Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

1992. április 29. Szabad ÚJSÁG Václav Havel befejezte dél-koreai látogatását Eredményes távolkeleti út volt Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök tegnap dél-koreai látoga­tásának zárónapján tárgyalt Pák Sung-ju parlamenti elnökkel és a nagyobb politikai pártok képviselőivel. Lehetősége nyílt arra is, hogy találkozzék az ellenzék képviselőjével Kim Te-dzsunggal, aki több évet töltött börtönben és most a nemzetgyűlés tagja. Havel ezt a demokrati­kus haladás bizonyítékának minősítette. A csehszlovák elnök tegnap ellátoga­tott a Samsung Electronics cég üzemébe is, ahol megtekintette a képmagnók gyártását. A Samsung kimagasló helyet vívott ki magának az elektronikai ipar­ban, de más téren, például a vendéglá­tásban is eszközöl beruházásokat. Üze­mei vannak Portugáliában, az USA-ban és Nagy-Britanniában is. A legutóbbi időben Csehszlovákiában is jelentke­zett, ahol közös vállalatot alapított az aranyosmaróti Calex céggel. Elutazása előtt Václav Havel sajtóér­tekezleten kijelentette, hogy a Koreai Ismét fellángoltak a harcok (Folytatás az 1. oldalról) irodája adott ki. A dokumentum szerint a hadsereg tagjai beléphetnek a terület­­védelmi erők kötelékébe. Ez a haderő Bosznia-Hercegovina védelmére alakul az Európai Közösség felügyelete alatt. Kukanjac tábornoka boszniai jugoszláv csapatok parancsnoka a nyilatkozatra azt válaszolta, hogy a hadsereg nem vo­nul vissza. Ezzel szemben a jugoszláv hatóságok közölték, hogy a szövetségi hadsereget áthelyezik, de ennek határi­dejét nem közölték. Izetbegovics boszniai elnök a harcok miatt nem utazott el Liszabonba a Bosz­­nia-konferencia ülésére. Az ENSZ kész lépéseket tenni a boszniai válság rendezésére — közölte a világszervezet főtitkára. Butrosz Gáli úgy vélte, hogy a gyors beavatkozás ér­dekében fegyvertelen megfigyelők száz­tagú csoportját kellene küldeni Boszni­ába. Közben Liszabonban elhalasztották a Bosznia-konferencia újabb fordulóját, mert súlyos harcokról érkeztek hírek a köztársaságból. Jiíí Dienstbier csehszlovák külügy­miniszter reagált a „harmadik Jugoszlá­via” kihirdetésére. Kijelentette, hogy a szövetségi köztársaság létrehozása nem oldja meg a balkáni helyzetet, és csupán jogi, utódlási kérdésről van szó. A mi­niszter szerint most az a legfontosabb, hogy Bosznia-Hercegovina polgári ál­lammá váljék. Óva intett attól, hogy a köztársaságot Jugoszlávia és Horvátor­szág között osszák fel. A csehszlovák diplomácia arra törekedett, hogy átfogó módon oldják meg a jugoszláviai válsá­got, és ne szigeteljék el egymástól az egyes problémákat. A „harmadik Jugoszlávia” alkotmá­nyának kihirdetésén ötvenkét állam nagykövetségei képviseltették magukat, többnyire az el nem kötelezett országok a fejlődő világból. Képviseltette magát Oroszország, Kína, Törökország, Bulgá­ria, Görögország és Románia is. Orosz­ország és Kína az elsők között voltak, amelyek elismerték a szövetségi Jugo­szlávia jogfolytonosságát. Az ünnepé­lyen nem vettek részt az USA, Nagy- Britannia, Franciaország és Japán kép­viselői, és nem képviseltette magát Csehszlovákia, Lengyelország és Ma­gyarország sem. A vártnál jobb légkörben Washingtonban a vártnál jobb lég­körben kezdődött meg a közel-keleti tárgyalások újabb fordulója. Izrael beterjesztette javaslatát a meg­szállt területeken tartandó önkormány­zati választásokról. A biztonsági erők felügyelete és a természeti erőforrások feletti rendelkezést Izrael meg akarja tartani. A palesztinok viszont teljes ön­­kormányzatot akarnak. A kedvező légkör kialakításához hoz­zájárult, hogy Szíria beleegyezett, mi­szerint zsidó állampolgárai az eddigi megkötések nélkül utazhassanak kül­földre. Szíriában a zsidó közösség 4500 tagot számlál. A szíriai döntés fölött megelégedését fejezte ki Jicchak Samir izraeli kormányfő is, aki annak a remé­nyének adott hangot, hogy a hasonló fo­lyamatok a jövőben is folytatódni fognak. Az amerikai külügyminisztérium épületében három helyen folynak a tár­gyalások. Az egyik munkacsoport a Go­­lan-fennsíkról tárgyal a szíriai és libano­ni küldöttekkel. Hanan Asravi, a palesz­tin küldöttség szóvivője közölte, hogy a palesztinok lényeges előrelépésre töre­kednek a tárgyalásokon. 