Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-28 / 100. szám
i 1992. április 28. Szabad ÚJSÁG 3 Aláírtak két szerződést Havel és Ro Te Vu találkozója Szöulban Ro Te Vu dél-koreai elnök hivatalosan üdvözölte hazájában Václav Havel csehszlovák köztársasági elnököt. Az ünnepélyes fogadtatás az ún. Kék Házban, a koreai elnök rezidenciáján zajlott le. Havel elnök tegnap koszorút helyezett el a Nemzeti Emlékműnél és találkozott a négy legnagyobb koreai kereskedelmi szervezet képviselőivel. A Ro Te Vu elnökkel folytatott tárgyalásokról közölték, hogy a csehszlovák elnök reményét fejezte ki, miszerint a Koreai-félszigetet elválasztó demarkációs vonal rövidesen éppúgy lehull, mint a két világot elválasztó gigantikus fal. Ro Te Vu elnök nagyra értékelte, hogy Csehszlovákiának az elmúlt két évben sikerült megteremtenie a jogállam és a piacgazdaság alapjait. Alexandr Vondra közlése szerint a két elnök tárgyalásain a csehszlovák fél főleg a gazdasági együttműködésre helyezte a hangsúlyt. Csehszlovákiának érdeke fűződik ahhoz, hogy teret adjon a koreai beruházásoknak és növekedjék a két ország közötti kereskedelmi forgalom. Érdeklődést tanúsított az előnyös dél-koreai hitelek iránt is, amelyekért a szövetségi kormány vállalna felelősséget és amelyek segítenék bekapcsolni a dél-koreai cégeket a csehszlovák gazdaságba. EJőnyben részesítik az elektronikai és az egészségügyi anyagokat gyártó vállalatokat. Mindkét államfő egyetértett abban, hogy Korea egyesítésének folyamata megállíthatatlan. Vladimír Dlouhy csehszlovák gazdasági miniszter és I Sang-ok koreai külügyminiszter egyezményt írtak alá a beruházások támogatásáról és védelméről, valamint a kettős adózás megakadályozásáról. Dlouhy tájékoztatása szerint Csehszlovákia ilyen egyezményt már sok állammal kötött, és célja az, hogy utat nyisson a tőkeáramlásnak. Szöulban Jozef Miklosko csehszlovák miniszterelnök-helyettes a koreai kulturális tárca vezetőjével és az oktatásügyi miniszterrel folytatott tárgyalásokat. Havel elnök és felesége, Olga részt vettek azon az ünnepi vacsorán, amelyet tiszteletükre Ro Te Vu elnök és felesége rendezett. Ma az elnök a Samsung Elektronics vállalatba, valamint Dong Tan községbe látogat el. Találkozik a nemzetgyűlés elnökével és a legnagyobb politikai pártok vezetőivel. Távozása előtt Havel elnök sajtóértekezletet rendez. Olga Havlová, az elnök felesége különprogramot bonyolított le és meglátogatta Samyookban az ország legnagyobb rehabilitációs központját, ahol kétszáz alkalmazott 500 testi fogyatékosról gon-» doskodik. Olga Havlová főleg a munkaterápia iránt érdeklődött. Jóváhagyták a csonka Jugoszlávia alkotmányát Tárgyalások a hadsereg helyzetéről Nem vonul ki egyelőre a jugoszláv szövetségi hadsereg Bosznia-Hercegovinából — közölte az ott állomásozó csapatok főparancsnoka. Kukanjac szerint csak azután távoznak a köztársaság területéről, ha a térség nemzetiségei megegyezésre jutnak Bosznia jövőbeni politikai berendezkedéséről és a szövetségi hadsereg köztársaságbeli státusáról. Feltétel még a horvát fegyveres alakulatok távozása is. Izetbegovics, Bosznia-Hercegovina elnöke Szkopjéban találkozik Adzsicscsal Jugoszlávia védelmi miniszterével, hogy a hadsereg helyzetéről tárgyaljon. Szavai szerint szenzációra nem lehet számítani. A tárgyalásoktól azt vátja, hogy a jugoszláv hadsereg vagy távozik a köztársaságból, vagy radikálisan megváltozik. A tény, hogy Izetbegovics nem kérte a hadsereg azonnali távozását a köztársaságból, Kostic, az államelnökség elnöke azzal magyarázza, hogy a hadsereg a köztársaságban a béke tényezője. Izetbegovics szerint viszont arra utal, hogy a hadsereg távozása esetén sokan elhagynák az alakulatokat és csatlakoznának a félkatonai szervezetekhez, ami méginkább rontaná a helyzetet. Kukanjac tábornok szerint a hadsereg olyanná változik, amilyenről a boszniai muzulmánok, szerbek és horvátok megállapodnak. Éjszaka betartották a tűzszünetet, csak Mosztar körül folytatódtak a harcok. A zágrábi rádió a szövetségi hadsereget vádolta a város elleni tüzérségi támadással. Szarajevóban többé-kevésbé nyugalom volt. A jugoszláv parlament szövetségi tanácsa elfogadta a harmadik Jugoszlávia, a Szerbiából és Crna Gorából (Montenegro) álló szövetségi állam alkotmányát. A dokumentum az eddigieknél is központosítottabb intézményrendszert tervez, széles hatáskört biztosít a köztársasági elnöknek és csak laza ellenőrzést ír elő a hadsereggel szemben. Kimarad az alaptörvényből az, hogy Jugoszlávia többnemzetiségű állam. A vizsgálat eredményei Emberi hanyagság, bűnös mulasztás okozta a guadalajarai tragédiát — közölte a mexikói főállamügyész. A városban történt robbanássorozat utáni vizsgálat eredménye szerint több illetékes már előző este tudomást szerzett arról, hogy átható benzinszag terjeng, s erről lakossági bejelentések is érkeztek. A vezetők azonban nem intézkedtek a veszélyes körzetekben a lakók kitelepítéséről. A tragédia halálos áldozatainak száma 190, több mint ezemégyszázan sebesültek meg. Az anyagi kár igen jelentős. Brit szakértő a boszniai konfliktusról A közbelépés hiánya Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter, aki tegnap jelentette be, hogy május 17-én lemond tisztségéről Véleménye szerint „a demokráciában a tisztségben maradásnak is megvannak a határai" (Telefotó: CSTK/AP) Meglepő hír: Genscher lemondott Hans-Dietrich Genscher hétfőn délelőtt pártja, az FDP elnökségi ülésén váratlanul bejelentette, hogy lemond külügyminiszteri posztjáról. Genscher 1974 májusában kapta meg a külügyi tárcát. A 65 éves politikust szívműködési zavarokkal kezelték, de — a Reuter jelentése szerint — ezt nem említette távozásának okaként. Ugyancsak kilátásba helyezte lemondását Gerda Ilasselfeldt egészségügyi miniszter, aki a bajor Keresztényszociális Unió politikusa. Genscher lemondásának napját május 17-ben jelölte meg, akkor lesz ugyanis 18 éve annak, hogy elfoglalta posztját. A továbbiakban is részt akar venni a politikai életben, de főleg az újraegyesítéssel járó belnémet problémáknak akarja szentelni idejét. Az FDP elnöksége úgy döntött, hogy Genscher helyébe a külügyminiszteri posztra Ingrid Schvaetzer asszonyt, eddigi építési minisztert nevezi ki. A két miniszter lemondása arra enged következtetni, hogy Kohl kormányában további változások is beállnak. A kancellár már korábban is fontolgatta kabinetjének megváltoztatását és nemrég új embert nevezett ki a védelmi tárca élére. háborút hoz Hekmatjár csatlakozott a „hatokhoz”? Mudzsaddadi Kabul felé tart Az AFP közlése szerint Hekmatjár, a radikális fundamentalista felkelők vezére tegnap úgy döntött, hogy csatlakozik ahhoz az egyezményhez, amelyet a hét végén a hat ellenállási csoport vezetői kötöttek a pakisztáni Pesavárban. Hekmatjár