Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

2 1992. április 29. 'jJJS^J^Xjphír) IvAN TIRPÁK, a Szlovák Környe­zetvédelmi Bizottság elnöke és Mikulás Huba, a Természet- és Táj védők Szlová­kiai Szövetségének elnöke tegnap Po­zsonyban környezetvédelmi együttműkö­désről szóló szerződést írt alá. A doku­mentum értelmében az eddiginél éssze­rűbben használnák fel a környezetvéde­lemre fordítandó állami támogatást. Jlftí HORÁK, a Csehszlovák Szoci­áldemokrata Párt elnöke felszólította a belügyminisztériumot, hogy világítsa át a párt választási jelöltjeit, valamint veze­tőségi tagjait. Körülbelül 700 személy lusztrálásáról van szó. PETR PLEVA, a Keresztényde­mokrata Párt morvaországi és sziléziai szervezetének elnöke a három szubjek­tumból összetevődő szövetségi államot tartja a legmegfelelőbb államjogi elren­dezési formának, mert szerinte ez jobb önkormányzati, szervezési lehetősége­ket biztosít, mint Csehország tartomá­nyi felosztása. A LIBERÁLIS SZOCIÁLIS UNIÓ képviselői bírálták a csehszlovákiai gaz­dasági reformot. Szerintük az teljesen té­ves, mert a sokkterápián alapul, és a len­gyelországihoz hasonló helyzethez vezet. A CSEHSZLOVÁK ÁLLAMVASU­TAK tájékoztatása szerint 1992. május 4-e és 30-a között Losonc és Nagykür­tös között nem közlekednek a 21402-es, a 21404-es és 21405-ös számú személy­­vonatok, a Kalonda—Nagykürtös vona­lon pedig a 21400-as, a 21401-es és a 21403-as számú személyvonatok. A fel­sorolt vonatok helyett vonatpótló autó­buszokat sem indítanak. A BESZTERCEBÁNYAI köz­egészségügyi állomás szakemberei egész­ségre káros fűszerpaprika felbukkanására hívták fel a figyelmet. A fűszer fogyasztá­sa után a szalmonellavírus hőemelkedést, lázat és hasmenést okozhat. A paprika 100 grammos csomagolásban került for­galomba. A csomagon aranyzöld betűk­kel prod. 0291 ex. 0293 megjelölés és arab szöveg olvasható. Az áru különböző forrásokból 30 darabonként csomagolva EPICES WARDA TUN1S1E 910140 megjelöléssel került az üzletekbe. Karlovy varyban július 9-e és 18-a között immár 28. alkalommal kerül sora nemzetközi filmfesztiválra. A kétévenként megrendezésre kerülő szemlére általában 16 versenyfilmet vá­lasztanak ki. A fesztiválbizottság elnöke Jifí Menzel, a tiszteletbeli elnökség élén pedig MiloS Forman áll. O lOMOUCBAN május elseje és 10-e között tartják meg Olomouc ’92 címmel az ökológiai napokat, melyen több mint húsz hazai és lengyel környe­zetvédelmi mozgalom vesz részt, és 15 cég mutatja be környezetkímélő termé­keit. A rendezvény idején, május 1—3- án kerül sor a Flora virágkiállításra is. BeROUN közelében hétfőn dél­után lezuhant egy kétszemélyes motoros sárkányrepülő. Mindkét utasa, a cseh nemzetiségű pilóta és egy holland turis­ta életét vesztette. A szerencsétlenség oka ismeretlen. Pozsonyban a tűzoltók városi szervezete a május 2-ára, a tűzoltók nap­jára tervezett ünnepi bemutatón többek között egy égő kirándulóhajóról történő mentést is be szeretne mutatni a Dunán. A NEMZETI LIBERÁLISOK azt javasolják, hogy független bizottságot hozzanak létre a privatizálási bizottsá­gok határozatainak felülvizsgálására, így szeretnék elejét venni annak, hogy egyesek saját hasznukra