Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-18 / 93. szám
6 Szabad ÚJSÁG 1992. április 18. Megtörtént a csoda Jegyzetek a vers- és prózamondók országos versenyéről Vagyunk néhányan, akik a vers, a szép szó bűvöletétől nem akarunk elszakadni, akik el tudunk ámulni a költő bűvészmutatványán, mikor a „gondolaton túlit” gondolatba sűríti, s egy képsorral kiragad a „van”-ból a „lehetségesébe. S külön öröm, hogy még mindig vannak — a legkisebbektől a felnőttekig —, akik vállalkoznak arra, hogy irodalmi felfedezéseiket szép előadássá csiszolva megosszák másokkal. Természetesen ehhez fórum kell, ahol ezt megtehetik, s egy ilyen rendezvény megszervezéséhez nem kevés ember áldozatos munkájára van szükség. De hál’ istennek, vannak ilyenek! Egy új kezdeményezés részesei voltunk mindannyian, akik 1992. április 9—12-e között részt vettünk a Vers- és Prózamondók Országos Versenyén Rimaszombatban. Az elmúlt évtizedekben a körzeti, járási és kerületi szavalóversenyek legjobbjai közül a gyermekek a Duna Menti Tavaszon, a felnőttek a Jókai Napokon mérték össze tudásukat. Az évek során azonban mindkét fesztivál olyan műfajgazdag rendezvénnyé terebélyesedett, hogy a találkozó időtartamából mindössze egy-egy nap juthatott a vers- és prózamondóknak, s a gyerekek nem láthatták: mit tudnak a felnőttek; a felnőtteknek viszont le kellett mondaniuk arról, hogy lássák: miként nevelődik az utánpótlás, milyen tehetségeket rejteget a jövő. Ezt a gondot — amit nem lehetett volna megszüntetni, ha Dunaszerdahelyen és Komáromban van a verseny—a „gömöri fővárosban”, Rimaszombatban rendezett gyermekek és felnőttek közös versenyén sikerült megoldani. Külön köszönet illeti a Csemadok Országos Választmányát, a Nemzeti Népművelési Központot, a Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesületét, a Rimaszombati Városi Hivatalt, a regionális és városi művelődési központot, a Csemadok Területi Választmányát és a többi magánszemélyt, szponzort azért, hogy vállalták a támogató szerepét, s így életre lehetett hívni ezt a rendezvényt. Hogy a megvalósításhoz szükséges pénzt megszerezni, a kellő időben a kellő helyen lenni, az események gördülékenységét biztosítani mennyi időbe és energiába kerül, arról dr. Kamenár Éva, a CSEMASZE választott titkára tudna csak vallani, aki higanyemberként irányította, szervezte az egész rendezvényt. Neki köszönhető, hogy négy napon keresztül a versenyző vers- és prózamondóké, illetve a keretműsorokat adó előadóművészeké lehetett a rimaszombati színpad. S ami a legkellemesebb meglepetés: a régió lakossága is kegyeibe fogadta a szép szó ünnepét, s végig telt ház előtt léphettek pódiumra a szereplők. Fellépésre várva (Szabó Miklós felvételei) A vers- és prózamondók országos versenyének helyezettjei VERS I. kategória 1. Novák Zsuzsanna (Komárom) 2. Perleczky Annamária (Dunaszerdahely) 2. Rónaszéki Anikó (Szomotor) 3. Iléder Zoltán (Komárom) II. kategória 1. Gerencsér! István (Komárom) 2. Schmiedt Viktória (Kassa) 3. Kerekes Éva (Fülek) III. kategória 1. Periel Igor (Érsekújvár) 2. Rózsár László (Pozsony) 3. Óváry Ildikó (Somorja) 3. Varga Lívia (Léva) IV. kategória 1. Karaffa Anikó (Kassa) 2. Dubovszky László (Tornaija) 3. Perhács Andrea (Pozsony) V. kategória 1. Csicsákné Palcsó Erzsébet (Rozsnyó) 1. ilauiitusz Anikó (Komárom) 2. Varga Mária (Komárom) PRÓZA I. kategória 1. Baka Tímea (Dunaszerdahely) 2. Pálinkás Miriam (Dunaszerdahely) 