eredetileg elutasította az egyezményt és Kabulban a mudzsahedek között összetűzéseket kezdeményezett Chris Weatcher, a londoni Világpolitikai Intézet munkatársa interjút adott a BBC-nek a boszniai konfliktusról. A konfliktust úgy jellemezte, mint a kívülről jövő béketeremtés kudarcát. A szakértő szerint a konfliktusok általában azért törnek ki, mert az érdekelt felek nem tudnak megegyezni és megpróbálják céljaikat fegyveres erővel megvalósítani. Pontosan ez történik Boszniában is. Hozzátette azonban, hogy a Közös Piac és az USA már az első pillanattól belebonyolódott a jugoszláv konfliktusba. Az első békéltető kísérletek korántsem voltak elégségesek. Az Európai Közösség is félreértette a válság természetét és túl sokáig a közvetítő szerepére szorítkozott aheiyett, hogy konstruktív szerepet vállalt volna a konfliktus rendezésében. Véleménye szerint amint felismerték, hogy Jugoszlávia szétbomblóban van és nem lehet többé összetartani, haladéktalanul intézkedéseket kellett volna tenni. Az USA hosszú időn át támogatta Jugoszláviát és túl sokáig tartotta távol magát a konfliktustól. Mind az európaiak, mind az amerikaiak túl későn cselekedtek — túl későn ismerték el Horvátország és Szlovénia függetlenségét. Kisebb mértékben, de ugyanígy kudarcot vallottak Bosznia esetében is, mert túl sokáig vártak az elismeréssel és ez utat nyit a destabilizáciőnak. Természetesen elsősorban a résztvevők felelősek a konfliktusért, de az is biztos, hogy a kívülálló államok sem lehetnek elégedettek tevékenységükkel. A J. P. Taylor történész szerint csak azok a békeszerződések lehetnek tartósak, amelyeket a konfliktusban szembenálló kis nemzetek egymással kötnek a külső hatalmak beavatkozása nélkül. Ezt a következtetést Taylor a századeleji balkáni háborúkból vonta le. Chris Weatcher azonban a régi tapasztalathoz hozzátette: „Ebből az következne, hogy meg kellene engedni a konfliktusoknak, hogy húzódjanak el egészen a keserű befejezésig, vagyis, amíg az egyik fél legyőzi a másikat, vagy mindketten.,kifáradnak. Ez igaz volt a múltban. A nemzetek összecsaptak egymással, s amikor világosan kiderült, hogy ki a győztes és ki a vesztes, lehetséges volt tartós békeszerződéseket létrehozni. Jelenleg azonban a világ már nem hajlandó eltűrni, hogy a konfliktusok elburjánozzanak. Ezért a nemzetközi beavatkozás — akár jó, akár rossz — része lett a konfliktusok megoldásának. Taylor nézete napjainkban nem érvényes többé.” BAC A mudzsahedek fegyveresei közt Kabulban tegnap tovább folytatódtak a harcok, amelyekbe bekapcsolódott a légierő is. A Hekmatjár fundamentalistái által megszállt dombokat a légierő bombázta. A radikális csoportok megtámadták az elnöki palota közelében levő rendőrlaktanyát is és rakétákkal lőtték Maszud Sah katonáinak állásait. Maszud fegyveresei a támadásokat visszaverték. Mind Maszud, mind Hekmatjár iszlám állammá akarják változtatni Afganisztánt, de véleményük eltérő abban, hogy mekkora szerepet kapjon az ország vezetésében az iszlám. A másfél milliós Kabul várja a Pesavárból érkező ideiglenes tanács érkezését. Az ideiglenes tanácsot a megbízott elnök, Szibgatullah Mudzsaddadi vezeti, aki száz gépkocsiból álló konvoj élén indult az emigrációból hazájába, hogy átvegye a hatalmat. Megérkezéséig a főváros igazgatását Maszudra bízták, aki az új kormányban a védelmi miniszter posztját tölti majd be. A megbízott