Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-28 / 100. szám
4 1992. április 28. Szabad ÚJSÁG „Zöld hullám“ decemberig Kövesdi Tibor:,.Szépen fejlődnek a vetések“- 220 hektárra emelték a fontos cukoralapanyag vetésterületét. A rimaszombati cukorgyárral már meg is kötötték a terményre az adásvételi szerződést.- Igyekszünk nagyon jó minőségű és magas cukortartalmú termést biztosítani - „okoskodott“ az agrárszakember s akkor- a kereslet-kínálat helyzetéből kiindulva - remélhetőleg sikerül minél magasabb haszonra szert tennünk. Meg aztán a répalevél fontos zöldtakarmény. A sokáig nyújtott „zöld hullámmal“ a mezőgazdasági üzem állatállománya, elsősorban a fejőstehenek számára a tél beálltáig, egészen decemberig biztosítani lehet a fontos tápanyagforrást. S mindez jelentős megtakarítás! Ezen túlmenően is van még egy kevésbé elhanyagolható érv, szempont is: a növény műveléséhez, s betakarításához heteken belül meglesz a felszerelés... Az agrármérnök tüzetesen szemügyre vett néhány kitépett búzaszálat.- Gabonáink jól átvészelték a telet - bizonygatta szemlélődés közben a fagyok nem tettek különösképpen kárt a vetésekben. Némi vizsgálódás után ismét autóba ültünk. Vetéskezdet nőnapon- A kalászosok közül - folytatta az agrárszakember már az autóban a helyzetelemzést a vetőmagkukoricát sem tudtuk teljes mértékben értékesíteni: a 340 tonnányi termésből 100 tonna ma is vevőre vár. A búza egy részét malmoknak adtuk el. Ezzel persze jelentős veszteség ért bennünket. Nézzük a tényeket: egy tonna vetőmag ára 3500 korona, a feldolgozó üzemeknek eladott termés tonnájáért viszont csupán 2700 koronát kaptunk... Ezerkilencszázkilencvenben 3200 tonna búzát adtunk el vevőinknek, ezerkilencszázkilencvenegyben azonban már mindössze 980 tonnára tudtunk vásárlókat találni. Most 50 hektáron takarmánydúsító tavaszi bükkönyt is fog termelni az üzem. A tavasziak vetését nőnapkor, március nyolcadikán kezdhette el a gazdaság. A munkálatok azóta zökkenőmentesen folynak. Panaszkodott is eleget a főagronómus. Elmondta példának okáért, hogy kevés pénz jut műtrágyára. Gazdagnak mondhatják magukat, mégis majdnem fizetésképtelenné váltak az elmúlt időszakban. Csupán a növénytermesztésnek közel 15 millió korona a kinntlevősége, az egyes mezőgazdasági üzemektől azonban képtelenek behajtani a vetőmagokért járó tartozásokat. A cukorrépa vetésével egyidőben nekiláttak a gazdaságban a kukorica vetéséhez is. A gabonafélék gyomirtózása is elkezdődött. Az egyes parcellákon jól átgondolt, célirányos munka folyik! A gazdaság egyik területhatárához érkeztünk. A Terbegedi útdűlőben, mintegy 44 hektáros tábla egyik felében Mackó János traktoros lazította a talajt, a parcella felső részén pedig megelőző gyomirtó permetet szórt a földre a munkagép, Krekács Pál óvatosan bánt a vegyszerrel:- Veszélyes és módfelett drága is a készítmény - hát minden cseppjére vigyázni kell! Nem mindennapi látványban is volt részem. A parcella közepén, kereszt irányban, gabona zöldell.- Az egykori tulajdonos ragaszkodott saját földjéhez - tudtam meg Július Őierny telepagronómustól a gazda a másfél hektár területre árpát vetett. Ez sok gondot okoz nekünk. Érdekel, miként tud a régi-új tulajdonos bejutni a betakarító eszközökkel a földjére? Hidat épít az út menti árokra, vagy a gazdaság földjein keresztül fognak a járművek közlekedni? S mit szólnak majd mindehhez a mezőgazdasági üzem vezetői? ZOLCZER LÁSZLÓ (A szerző felvételei) Minden percet ki kell használni A gazdaság vezetői az ágazatban eluralkodott helyzet miatt szánták rá magukat a lépésre. A többéves tapasztalatuk igazolta: többe került a leves, mint a hús! A Szlovákia északi járásaiból érkező betakarító munkagépek „utaztatása“ és a jármüveket kiszolgáló személyzet ellátása most már túlontúl sokba kerülne az üzemnek. A zab vetésterülete is több hektárral csökkent. Helyette nagyhozamú tavasziárpa-fajták vetését határozták el Szlovákgyarmaton. Elsősorban a Galan, Jubilant valamint a Slado fajták vetését szorgalmazzák. A termést - vélekedett az agrármérnök a minőségtől függően, vetőmagként vagy söralapanyagként szeretnénk értékesíteni. Most már kizárólag rajtunk, a szakmai felkészültségünkön, rátermettségünkön, no meg a szorJobbra, balra: igazodj! A főmérnök beletúrt a száraz talajba. Ujjaival kikotort néhány zsenge növényt.