3. Janusek Ágnes (Fülek) II. kategória 1. Kiss Krisztián (Várgede) 2. Jankó Viktória (Kassa) 3. Bakos Melinda (Komárom) III. kategória 1. Köteles Katalin (Ipolyság) 2. Horváth Andrea (Nemesócsa) 3. Bauer Helga (Somolja) IV. kategória 1. Szentgáli Anikó (Párkány) 2. Czqjlik József (Kassa) 3. Ádám Andrea (Kassa) V. kategória 1. Siposné A. Anikó (Dióspatony) GYEREKZSŰRI DIJA: Varga Lívia Horváth Andrea KÖZÖNSÉGDÍJ: Dubovszky László Közlemények A Szlovák Vonósnégyes „Klasszikus szórakoztató zene” címmel 1992. április 21-én kedden 18.00 órakor hangversenyt ad a Csemadok Május 1. téri nagytermében. Vendégük Csetényi Gyula fuvolaművész Budapestről és Ivan Gajan zongoraművész. Műsoron Strauss-, Lehár-, Kálmán- és Mozart-művek szerepelnek. Mindenkit szeretettel vár a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya. *** A Csemadok Lévai Alapszervezete a hagyományos koszorúzási ünnepséget a nagysallói csata lévai emlékművénél a húsvéti ünnepek miatt 1992. április 24-én 17 órai kezdettel tartja a lévai temetőben. Este 19.30 órai kezdettel a Barátság Művelődési Házban nagyszabású emlékműsor keretében fellép Budai Ilona, Havas Judit és Birinyi József. Mindenkit szeretettel vár a Csemadok Lévai Alapszervezete! A vers- és prózamondás öt-öt kategóriájában 84-en jutottak el az országos versenyig, s új kezdeményezésként megpróbálkoztak a rendezők egy VI., a saját szerzemények kategóriájának beindításával is. A versmondók — a korábbi évektől eltérően — a szabadon választott vers mellett egy kötelező verset is meg kellett tanuljanak, ami ezúttal Nemes Nagy Ágnes valamelyik költeménye volt. Rendkívül szerencsésnek tartom ezt az ötletet, hiszen jó, ha egy előadó több művet is tart a tarsolyában — a magyarországi rangos versenyeken ez 5—6 vers — ráadásul az adott költő életművének megismeréséhez is közelebb kerülnek. Azonban még inkább örültem volna, ha Nemes Nagy Ágnes költészetének nemcsak a legismertebb darabjai köszöntek volna vissza unosuntalan, hanem ha kicsit mélyebbre nyúlnak a válogatók és újszerűségre törekedtek volna. A szabadon választott versek színesebb palettát mutattak, hiszen klasszikusok, továbbá csehszlovákiai magyar költők és a XX. századi magyar líra terméséből egyaránt válogattak a versenyzők. A prózamondók már kevésbé szerencsés kézzel nyúltak szöveg után (főleg az I—III. kategóriában), s bizony néhány silányabb mű is a választottak közé került. Mintegy 160 produkciót hallgatott végig a 14 tagú zsűri — Bárdos Agnes, Bedő Csaba, Csanaky Eleonóra, Cselényi László, Debreczeni Tibor, Forgács Miklós, Gálán Géza, Gecse Jolán, Kovács Magda, Kövesdi Károly, Kulcsár Ferenc, Pásztó András, Varga Tibor, Zaiabai Zsigmond —,akik az elődöntők zártközű megbeszélései után a döntőben nyilvános pontozással minősítették a teljesítményeket. S még így sem születhetett mindenki megelégedettségét kiváltó eredmény, hiszen a vers- és prózamondás nem matematikai verseny, ahol a 2x2=4, mindenki szubjektív kritériumok alapján dönti el: miért éppen az adott mű és előadásmód hatott rá a leginkább. Újszerű kezdeményezés volt, hogy az I—III. kategóriát a Rimaszombati járás iskoláiból válogatott 8 tagú gyermekzsűri is minősítette, a középiskolások és felnőttek teljesítményét pedig a közönség díjazta a közönségdíj megszavazásával. Voltak pillanatok, amikor valóban vágni lehetett a csendet, annyira lekötötte egy-egy előadó a közönséget. A gyerekek