzáadottér­­ték-adót szavaznak meg, 9-10 százalékos, ha 20 szá­zalék adó mellett dönte­nek, 12 százalékos áremel­kedés várható. A kettős ta­rifa mellett foglalt állást a háromoldalú érdekegyez­tető bizottság. A szociáli­san leggyengébb rétegek kompenzációt kapnának, mégpedig a jövedelemadó megállapításán keresztül. Évi hatvanezer korona be­vételig pl. 10 százalékra csökkentenék a jövede­lemadót, 120 000 koronáig pedig 18 százalékra (a terv 20 százalék). A kulturális bizottság elutasította azt a kormány­­javaslatot, hogy a volt álla­mi bérlakásokat adják el bérlőiknek az éves lakbér háromszorosáért. Súlyos összecsapások Baranyában Nem hallgatnak a fegyverek A brüsszeli béketárgyalások leg­utóbbi fordulója után is aggasztó hírek érkeztek Jugoszláviából. Az egymásnak ellentmondó hírügy­nökségi jelentések ismét súlyos összecsapásokról számoltak be. Tegnap Kelet-Szlavóniából és Ba­ranyából jelentettek véres harcokat, amelyek során többen életüket veszí­tették. Az utóbbi időszak hagyomá­nyainak megfelelően a szembenálló felek egymást hibáztatták a harcok ki­­újulásáért. A Tanjug hírügynökség meg nem erősített információi szerint Baranyában a horvátok kezdemé­nyezték kora reggel a harcot, míg a szerb alakulatok „csak” válaszoltak a kihívásra. Egy másik hírforrás szerint a szerbek kezdték a lövöldözést és nem pedig a horvátok. Az MTI jelentése szerint a ma­gyar határőrség megerősítette a ma­gyar—horvát szakasz őrzését, mi­után ismét kiújultak a harcok és több lövedék magyar területre csa­pódott be. Egyre drámaibb a helyzet Boszniában, jelentette be a zágrábi rádió. A leghevesebb harcok Bijeli­­na városában voltak, ahol több mint tízen életüket veszítették a harcok során. A boszniai Kupesból tömege­sen menekülnek a lakosok, mivel a szerb alakulatok több mint száz páncélozott járműve érkezett a vá­ros alá, ahonnan tüzet zúdított a te­lepülésre. Eszéken ugyan tűzszüneti megál­lapodást írtak alá a horvát hadsereg, illetve a jugoszláv néphadsereg kép­viselői, de nem tudni milyen ered­ménnyel. Ezt megelőzően órákon át lőtték a várost, s két ízben kellett ál­talános riadót elrendelni. A belgrádi televízió tájékoztatása szerint Bijelinában nem tízen, ha­nem legalább 25-en haltak meg az Somorján Előadás időszerű kérdésekről Munkanélküliség, munkahelyi átállás és szociális biztonság; A vagyonjegyes privatizációban rejlő lehetőségek és buktatók; A szövetkezetek tulajdonviszonyának átalakítása, földvisszaigénylés címmel BAUER EDIT, HARNA ISTVÁN és RÓZSA ERNŐ parlamenti képviselő tart előadást 1992. április 9-én 18.30 órakor a somorjai művelődési házban. Az Együttélés és az MKDM helyi csoportja minden érdeklődőt szeretettel vár. összecsapások következtében. A különböző hírügynökségek jelen­tései egymásnak ellentmondó ada­tokat tettek közzé a harcok során elesettek, illetve súlyosan megsérül­tek számát illetően. A Borba napi­lap tegnapi száma beszámolt arról, hogy több városból, illetve község­ből menekül a lakosság. Szarajevóban együtt ülésezett a kormány és a parlament elnöksége, hogy mielőbb megoldást találjon a problémák rendezésére. A tanács­kozás részleteiről nem érkezett je­lentés. Jugoszláviában tehát a hely­zet továbbra is változatlan. Román—szlovák megértés Havel és Bush telefonbeszélgetése Borisz Jelcin támogatása Václav Havel köztársasági elnök tegnap délután mintegy negyedórás telefonbeszélgetést folytatott George Bush amerikai elnökkel. A cseh­szlovák köztársasági elnök irodájának tájékoztatása szerint a két politikus megelégedését fejezte ki