fordítsák a pri­vatizálási folyamatot. ,Az ELKÖTELEZETT PÁRTON­­KÍv 1.1.1 EK KLUBJA levelet intézett a Központi Választási Bizottsághoz, amelyben tiltakozik amiatt, hogy a Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt is indul a választásokon, valamint az ellen, hogy a Liberális Szociális Uniót egyetlen szubjektumként jegyzik, nem pedig koalícióként. Anyák napi meghívó A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom pozsonypüspöki alapszer­vezete, az Árpád-házi Szent Erzsébet cserkészcsapat és a magyar tanítási nyelvű alapiskola 1992. május 3-án (vasárnap) 15 órai kezdettel a po­zsonypüspöki magyar iskola (a temp­lom mellett) tornatermében ünnepé­lyes anyák napi műsort rendez, mely­re mindenkit szeretettel meghívunk. Jelzés nélküli híranyag: ÓSTK, TK SR Szabad ÍJJSÁG A parlament nem teljesítette küldetését A Szövetségi Gyűlés kamaráinak együttes ülése Van jövedelemadó-törvény Prágában tegnap folytatódott a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 22. együttes ülése. A képviselők több törvényjavaslatot vitattak meg, illetve hagytak jóvá. Ismét napirendre került a közelmúltban elvetett jövedelemadó-törvény javas­lata, amelyet végül is szavazattöbbséggel elfogadtak a honatyák. (Folytatás az 1. oldalról) a kisebbségi jogokat ne lehessen a mai európai normák szintjén biztosítani eb­ben az országban. Az a nagy kísérlet, amely az alapvető emberi jogokról és szabadságjogokról szóló alkotmánylevél 1990 őszén, illetve 1991 januárjában a parlamenti vita során bontakozott ki, kudarcba fulladt. Mégpedig azért, mert az alkotmánylevélben megfogalmazott, a kisebbségi jogokra vonatkozó törvé­nyes keret messze elmarad az európai színvonaltól, attól a jogfelfogástól, amely ma már Nyugat-Európában meg­honosodott, s elmarad azoktól az elvek­től is, amelyeket a helsinki folyamatban, ileltve e folyamihoz kötődő nemzetközi szervezetekben már elfogadtak. Sajnos, mindebből az a következtetés vonható le, s ezt már máskor is kifejtettem, hogy Csehszlovákiában a kisebbségi jogok az 1960-as évek szintjén biztosítottak, s e tekintetben a rendszerváltási időszak­ban visszalépés történt.. Terminológiai zűrzavar □ Ez bizony súlyos és elmarasztaló meg­állapítás. Kérjük, fejtse ki részleteseb­ben, mire alapozza ezt a véleményét? — Az elmúlt két évben, elég ha a nyelvtörvényt és a kárpótlási törvénye­ket említjük, tulajdonképpen újraélesz­tették a német és a magyar kisebbség gazdasági jogfosztottságát. Az elmúlt két évben ebben a vonatkozásban egyértelműen rosszabbodott a kisebb­ségek helyzete. Továbbra is tisztázatlan kérdés, hogy a nem cseh és a nem szlo­vák nemzetiségű népcsoportokat Cseh­szlovákiában minek is kell tekinteni? Nemzetiségnek, ahogy a hivatalos felfo­gás nevezi őket, nemzeti kisebbségnek, ahogy egyedül mi, ellenzéki képviselők nevezzük ezeket a népcsoportokat, vagy pedig olyan nemzetrészeknek, amelyek­nek teljes joguk van az önrendelkezésre. Ez a terminológiai zűrzavar végül is a jogok szempontjából is zavaros helyze­tet teremt, mert ha nemzetiségnek te­kintjük ezeket a csoportokat, akkor nemzetközileg egy teljesen azonosítha­tatlan terminológiát használunk, amely nem illeszthető