közül például kiforrott előadóművészi teljesítményt nyújtott Periel Igor Pilinszky János A madár és a leány című versével, s ugyanígy feszültségteremtő előadásban, pontos értelmezésben hallhattuk Rózsár Lászlótól József Attila A Dunánál című versét. Megdöbbentően átélt, szép teljesítményt nyújtott Varga Lívia Kányády Sándor Pantomimiával. A IV. kategóriából versválasztásával és előadásmódjával egyaránt KarafTa Anikó emelkedett ki. Tőle Rákos Sándor Leszbia című versét hallhattuk. Az V. kategóriában két első helyezett lett. Ilauiitusz Anikó Sziláéi Domokos Boszorkányok című versét mondta szuggesztíven, valóban művészi szinten, míg Csicsákné Palcsó Erzsébettől Karinthy Frigyes „így Irtok «'"-jéből intellektuális, kitűnő stílusban megoldott Babits Bihály-paródiát hallhattunk. Szívem szerint a többi versenyző előadásáról is véleményt mondanék, de ilyen rövid írás keretében ez lehetetlen. AIV.—V. kategória legjobb tíz versenyzőjének teljesítményéről 1992 nyarán egyébként Magyarországon is véleményt mondanak, ők ugyanis eljutottak a Nemzetközi Bihari Vers- és Prózamondó Versenyre Berettyóújfaluba. El kell még mondjam, hogy megszületett a rendezvény ideiglenes kiadványa is, ' a Rikkancs Zsélyi Katalin szerkesztésében, melybe mindenki megírhatta véleményét. Más kérdés, hogy írásra nem nagyon volt idő, hiszen szinte egész nap folyamatosan követték egymást a műsorok. Ez évben a zsűri tagjai nemcsak a versenyzőket minősítették, hanem az ő előadói teljesítményüket is értékelhették a versenyzők és a nézők. Gálán Géza színművész, Gecse Jolán előadóművész, a magyarországi vendégek közül Debre-czeni Tibor és Bedő Csaba előadóművészek önálló műsorokkal is felléptek, bemutatván, ők hogy képzelik el a versmondást — s tegyük hozzá, a siker nem maradt el. A súlyos mondanivalójú versek után különösen üde színfolt volt a Három kalap együttes elő kazettabemutatója, a megzenésített gyermekversek játékos előadása. A hazaiak is bizonyították: tőlük sem állnak távol a versek, s a rimaszombati Sorsvirág együttes előadásában megzenésített saját verseket hallhatott a közönség. A döntő izgalmait az Ifjú Szivek régi korok zenéjét játszó Gaudium együttese próbálta enyhíteni, a Megoldódott a zsérei iskola ügye! A szülők akarata... A szülő akarata, az Isten akarata! — szoktuk idézni, kissé átformálva az ismert latin mondást, mely ezúttal érvényt nyert Zsérén is. A hosszan tartó vita után, a szülők tántoríthatatlan magatartásának köszönhetően, a nyitrai iskolaszék vezetése visszakozott, s úgy döntött, hogy Zsérén visszaállítják a magyar iskola igazgatását. A nyugalomba vonult Fazekas Erzsébet igazgatónő utódja magyar nemzetiségű lesz és a két iskola — a szlovák és a magyar — továbbra is különkülön működik majd, önállóan. Az eseményekről két alkalommal is hírt adtunk olvasóinknak. A szülői szövetség legutolsó gyűlésén — melyet 1992. április 7-én tartottak —, az iskolaszéket az elnök, dr. Ján Strieüka és Hanzen tanfelügyelő képviselték. Az iskolaszék igazgatója megpróbálta bizonygatni a részéről történt „egyedüli helyes és igazságos eljárást”, ' amit a szülők képtelenségnek minősítettek és határozottan visszautasítottak. Föl► desi László szülő okos érveléssel felhívta a jelenlevők figyelmét az anyanyelv fontosságára. A magyar pedagógusok szövetségét Dolník Erzsébet képviselte és nyomatékkai figyelmeztetett a törvényesség betartására, amely a zsérei iskola esetében