a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, va­lamint az Amerikai Egyesült Államok közötti kapcsolatok fejlődésével kapcsolatban. A felek egyetértettek abban, hogy célszerű a közép- és kelet-európai országokban folyó gazdasági reform további támogatása. Egyébként a beszélgetésre a két elnök közötti rendszeres baráti tele­fonos kapcsolatteremtés keretében került sor. Havel államfő egyebek között támogatásáról biztosította Bush elnök legutóbbi kezdeményezé­sét, mely szerint a világ legfejlettebb országai — köztük az Egyesült Ál­lamok— széleskörű pénzügyi segítséget nyújtanak, amely előmozdíthatja az Oroszországi Föderációban, illetve a Független Államok Közösségé­nek további köztársaságaiban kialakult gazdasági helyzet stabilizálását. Václav Havel és George Bush egybehangzóan állapította meg, hogy támogatni kell Borisz Jelcin orosz államfő reformeröfeszítéseit és kor­mányának gazdasági programját. Májusban a térség kisebbségeiről Tegnap befejeződött Pavol Demes szlovák külkapcsolati miniszter kétnapos bukaresti látogatása. Adrian Nastase román külügymi­niszterrel az új európai kapcsola­tokról folytatott megbeszélést, különös tekintettel a román— szlovák viszonyra. A felek megállapították, hogy kapcsolataik jók, a reformok során azonban a gazdasági kapcsolatok megteremtésének felelőssége egyre inkább a termelőkre és a kereske­dőkre száll át. DemeS biztosította Nastasét, hogy Szlovákia vállalatai mindent megtesznek keleti piacaik megőrzéséért. Tanácskoztak arról is, hogyan lehetne ismét fellendíteni a két ország közti idegenforgalmat, mely azt követően, hogy a konverti­bilis elszámolásra tértek át, nagy mértékben visszaesett. A tanácskozás egyik legfontosabb része a nemzeti kisebbségek kérdé­se volt. Pavol Demeä tájékoztatta kollégáját, hogy Pozsonyban május­ban szeretnének tartani egy nemzet­közi konferenciát a Duna menti ki­sebbségek problémáinak megvitatá­sára. Nastase üdvözölte ezt a kezde­ményezést, és teljes román támoga­tást ígért szlovák kollégájának. Látogatása végén Pavol DemeSt fogadta Ion Iliescu román elnök is. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzetről Kelet-Európán belül, megvitatták, hogyan erősíthetők a román—szlovák kapcsolatok. Petr Pithart cseh kormányfő tanúvallomása a belügyesek perében Jan Herzmann a választási kilátásokról Baloldali reformhívek? Jan Herzmann, a prágai Közvélemény-kutató Intézet munkatársa teg­nap a Csehszlovák Sajtóirodának adott nyilatkozatában közölte, hogy a legfrissebb felmérések eredményei szerint a csehországi politikai élet jelenleg domináló ellentéte a PDP és a nem kommunista baloldal között a legszembetűnőbb. Ügynököt akartak fogni A Szövetségi Belügyminisztéri­um három volt vezető munkatár­sa — Frantiäek Kind, Alojz Lo­­renc és Karel Vykypél — ellen fo­lyó bírósági per során tegnap a cseh kormány elnöke, Petr Pit­hart tett tanúvallomást. Szerinte a november előtti időben az ellen­zéket két célt követve szokták őri­zetbe venni. Egyrészt lehetetlenné akarták tenni számukra a tünteté­seken való részvételt, másrészt meg akarták nyerni őket az §tB ügynökének. „Mindig az volt a meggyőződésem, hogy az állam­biztonság nem is annyira informá­ciót akar szerezni, sokkal inkább ügynököt.” Saját őrizetbe vételé­vel kapcsolatban annyit mondtak neki, hogy meg akarták kímélni a kellemetlen helyzetektől. A bíróság most a nemzetbiztonsági testületekről szóló törvény 23. parag­­(Folytatás a 2. oldalon) Herzmann rámutatott, hogy csak májusban, közvetlenül a választások előtt derül ki, hogy vajon ez megfe­lel-e a valóságnak