elnökkel együtt Kabul felé tart ötven felkelő szervezet vezetője is. Mudzsaddadi gépkocsiját saját képével díszítették fel. Mivel Kabul felé egy olyan hágón kell átkelni, amely súlyos harcok színhelye volt, a gépkocsiút túl sokáig tartana. Csak afgán területen döntik el, hogy repülőgéppel folytatják-e útjukat. Mudzsaddadi 65 éves, a kabuli egyetem filozófíatanára volt. Tanácsadói azt javasolták, hogy halassza el utazását a fővárosba. Elindulása előtt felszólította a fővárosban harcoló feleket, hogy tegyék le a fegyvert és fogadják el Maszud parancsnokságát. A zűrzavaros Kabulban a csehszlovák nagykövetséget rablótámadás érte, amely során a diplomatáktól elvették pénzüket és értéktárgyaikat. A csehszlovák külügyminisztérium az EK tagállamainak egyetlen kabuli nagykövetségét, a francia nagykövetséget kérte fel, hogy segítsen a csehszlovák képviseletnek. Tegnap a külügyminisztérium közölte, hogy a nagykövetség dolgozóinak és családtagjaiknak nem esett bántódásuk. A családtagok számára már a múlt héten elküldték a repülőjegyeket Csehszlovákiába, de elutazásuk a repülőtéri zárlat miatt lehetetlen. A csehszlovák diplomaták visszahívásáról nincs szó. A francia nagykövetség kapcsolatba lépett a kabuli csehszlovák nagykövetséggel és jelentést adott a kialakult helyzetről. Francia részről megerősítették, hogy a csehszlovák nagykövetségen három munkatárs tartózkodik. Meg nem erősített hírek szerint több más ország külképviseletét is megtámadták. Az ENSZ és Irán egyetért abban, hogy az afganisztáni helyzet csak a nemzeti megbékélés alapján oldható meg. Ezt ButroszGáli ENSZ-főtitkár Velajati iráni külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után közölte az újságírókkal. Reményét fejezte ki, hogy az ENSZ-nek sikerül Afganisztánban békét teremtenie. Felszólította a harcoló feleket, hogy hagyják abba a harcokat és működjenek együtt az ENSZ kabuli missziójával. A Szabad Csehszlovákia felhívása Az USA-ban székelő Szabad Csehszlovákia Tanácsa nyilatkozatot tett közzé, amelyben közli, hogy tagjainak csehszlovákiai látogatása után arra a meggyőződésre jutottak: fenn kell tartani a közös államot. Látogatásuk során a kormánykörökkel folytatott tárgyalásaikon figyelmeztettek a helyzet komolyságára. Közük, hogy magas beosztású amerikai személyiségek tartanak Csehszlovákia felbomlásától és annak következményeitől. A következmények nemcsak Csehszlovákia számára jelentenének hátrányt, hanem veszélyeztetnék egész Közép- Éurópa gazdasági konszolidálását is. A Szabad Csehszlovákia Tanácsa nyilatkozatában közli, hogy csak a közös állam fenntartása biztosíthatja az ország sikeres fejlődését és együttműködését a nyugati világgal. Ausztriában a vasárnap lezajlott elnökválasztásokon leadott szavazatok 98 százalékának összeszámlálása után kitűnt: 40,7 százalékot a szociáldemokrata Rudolf Streicher kapott, a néppárti Thomas Klestil pedig 37,2 százalékos eredményt ért el. Mivel egyik jelölt sem szerezte meg az abszolút többséget, május 24-én sor kerül az elnökválasztások második fordulójára, amelyben a két legjobban szereplő jelölt méri össze erejét. M agyarországon a határőrség a drávaszabolcsi határátkelőhelyen két horvát személygépkocsiban 4 ezer darab lőszert talált. A csempészek a lőszert Horvátországba akarták eljuttatni. A jelentés nem közli, hogy milyen fajta lőszerről volt szó és honnan származnak a töltények. Lengyelországban tavaly 944 esetben figyelmeztették a rendőrséget robbanásos merényletre. 