Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-30 / 102. szám
Szabad ÚJSÁG 1992. április 30. Az észak-amerikai sörharc vége Az Egyesült Államok és Kanada tárgyaló feleinek a jelek szerint sikerült véget vetniük a két ország közötti sörkereskedelemben kialakult feszültségeknek. A telefonon és telefaxon megkötött elvi megállapodás értelmében a kanadai kormány június 30-ától beszünteti a piaci korlátozásokat, így többek közt azt a gyakorlatot, amely meghatározza a sör fogyasztói árának minimumát és ezzel megemeli az USA-ból importált sör árát. Az Egyesült Államok ennek fejében eláll attól a szándékától, hogy visszamenőleges hatállyal vámot vessen ki a Kanadából származó sörökre. A megállapodás épp jókor jött, hiszen az amerikai tervek hallatán a kanadai gyártók már kezdték visszafogni az USA-ba irányuló exportjukat, a vitán felháborodó Ontario tartomány pedig leállította az amerikai sörfélék behozatalát. Kanada évente 170 millió USD értékben szállít sört az Egyesült Államokba, ami az amerikai piac egy százalékát jelenti; a kanadai import értéke ennél jóval kevesebb, mintegy 30 millió USD, ám ezzel az amerikai gyártók a kanadai piac 3 százalékát mondhatják magukénak. A mindkét részről üdvözölt megegyezés részleteit egyébként a jövő héten dolgozzák ki. (AP-DJ) ígérget a texasi milliárdos Perot, a fekete ló Gazdasági apartheid Orosz örömlányok — dollárért Az Oroszország nagyobb városaiba látogató külföldiek valóságos gazdasági apartheid tanúi lehetnek, melynek alapját a kemény valutához való hozzájutás lehetősége, illetve annak hiánya jelenti. Van egyfelől a többség, aki a világ egyik legbizonytalanabb valutájának számító rubelért dolgozik és azzal is igyekszik biztosítani a mindennapi megélhetését, vannak továbbá a szerencsés kevesek — az országban tartózkodó külföldiek, meg néhány kivételes helyzetet élvező orosz állampolgár —, akik kemény valutában vagy hitelkártya segítségével intézik vásárlásaikat. Az előbbi csoport frusztrációt jelent, hogy miközben az általuk látogatott állami boltok kirakatában az „Áru nincs” tábla díszeleg, addig a dollárért árusító üzletek és butikok polcai roskadoznak a jó minőségű nyugati termékektől. A nem éppen szeretettel emlegetett rubeltől a moszkvai polgárok minden áron szabadulni kívánnak, és még az 1 dollár=100 rubeles feketepiaci árfolyamot is hajlandóak kifizetni egy-egy ígéretes vásárlás reményében. Az említett két társadalmi csoport közötti határvonalak rendkívül érdekes szociális vetületei vannak. Az elegáns szállodákban már azt sem tudják, hogy néz ki a rubel, ennek ellenére számos orosz nő magabiztosan lépi át a két világot elválasztó üvegajtót, hogy aztán egy átlagmunkás éves keresetének megfelelő összegért (100-200 dollár) „szórakoztassa” az unatkozó nyugati vendégek valamelyikét. Egy felmérés szerint állítólag az egyik moszkvai főiskola leányhallgatóinak fele az iskolapadból legszívesebben egyenesen a fenti hölgyek által is űzött ősi mesterség céhébe lépne át. A Nyugat szívesen segítene abban, hogy a társadalom ilyetén kettéosztottsága megváltozzon. Oroszország világgazdaságba történő integrálását célozza a rubel stabilzálására létrehozandó alap. Moszkva azt is tervezi továbbá, hogy a külföldiek jövedelmére 60 százalékos adót vet ki, az országban tartózkodó közel 1,5 millió külföldi azonban egyelőre el sem tudja képzelni, hogy az orosz kormány ilyen mértékben megadóztassa őket. Ha ez mégis bekövetkezne, alighanem sokan az ország elhagyása mellett döntenek. (Reuter) Az amerikai választópolgárok 23 százaléka a gazdagok adóterheinek növelését zászlajára tűző texasi milliárdosra adná le voksát, ha ma lenne az elnökválasztás. Ross Perot — aki nagy valószínűséggel indulni fog az elnökr székért folyó küzdelemben, bár ezt hivatalosan mind a mai napig nem jelentette be — vasárnap ismertette a vagyononsok megadóztatására vonatkozó elképzeléseit, miután Georges Bush egy határozottan a gazdagoknak kedvező intézkedés, a befektetések nyereségadójának csökkentése mellett foglalt állást. A milliárdos kijelentette, hogy egyszerűen nem tudta elviselni Bush fenti elképzeléseit: „Azt mondtam magamban, hogy ez így nincs jól, mert ha az emberek látják, hogy az adórendszer nem tisztességes, akkor ott verik át az államot, ahol tudják.” A sikeres üzletembernek számító Perot eddig annyit közölt terveiről, hogy vagyonából százmillió dollárt hajlandó áldozni a kampányra, de csak abban az esetben indul a választáson, ha az ország valamennyi államában lesznek támogatói. Több sem kellett a populista és demagóg programok iránt fogékony önkéntes sztárcsinálőknak: országszerte megkezdték a támogató aláírások gyűjtését a Bush ellen is mind hevesebb támadásokat intéző Perot mellett. A The New York Times és a CBS közvélemény-kutatásának szombaton nyilvánosságra hozott adatai szerint egyébként a választók 38 százaléka szavazna Bushra, 28 százalékuk a demokrata párti elnökjelöltségre legesélyesebb Bili Clintont támogatná, de a pártoktól független Perot híveinek tábora sem elhanyagolható. A texasi milliárdos júniusban kívánja véglegesen eldönteni, hogy ringbe szálljon-e, és az idézett közvéleménykutatási eredményekről szerényen csak annyit jegyzett meg, hogy „túl koraiak még ahhoz, hogy sokat kiolvashassunk belőlük”. (Reuter) Bagdad „ötletes” csereügylete Pénzre, illetve fegyverekre cserélte Irak a kelet-európai országokban és a volt Szovjetunióban az Egyesült Államoktól kapott 5 milliárd dollárnyi élelmiszersegélyt, mielőtt lerohanta volna Kuvaitot — írta hétfői számában a The New York Times. A napilap arról tudósít, hogy az amerikai kormánynak immár két éve bizonyítékai vannak erre. A cikk szerint már három évvel ezelőtt fölmerült a gyanú amerikai illetékesekben, hogy Bagdad nukleáris technológiák vásárlására fordítja a pénzre váltott élelmiszereket. Mi több, az irakiak időnként kenőpénzt követeltek az amerikai vállalatoktól, hogy náluk vásárolják el a segélyt, s e pénzeket sokszor meg is kapták. Ez utóbbi ügyben az amerikai mezőgazdasági minisztérium folytat vizsgálatot. A cikk végezetül azt állítja, hogy a legújabb bizonyítékok a volt szovjet blokk, valamint Törökország és Jordánia bűnösségét igazolják az „élelmiszerből fegyvert” ügyletben. (MTI) Walesa bizakodik Aggódik az OPEC-elnök Javul a helyzet? „Aggodalomra okot adó” helyzet kialakulására számít a következő hónapokban Dzsibril Aminu, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) elnöke. Aminu véleménye szerint a termelőket egyaránt érinti a kuvaiti olajtermelés folyamatos növekedése, valamint az előbb-utóbb felújításra kerülő iraki olajexport. Aminu — aki egyben Nigéria olajipari minisztere is — kifejtette, hogy „nehéz lesz” a termelés csökkentésére felkérni az OPEC azon tagjait, amelyek az Öböl-háború idején kieső iraki és kuvaiti olaj pótlására több milliárd dolláros befektetéseket hajtottak végre. Nem kis mennyiségről van szó: Kuvait és Irak együttesen mintegy napi 5 millió barrel olajat termelt az invázió előtt. Ez azt is jelenti, hogy a két ország teljes értékű visszatérése idején a piac napi 5 millió barrel felesleggel fog rendelkezni. Aminu szerint Kuvait az évvégén már naponta akár 1 millió barrel olajat képes lesz a piacra dobni, míg Irak annyit, amennyiről megállapodásra jut az ENSZ-szel. (AP-DJ) Hova forduljon Havanna Lech Walesa lengyel államfő vasárnap egy szakértői kormány létrehozását, s az elnöki hatalom továbbnövelését sürgette a lengyel televíziónak adott nyilatkozatában. Egyetlen kiút van a jelenlegi helyzetből: egy pártok fölötti, szakértőkből álló kormány létrehozása — közölte az államfő, majd hozzátette, hogy Franciaországhoz hasonlóan, erős elnöki hatalmat kellene létrehozni, mivel Legyelországban jelenleg kettős hatalom van, s a belső vita csak növeli az országban uralkodó bizonytalanságot. Miközben dúl a politikai harc a lengyel kormány, a pártok és Walesa között, az év első negyedében némileg javultak a gazdaság mutatói. A központi statisztikai és tervhivatal a hét közepére tervezett közös sajtóértekezletén kívánják az ezt bizonyító adatokat nyilvánosságra hozni. A kiszivárgott hírek szerint 1992 első három hónapjában az ipari termelés 7,25 százalékkal nőtt, a költségvetés deficitje pedig csökkent, 17 ezer milliárd helyett csak 10 ezer milliárd zlotyt tett ki. Márciusban még a munkanélküliség is mérséklődött, 12,2-ről 11,9 százalékra. (Reuter) energiáért? Mozambik partja mentén Kubának mielőbb alternatív energiaforrásokat kell keresnie, hogy legalább részben helyettesítse a kőolajat, amelyből a korábbi menynyiségnek jelenleg csupán mintegy harmada érkezik a szigetországba — írta vasárnap megjelent számában a Juventud Rebelde című ifjúsági hetilap. Az elemzés szerint új energiahordozók felhasználásával a következő években 40 százalékra lehetne csökkenteni a hagyományos fűtőanyagok részarányát a teljes energiafelhasználásban, a termelés színvonalának mérséklése nélkül. A lehetséges alternatív megoldások között van a földgáz, a vízenergia, a cukornádból nyerhető fűtőanyag, a szén, a napenergia, valamint az ipari és városi hulladék hasznosítása. A cikk idézett adatai szerint 1989-ben 13 millió tonna, 1990-ben 10 millió, tavaly pedig 8,5 millió tonna nyersolaj érkezett Kubába. „Nem lehet azonban megjósolni, hogy idén az év végéig még mennyi olajat kap az ország, mert ez a világpiaci árak változásaitól, Havanna devizakészleteinek alakulásától és a szállítási szerződések teljesítésétől függ” — mutat rá a hetilap. Kuba biztos olajszállítója 30 éven át a Szovjetunió volt, ahonnan igen kedvező cserearányok mellett jutott a nélkülözhetetlen energiahordozóhoz. (MTI) Olaj szivárgás veszélye fenyeget Hozzávetőleg 430 ezer barrel kőolajat szállított az a sérült görög tankhajó, amely egy héttel azután, hogy Mozambik partjai közelében zátonyra futott, vasárnap darabjaira tört és elsüllyedt. Joao Sitoe, a kormány hajózási illetékese újságíróknak elmondta, hogy a Katina P teljes legénységét kimentették, s nem történt haláleset. A kifolyt olaj mennyiségéről Sitoe nem tudott adatokkal szolgálni. Korábban Joao Salomao építési és vízügyi miniszter elmondta, hogy a Máltán regisztrációba vett hajó egy hatalmas robbanást követően süllyedt el. Sitoe szerint viszont a hang a hajó darabokra törésekor volt hallható, és robbanás nem történt. Egyelőre komoly a félelem az -olajszivárgás miatt, amelynek mérete és súlyossága valószínűleg a szélerősségtől és széliránytól függően alakul. A hajó zátonyra futásakor mintegy 30 ezer barrel olaj folyt ki az eredeti 460 ezer tonnás szállítmányból. (AP-DJ) Nagy-Britannia GDP-je Egy gazdasági előrejelzésekkel foglalkozó oxfordi kutatócsoport szerint a fogyasztói kiadások élénkülésének köszönhetően 1992-ben már egy százalékkal nő Nagy-Britanniában a bruttó hazai termék (GDP). A csoport egyben vitatta azon véleményeket, amelyek szerint a magas kamatok a fogyasztók vásárlóerejének növekedése ellenére is megakadályozzák a gazdaság talpra állását. A nyolcvanas évek elején ugyanis hasonló helyzetben következett be fellendülés, ráadásul 1993-ra mindenképpen a kamatok csökkenése várható. (Reuter) Kolumbia gyorsít A kezdeti lassúság után egyre nagyobb sebességre kapcsol a privatizációs program Kolumbiában. A szakszervezetek tiltakozása ellenére a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy az állami tulajdon eladásával drasztikusan átalakítsa az ország gazdaságának szerkezetét. A részben már végrehajtott, ám nagyobbrészt még végrehajtandó tulajdoni változtatások elsősorban Kolumbia közlekedési hálózatát, telekommunikációs szolgáltatásait és bankrendszerét érintik, de az ipari szektorban is nagymértékben kívánják csökkenteni az állalmi tulajdon jelenlétét. (Reuter)^