vagy egy három­szög alakul ki, amelynek egyes „csú­csait” a Polgári Demokrata Párt, a középen elhelyezkedő politikai áramlatok, illetve a nem kommunis­ta baloldal alkotja majd. Az intézet munkatársa azzal kap­csolatban, hogy a Cseh Köztár­saságban a lakosság 33 százaléka még nem döntött, melyik pártra ad­ja szavazatát (noha a felmérések azt mutatják, hogy az ö esetükben az esetleges választási preferencia lé­nyegében azonos azon állampolgá­rokéval, akik már eldöntötték, mi­képp fognak szavazni), úgy fogalma­zott, hogy a habozók csoportjába tartozó választópolgárok sajátos helyzetbe kerülhetnek: „Egyrészt el­ragadja őket a reform támogatása és a legerősebb párt iránti vágy, (Folytatás a 2. oldalon) Devizaszámla-tulajdonosok! Csökkent a kamatláb Tekintettel az amerikai dollár kamatlábának külföldi alakulá­sára, az Általános Hitelbank áp­rilis elsejétől az eddigi 3,25 száza­lékról 2,25 százalékra csökkentet­te a pénzintézetnél amerikai dol­lárban vezetett folyószámlák évi kamatát. A magasabb kamatláb újbóli bevezetését a hitelbank at­tól teszi függővé, hogyan alakul külföldön a dollár kamatlába. A szövetségi kormány Bősről külön tanácskozást tart Lapunk tegnapi számá­ban már röviden be­számoltunk arról, hogy a szö­vetségi kormány csütörtöki ülésén a bősi erőmű kérdésé­vel is foglalkozott. Ezzel összefüggésben a kabinet át­tekintette Marián Calfa szö­vetségi miniszterelnök azon levelének javaslatát, amely­ben Antall József magyar kormányfő február végén hozzá intézett levelére kíván válaszolni. Mint ismeretes, Antall József miniszterelnök ebben felkérte Csehszlováki­át, hogy ne folytatódjon a bő­si erőmű kivitelezése. A tanácskozás után tartott sajtóértekezleten Josef Vav­­rousek miniszter, a Szövetsé­gi Környezetvédelmi Bizott­ság elnöke közölte, hogy Bős­sel kapcsolatban a kormány a jövő vagy az azt követő héten tart külön ülést, amelyen át­fogóan értékeli majd a Bős— Nagymarosi Vízlépcsőrend­szer körül kialakult helyzetet. „Magyarországnak és Csehszlovákiának sem érde­ke, hogy ez a szakmai problé­ma közép-európai válság vagy konfliktus előidézőjévé váljon” — emelte ki Vav­­rouSek. Emlékeztetett arra, hogy a budapesti kormány egyetértését fejezte ki a két érintett fél, illetve az Európai Közösség szakértőiből álló háromoldalú bizottság felállí­tásával kapcsolatban. A kör­nyezetvédelmi miniszter a szakértői bizottság létrehozá­sával összefüggésben megje­gyezte: személyes véleménye, hogy ez jelenti a bősi problé­ma rendezésének egyedüli útját: „Kísérletet teszünk a ma­gyar kormány meggyőzésére, hogy meg kell állapodni a rendezés módjáról, nem pe­dig csak az egyes variánsokat kell megítélni” — folytatta a miniszter. Vavrouäek szerint pusztán ökológiai szempon­tokra hivatkozva sem lehet elállni a megkezdett beruhá­zás kivitelezésétől, elfelejteni Bős—N agymarost. Ami a kormányfő levelét illeti, Vavrouäek közölte, hogy azt a kormány csütörtö­kön nem hagyta jóvá, de a Bősről tartandó tanácskozá­sán ismét foglalkozik vele. Továbbiakban a környe­zetvédelmi miniszter a Cseh­szlovákiában állomásozott egykori szovjet csapatok ki­vonásával kapcsolatos va­gyonjogi és pénzügyi kérdé­sek rendezéséről szerdán Václav Havel köztársasági el­nök moszkvai látogatása al­kalmával aláírt csehszlovák— orosz megállapodásról nyilat­kozott. Szavai szerint Rusz­­lan Haszbulatov, az orosz parlament elnöke nem értett egyet a szerződéssel. A cseh­szlovák vezetőkkel tartott ta­lálkozóján Haszbulatov a volt szovjet csapatok csehszlová­­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents