Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-27 / 99. szám

1992. április 27. Szabad ÚJSÁG Václav Havel Japánból Dél-Koreába utazott A látogatás teljesítette célját Václav Havel japáni látogatása befe­jeztével a CSTK és a Csehszlovák Tele­vízió számára adott interjúban kijelen­tette: bízik abban, hogy Csehszlovákiá­ban lesznek japán beruházások, mert a csehszlovák küldöttség Japánban telje­sítette alapvető politikai küldetését. Csehszlovákia és Japán gazdasági együttműködése számára meg kellett te­remteni a politikai előfeltételeket. Az elnök hangsúlyozta, hogy éppen ez volt a japáni látogatás célja. „Japán sok vo­natkozásban ösztönzést adhat Csehszlo­vákiának, elsősorban a szorgalom és a munkafegyelem terén” — mondta Ha­vel. Fontosnak tartotta, hogy tudatosít­suk: Japán most gyűjti be annak gyü­mölcseit, hogy hosszú évtizedeken át je­lentős beruházásokat eszközölt a kuta­tásba. Václav Havel szombaton megtekin­tette a régi fővárost, Kiotót. Elutazása előtt az Akaszaka palotában elbúcsúzott tőle Akihito császár és Micsiko császár­né. A vasárnapot az elnök Nara városá­ban töltötte, ahonnan Oszakába repült, majd II—62-es különrepülőgépén Dél- Koreába utazott. Václav Havel feleségével, Olgával és kíséretével a Koreai Köztársaságba ér-Elnökválasztások Ausztriában Több mint 5,6 millió osztrák választó járult tegnap az urnákhoz, hogy megvá­lassza az új államelnököt. A jelölőlistán négy név szerepel: Robert Jungk, akit a zöldek két csoportja jelölt, továbbá Tho­mas Klestil az Osztrák Néppártból, Hei­de Schmidt asszony az Osztrák Szabad­­párt részéről, és Rudolf Streicher szociál­demokrata közlekedési miniszter. A fel­mérések szerint Streichemek vannak a legnagyobb esélyei és megtörténhet, hogy a szavazatok 43—44 százalékát nyeri el. Az elnökválasztásokon azonban a megvá­lasztáshoz 50 százaléknál nagyobb szava­zati arányra van szüksége a győztesnek. kezett. A küldöttségben jelen vannak Jozef Miklosko miniszterelnök-helyet­tes, Vladimír Dlouhy és Jozef Baksay, a szövetségi gazdasági és külkereskedelmi miniszterek, továbbá Anton Vavro, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-he­lyettese és Karel Spacek, a Cseh Köz­társaság pénzügyminisztere. A csehszlo­vák elnök Dél-Koreába Ro Te Vu elnök meghívására érkezett. Havel az első csehszlovák államfő, aki Dél-Koreát meglátogatta. Hivatalos tárgyalásai ma, hétfőn kezdődnek, amikor találkozik Ro Te Vu elnökkel, hogy a baráti kapcsola­tok és az együttműködés kérdéseiről tár­gyaljon. Szöulban a beruházások védel­méről és a kettős adózás megakadályo­zásáról írnak alá szerződést. Az elnök Dél-Koreában találkozik a kereskedel­mi és vállalkozói körök képviselőivel is. Václav Havel csehszlovák elnök elutazása előtt még egyszer találkozott Akihito japán császárral Képünkön a két államfőt a csehszlovák vendégek tiszteletére rendezett fogadáson láthatjuk (Telefotó: TK SR/EPA) Boszniában felújultak a harcok Felhívás a Biztonsági Tanácshoz Bosznia-Hercegovina válságöve­zeteiben, de Horvátországban is tegnapra virradóra felújultak a fegyveres összetűzések. A horvát rádió jelentése szerint a muzulmán és horvát alakulatok meg­szállták a szövetségi hadsereg derventi laktanyáját. Összetűzések voltak Bo­­szanszki Brodban is, ahol aknavetőket is használtak. A szerbek felrobbantották a helyi, már korábban megsérült hidat. Livna környékén a horvát rádió szerint tizenkét horvát és százharminc szerb önkéntes vesztette életét a harcokban. A hadsereg értesülése szerint 72 horvát katona esett el. Mosztar városát négy óra hosszat ágyúzták. Komoly károk ke­letkeztek, de emberéletben nem esett kár. Nyugat-Hercegovinából és Horvát-Újabb polgárháború kezdődik Afganisztánban? Harcok az elnöki palotánál Tegnap reggel Kabul afgán főváros központjában az elnöki palota környékén súlyos harcokra került sor. Szemtanúk szerint az új afgán iszlám kormány harcosai visszaverték Hekmatjár fundamentalista mudzsahedjeinek támadását Hekmatjár Hezb-i Iszlami nevű mu­­dzsahed csoportja hasonló harcokat ví­vott két kilométernyire az elnöki palo­tától is, ahol a kormányt alakító mu­­dzsahedekre tankokból kezdtek lőni a Hezb-i Iszlami harcosai. Kabult raké­tákkal is lőtték, de nem tűnt ki, mely oldalról indították a lövedékeket. A városközpontot a szombaton megala­kított iszlám kormány tartja ellenőrzése alatt. Az új kormány vezetőit Kabulba várják, de ez idő szerint még a szomszé­dos Pakisztánban tartózkodnak. Hek­matjár elutasította a pandzsábi megálla­podásokat. A szombaton megalakult iszlám kor­mány védelmi minisztere Ahmad Ma­snid Sah lett, akinek harcosai gyakorla­tilag harc nélkül foglalták el a fővárost. A hatalom átadása a kormánykatonák és Maszud mudzsahedjei között gyakran egy csésze tea mellett zajlott le. Meg­szállták a kormányhivatalokat. Amikor Maszud emberei bevonultak Kabulba, már ott voltak Hekmatjár harcosai is. A főváros elfoglalásának másnapján tá­madták meg Maszud csapatait. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár, aki Pa­kisztánból Teheránba utazott, azt han­goztatta, hogy Afganisztánban eljött a megbocsátás ideje. Felszólította a szem­benálló feleket, hogy azonnal kössenek, tűzszüneti egyezményt, hozzanak általá­nos amnesztia-rendeletet, tartsák be az emberi jogokat. Az ötventagú tanács, amelyet Pesa­­várban hoztak létre a kilenc ellenálló csoport vezetőiből, még nem utazott el Kabulba. Hekmatjár ugyanis azzal fe­nyegetőzött, hogy lelövet minden repü­lőgépet, amely a kabuli repülőtéren megkísérelné a leszállást. A tanács azt az utasítást adta az alakulatoknak, hogy vessék alá magukat Maszud parancs­nokságának. Az ideiglenes kormány szombaton tette meg első nyilatkozatát, amely közli, hogy Maszudot bízták meg a főváros biztonságának felügyeletével. A 14 évig tartó polgárháború befejezé­sét a mudzsahedek lövöldözéssel üdvö­zölték. Az ünnepi lövöldözés azonban másnapra véres összecsapásokká fajult, amelyek azzal fenyegetnek, hogy újabb polgárháború felé sodorják az országot. országból is harcokról érkeztek jelen­tések. A belgrádi televízió szerint a szerb önkéntesek elfoglalták Boszansz­­ka Krupa térségét. A Tanjug hírügy­nökség szerint a városban a szerbek és a muzulmánok tűzszünetet kötöttek. Ide várják a belügyminisztérium képviselő­jét, valamint az EK és az ENSZ megfi­gyelőit. Avárosból 16 ezer ember mene­kült el. Ausztria, Magyarország, Szlovénia és Horvátország külügyminiszterei szom­batra virradóra felhívással fordultak az ENSZ Biztonsági Tanácsához, hogy azonnal tegyen lépéseket a bosznia-her­­cegovinai városok és falvak védtelen la­kosainak öldöklése ellen. A felhívás sze­rint a harcok ebben a térségben veszé­lyeztetik a békét és a nemzetközi bizton­ságot. A Biztonsági Tanács szombaton zárt ajtók mögött felhívásban állapodott meg a bosznia-hercegovinai helyzetről. A felhívásban nem esik szó az ENSZ- békefenntartó erők kiküldéséről a tér­ségbe, mint azt több európai állam kér­te. Butrosz Gáli főtitkár ellenezte ezt a lépést és az Egyesült Államok is azt kö­vetelte, hogy a békét az európai intéz­mények teremtsék meg, az ENSZ az­után csak biztosítsa az elért eredményt. A felhívás arra szólítja fel Bosznia-Her­cegovina szomszédait, hogy állítsák le a külső beavatkozás minden formáját. El­ítélte az erő alkalmazásának és a fegy­verszünet megsértésének minden meg­nyilvánulását. A belgrádi Borba című lap közölte, hogy a jugoszláv szövetségi hadsereg május elején Bosznia-Hercegovina né­hány térségéből kivonja csapatait. Fő­leg azokból a térségekből vonul ki a hadsereg, ahol nem él szerb kisebbség. A csapatokat Szerbia és Montenegro területére helyezik át. Bosznia kártérí­tésképpen néhány fegyvergyárat és ka­tonai kórházat