a nemzetközi okmá­nyokba, szerződésekbe. Ha nemzeti ki­sebbségnek tekintjük magunkat, mint ahogy a két világháború közt is nevez­tük magunkat, akkor tulajdonképpen a nyugat-európai jogszemlélet szerint a bevándorolt idegenek kategóriájába so­roljuk magunkat. Viszont a mai napig nem tudjuk megfelelően kifejezni, mi­lyen is a mi jogállásunk, mivel mi itt őslakosok vagyunk... Ezek a problémák továbbra is foglal­koztatnak bennünket, s valószínűleg, hogy csak a jogfelfogás nemzetközi egyeztetése és azoknak a nemzetközi szervezeteknek az állásfoglalásai és deklarációi, pl. mint az Európai Nép­csoportok Föderalisztikus Uniója — amelynek az Együttélés is tagja — fog segíteni abban, hogy pontosan meg tud­juk határozni, fogalmazni saját státu­szunkat, s amelyre alapozhatjuk majd követeléseinket is. De van még egy probléma, amely Jugoszlávia felbomlásával kezdődik. Ugyanis a trianoni, illetve a párizsi bé­keszerződés által kialakított status quo fokozatos megszűnése egy olyan új jogi helyzetet teremt, amelyben az egész sa­ját helyzetünket is újra kell fogalmazni. Ezzel az új megfogalmazással kell fel­lépni a cseh szlovákiai törvényhozó tes­tületekben is. A közös politizálás akadályai D Hogyan értékeli a Szövetségi Gyűlés­ben működő magyar mozgalmak, illet­ve pártok együttműködését? — Fentebb már utaltam arra, miként tekintek a magyar kisebbségi képviselők parlamenti munkájára. A szövetségi törvényhozásban a magyar és más nem­zeti kisebbségekhez tartozó képviselők nagy tábora két, illetve három csoportra osztható. Az egyik csoportba tartoznak azok, akik egyértelműen a kormány mellett tették le a garast, és elvek ide, elvek oda, mindenben támogatták a kormány politikáját. A másik csoportot azok az ellenzéki képviselők alkották, akik közé az Együttélés és az MKDM képviselői, illetve legújabban a MNP négy képviselője is tartozik. Az ellenzé­ki csoportosulásnak van még egy apró színfoltja, az a két ukrán képviselő, akik a volt kommunista párt utódszervezete­it képviselik, és egy lengyel, aki a Polgá­ri Fórum listáján került a parlamentbe, ők pártjuk utasításai szerint szavaznak, s nem képviselik nemzeti kisebbségük érdekeit. Egyértelműen ki kell mondani: a kormánypárti magyar képviselők min­den vonatkozásban, tehát a nemzeti ki­sebbségek jogainak védelme terén is el­lenünk foglaltak állsát, még akkor is, amikor együttesen kellett volna fellép­nünk. Egy-két közjátéktól eltekintve nem jött létre olyan közös politizálási lehetőség, amikor együtt tudtunk volna fellépni a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében. Ez azt is jelentette, hogy a kormánypárti magyar és lengyel képvi­selőket a kormány fel tudta használni saját alibista politikájának igazolására, fel tudta használni őket a kisebbségi jogok kiszélesítéséért folytatott igyeke­zet ellen. A politikai kultúra hiánycikk volt □ Váltsunk témát. Duray úr, két év ta­pasztalatai alapján mi a véleménye a Szövetségi Gyűlésben kialakult politi­kai kultúráról? — Ennek a parlamentnek a politikai kultúrája nagyon vitatható. Egy több­pártrendszerű parlamentben a politikai kultúra mérőfoka a különböző nézetek tolerálása, azaz a politikai türelmesség. Ez