22 esetben a figyelmeztetés valósnak bizonyult, és húsz esetben a bombák felrobbantak. A terrorcselekmények során 1 billió zloty (kb. 2,2 milliárd korona) kár keletkezett. A riasztásokban 12 ezer rendőr, 15 ezer tűzoltó és egyéb intézmény munkatársai vettek részt. A fenyegetőzések miatt 360 ezer embert kellett ideiglenesen kilakoltatni. A legveszélyesebb, hogy a terrorcselekményeket szervezett bandák követik el, például a fiatal anarchistákból álló „Népi Felszabadítási Front”, amely megkísérelte a szovjet konzulátus felgyújtását. Törökország kormányfője tegnap hétnapos látogatásra indult hat kaukázusi és közép-ázsiai volt szovjet köztársaságba. A küldöttség 144 személyből áll, s köztük van a török külügyminiszter is. Demirel kormányfő látogatást tesz Kirgíziában, Kazahsztánban, Tádzsikisztánban, Türkméniában és Azerbajdzsánban. Izraelben Ramallah város lelkipásztorai tiltakoztak az ellen, hogy az izraeli katonák a húsvét idején géppisztolyokkal és kézigránátokkal fenyegették a templomok látogatóit és egy palesztin fiatalembert összevertek. Ramallahban hétezer palesztin tagja az ortodox vallási közösségnek. Az izraeli hadsereg közlése szerint az esetet kivizsgálják. W aLESA lengyel elnök változásokat követel a kormányban. Televíziós beszédében azt mondta, hogy az ország jelenlegi helyzetéből a kiutat csak egy szakértőkből álló kormány biztosíthatja. Az elnök egyúttal francia példa szerint követeli jogköreinek kibővítését is. NÉMETORSZÁG nyugati tartományaiban a közszolgáltató vállalatok tegnap megkezdték előre meghirdetett sztrájkjukat. A sztrájk érinti a postai, a távközlési szolgáltatásokat, a közlekedést, sőt, a városi közlekedési jelzőrendszereket is. A megmozdulás a legnagyobb ilyen jellegű akció az NSZK történetében. Legutóbb a közalkalmazottak 1974-ben sztrájkoltak, de akkor három napon belül megegyeztek a kormánnyal. A közalkalmazottak szakszerevezete most 2,5 millió dolgozó nevében 9,5 százalékos béremelést követel, de a szövetségi kormány csak a felét hajlandó megadni. Az alkalmazottak a bérpolitika reformját követelik. Fizetéseik Németország nyugati részében a legalacsonyabbak közé tartoznak. Az USA-BAN az FBI jelentése szerint tavaly további 3 százalékkal nőtt az erőszakos bűncselekmények száma. Ezen belül hat százalékkal szaporodtak a betörések, öt százalékkal a gyilkosságok. A bűncselekmények számának a növekedését a Bush-kormánynak nem sikerült megállítania. 1985 óta a gyilkosságok száma 25, a betörések száma pedig 30 százalékkal nőtt. M oszkvában megnyitják az első golyóálló mellényeket kölcsönző boltot. Egy golyóálló mellény egynapi bérbevétele öt dollárba kerül. A növekvő bűnözés kedvez a védelemre szakosodott vállalkozóknak. A moszkvai cég az izraeli Eagle vállalattól szerzi be a golyóálló mellényeket. A bűnözőbandák Moszkvában főleg kaukázusiakból állnak, akik gyakran használnak géppisztolyokat is. Egy másik moszkvai cég önvédelmi kiképzést nyújt a pénzszállítók számára 35 ezer rubelért. Krasznojarszk szibériai városban ellopták a toronyórát. A toronyóra három évtizedig volt a helyén, de ismeretlen tettesek leszerelték és elvitték. A helyi sajtó felkérte a tolvajokat, hogy adják vissza az óraművet. A felhívásra senki sem jelentkezett és a rendőrség sem jutott a tolvajok nyomára. T