24 milliárd Oroszországnak, de... Jelcin fontolóra veszi A hét legfejlettebb ország külügymi­niszterei jóváhagyták az Oroszország­nak nyújtandó 24 milliárd dolláros se­gélytervezetet. A G-7 elnevezésű cso­port tanácskozásáról kiadott közlemény leszögezi: a hetek készek 18 milliárddal segíteni Moszkvát, s további 6 milliárd dollárt az orosz valuta stabilizálására kí­vánnak fordítani. A hírek szerint az egy hónappal ezelőtt felvetett segélyezési ötletről 14 órás megbeszélés után dön­töttek az érdekeltek. Japán, Németor­szág, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Kanada csak akkor nyújtják a beígért segítséget, ha Orosz­ország és a Szovjetunió volt tagállamai megegyeznek a Nemzetközi Valutaalap-HÉT e heti tartalmából: Kamoncza Márta: A lovag Fiaia Ilona: Micsoda tervek! Görfől Jenő: Kalózzászló és olaj­­ág (képriport) __ Motesíky Árpád: Gyümölcsös­kertünk mostohái Szerdahelyi Tamás: Vég nélküli történet (folytatásos regény) Magányosok klubja, Társkereső Tanácsadó, Magánügyek Az otthon rovatból: Használjunk kevesebb sót! Készítsünk fejpántot Barkácsolóknak, Tanuljunk egy­mástól — házi receptek Duba Gyula: Szavazás Ámokai­­várdon (szatíra) pal a reformok programjában. A feltéte­lek között szerepel, hogy Oroszország­nak csökkentenie kell az állami költség­­vetés hiányát, meg kell szüntetnie a csődre ítélt vállalatok segélyezését. Borisz Jelcin a döntésről kijelentet­te: Oroszország el akarja kerülni, hogy a szigorú gazdasági intézkedések szociá­lis összeomláshoz vezessenek. Ezért az IMF-hitel felhasználását alaposan meg­fontolják. Ha a szigorú gazdasági intéz­kedéseknek túl kedvezőtlen hatásuk lenne, Oroszország nem fogadja el a Va­lutaalap feltételeit — mondta Jelcin. A Nemzetközi Valutaalap és a Világ­bank felvette tagjai közé Oroszországot és a szovjet utódállamok többségét. Ez is feltétele volt annak, hogy 24 milliárd dolláros támogatást kiutalják. Köztársaságba tett látogatásának célja a baráti kapcsolatok megalapozása volt. A látogatást eredményesnek minősítet­te. A tárgyalófelek kölcsönösen tájékoz­tatták egymást országaik politikai és gazdasági helyzetéről, és véleményt cse­réltek számos más kérdésről is. Cseh­szlovákia élénken érdeklődik a dél-ko­reai cégek csehszlovákiai beruházásai iránt. Több vállalat már megjelent Csehszlovákiában, állapította meg az el­nök. Ro Te Vu dél-koreai elnök nagyra értékelte a csehszlovák misszió tevékeny­ségét a panmindzsoni határövezetben. Václav Havel tegnap befejezte dél­koreai látogatását, és repülőgépen hazá­jába utazott. A repülőtéren hivatalos személyiségek búcsúztatták. A látogatás Ro Te Vu elnök meghívására valósult meg. Az elnök repülőgépe hazatérés közben Delhiben, India fővárosában rö­vid időre megszakította útját. Németországban folytatódik a közszol­gáltatási üzemek dolgozóinak sztrájkja. Képünk Frankfurtban készült, ahol az utcákon tornyosodnak a hulladékkal megtömött zsákok, mert a szemetesek is bekapcsolódtak a sztrájkba (Telefotó: TK SR/AP) Az ideiglenes tanács megérkezett Kabulba — Átadták a hatalmat Az afgán kormány hivatalosan is át­adta a hatalmat Kabul új mudzsahed ve­zetőinek —jelentette a Reuter. A kocsi­­karaván, amely az ötven ellenálló szer­vezet képviselőiből álló ideiglenes ta­nács tagjait hozta Pakisztánból, tegnap megérkezett a fővárosba. Kabulba érke­zett az ország új elnöke, Szibgatullah Mudzsaddadi is. Kabulban viszonylagos nyugalom uralkodik. A rádió többször közölte, hogy vége a háborúnak. Felszólították a köztisztviselőket, álljanak munkába. Az üzletek többsége kinyitott. Pakisztán kormánya tegnap elsőként közölte az új afgán államfővel, hogy el­ismeri az új vezetést. Közben Moszkvában