Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

Ezerkoronás hamisítványok után Hamis ötezerforintosok? Gazdasági és érdekvédelmi napilap SZERDA, 1992. április 29. II. évfolyam 101. szám Ára 2,30 korona Ülésezik a Szlovák Nemzeti Tanács Az ellenzék még kivár. Akik palotaforradalomtól tar­tottak az SZNT 24. ülése előtt, tegnap újabb bizonyítékot kap­tak arra, hogy előérzeteik jók voltak. Kedden délelőtt ugyan­is több, mint háromórás egyez­kedéssel indult a parlamenti nap, melynek egyetlen célja a kezelhető politikai helyzet fenntartása vök. Mind a szlovák szuverenitá­si nyilatkozat, mind a parla­ment elnökségének összetétele tekintetében kulcsszerepet ját­szik a 23. ülés óta a Demokra­tikus Baloldal Pártja, ezért a hétfői és a keddi tanácskozási napon is ők voltak a kezdemé­nyezők A Kereszténydemok­rata Mozgalom kettéválását és a Szlovák Kereszténydemok­rata Mozgalom által beterjesz­tett szuverenitási nyilatkozatot követően ugyanis a DBP kép­viselőinek szavazatán dől el számos kérdés sorsa. S mivel a DBP már hosszú ideje követel­te, hogy az SZNT Elnöksége arányos felépítésű legyen, a teg­napi egyezkedés után sor került az elnökség kibővítésére. A parlamenti pártok és mozgal­mak klubjainak vezetői meg­egyeztek abban, hogy a 21 tagú elnökséget további öt fővel bő­vítik így került fel a jelölőlistá­ra Csáky Pál (MKDM), Lubo­­mír Fogas (DBP), Ivan Hudec (DBP), Jozef Moravcík (DSZM) és Pavol Boron (SZKDM). Ezt a javaslatot — az egyes parlamenti klubok ta­nácskozását követően — 104 honatya támogatta (nyílt sza­vazáson ). Az elnökségbe jelölteket tit­kos szavazással választották •meg. A procedúra levezetője, Ján Pauco (PDU) 142 szava­zócédulát osztott szét, a szava­zatszámlálást követően pedig az alábbi eredményeket hirdet­te ki: mind az öt jelöltet elnök­ségi taggá választották Csáky Pált 110 igennel (32 nem elle­nében), Lubomír Fogait 83 igennel (59 nem), Ivan Hude­­cot 77 igennel (65 nem), Jozef Moravéíkot 75 igennel (67 nem), Pavol Boroút 77 igennel (65 nem). Ahogy Ján Pauéo összegezte, most az SZNT El­nökségében 13 kormánykoalí­ciós és 13 ellenzéki képviselő van. Ez elméletileg igaz is. Csak­hogy a 13 kormánypárti képvi­selő közt ott van a Klepáé-féle Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom 3 embere s a nem éppen megingathatatlan to­vábbi 5 kereszténydemokrata némelyike (a 3 PDU-s, 1—1 demokrata és MPP-s mellett). Az új tagok megválasztása so­rán kimutatható nem szava­zatokból pedig az is nyilvánva­ló, a koalíció nincs már abban a helyzetben, hogy leszavazza (Folytatás a 2. oldalon) Az észak-morvaországi sziléziai ren­dőrség információi szerint az utóbbi na­pokban nagyobb tételben ismét hamis bankjegyek kerültek forgalomba. Zde­­nék Petr alezredes, az észak-morvaor­szági vizsgálati hivatal vezetője a ren­dőrparancsnokság tegnap Ostravában tartott sajtóértekezletén közölte, hogy a csehszlovák—lengyel határvidéken, a Bruntáli, a Fr^dek-místeki, a Karvinái és az Opavai járásban 21 hamis ezerko­ronást foglaltak le. A bankjegyek kétféle sorozatszá­mot „viselnek”: C 86 534595 vagy C 88 593894. A bűnüldöző szervek nem zárták ki, hogy a C 81-es sorozatban is megjelennek hamisítványok. A valódi bankjegyekkel összehasonlítva a hami­sak kissé kisebbek, simább a felületük, és világosabb a színük. Az utóbbi időben az észak-morvaor­szági rendőrség hálójába egy érvényte­len ezerfrankos bankjegy is került, ame­lyet egy külföldi állampolgár kívánt ér­tékesíteni. A bankót a második világhá­ború után bocsátották ki, s 1968-ig volt forgalomban. Jelenleg a francia ban­kokban 1:10 arányban lehet beváltani. Zdenék Petr alezredes a sajtóérte­kezleten arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendőrség adatai szerint nem nagyon sikerült hamis ötezerforintos bankjegyek forgalomba hozásának ve­szélye is fenyeget Csehszlovákiában. Vagyonjegyes privatizálás 4.69 milliárd pont A Szövetségi Pénzügyminisztérium előzetes felmérései szerint április 23-áig 4.69 milliárd befektetési pontot bíztak a vagyonjegykönyv-tulajdonosok a befek­tetési privatizációs