nem a saját elvek feladását s nem megalkuvást jelent. Szerintem a politi­kai türelmesség azt jelenti, hogy egy ilyen törvényhozó testületben, ahol 18 frakció van, különösen ügyelni kell a különböző vélemények tiszteletben tar­tására. Egy két párti parlamentben ter­mészetes, hogy a két szembenálló párt viaskodik egymással. A Szövetségi Gyű­lés mozaikszerű parlament, ahol csak akkor képviselhetők komolyan a válasz­tók érdekei, ha a képviselők egymás nézeteit türelmesen meghallgatják, ha a felvetett kérdésről kulturált vita folyik. Sajnos, ez nem jellemző erre a parla­mentre. □ Milyen esetekre, jelenségekre gondol? — Én a legkirívóbbnak azt tartom, hogy a baloldali vagy nemzeties pártok képviselőinek számos megnyilvánulását mások sorozatosan nevetség tárgyává teszik, sokszor lehurrogják, kifütyülik a más nézetet valló képviselőtársaikat. Én ezt helytelennek tartom. Szerintem he­lyesebb lenne okos érvek felsorakozta­tásával vitatkozni. □ Véleménye szerint a következő, a már négy évre választott parlamentnek mi az elsőrendű feladata? — Az új parlament legfontosabb fel­adata szerintem az, hogy egy olyan al­kotmányt dolgozna ki és fogadna el, amely egyértelműen a civil társadalom alapjait helyezi le, s félreérthetetlenül megfogalmazná a nemzeti kisebbségek kollektív jogait, illetve az autonómiára való jogát. Fontos feladata lesz az új parlamentnek, hogy ezeket a kérdése­ket mindjárt munkája kezdetén tisztáz­za. De én ebben a kérdésben borúlátó vagyok. Második helyen említem (de valószí­nű első helyre jut majd) az államjogi átalakulásnak olyan „levezénylését”, hogy Csehszlovákiából úgy jöjjön létre szuverén Szlovákia és szuverén Cseh Köztársaság, hogy ez az átalakulás ne sértse az emberi jogokat, hogy az esetle­ges szétválás békés parlamenti úton tör­ténjen. A szélsőségeseknek ne legyen okuk arra, hogy az ügyet kivigyék az utcára és ösztönös, elemi keretek közt menjen végbe ez a folyamat. Ha mégis egyben marad az ország, akkor szerintem egy olyan teljesen új gazdasági rendszert kell létrehozni, amely lehetőséget ad mindenkinek arra, hogy a nyugat-európai szint felé töre­kedhessen — reménnyel és bizalommal. (bo) Közlemény j A nyitrai Juhász Gyula Ifjúsági Klub értesíti az érdeklődőket, hogy május 8—9—10-én rendezi meg a XIII. Ghj­­mesi Művelődési Tábort, a gímesi autó­kempingben. Vendégeink között szere­pel: Fodor Gábor, a Kolo délszláv nép­zenekar, Püspöki Nagy Péter, a Korzár együttes, a Ghymes zenekar és mások. Bővebb tájékoztatás a Diákhálózat tele­fonszámán: 07/495 687. A képviselők hosszasan vitatták meg a lakásokhoz tartozó, illetve a nem lakás céljaira szolgáló helyiségekkel kapcsola­tos tulajdonviszonyok rendezéséről szóló törvény javaslatát. A vitában 23 képviselő fejtette ki véleményét. Az együttes ülés résztvevői elfogadták a családtörvény no­velláját, amely július elsejétől nem tesz különbséget a polgári és az egyházi há­zasságkötés érvényessége között. Ha­­merlik Rudolf (KDM) a törvénymódosí­tók nevében fontosnak tartotta hangsú­lyozni, hogy a novella csak a házasságkö­tésekre vonatkozik, és semmiképpen sem érinti a válások problémáját. Szintén jóváhagyták az ingatlanok