közölték, az orosz külügyminisztériumnak nincs tu­domása arról, hogy a volt elnök, Nadzsi­­bullah elhagyta volna Afganisztánt. Hekmatjár radikális fundamenta­lista csapatai Kabul központjában kénytelenek voltak feladni egy hegyte­tőn kialakított állásaikat. A hatalomért küzdő Maszud Sah vezette Dzsiamate Iszlami és a Hekmatjár vezette Hezb-i Iszlami csoportok harcában Maszud némi előnyt szerzett az ideiglenes ta­nács megérkeztével. Maszud csapatai egyébként is számbeli fölényben vannak Hekmatjár csapataival szemben. Mint ismeretes, hétfőn tűzszünetet kötött a két fél, de a harcok felújultak. Az ideig­lenes tanács megérkezésével remény van arra, hogy az afganisztáni válság újabb polgárháború kirobbanása nélkül oldódik meg. Genscher távozásának hátteréről A hidegháború felszámolásán dolgozott Genscher kijelentette, hogy akkor akar leköszönni tisztségéről, amikor még hivatása csúcsán áll. A BBC ko­­mentátora hozzáfűzi: el kell hinni, hogy ez az ok. Genscher nem tett említést egészségi problémáiról, bár jó ideje ismert, hogy voltak enyhébb szívbántalmai. Sokan azt találgatják, hogy karrierje a jövőben még magasabbra ível, és a köztársasági elnök posztjára is érdemesnek tartják. A nemzetközi visszhang, amelyet Genscher lemondása kiváltott, egyértel­műen bizonyítja, hogy a német külügy­miniszter korunk egyik legjelentősebb politikusa volt, aki úgyszólván a kezdet­től a hidegháború felszámolásán dolgo­zott, valamiféle európai konszenzus lét­rehozásán fáradozott. Egyik fő célja Eu­rópa különböző államainak integrációja volt. Az elsők között volt, akik támogat­ták a rendszerváltások után a kelet-eu­rópai országokat, hogy a különféle euró­pai intézményekbe beléphessenek. Ő volt az első, aki Kelet-Németországban töltötte szabadságát. Feltehető, hogy az ő műve volt Horvátország elismerése. Mindenképpen 18 évi szolgálat után be­írta magát Európa történetébe. Kis- és nagykereskedőknek: <1 HALVARINE holland növényi zsiradék legnagyobb importálója Morvaországban ATC s r.o. Ilynaisova 10 772 09 OLOMOUC tel.: 068/29 502 raktáráruházunk nyitva: II—P 7.00-től 13.30-ig OLOMOUC — Kozeluzská 15 tel.: 068/256 10 OLOMOUC — HOLICE SZÚP-286 Más kérdés, hogy ezzel és a további két miniszter lelépésével mennyire gyen­gül Kohl kancellárnak és magának a CDU-nak a helyzete Németországban. Nem valószínű, hogy Genscher azért mondott volna le, mert Németország­ban a helyzet nehezebbé vált. Tény azonban, hogy a helyzet nehezebb lett. Tény az is, hogy a legutóbbi közvéle­mény-kutatások szerint ma többen sza­vaznának a Szociáldemokrata Pártra, mint a kereszténydemokratákra. Ennek azonban nincs sok gyakorlati jelentősége, mert a választások csak 1994 végén lesz­nek. Ma Németországban sztrájk van, le­állt a közlekedés, nem kézbesítik a leve­leket. A sztrájk oka jellemző arra, ami az országban történik: a kormány ugyanis nem hajlandó az inflációnak megfelelően emelni a közalkalmazottak bérét. Az infláció pedig ma Németor­szágban magasabb, mint korábban volt. Magas a hitelek kamatlába, ami Német­ország esetében az egész világra kihat, és az iparilag fejlett országok vezetői máris sürgetik Németországot, hogy szorítsa vissza a kamatlábakat. Komoly bajok várhatók a maastrichti szerződés ratifikálásával kapcsolatban is. A németek egyáltalán nem lelkesed­nek a gondolatért, hogy a német márkát valamiféle európai pénzem váltsa fel. Ezenkívül Kelet-Németország talpraál­­lítása lényegesen többe került, mint amennyire valaha is számítottak. A Kohl-kormány a volt Szovjetuniónak hatalmas segélyeket ígért és folyósít is. A legutóbb a Volga-menti németek ha­zájának fejlesztésére adtak hatalmas se­gélyt. Ez kapcsolódik egy további prob­lémához: Németországnak azonkívül, hogy a keleti országrészek talpraállítá­­sát kell fedeznie, rengeteg menekültről is gondoskodnia kell. A menekültek százezerszámra érkeznek Németország­ba, és ezért a kormány inkább azt ösz­tönzi, hogy maradjanak Volga-menti hazájukban, mert