nem történt meg. A törvényesség megkerülése, az ér- Zsérei iskolások vényben lévő előírások megsértése Zsérén példátlanul bebizonyosodott. De ne szaporítsuk a szót, végülis a zsérei községi választmány javaslatára az önálló magyar iskola élére — a sokat vitatott, az iskolaszék részéről alkalmatlannak találtatott — Balkó Szidóniát jelölték ki. Szeretném, ha történetem — mint a mesékben — itt véget érne és Zsérén helyreállna a nyugalom és a béke. Ám úgy érzem, hogy Zsérén ez a „mérkőzés” még nem ért véget, mert vannak, akik nem tudnak felejteni és a jog viszszaállítását vereségnek tekintik. Nagyon oda kell figyelnünk a továbbiakban itt és az ország minden pontján, hogy ilyen dolgok ne történhessenek meg. MOTESIKY ÁRPÁD ( Fotó: Motesiky) vasárnap délelőtti gálaműsorban való fellépésével pedig a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara fejezte ki szimpátiáját a rendezvény iránt. A négy nap minden műsora a késő esti órákba nyúlt, de az esti műsorokon az I.-II.-III. kategória versenyzői nem vettek részt, számukra ugyanis szálláshelyükön, a meleghegyi üdülőközpontban biztosítottak szórakozást. Zsélyi Katalin drámapedagógiai foglalkozással, Konkoly Cecília és Kissné Klein Melinda gyöngyfűzéssel és húsvéti díszek készítésével biztosítottak tartalmas Gecse Jolán, a „Hát így élünk” avagy Az idő hallgatása közben című műsor előadója esti elfoglaltságot, Tóbis Ferenc pedig táncházat szervezett számukra. így csak sajnálni tudom, hogy akadtak szülők és pedagógusok, akik elvették a döntőbe be nem jutott gyermekektől a közös játék, az együttlét örömét és a rendezvény befejezése előtt hazautaztak. Mert mindent egybevetve: megtörtént a csoda. Gömörország szívében sok hasonló gondolkodású gyermek és felnőtt rájöhetett, hogy a vers, az irodalmi mű összekötő kapocs lehet, s hogy színpadra állni nemcsak személyiségfejlesztő feladat, hanem színvonalas teljesítményre is kötelez. S ami ugyanilyen fontos: Rimaszombat elfogadta a rendezvényt, bizonyítja ezt a sok meg nem nevezett helyi szervező önfeláldozó munkája, a művelődési ház igazgatójának, dr. Stefan Báláinak és a műszaki személyzetnek a szolgálatkészsége és nem utolsósorban a látogatottság. CSANAKY ELEONÓRA A füleki Zsákszínház Vendégszereplése A Csemadok Losonci Választmányának szervezésében tavaly hazánkban lépett fel nagy sikerrel a sepsiszentgyörgyi színjátszók társulata. Látogatásukat viszonozva, május elején a füleki Zsákszínház mutatkozik be Schwajda György A szent család című darabjával a Székelyföldön. A fülekiek elszállásolását és fellépéseik megszervezését (több helyen lépnek fel Kovászna megyében) a sepsiszentgyörgyiek vállalták. Az amatőr társulatot elkíséri a Csemadok Losonci Választmányának illetve a füleki szervezet vezetőségének küldöttsége, valamint a Szlovák Rádió Magyar Adásának szerkesztője, Agócs Valéria is. Amint azt Mázik István, a Zsákszínház vezetője megjegyezte: nem csupán egyszeri bemutatkozásról van szó, a két társulat között szeretnék állandósítani a kapcsolatot. Ottlétük alatt várhatóan születik egy olyan megállapodás, amelynek értelmében a társulatok évenként fognak találkozni és jövőre valószínűleg újra a sepsiszentgyörgyi színjátszók látogatnak majd el hazánkba. A fülekiek útjuk során megállnak Nagyváradon, Kolozsvárott, Tordán, Ludason, Marosvásárhelyen valamint Segesváron, ahol az egykori csata színhelyén megkoszorúzzák Petőfi Sándor szobrát. (-«-)