- Gondosan előkészített ágyba került a mag, hát egyenletesen ki is keltek a szemek - állapította meg elégedetten kártevők sem mutatkoznak, hát egyelőre nincs okom az aggodalomra. Néhány kilométerrel arrébb, Kiscsalomija közelében, a Falumegett-dülőben, szépen zöldellő- Drága a vegyszer - mondja Krekács Pál -, kár minden cseppjéért! keménybúza-táblát ringat az enyhe szellő. Szemle közben jutott idő a növénytermesztés, az ágazat helyzetének az értékelésére, feltérképezésére is. íme a „gyorsfénykép“: A magtermesztő gazdaság tavaly 3120 hektár szántóföldön gazdálkodott. Az idén sem történt túl nagy változás, nem sokkal lett kevesebb a művelhető terület: a földtulajdonosok ez idáig mindössze 64 hektárt igényeltek vissza maguknak. Továbbra is a gabonaféléké, mesztő szövetkezetek például már jó ideje náluk szerzik be vetőmaggabona-szükségletüket, Reklamáció alig akad... Luxus a vendégkombájn Száz hektáron árpa is a földbe került ősszel.- A gabonafélék szakaszos beérése folyamatos aratást biztosít - magyarázta kísérőm -, ez pedig azt jelenti, hogy önerőből, saját gépeinkkel is be tudjuk takarítani a termést, nem lesz szükségünk vendégkombájn(os)okra. Tavaly a Szlovákgyarmati Vetőmagtermesztő Állami Gazdaság földjein 870 tonna gabona termett. A készletekből 200 tonna vetésre előkészített mag ma is raktáron van. A tengeri vetésterülete 100 hektárral, az előző évi mennyiség felére csökkent. Szlovákia-szerte kicsi a kereslet a vetőmagkukorica iránt. Helyette is csakúgy, mint a kifagyott őszi repce helyére, napraforgó kerül a talajba. Az ok kézenfekvő: az olajnövény feldolgozását a leszenyei tisztítóállomás maradéktalanul biztosítja. A múlt esztendőben 150 hektáron termett cukorrépa. A termény felvásárlási ára alacsony volt, ezért most jónéhány gazdaság elállt a növényféle termesztésétől. A szlovákgyarmati üzem szakemberei viszont - talán éppen ezért Pénz, pénz, pénz... Kincs, ami nincs! A Terbegeci út-dűlőt magángazda földje szeli ketté Végre Nógrádba, Hontba is belopakodott a tavasz. Az Ipoly vidékén fennséges virágdíszbe öltöztek az országutak mentén sorakozó cseresznyefák. Jaj, szegény megcsonkított fatorzók! Hóolvadás után az idén is újfent levelet hajtottak, szirmot bontottak... A cseresznyefa, akár a szívós, nyakas palóc földművelő, nem adja meg magát egykönynyen! A hét derekán Szlovákgyarmaton és környékén jártam. Kellemes volt az idő.- Úgy látszik, végre valahára tényleg tavaszodik - nyugtázta örömmel Kövesdi Tibor, a Magtermesztő Állami Gazdaság (egyebek mellett) főagronómusa -, tegnap, meg tegnapelőtt már nem fagyott éjszaka... A főágazatvezető határszemlére invitált. Vele tartottam. Először Haraszti határában, a Háromsarok-dülőnél, egy borsótábla mellett szálltunk ki az üzemi kocsiból. A fiatalember megropogtatta csontjait, szippantott egy mélyet a virágillatú levegőből, majd a közeli, szirompalástba burkolódzott fán szorgoskodó méheken állapodott meg a tekintete.- Mi sem ülünk tétlenül - bökött áliával a szorgos kis jószágok felé -, benépesül a határ, ám nekünk nem kétszer, de százszor, ezerszer meg kell fontolnunk minden lépésünket. Munkagépeink egyetlen métert sem tehetnek meg fölöslegesen, céltalanul. Szerda délelőtt volt, április huszonkettedikét jelezte a naptár. Bőrünket cirógatta a langymeleg napsugár... ezen belül pedig az őszi búzáé a főszerep. Igaz, ebben az évben már - épp a szóban forgó kultúrnövény „rovására“ - 200 hektáron kemény, úgynevezett durumbúzát is vetett a gazdaság. A kalászosok zömét elsősorban vetőmagnak termeszti a mezőgazdasági üzem. A gazdaság a termést január elsejétől már maga értékesíti.- A közvetítő vállalat dolgozói legtöbbször nem is látták az árut - szögezte le Kövesdi Tibor -, mégis alaposan megsápoltak bennünket. Egy mázsa gabona árából - valamiféle közvetítési jogdíj címén - 80 koronát lecsippentettek maguknak. Ezt nem nézhettük tovább tétlenül! Elhatároztuk hát, hogy a jövőben terményeinkkel magunk kereskedünk, s önmagunkat fogjuk menedzselni. A gazdaság joggal büszke az eredményeire. Hosszú éveken át becsületes, kemény munkával szereztek hírnevet maguknak, ügyfeleik méltán elégedettek az üzem leszenyei tisztítóállomásáról kikerülő kiváló minőségű terményekkel. A poprádi növénytergalmunkon múlik, milyen eredményesek leszünk. Az 1200 hektár gabona java részét, 800 hektárt az őszi búza alkotja. A vetőmagok iránt - a gazdasági helyzet diktálta nagyon is érthető okok következtében - a mezőgazdasági üzemek részéről alaposan lecsökkent az igény, a kereslet. Szlovákgyarmaton azonban remélik, mindez csak átme-1 neti állapot, s hamarosan megváltozik a helyzet. A legtöbb szövetkezet képtelen kiváló minőségű, ám - a termelési költségek hirtelen növekedése miatt ugrásszerűen emelkedett - drága vetőmag megvásárlására, ezért gazdaságon belül igyekeznek a szaporítóanyagot előállítani, bebiztosítani. Ez pedig bizonyos idő elteltével óhatatlanul, törvényszerűen fajtaminöség-romlást fog eredményezni ...