tulajdonjogi bejegyzésével kapcsolatos törvényjavaslatot. Az ülés legfontosabb napirendi pontja a jövedelemadó-tör­vény javaslatának a megvitatása volt. A hosszas vitát követően a képviselők a nyolc módosító javaslat közül hetet nem fogadtak el. Václav Klaus pénzügy­­miniszter a törvényjavaslatról szóló sza-A tanácskozáson Petr Pithart mi­niszterelnök jelentést terjesztett elő a cseh kormány programnyilatkozatának teljesítéséről. Hangsúlyozta, hogy a ka­binet teljesítette feladatát, mivel cselek­vőképes csoportként működött, s telje­sítette az arra tett ígéretét, hogy kiépíti a demokrácia alapjait és megteremti a feltételeket a gazdasági szerkezetváltás­hoz. „Teljesítetlen ígéretek is maradtak — folytatta a kormányfő. — Ennek egyik oka, hogy a Cseh Köztársaság nincs megfelelő alkotmányos helyzet­ben. Ezt az előző rendszertől örököltük, amely szigorúan centralizált volt.” Szavai szerint ez a rendszer nem teszi lehetővé, hogy a felelősség összekacso­vazást megelőzően hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is kitart eredeti ja­vaslata mellett, majd pedig kifejtette: a különböző módosítások jelentős mér­tékben megterhelnék az állami költség­­vetést. A képviselők végül is elfogadták az előterjesztett jövedelemadó-törvény javaslatát. Az együttes ülés résztvevői tegnap megkapták annak a parlamenti bizottság­nak a zárójelentését, amely az úgyneve­zett gumibottörvény ügyében folytatott vizsgálatot. A jelentés szerint az 1989. február 14-én hozott rendelet az egykori CSKP KB Elnökségének volt a műve. A volt pártvezérnek, Milos Jakesnak a be­leegyezésével került a három évvel eze­lőtti parlamenti ülés napirendjére. Ma folytatódik az ülés. Jan Vidím javaslatára a honatyák meghallgatják a Szövetségi Biztonsági Hírszerző Szolgá­lat igazgatójának jelentését, amely a tö­megtájékoztató eszközök munkatársai­nak kétes múltját tárgyalja. lódjon a jogkörökkel. Példaként felhoz­va rámutatott, hogy bár a miniszterel­nök az egész kormányért felelős, nincs azonban joga a miniszterek kinevezésé­re vagy visszahívására. „De bízom ab­ban, hogy a demokrácia megújítása, s a gazdasági transzformáció érdekében a kormány által tett lépések visszafordít­­hatatlanok” — fűzte hozzá. A programnyilatkozat teljesítéséről előterjesztett kormányfői jelentésről folytatott vita leggyakrabban bírált kér­dése az önigazgatás és az államigazgatás volt. Josef Jeéek polgári demokrata párti képviselő indítványozta, hogy az ezzel összefüggő kérdéseket az új cseh alkotmány keretében rendezzék. Devizapiaci árfolyamok Érvényben: 1992. április 29-én Deviza-(Pénz-)nem Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,10 52,14 51,62 49,79 52,93 51,36 Ausztrál dollár 21,85 22,29 22,07 20,90 22,60 21,75 Belga frank (100) 84,57 86,27 85,42 82,34 87,62 84,98 Dán korona 4,49 4,59 4,54 4,36 4,66 4,51 Finn márka 6,40 6,52 6,46 6,17 6,65 6,41 Francia frank 5,16 5,26 5,21 5,02 5,34 5,18 Görög drachma (100) 14,88 15,18 15,03 13,82 15,36 14,59 Holland forint 15,45 15,77 15,61 15,05 16,01 15,53 ír font 46,46 47,40 46,93 44,77 48,13 46,45 Japán jen (100) 21,66 22,10 21,88 21,08 22,40 21,74 Kanadai dollár 24,14 24,62 24,38 23,43 24,99 24,21 