Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-30 / 102. szám
1992. április 30. Szabad ÚJSÁG A Biztonsági Tanács Bosznia-Hercegovináról tárgyalt Egy vagy több utódállam? Lehet, hogy fenti képünk az afganisztáni polgárháború utolsó harci jelenetei közé tartozik. Az utolsó harcok Kabul utcáiban zajlottak le, ahol a nehézgépfegyverrel felszerelt mudzsahed harcos képe is készült (Telefotó: CSTK/AP) Kabulban tovább tart a feszültség Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnapra virradóra zárt qjtók mögött tárgyalt arról a francia javaslatról, hogy küldjenek-e Bosznia-Hercegovinába műszaki missziót. A missziónak az lenne a feladata, hogy felmérje, kiküldhctők-e a térségbe az ENSZ békefenntartó csapatait. A Biztonsági Tanács megosztott abban a kérdésben, hogy kibővítse-e a Jugoszláviába vezényelt ENSZ-csapatok hatáskörét. Franciaország, Ausztria és Magyarország szerint Bosznia-Hercegovinára is ki kellene terjeszteni az ENSZ felügyeletét, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok elutasítják ezt a gondolatot, Kínának és Indiának kifogásai vannak ellene. Az ENSZ-csapatok kiküldését ellenezte Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár is. A döntést a kérdés-Nemzetiségi konfliktustól tartanak A radikális fundamentalista Hekmatjár afgán ellenzéki vezető csapatai további állásokat veszítettek el Kabulban. Miután kiűzték őket a városban emelkedő dombon elfoglalt stratégiai fontosságú állásaikból, el kellett hagyniuk a belügyminisztérium épületét is. Maszud Sah katonái megadásra kényszerítették őket, és kétszázötven felkelőt foglyul ejtettek. Tegnapra várták Maszud megérkező- mudzsahedekhez. Az új elnököt támosét Kabulba. Mindeddig a fővárostól északra elterülő vidéken tartózkodott. Az ideiglenes tanács, amely szerdán átvette a hatalmat, Maszudot bízta meg a fegyveres erők konszolidációjával és az egységes új hadsereg létrehozásával. Az afgán főváros utcáiba kezd visszatérni az élet, de sokan attól tartanak, hogy a politikai ellentétek nemzetiségi konfrontációvá változnak. Hekmatjár nem ismeri el az ideiglenes tanácsot. Csapatai főleg pastun nemzetiségűek, míg Maszud csapatai nagyrészt tadzsik és üzbég nemzetiségű katonákból állnak. A főváros utcáit Mudzsaddadi elnök képeivel díszítették fel. Őt támogatja Maszud és a hadsereg is, amely átállt a gatásáról biztosította Fazl Hak Haleikár, a korábbi miniszterelnök is. A helyzet rendezése azonban nehéz lesz. Feltehető, hogy a fundamentalisták nem adják fel egykönnyen a harcot. Kabulban tegnap először ülésezett az ideiglenes tanács, az úgynevezett súra. A tanácskozás napirendjét nem közölték. Az ülés előtt Mudzsaddadi elnök fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit, és felkérte őket, hogy országaik nyújtsanak nemzetközi segítséget a polgárháború által tönkretett ország újjáépítéséhez. A katonák és a mudzsahedek városszerte ellenséget keresnek, betörnek a magánházakba, és gyakran rabolnak is. Tárgyalások a flottáról A Független Államok Közössége haderejének főparancsnoka, Saposnyikov marsall szerint a Fekete-tengeri flotta húsz százalékát át lehetne adni Ukrajnának. A maradék 80 százalékot a FÁK fegyveres erői vennék át, mert minden tagköztársaságnak joga van részesedni belőle. A marsall kétségbevonta azt az ukrán állítást, miszerint Ukrajna 18 százalékkal járult hozzá a katonai költségvetéshez. Maga a marsall nem vesz részt az ogyesszai tanácskozáson, ahol a flotta sorsáról a politikusok tárgyalnak. A flottáról folyó tárgyalásokat ukrán részről Vasziljj Durdinyec, a parlament alenöke vezeti. Jelcin elnök az orosz küldöttség élére Szergej Sahrajt nevezte ki, aki azonban a megbízatást nem fogadta el, ezért helyére a parlament alelnöke, Jury Jarov került. A tárgyalásokat a flottáról tegnap Ogyesszában megkezdték. A Reuter megjegyzi, hogy a flotta problémája kiélezheti Ukrajna és Oroszország között a feszültséget, és megbonthatja a Független Államok Közösségét is. A tét ugyanis nemcsak a hajóhad sorsa, hanem