kapna azért, mert éve­ken át segítette pénzelni a hadsereget. Aljjá Izetbegovics Bosznia-Hercego­vina elnöke bejelentette, hogy tárgyalá­sokat kezd a szövetségi hadsereg veze­tőivel. A fegyveres harcok kirobbantá­sáért részben az Európai Közösséget, az Egyesült Államokat és a hadsereget okolta. A hamburgi Der Spiegel című lap közli, hogy a Bundeswehr legkorsze­rűbb géppisztolyait a jugoszláviai konf­liktusban minden harcoló fél használja. A fegyvereket nyilván illegálisan juttat­ták Jugoszláviába. Olyan fegyverek is el­jutottak a válságterületekre, mint a Wi­­eger 940 típusú automatikus puska és az MT-5 típusú géppisztoly, amellyel a ter­roristaellenes kommandókat fegyverez­ték fel és nem volt szabad exportálni őket a volt keleti tömb országaiba sem. Magyar—szlovák alapítvány A szlovákok és a magyarok csak nyerhetnek azon, ha nem tekintenek csupán az őket ért sérelmekre, hanem okulva a múltból a szellemi és az anyagi előnyök­re helyezik a hangsúlyt, amelyek kölcsönös együttműködésükből fakadhatnak. Ez áll a többi közt a magyar és szlovák értelmiségiek fórumán elfogadott felhí­vásban. A Budapesten megrendezett fórumon úgy döntöttek, hogy létrehozzák a szlovák—magyar kulturális alapítványt. Az alapítvány célja, hogy támogassa a művészeti, kulturális, tudományos és oktatási együttműködést a két nemzet kö­zött. Ezzel kapcsolatban a felhívás leszögezi, hogy a XXI. század szempontjából vitathatatlan: a sokoldalú együttműködés és az intenzív párbeszéd minden terü­leten hozzájárul a kölcsönös felemelkedéshez. A felhívást mindkét nemzet szellemi életének kiváló képviselői írták alá, a többi közt Göncz Árpád magyar köztársasági elnök, Frantisek Miklosko. a Szlo­vák Nezmeti Tanács elnöke, Csoóri Sándor, Klára Jarunková, Mészöly Miklós írók, I.ubomír Feldek költő és műfordító, Fischer Ádám karmester, Rudolf Chmel irodalomtörténész és műfordító, Július Satinsky, Karol Wlachovsky, Peter 7,ajac, Kis Gy. Csaba, Glatz Ferenc és mások. Mihály volt román király 45 évig tartó emigrációja után visszatért hazájába. Képünkön Mihály királyt (bal oldalt) és hétéves unokáját láthatjuk, akiket Pinen érsek üdvözölt a repülőtéren. A királyt az Egyetemi téren 200 ezres tömeg várta. A király a Szent György templomban részt vett a ortodox húsvét alkalmából tartott istentiszteleten (Telefotó: CSTK/AP) Lemondott az olasz elnök Giulio Andreotti pénteki lemondása után szombaton beadta lemondását Francesco Cossiga olasz államfő is. A 64 éves Cossiga megbízatási időszaka csak július 3-án jár le, de szavai szerint idő előtti lemondásával segíteni akarja az országot, hogy kilábaljon az alkot­mányválságból és megvalósíthassa a szükséges reformokat. Televíziós beszédében élesen bírálta az országban uralkodó viszonyokat. Vé­leménye szerint az olasz alvilág erősza­kosan a hatalomra törekszik és akadá­lyozza a reformok bevezetését. Cossiga elnök lemondásával automa­tikusan az olasz szenátus elnöke Gio­vanni Spadolini tölti be az államfői posztot. Hajókaraván Amerika felé Belem portugál kikötővárosban sokezren búcsúztak attól az 57 vitor­láshajótól, amely Kolumbus Kristóf amerikai felfedező útjának 500. évfor­dulóján indult a tengerentúlra. A vi­torláshajó-flotta megáll Cadiz spa­nyol kikötőben, ahol további hajók csatlakoznak hozzá, hogy Portoriko, New York és Boston felé vegyék az irányt A hajókaravánban orosz, len­gyel, amerikai, brit, német, litván és holland hajók is részt vesznek. A flotta vezérhajója a 90 méter hosszú portu­gál Sagres vitorlás, amelyet 218 tagú személyzet irányít Kolumbus nyom­dokain összesen 250hajó halad Ame­rika partjai felé. BéCSBEN megkezdődött a II. Kö­zép-európai Fórum. A fórumot az oszt­rák társadalomtudományi intézet ren­dezi a demokráciához való átmenetről. A rendezvény, amelyen lengyel, magyar, cseh és szlovák politikusok is részt vesz­nek, zárt