alapokra. Ez a vagyonjegyes privatizálás első hullámában az állampolgárok rendelkezésére álló összes befektetési pont 55 százalékát teszi ki. A pénzügyi tárca tájékoztatása szerint április 23-áig megközelítőleg 3,8 millió állampolgár bízta összes befektetési pontját (tehát ezret) valamelyik privatizáci­ós alapra. Pontjaik egy részéről az alap javára további kétmillióan mondtak le. Mint ismeretes, a vagyonjegyes privatizálás előfordulója április 26-án fejeződik be. A pontos eredményeket a pénzügyminisztérium később közli. Duray Miklós nyilatkozata a Szövetségi Gyűlés kétéves munkájáról A parlament nem teljesítette küldetését Végéhez közeledik a több mint négy évtizedig tartó egypártrendszer összeomlása után szabadon választott Szövetségi Gyűlés két évre szóló megbízatási időszaka, tehát itt az ideje a mérlegvonásnak. Szerkesztő­ségünk Duray Miklóshoz, az Együttélés elnökéhez, a szövetségi parla­ment képviselőjéhez fordult kérdéseivel. □ Képviselő úr, Ón szerint teljesítette ez a parlament azokat a fő feladatokat, amelyeket megalakulásakor maga elé tűzött? — Szerencsére, két évvel ezelőtt, amikor a választási törvényről döntöt­tek, arról is határoztak, hogy ezt a par­lamentet két évre választják. Ha ez nem így lett volna, szerintem akkor is ki kellett volna írni az idő előtti választá­sokat. Mondhatnám azt is, e testület számára ez a 24 hónap is sok volt, mert körülbelül egy évvel ezelőtt már érett volt a helyzet arra, hogy új választásokat ítjanak ki. Ez a parlament azt a megbí­zatását, amelyet teljesítenie kellett vol­na, nem váltotta valóra. Nem teljesítet­te fő célkitűzését: egy olyan új alkotmá­nyos rend bevezetését, amely teljes egé­szében megnyitotta volna az utat a civil társadalom építése előtt és lehetőséget nyújtott volna a pluralista rendszer megszilárdításához. Sőt, a helyzet az el­múlt két évben annyira bonyolódott, hogy az ország az illetékességi viták és a föderáció, tehát az eddigi szövetségi rendszer megszüntetése felé tett lépé­sek következtében kevésbé működőké­pes, mint egy évvel ezelőtt volt. Igaz ugyan, hogy fontos új gazdasági tör­vények születtek, de ezek a törvények nem voltak elégségesek ahhoz, hogy el­indítsák az egészséges gazdasági átala­kulást, nem teremtenek megfelelő teret a magánvállalkozásoknak, és sok kétsé­get váltanak ki azokban, akik saját ere­jükből és birtokukon szeretnének vállal­kozni, dolgozni és megélni. Ez nemcsak az új magánvállalkozásokra, de a saját földjükön gazdálkodni kívánó földmű­vesekre is vonatkozik. Ilyen szempontokból megítélve az el­múlt két évben, jóllehet az igyekezet megvolt, a parlamenti munka eredmé­nyei kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy az országban valóban egy tisztességes, versenyképes és viszonylag igazságos rendszerváltás következzen be. □ Mint az Együttélés elnöke, hogyan lát­ja, tett-e ez a parlament valamit a nemzeti kisebbségek jogainak kiszéle­sítése terén? — Voltak próbálkozások abban az irányban, hogy a jogállam ne elsősorban egy nemzetállamban és államközpontú jogrendszerben testesüljön meg s hogy az állampolgári jogokat érvényesíteni lehessen, hogy azok lehetőséget teremt­senek az azonos identitású állampolgá­rok csoportjogainak a biztosítására is. De ilyen kísérletek kizárólag az Együttélés képviselői részéről történ­tek. A kormánypártok, beleértve a kor­mánypárti magyar képviselőket is, min­dent megtettek annak érdekében, hogy (Folytatás a 2. oldalon) A német és a csehszlovák külügyminiszter Genscher prágai villámlátogatása (CSTK-felvétel) Rövid munkalátogatást tett tegnap Prágában Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügy­minisztere. Jiff Dienstbier, a csehszlo­vák diplomácia vezetője a vendéggel folytatott megbeszélései után közölte: az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet három országa — Cseh­szlovákia, Németország és Svédország — szorgalmazni fogja, hogy Bosznia-Nemzetközi konferencia Mosonmagyaróvárott Ha a régiók találkoznak... KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK, ZOLCZER LÁSZLÓ JELENTÉSE A Kisebbség a piacgaz­daságban címmel kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött tegnap délelőtt a magyarországi Mosonma­gyaróváron. Az immár má­sodik alkalommal megren­dezésre kerülő tanácskozá­son a magyarországi, bur­genlandi, erdélyi, szlavóniai és horvátországi vállalkozó­kon kívül szép számmal szlovákiai magyar vállalko­zók is részt vesznek. A konferencián egye­bek között a vállalkozók együttműködését szorgal­mazó előadások hangza­nak el, amelyek elsősor­ban a magyar, az osztrák és a csehszlovák jogrend­ről, illetve a vállalkozói szférára vonatkozó jog­szabályokról szólnak. A tanácskozáson első­ként Entz Géza, a buda­pesti Miniszterelnöki Hi­vatal Határontúli Magya­rok Titkárságának állam­titkára, majd Vápár Jó­zsef, az Észak-Dunántúli Gazdasági Kamara igaz­gatója, valamint Jozef Dravecky, a nemzetközi kapcsolatok miniszterhe­lyettese mondott beszé­det. A tanácskozás alap­hangját a megnyitó beszé­deket követő bevezető előadás adta meg. Rácz Margit Regionalizmus és az európai integráció cím­mel tartott beszédet, amely értékes ismereteket tartalmazott. Az ehhez kapcsolódó előadások a Magyarországon kívül élő magyarok együttműködé­se terén szerzett tapasz­talatokat ecsetelték. A délutáni órákban a szekciók ülésével folytató­dott a konferencia. A ke­­rekasztal-beszélgetéseken a vállalkozási lehetőségek­ről, a szabályozási mecha­nizmusokról, illetve a vá­mokkal és a különféle adókkal kapcsolatos kér­désekről volt szó. A tanácskozáson ma újabb előadások hangza­nak el, és a szekciók ismét összeülnek. Hercegovinából vonják ki azokat a re­guláris és félkatonai fegyveres erőket, amelyeknek nincs semmi közük ehhez a volt jugoszláv tagköztársasághoz. Mint ismeretes, a két külügyminisz­ter azért találkozott, hogy megvitassa: az EBEÉ milyen aktivitást fejthet ki Hegyi Karabahhal és a jugoszláviai utódállamokkal kapcsolatban. Rögtön­zött sajtóértekezletén a prágai diplomá­cia vezetője a továbbiakban ezzel össze­függésben rámutatott, hogy folytatód­nak a Hegyi Karabahról tartandó nem­zetközi konferencia előkészületei. Sza­vai szerint már Bakuban, illetve Jere­vánban tárgyalnak annak a csoportnak a tagjai, amely egy svédországi diploma­ta vezetésével készíti elő nemzetközi ér­tekezletet. A jelenlegi elnöklő ország, Csehszlová­kia azt szeretné elérni, hogy a konferencia még a június 7-én sorra kerülő azerbaj­­dzsáni választások előtt megkezdődjön. A villámlátogatás során Genscher köszönetét mondott a csehszlovák kül­ügyminiszternek azért, ahogyan a nem­rég tartott parlamenti vitában védelmé­be vette az új csehszlovák—német alap­­szerződést. Hasonlóan Jifí Dienstbier is nagyra értékelte azt a szerepet, amelyet német kollégája a dokumentum megfo­galmazása során játszott, „noha gyak­ran került szembe ellentmondó vélemé­nyekkel, ahogyan mi is”. Jifí Dienstbier hangsúlyozta, hogy az alapszerződés megnyitja az utat a jövőbeli kapcsolatok fejlődése előtt, s lehetővé teszi, hogy „túltegyük magunkat a múltból ránk ne­hezedett örökségen”. Hans-Dietrich Genscher — aki hét­főn jelentette be a német külügyminisz­teri tisztségről való lemondását — az újságírók előtt cáfolta, hogy jelöltetni kívánná magát a német szövetségi elnök funkciójába. „Annak ellenére, hogy ezt már több ízben cáfoltam, még egyszer megtehetem most, itt Prágában” — fűz­te hozzá. Szarajevó távozásra szólította fel a jugoszláv hadsereget Ismét fellángoltak a harcok A jugoszláv hadsereg és a szerb milí­ciák kedd hajnalban ismét tüzérséggel támadtak több boszniai várost. A legsú­lyosabb harcok Mosztamál folynak, Szarajevót ágyúkkal lövi a hadsereg. Megfigyelők a leghevesebb összecsapá­sokról számolnak be a pénteki tűzszü­net óta. Bosznia-Hercegovina elnöksége hét­főn este felszólította a néphadsereget, hogy azonnal távozzon a független köz­társaságból. „A jugoszláv néphadsere­get ki kell vonni Bosznia-Hercegovina területéről” — áll a hivatalos nyilatko­zatban, amelyet Alia Izetbegovics elnök (Folytatás a 3. oldalon) A „hármak” Bosznia „megtisztításáért”

Next

/
Thumbnails
Contents