a Krímen fekvő Szevasztopol városa is, amelynek hovatartozása az orosz—ukrán kapcsolatoknak ugyancsak érzékeny pontja. A Reuter tudósítója szerint, ha ellenséget találnak, azt a helyszínen elfogják annak ellenére, hogy az elnök szerdán általános amnesztiát hirdetett. Hekmatjár Kabulban elvesztette ugyan legfontosabb állásait, de sok katonája a várost övező hegyekben és a kabuli völgyben állomásozik. Innen a minap is húsz rakétát lőttek ki a kabuli repülőtérre, minek következtében életét vesztette a polgári repülés rendőrségének parancsnoka. Általában az a vélemény uralkodik, hogy a Maszud-vezette mudzsahedek és a koalíciós erők rövidesen támadást intéznek Hekmatjár állásai ellen. ^---------------------------------------------N Kinkel lesz a külügyminiszter A német koalíciós Szabaddemokrata Párt megváltoztatta eredeti döntését, és nem Irmgard Schwarzer«, hanem a jelenlegi igazságügyminisztert, Klaus Kinkel« jelölte ki a külügyminiszteri posztra a lemondó Hans-Dietrich Genscher helyére. A korábbi döntés úgy született, hogy a párt elnöksége előzőleg nem tárgyalta meg a jelölést a párt parlamenti frakciójával. Ezzel a képviselők nem értettek egyet, és Klaus Kinkéit jelölték a tisztségre. A javaslatot 63:23 arányban elfogadták. A leendő német külügyminiszter 56 éves, 1979—82-bcn a szövetségi hírszerző szolgálat főnöke volt. 1982- ben az igazságügyminisztérium államtitkárává nevezték ki. A tárca élére tavaly került. ben elhalasztották, amíg Butrosz Gáli nem tér vissza New Yorkba. Párizsban tett kijelentése szerint az ENSZ-csapatok boszniai bevetése jelenleg műszakilag lehetetlen, mert túlterhelné a szervezet titkárságát és korlátozná tevékenységét a világ más térségeiben. A fő probléma kétségtelenül az ENSZ-csapatok finanszírozása. A boszniai Banja Lukában, Bihacsban és Tuzlában állomásozó EK-megGgyelőket ideiglenesen kivonták a térségekből, mert jelentősen rosszabbodott a helyzet. A lépésnek az EK-misszió szóvivője szerint nincs politikai jellege. De Silva szerint az EK-megügyelők több incidensbe bonyolódtak, és az EK az első helyre személyi biztonságukat helyezi. A Tanjug közlése szerint az ENSZ- csapatok parancsnoksága elutasította azt a javaslatot, hogy ellátási központját Banja Lukában állítsa fel. Az eredeti terv megváltoztatására azért került sor, mert a térségben egyre több a fegyveres konfliktus. Horvátország addig nem ismeri el a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, amíg az nem ismeri el Horvátországot. Ezt tegnap a horvát elnök irodája közölte. A nyilatkozat megállapítja, hogy Szerbia és Montenegro létrehozhatnak ugyan közös államot és úgy nevezhetik el, ahogy akarják, de Horvátország számára az a lényeges, hogy ez az állam elismeri-e Horvátországot. Az elismerés további feltétele, hogy a jugoszláv hadseregvonuljon ki Horvátország és Bosznia-Hercegovina területéről. A közlemény hangsúlyozza, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság nem lehet a volt Jugoszlávia jogutódja. Jogutódnak a Jugoszlávia területén létrejött összes új államot kell tekinteni. Adzsics tábornok, az ideiglenes jugoszláv védelmi miniszter tegnap elutasította Izetbegovlcs bosznia-hercegovinai elnök döntését, hogy a szövetségi hadsereg vonuljon ki a köztársaságból. Adzsics szerint Izetbegovics döntése elhamarkodott volt és a konfliktus kiterjesztését eredményezheti, aminek beláthatatlan következményei lennének. Német beruházások Csehszlovákiát a németországi cégek a legelőnyösebb beruházási területnek tartják, és a jelek szerint az érdeklődés az első helyről már kiszorította Magyarországot is. Ezt Reiner Springer, a Bécsi Közgazdasági Egyetem professzora mondta egy berlini szemináriumon. Véleménye szerint a csehszlovák gazdaság teljesítőképessége és indulási alapja megelőzi a többi keleti országét. Csehszlovákiában több mint ötezer közös vállalat működik, amelyekben jelentős a német részvétel. Az országba érkező tőke nyolcvan százaléka Németországból származik. Oroszország és a Nemzetközi Valutaalap A segély sorsáról van szó Mint ismeretes, a Nemzetkovi Valutaalap hivatalosan elfogadta a volt Szovjetunió egykori tizenöt tagköztársasága közül tizennégynek a tagfelvételi kérelmét. A Világbank 13 volt szovjet köztársaság esetében tette ugyanezt. A Világbank még nem fogadta el Türkménia belépését, Azerbajdzsánt pedig az egyik intézmény sem vette fel. Mindkét esetben azonban tisztázták, hogy a felvételt csupán technikai kérdések hátráltatják. Természetes, hogy Oroszország tagsága volt a legfontosabb. Nemcsak a köztársaság méretei miatt, de szimbolikus értelemben is. Borisz Jelcin elnök azonban meglehetősén kétértelmű nyilatkozatot tett a döntéssel kapcsolatban: az elnök világosan megmondta, hogy az országának felajánlott segélycsomag egyáltalán nem jelenti azt, hogy kormánya feladna minden ellenőrzést saját gazdaságpolitikája felett. „Oroszországnak nem fog diktálni az IMF” — mondta Jelcin és hangoztatta, hogy Oroszország nem minden kérdésben osztja a Valutaalap nézeteit. Kijelentette: „Moszkva ragaszkodni fog saját elképzeléseihez”. Jelcin a népjóléti politikát hozta fel példának, mint olyan területet, ahol nézeteltérés várható. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy az oroszoknak óvatosan kell bánniuk a pénzzel és Oroszország el fogja kerülni azokat az úgynevezett társadalmi kataklizmákat, amelyeket a nagyszabású segélycsomagok egyes fejlődő országokban idéztek elő. A kérdés az, hogy ezt a Jelcin-nyilatkozatot miként értelmezi a Nyugat? Milada Haig, a BBC hírmagyarázója hangsúlyozza: nem szabad megfeledkezni arról, hogy Jelcin ebben az esetben hazai pályán játszott. Az elmúlt hetekben a népi küldöttek kongresszusán számos támadás érte kormányát, és a konzervatív küldöttek kicsikartak egy ígéretet a gazdasági reformprogram felhígítására. Ugyanakkor a kongresszus nagy vonalakban mégis jóváhagyta azt a reformprogramot, amelyet a nyugati hitelezők elvárnak, viszont Jelcin szemére vetették, hogy szolgalelkűen viselkedik a Nyugat felé. így tehát Jelcinnek egyáltalán nem árt belföldön, ha a nemzeti érdek bajnokaként állítja be magát. Jelcin természetesen tisztában van azzal, hogy brszágának érdekében áll eleget tennie az IMF követelményeinek. Első miniszterelnök-helyettese, Jegor Gajdar Washingtonban a lehetőségekhez mérten rózsás képet festett a helyzetről: elmondta, az infláció rátája magas ugyan, de nem akkora, mint az év elején volt. Bár súlyos problémáknak néznek elébe a gazdaság talpraállítása és a foglalkoztatottság terén, ezekre fel lehet készülni. A politikai stabilitást illetően Gajdar szerint jelentősen megnőtt a kormányba vetett bizalom a népi küldöttek kongresszusa óta. Oroszország tagsága a Nemzetközi Valutaalapban lehetővé teszi a rubel stabilizálását célzó 6 mijjiárd dolláros hitel felhasználását, és ennek háromszorosát veheti fel a létszükségleti cikkek behozatalának finanszírozására. A nyugati üzletemberek teljes bekapcsolódását az orosz gazdasági vérkeringésbe azonban mód felett segítené a rubel konvertibilitása. Oleg Bogomolov professzor, az Orosz Tudományos Akadémia tagja így nyilatkozott: „Ha sikerül növelnünk a kivitelt és vonzóvá tennünk a közvetlen külföldi tőkebefektetést, akkor esetleg olyan helyzetbe kerülünk, hogy meghatározhatjuk a rubel árfolyamát, pontosíthatjuk az értékét, és ez esetben elismerem, hogy fizetőeszközünk konvertibilissé válhat”. Jegor Gajdar Washingtonban azt próbálta sugallni a Valutaalapnak, hogy a reformfolyamat még éveket vesz igénybe, és az orosz kormány pillanatnyilag rászorul a hitelek szigorának enyhítésére, sőt valamelyest a költségvetési hiány növelésére is. A BBC hírmagyarázója erről megállapítja, hogy washingtoni szemszögből ez helytelen megközelítési mód, és rámutat arra is, hogy számos orosz reformközgazdász, mint például Grigorij Javlinszkij, úgy véli, hogy a privatizálás és a monopóliumok lebontása kellett volna, hogy megelőzze az árfelszabadítást. Kiváltképp a föld privatizálásának kellett volna elsődleges fontosságot tulajdonítani, de erre a népi küldöttek kongresszusa nem volt kapható. Egy héten belül Moszkvába érkeznek a Nemzetközi Valutaalap szakértői, hogy megvitassák az orosz gazdasági reformprogramot. A kölcsönök első részlete csak akkor vehető fel, ha ezt a programot tételesen is jóváhagyják. A sokmilliárdos hitel ügye tehát még korántsem lefutott játszma. BAC Vladimír dlouhy csehszlovák gazdasági miniszter tegnap az USA-ba, Los Angelesbe érkezett. Dlouh^ találkozik Reagan volt amerikai elnökkel, azután Washingtonba repül, ahol ma a külügyminisztériumban tárgyal. A program szerint pénteken New Yorkban találkozik a vállalkozói körök képviselőivel. KaIRÓBAN az Arab Államok Szervezetének héttagú bizottsága, amely a Líbia és a Nyugat közötti válság kérdéseivel foglalkozott, arra a megállapodásra jutott, hogy az arab államok nem szűkítik diplomáciai kapcsolataikat Líbiával. Továbbra is a válság békés megoldására törekednek úgy, hogy az mind az arab, mind a nemzetközi érdekeknek megfeleljen. Az ENSZ szankcióitól sújtott Líbiát meg kell védeni a helyzet további kiéleződésétől — állapította meg az AÁSZ bizottsága. Kuba terrorizmussal vádolja az USA-t, és a Biztonsági Tanács sürgős összehívását követeli. Az USA az utóbbi időben szigorította a Kuba elleni embargót. Kubai vélemény szerint az amerikai kormány lehetővé teszi területén a Kuba elleni invázióra készülő terrorista csoportok kiképzését. Megfigyelők véleménye szerint az USA és a Kuba közötti feszültség olyan erősen kiéleződött, mint annak idején 1962-ben, amikor a karibi válság az emberiséget az atomháború szélére sodorta. Azerbajdzsánban letartóztattak hét személyt, akik kedden a Kaukázuson túli katonai körzet őrhajóinak bázisát támadták meg Bakuban. A támadás során egy tengerész életét vesztette, ketten megsebesültek. Az őrség a támadókat elűzte, de hármat közülük még nem sikerült kézre keríteni. IzRAELBEN életfogytiglani börtönre ítéltek négy arab férfit, akik idén februárban három alvó izraeli katonát gyilkoltak meg. Az izraeli hatóságok legutóbb további tizenkét izraeli arabot tartóztattak le azzal a váddal, hogy a Muzulmán Dzsihád radikális csoporttal működnek együtt. HaSZBULATOV, az orosz parlament elnöke Bonnban találkozott Kohl német kancellárral. Kohl arról biztosította tárgyalópartnerét, hogy a hetek júliusi csúcsértekezletén támogatni fogja Oroszország fokozatos bekapcsolódását a világgazdaságba. Haszbulatov tárgyalt Genscher német külügyminiszterrel is. KALIFORNIÁBAN az Edwards légitámaszponton lezuhant és súlyosan megsérült egy F-22 Stealth típusú repülőgép kísérleti példánya. Ä típusból csak két darab létezik, és a tervek szerint 2000-ig akarták befejezni e „láthatatlan” repülőgép fejlesztését. A fejlesztési költségek 60 milliárd dollárt emésztenek fel. Az EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN a pennsylvániai előválasztásokon a Demokrata Párt részéről Bili Clinton, a republikánusok részéről pedig George Bush lett a győztes. Pennsylvánia állam az USA legnépesebb tagállama. Amennyiben a Demokrata Pártban a kaliforniai választásokat is Clinton nyeri meg, ő lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje. Sri LANKÁN a tamil szélsőségesek megtámadtak egy muzulmán falut, és lemészárolták ötven lakóját. A muzulmán közösség tegnapra virradóra visszavágott, és a tamilok-lakta falvakban hetvennégy embert öltek meg. A tamilok hinduisták, és a muzulmán lakosságot önálló államuk kikiáltása akadályának tekintik. Németországban folytatódik a közalkalmazottak sztrájkja, amelyben már 130 ezer ember vesz részt. A legnagyobb bonyodalmakat a tömegközlekedés és a szemét eltakarítás szünetelése okozza. A kórházakban csak a hivatali személyzet sztrájkol, a betegellátás biztosított. RoMÁNLA május elsejétől emeli a behozatali vámokat. Az intézkedés a nem elsődleges közszükségleti cikkekre vonatkozik. A szeszesitalok, szórakoztató elektronika, dohányáru és a gépkocsik behozatali vámjai 30 százalékkal növekednek meg.