ajtók mögött folyik. A kiszivár­gott hírek szerint jelentős teret szentel­nek a szlovák nacionalizmusnak. A CSEHSZLOVÁK Állami Bank főkormányzója, Josef ToSovsty szom­baton Washingtonba érkezett, ahol ma részt vesz a Nemzetközi Valutaalap rendszeres félévi ülésén. A tanácskozás fő témája Oroszország és a volt Szovjet­unió többi tagállamának felvétele a pénzügyi intézménybe, továbbá az alap keleti politikájának kérdései. A GAZA ÖVEZETBEN szombaton összetűzések voltak a palesztinok és az izraeli katonák között. Az összetűzés­nek harminchárom arab áldozata volt. Egy idős asszony meghalt, mert véletle­nül a lakásába dobtak egy könnyfakasz­tó gázgránátot. GrÚZIÁBAN a dél-oszét autonóm terület központjából kivonulnak az orosz belügyi alakulatok. A hadsereg, főleg egy helikopter-ezred, kivonásáról ezen a héten tárgyalnak majd. A szovjet hadsereg helyőrségei Dél-Oszétiában ismétlődő fegyveres támadások célpont­jaivá válnak. Mind a helyi szeparatisták, mind a grúz fegyveresek gyakran támad­ják meg a FÁK csapatait, hogy fegyvere­ket szerezzenek. IrÁNBA érkezett Leonyid Krav­­csuk ukrán államfő. Találkozott Raf­­szandzsáni iráni elnökkel és főleg a gaz­dasági együttműködés kérdéseiről tár­gyaltak. A BIZTONSÁGI TANÁCS megfi­gyelőcsoportot alakított Szomáliái beve­tésre. Elfogadták Butrosz Gáli javasla­tát is, hogy azonnal küldjenek az afrikai országba ötszáz fegyveres ENSZ-kato­­nát, akik feladata a humanitárius segít­séget szállító konvojok védelme lesz. Budapesten a Független Kis­gazdapárt tüntetést rendezett Antall Jó­zsef jobbközép kormánya ellen. A tün­tetők azzal vádolták az Antall-kor­­mányt, hogy a piacgazdaságra történő átmenet során inflációt és munkanélkü­liséget okozott. Az eredetileg „harag napja” elnevezésű akciót az utolsó pilla­natban a „lehetőségek napjára” nevez­ték át. A Kisgazdapárt 45 parlamenti képviselője közül az akciót csak tizen támogatták. A tüntetésen a tervezettnél sokkal kevesebben jelentek meg. FUJIMORI perui elnöknek sikerült úrrá lennie a parlament feloszlatása utá­ni első kormányválságon. A kormány két minisztere lemondott, de sikerült helyükre új embert kinevezni. Fujimori egyidejűleg megfosztott tisztségétől 134 bírát és ügyészt. Már korábban is a Leg­felsőbb Bíróság bíráinak több mint a felét menesztette. EtIÓPIA keleti részében, „Afrika szarvában” tovább tart a szárazság. Az országrészben már három éve nem esett eső és naponta ötven ember hal éhen. Közvetlen éhhalál ötvenezer embert fe­nyeget. Etiópia kormánya már többször kért segítséget a nemzetközi közösség­től, amely azonban csak a szükségletek­nek alig egytizedét tudta kielégíteni. ROMÁNIÁBAN katonai gyakorlat során felrobbant egy rakéta, minek kö­vetkeztében öten életüket vesztették. A rakéta a kilövőállásban robbant fel. A PERUI légierő tűz alá vett egy amerikai C-130 típusú szállítórepülőgé­pet. Az incidensre a perui partoktól 100 kilométerre került sor. A perui vadász­repülők a gépet összetévesztették egy kábítószercsempész repülőgéppel. A ta­lálatot kapott amerikai gépnek sikerült Talara város repülőterén leszállnia. A LÍBIA ellen életbe léptetett repü­lési zárlat komoly gondokat okoz az egészségügyben. Az országban hiány mutatkozik antibiotikumokban és her­­mongyógyszerekben, amelyeket több­nyire légi úton szállítottak az országba. Több állam kivonta Líbiából egész­ségügyi személyzetét és ennek következ­tében káosz keletkezett az egészségügyi intézményekben. Szentpétervár főpolgármes­tere elutasította Romanov nagyherceg családjának kérését, hogy az elhunyt trónörököst az orosz cárok nyugvóhe­lyén, a Péter-Pál Erődben helyezzék örök nyugalomra. A főpolgármester szerint ma már az erőd nem alkalmas ilyen célra és felajánlotta, hogy Roma­nov nagyherceget az Alekszandr Nyevszkijről elnevezett székes­­egyházban temessék el.

Next

/
Thumbnails
Contents