Luxemburgi frank (100) 84,57 86,27 85,42 81,48 87,60 84,54 Német márka 17,38 17,74 17,56 17,10 18,02 17,56 Norvég korona 4,45 4,55 4,50 4,32 4,62 4,47 Olasz líra (1000) 23,15 23,61 23,38 22,54 23,98 23,26 Osztrák schilling 2,47 2,53 2,50 2,44 2,56 2,50 Portugál escudo (100) 20,68 21,10 20,89 19,77 21,39 20,58 Spanyol peseta (100) 27,76 28,32 28,04 26,99 28,69 27,84 Svájci frank 18,94 19,32 19,13 18,60 19,66 19,13 Svéd korona 4,82 4,92 4,87 4,68 5,00 4,84 USA-dollár 28,87 29,45 29,16 28,46 29,86 29,16 Az ellenzék még kivár... (Folytatás az 1. oldalról) az ellenzéket (Ha feltételezzük, hogy mind a 8 hiányzó képviselő kormány­­párti volt, s mind nemmel szavaztak volna, ha jelen vannak, a legrosszabb eredmény akkor is 75:75 lett volna.) Az SZNT Elnökségének összetétele pillanatnyilag azért rendkívül fontos, mert a 24. ülés berekesztését követően, a választások utáni új parlament első ülé­séig ez az elnökség lesz Szlovákia kol­lektív államfője és legfelsőbb törvény­hozó testületé. Tevékenységével, dönté­sével ha lényeges dolgokat nem is, de sok mindent megliatározhat még a vá­lasztásokig. A jelenlegi politikai kon­szenzus értelmében az SZKDM ugyan mégnem vonul ellenzékbe a választáso­kig de valós ténykedését tekintve nem erősíti túlzottan a kormányt sem. Sors­döntő kérdésekben a jelenlegi kormány­­koalíció sokkal inkább számíthat az elnökség néhány ellenzéki tagjára, mint rájuk Mert összetétel tekintetében az SZNT Elnöksége csoportosítható úgy is, mint közép—jobbközép és jobbol­dali liberális és kevésbé nemzeti politi­kai erők csoportja — ez a PDU, a DP, az MPP, az MKDM, az EPM, a Csszl. Zöldek Pártja (M. Huba) és a KDM—, illetve a baloldali nacionalista csopor­tosulás, melyet a DBP, a DSZM, az SZNP, az SZKDM, a Szí. Zöldek Párt­ja és Zemko (független) képviselő alkot. A 13:13 tagos egyensúly persze így is fennáll a parlament vezetésében, csak ez a politikai erőviszony sokkal egyértel­műbb, mint a koalíciós—ellenzéki szembeállítás esetén (leszámítva a már említeti ingadozó KDM-es képviselőket, akik éppen nemzeti beállítottságuk mi­att állhatnak át a sorsdöntő pillanat­ban a másik oldalra). Ami az új elnökségi tagokat illeti, feltűnő, hogy Csáky Pált most ilyen egyértelműen választották meg mivel a korábbi (tavaly tavasztól késő őszig) hasonló kísérletek alkalmával már az egyeztetéseken elzárkóztak attól a nem magyar képviselők, hogy személye az elnökségbe kerüljön. (Minden bizony­nyal a nézetei miatt.) Ezúttal viszont — a parlamenti politikai játékot figyelve — vagy a koalíció azon számítása nem jött be, hogy Csáky miatt megbukik az elnökség rekonstrukciójának kísérlete, vagy az ellenzék biztos már annyira ma­gában — és azokban, akikre még a „túloldalról”számíthat, hogy ezt a gesz­tust is megengedhette magának. Hogy mi az igazság a végén úgyis kiderül, mert az ülés utolsó napirendi pontja a szuverenitási nyilatkozat vitája lesz... (-k-n, -ts-) Megkezdődött a Cseh Nemzeti Tanács 35. ülése Pithart a kormány munkájáról Prágában tegnap megkezdődött a Cseh Nemzeti Tanács 35. ülése. A képviselőkre egyebek között 14 törvényjavaslat — köztük az adótörvények — megvitatása vár.

Next

/
Thumbnails
Contents