annak fejlesztését is támogatni fogja. Németország kétségtelenül komoly gazdasági nehézségekkel küzd. LíBIÁT a hét végéig négy csehszlo­vák diplomata hagyja el, mert az ország ellen bevezetett szankciók keretében Csehszlovákia is kiutasított líbiai diplo­matákat. A nagykövetség Tripoliban azonban tovább működik. Líbiában 600 csehszlovák állampolgár tartózkodik. A líbiai hatóságok felszólítottak öt magyar diplomatát is, hogy két héten belül hagy­ják el az országot. Ez is válaszlépés arra a magyar intézkedésre, amelyet a BT-hatá­­rozat keretében hozott Líbia ellen. Az OROSZ kormány jóváhagyta az olaj és a gáz jelentős drágulásának ter­vét, amelyet azonban a törvényhozás­nak is el kell fogadnia. A terv szerint május közepétől a jelenlegi 365 rubel ötszörösébe kerülne egy tonna olaj. Az árak felszabadítása a Valutaalap nyo­mására történik. Romanov nagyherceget az orosz trón nemrég elhunyt örökösét mégis a szentpétervári Péter-Pál Erőd kápolná­jában temetik el. Holttestét Párizsból Szentpétervárra szállították, ahol az iszakijevi székesegyházban II. Alekszej moszkvai pátriárka búcsúztatja. A trón várományosa Romanov halála után le­ánya, Mária lett. Németországban a Merce­des Benz autógyár elbocsátja 20 ezer alkalmazottját. A vállalatnak összesen 180 ezer dolgozója van. A cég vezetése azért kényszerült e lépésre, hogy ered­ményesebben konkurálhasson a japán autógyárakkal. A létszámcsökkentéstől és egyéb intézkedésektől a költségek 10—12 százalékos csökkentését váiják. Nó AGY-BRITANNIABAN az ellen­zéki Munkáspárt képviselőjét, Betty Bo­­othroydot választották meg a képviselő­ház elnökének. Az utóbbi 600 évben ő az első nő e testület élén. Bár az április 9-iki választásokat a Konzervatív Párt nyerte, a törvényhozó testület első ülésén mégis munkáspárti képviselőt választottak az egyre népszerűbb elnöki posztra. Az 1 USA elutasította Perunak azt az állítását, hogy a partjai közelében meg­támadott amerikai szállítórepülőgép nem volt megfelelően megjelölve és nem jelentkezett a felhívásra. Az USA ezért leállította a kábítószer elleni misszió keretében fenntartott légijára­tait Peruba. Az amerikai repülőgép megtámadása tovább rontotta a Peru és az USA közti kapcsolatokat. Sevillában az expo ’92 világ­kiállítást a megnyitása óta eltelt egy hét alatt másfél millió látogató kereste fel. A 215 hektáros területen 170—190 ez­ren fémek el kényelmesen egyidőben. A múlt szombaton a pavilonok esti zárása után 200 ezren lepték el a hajnalig nyit­va tartó szabadtéri szórakozóhelyeket. A vártnál is nagyobb érdeklődés miatt a szervezők kénytelenek voltak leállítani az időszaki belépők eladását. Jeszenszky GÉZA magyar kül­ügyminiszter hatnapos látogatásra Kí­nába utazott. Tárgyal Csien Csi-csen külügyminiszterrel, valamint Li Peng kormányfővel. Ellátogat két különleges gazdasági övezetbe, Kantonba és Sen­­csenbe is. A magyar külügyminiszter ar­ra törekszik, hogy a gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatok a két ország között eléljék vagy esetleg meghaladják a pár évvel ezelőtti szintet. Kazahsztán kész ratifikálni a hadászati támadófegyverek korlátozá­sáról kötött szovjet—amerikai szerző­dést — jelentette ki Nazarbajev állam­fő. A washingtoni látogatásra készülő politikus egy amerikai lapnak adott in­terjújában „hadászati szövetséget” ajánlott fel az Egyesült Államoknak. Szavaiból kitűnt, hogy aggasztja Orosz­ország és Kína atomarzenálja is. Hegyi KARABAHBAN azerbaj­­dzsáni szabadcsapatok továbbra is raké­tákkal lövik az örmények lakta fővárost, Sztyepanakertet. A hét végén a helyszí­nen járt ismert amerikai orvos, Robert Gale szerint „ez most már mészárlás”, mert a környéken nincs víz, élelmiszer, gyógyszer. Az „Orvosok a békéért” nemzetközi szervezet vezetője elmond­ta: az emberek a sorozatos támadások miatt még elmenekülni sem tudnak a városból. Gale nemzetközi fellépést sürgetett a vérontás befejezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents