Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-17 / 92. szám
1992. április 17. 3 Szabad ÚJSÁG Megoldódott a kormány és a parlament konfliktusa Az Orosz Föderáció mától: Oroszország Az orosz népképviselők kongresszusa Moszkvában döntést hozott az állam új elnevezéséről. Jelcin elnök azt kérte, hogy hagyják meg az Orosz Föderáció elnevezést, de a képviselők úgy döntöttek, hogy az ország neve ezentúl Oroszország lesz. A boszniai városokból ezerszámra menekülnek a muzulmánok. A képünkön látható muzulmán család Splitben talált menedéket és egy sportcsarnokban húzódott meg (Telefoló: TK SR/EPA) Boszniában terjeszkednek a szerbek A kongresszuson tíz nap óta először lelkes hangulat volt és az ország elnevezéséről szóló határozatot felállva ünnepelték a képviselők. A kongresszuson hazafias hangulat uralkodott és ezért a „szövetségi” és „föderáció” megnevezéseket elvetették. A 867 képviselő közül 703-an szavaztak az Oroszország elnevezés mellett. Néhány képviselő tegnap azt követelte, hogy a kongresszus tárgyalja újra a korábban jóváhagyott deklarációt, Vance Szarajevóban tárgyal Tegnapra virradóra Bosznia-Hercegovinában viszonylagos nyugalom volt. Szórványos lövöldözések csak Szarajevóban és Mosztar térségében voltak. A zágrábi rádió szerint éjszaka több helyütt voltak lövöldözések és állítólag Zvornikban, amely a múlt héten a szerb erők kezére került, szabad rablás folyik. Bosznia miniszterelnök-helyettese szerint az Európai Közösség megfigyelőit nem engedték be Bieljini, Zvomik, Visegrád és Focsi városokba. Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja tegnap délelőtt Szarajevóba érkezett, miután Belgrádban Milosevics szerb elnökkel, Adzsics védelmi miniszterrel és az ENSZ-csapatok főparancsnokával tárgyalt. Vance erős biztonsági kísérettel érkezett Szarajevóba és elsősorban Izetbegovics elnökkel akar tárgyalni. Biztonsági okokból a tárgyalások színhelyére nem engedték be az újságírókat sem. Vance tárgyalásokat folytat a szerbek és a horvátok vezetőivel is. A szarajevói vezetés nagy reményeket táplál Vance missziójával szemben. A boszniai vezetők ugyanis attól tartanak, hogy a szerb közösség a félkatonai szervezetek támogatásával fokról fokra nagyobb darabot hasít ki Bosznia kőolajipari cég felett, elfoglalták a kórházat, ahol elbocsátották a nem szerb alkalmazottakat. Egy húsztagú fegyveres csoport sikertelenül megkísérelte a szarajevói elektromos művek elfoglalását is. A jugoszláv hadsereg tegnap délben elfoglalta a boszniai Visegrád városát. A hadművelet két óra hosszat tartott és csak szórványos lövöldözés kísérte. Jelenleg a városban nyugalom van. A Nyugat-Európai Unió parlamentje felszólította a szervezetet arra, hogy küldjön békefenntartó erőket Bosznia- Hercegovinába. Ezt tegnap Párizsban közölték. A felhívást megküldték a Nyugat-Európai Unió miniszteri tanácsának. Ez a szervezet az EK egyetlen olyan intézménye, amelynek védelmi jogkörei is vannak. Az EBEE tegnap elítélte a jugoszláv erők bosznia-hercegovinai beavatkozását. Közvetve azzal fenyegette meg Jugoszláviát, hogy kizárják az EBEÉ-ből, amennyiben nem vetnek véget az erőszakos cselekményeknek. Az EBEÉ azt követeli, hogy Bosznia-Hercegovinából vonjanak ki minden katonai egységet és szabadcsapatot. Az EBEÉ-ből való kizárás gondolatát hangoztatta az amerikai küldöttség vezetője is. Dumas francia külügyminiszter Párizsban tegnap kijelentette, hogy az EBEE nem minden tagállama ért egyet azzal, hogy Jugoszláviát zátják ki a szervezetből amennyiben április 29-ig nem állítja le a Bosznia elleni offenzívát. Dumas szerint az EK inkább a párbeszédet választja, mintsem a szembenállás kiélezését. Horvátországban Tudjman elnök bejelentette, hogy átalakították a kormányt. Hat minisztert váltottak le, mindnyájan Tudjman Horvát Demokrata Szövetségének tagjai. Leváltottak öt miniszterhelyettest is. A kormányba három tárcanélküli miniszter került. A kormánynak jelenleg 29 tagja van. Separovics horvát külügyminiszter felszólította az arab államokat, hogy segítsenek biztosítani a volt Jugoszlávia területén élő muzulmán lakosság biztonságát. Az Arab Liga főtitkárával folytatott tárgyalások során Separovics kérte, hogy több arab állam ismerje el Horvátországot. Tegnap érkezett a hír, hogy Egyiptom elismerte Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina függetlenségét. amely lehetővé tette, hogy a kormány visszavonja lemondását. Az újratárgyalásra tett javaslatot azonban elvetették. Jegor Gajdar, az orosz kormány a!elnöke szerint a kongresszus a deklaráció elfogadásával egyértelműen a kormány politikája mellé állt és felelősséget vállalt a reform negatív következményeiért is. Kijelentette, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közti válság megoldottnak tekinthető. A kormányról szóló törvényt három hónapon belül elfogadják, de csak december elsején lép érvénybe, és így a kormánynak lehetősége nyílik politikájának folytatására. A miniszterelnök-helyettes szerint az agresszív konzervatív erők támadásának visszaverése után a kongresszuson helyreállt az egyensúly. Reményét fejezte ki, hogy a végrehajtó és a törvényhozó hatalom között nem robbannak ki további konfliktusok, mert ennek a válságos helyzetben levő ország látná kárát. v Carnogursky visszatért Ján Carnogursky szlovák kormányfő tegnap befejezte kétnapos bulgáriai látogatását. A látogatás zárónapján tárgyalt Stefan Szavowal, a bolgár parlament elnökével. A két politikus véleményt cserélt a demokratikus folyamatok menetéről és megállapította, hogy a gazdasági változások elmaradnak a demokratikus szerkezet kiépítése mögött. A szlovák kormányfő részt vett Jan Amos Komensky Nagy didaktika című könyvének bemutatásán is a szófiai csehszlovák kulturális központban. A könyvet bolgár fordításban Komensky születésének 400. évfordulója alkalmából adták ki. A szlovák kormányfő befejezte bulgáriai látogatását és tegnap Pozsonyba repült. Egyiptom is csatlakozott a Líbia elleni intézkedésekhez Érvényt szereznek a szankcióknak A NATO nagyszabású hadgyakorlatot rendez május elején a Földközi-tengeren. A hadgyakorlaton részt vesz a légierő és a haditengerészet a NATO tíz tagállamából. A Dragon Hammer fedőnevű hadgyakorlaton az olasz partok közelében fogják gyakorolni a hadmozdulatokat. területéből, sőt a fővárosból is. A szerb térképészek már a nemrég kikiáltott Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaság területéhez rajzolják a térképeken az újonnan szerzett térségeket. A bosnyák hatóságokat Szarajevóban már például nem engedik be a város keleti és délkeleti részébe, mert ezt is szerb területnek nyilvánították. A szerb milíciák átvették az ellenőrzést az Energopetrol Lemondott a főparancsnok John Galvin, a NATO európai fegyveres erőinek főparancsnoka tegnap bejelentette, hogy lemond tisztségéről. Utódjáról még nem döntöttek. Galvin lemondását az Egyesült Államok kérésére hagyták jóvá. A főparancsnoki tisztséget 1987 óta töltötte be. A NATO felkérte Bush elnököt, hogy jelölje ki a fegyveres erők új főparancsnokát. A 63 éves Galvin távozásának okairól nem közöltek részleteket. A veszély még fennáll Mint már közöltük, a Zafferana szicíliai városkát fenyegető lávafolyam a várostól 800 méterre megállt. A katonák 2150 méter magasan acélplatót készítettek, amelyre ötven vasbetontömböt helyeztek el. Ezt akarják becsúsztatni a lávaalagútba, hogy véglegesen megállítsák a tűzfolyamot. A szakértők úgy vélik, hogy amennyiben a lávaalagutat sikerül eltömni, a láva a felszínen terjed szét és rövidesen megszilárdul. így a kisváros megmenekülhetne. Az Etna tűzhányóval folytatott harcba ezer ember kapcsolódott be, köztük ötszáz katona, számos rendőr, csendőr és tűzoltó, a polgári védelem tagjai, valamint az amerikai óriáshelikopterek pilótái. 130 tehergépkocsi készenlétben áll, hogy veszély esetén elszállíthassa a város lakosságát. Általában sikerült érvényt szerezni a Líbia elleni szankcióknak. Á büntetőintézkedések első napján a líbiai légiforgalmi társaság megkísérelt ugyan néhány felszállást, de például az olasz légtérből vadászgépek kényszerítették az utasszállító gépet a térség elhagyására. Az LAA légitársaság az embargó ellenére folytatni akarja a repüléseket. Tegnap nyolc—tíz gép indult a járatokra, közülük az egyik a ciprusi Lamakába. Cipruson nem intézkedtek a leszállás megakadályozása érdekében. Az arab közlekedési dolgozók föderációja úgy döntött, hogy nem nyújt szolgáltatásokat a brit és francia repülőgépeknek, Nadzsibullah afgán elnök tegnap átadta a hatalmat a hadsereg vezérkarának és a felkelők főparancsnokának, Ahmad Maszudnak. Nadzsibullah hollétéről nem érkeztek hírek. Egyes jelentések szerint az ENSZ különmegbízottjának hivatalában keresett menedéket. A hivatal környékét az elnöki őrség elitcsapatai őrzik. Francia jelentés szerint Nadzsibullah lemondott a kormánypárt elnöki tisztségéről is. Az elnök bukása miatt a titkosrendőrség főnöke öngyilkosságot követett el. Az orosz vezetés nem tárgyalt arról, hogy menedékjogot nyújtson-e Nadzsibullahnak, mert ezt nem is kérte. Az Interfax szerint Nadzsibullah azért nem kérte a menedékjogot Moszkvától, hogy elkerülje Honecker sorsát. Az iráni rádió szerint Nadzsibullah elhagyta az országot és a katonai tanács amelyek az arab országok repülőterein szállnak le. Ezt válaszlépésnek szánták a Biztonsági Tanács szankcióival szemben. A repülőtéri dolgozók szakszervezetének tizenhárom arab országban vannak szervezetei. Az arab országok kormányai általában csatlakoztak a Líbia elleni szankciókhoz. A tuniszi kormány leállította légijáratait Líbiába. A kormány felhívja a Figyelmet arra a veszélyre, hogy a szankciók elmélyíthetik a térségben a válságot és utat nyithatnak az erőszaknak és destabilizálhatják a helyzetet. Marokkó és Jordánia is leállította líbiai járatait. Egyiptom ugyancsak csatlakozott a Lívezetését Nabim Azim, korábbi védelmi miniszterhelyettes vette át. Ez a katonai tanács azonban kész átadni a hatalmat a 15 tagú ideiglenes tanácsnak. Tegnap hivatalosan közölték, hogy Nadzsibullah elnököt szökési kísérlet közben elfogták és letartóztatták. Benőn Sevan ENSZ-megbízott Kabulba érkezett és a hatalom erőszakmentes átadásáról tárgyal. Amennyiben nem sikerülne hatalomra juttatni a 15 tagú ideiglenes tanácsot, súlyos harcok várhatók, amelyeknek nemcsak politikai, hanem nemzetiségi színezete is lenne. Az Egyesült Államok, amely évekig támogatta az afgán felkelőket a kabuli rendszer ellen, szerdán felszólította a mudzsahedeket, hogy szüntessék meg a harci cselekményeket és fogadják el az ENSZ béketervét. biát bojkottáló államokhoz, de a kormány nyilatkozata szerint törekedni fog a Nyugat és a Líbia közötti válsághelyzet politikai megoldására. Líbia, hogy elejét vegye a szankcióknak, felajánlotta, hogy egyesül Egyiptommal, Kairó azonban ezt elutasította. A szankciók nem érintik az Egyiptom és Líbia közti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. Az Arab Liga főtitkára megállapította, hogy a közel-keleti államok közvéleménye a muzulmán hagyományok szellemében ellenezni fogja a Líbia elleni szankciókat. Közölte, hogy a terrorizmussal vádolt líbiaiakat ártatlanoknak kell tekinteni, amíg bűnösségüket nem bizonyítják. Rámutatott, hogy elfogadhatatlan, miszerint az USA, vagy Nagy- Britannia, amelyek a válságot kiváltó ügyben a sértettek, egyúttal a döntőbíró szerepét is betöltsék. Az orosz rádió közölte, hogy a FÁK 3 ezer állampolgára, akik Líbiában dolgoznak, elkezdték a hazatérést. Főleg orosz tanácsadókról és családtagjaikról van szó. A líbiai hatóságok szerdán hét ország diplomáciai képviseletének bejelentették, hogy több munkatársukat kiutasítják az országból. Az intézkedések Csehszlovákia, Franciaország, Németország, Belgium, Olaszország, Svédország és Japán diplomáciai képviseleteit érintik. George Bush amerikai elnök szerdán aláírta azt az okmányt, amely szerint az Egyesült Államok megkezdték a Líbiaellenes intézkedések érvényesítését. Az amerikai külügyminisztérium magasrangú tisztviselője szerint az Egyesült Államok nem mérséklik az intézkedéseket, amíg Líbia nem teljesíti a nyugati államok követelését. Azt követelik, hogy a terrortámadások áldozatai hozzátartozóinak kártérítést fizessenek és szüntessék meg minden terrorszervezet támogatását. Az amerikai tisztviselő egyúttal azt is közölte, hogy az USA nem szándékozik szigorítani a Líbia-ellenes szankciókat. Áttekinthetetlen helyzet Afganisztánban Nadzsibullah lemondott bejelentette, hogy felvette soraiba a volt Szovjetunió tizennégy köztársaságát. Azerbajdzsán felvétele nem került szóba. A Világbank már egy nappal korábban hasonló lépést tett és így mind a Nemzetközi Valutaalapnak, mind a világbanknak már 156 tagja van. Az új tagállamoknak összesen 540 millió dollárral kell hozzájárulniuk a bank alaptőkéjéhez. Csehszlovákia a német vállalkozók figyelmének középpontjába került. A német beruházók távlati célokat követnek és főleg az ösztönzi őket, hogy itt igen alacsonyak a bérköltségek. 15 ezer német vállalatot kérdeztek meg, s közülük 8 százalék hajlandó beruházni Csehszlovákiában. Az iparvállalatok 11 százaléka mutat ilyen hajlandóságot. 1989-ben a beruházási készség csak a cégek 5 százalékánál nyilvánult meg. NaGY-BRITANNIÁBAN tegnap bíróság elé állították azt a két terroristát, akik a múlt héten London Soho negyedében bombamerényieteket hajtottak végre. A rendőrség leleplezte azt a merénylőt is, aki a múlt héten a brit hadsereg őrmesterét gyilkolta meg. HeGYI KARABAH parlamentjének elnöke a hivatalos jelentés szerint szerencsétlenség áldozata lett. Korábban az a hír teijedt el, hogy Mkrtcsjant ismeretlen terroristák lőtték agyon, hogy terrorcselekményükkel előkészítsenek egy azeri offenzívát. Mkrtcsjan halála körülményeinek kivizsgálására Jerevánból nyomozókat küldtek Karabahba. A véletlen szerencsétlenségről szóló verziót a parlament elnöksége közölte. IrÁNBAN közzétették a parlamenti választások első fordulójának eredményeit. Az április 10-i fordulóban döntő többséggel Rafszandzsáni elnök hívei győztek. A második fordulót május 8-án tartják meg. A választásokon a lakosság 65 százaléka vett részt. A 270 tagú parlamentben a fundamentalisták a mandátumoknak csak 10 százalékát szerezték meg. Az első fordulót a liberálisok győzelmeként értékelik a radikálisok fölött. UkRAJNA miniszterelnökét Vitold Fokint tegnap a Vatikánban fogadta II. János Pál pápa. A két hónappal ezelőtt megkötött diplomáciai kapcsolatokat most konkrét együttműködéssé akarják fejleszteni. Az AFP ezzel kapcsolatban megemlíti az ukrán unitárius egyház és a pravoszláv egyház vitáját számos pravoszláv kézre került templom tulajdonjogáról. Ausztriában vasárnap, április 26-án lesznek az elnökválasztások. Az előzetes felmérések szerint valószínűleg két fordulóban kell lebonyolítani a választásokat, mert a négy jelölt közül egyiknek sincs reménye arra, hogy abszolút többséget szerezzen. A legnagyobb esélyei általános vélemény szerint az 53 éves szociáldemokrata Rudolf Schtreichemek vannak, aki jelenleg a közlekedésügyi tárcát vezeti. Franciaország Föld körüli pályára bocsátotta az Ariane rakétát, amely két távközlési műholdat helyez pályára. Az Ariane rakétatípusnak ez már az ötvenedik startja volt. A Télécom-2B műhold a telefonösszeköttetést szolgálja és lehetővé teszi tévéműsorok közvetítését Franciaország és a tengerentúli országok között. Az lnmarsat-2F4 műhold repülőgépek és a hajók távösszeköttetését szolgálja az egész világon. Olaszországban a bolognai Szent Orsolya kórházban egy fiún és egy leányon veseátültetést hajtottak végre. Mindkét vese ugyanattól a donortól származott. Az 1986-ban végrehajtott műtét során AIDS-vírus került a fiú szervezetébe, aki ennek következtében tavaly októberben meghalt. A leányon, aki most 23 éves most tapasztalhatók a gyógyíthatatlan kór első jelei. Kény. A fővárosának közelében lezuhant egy katonai repülőgép és a földön két házat romba döntött. A gép fedélzetén 40 tiszt és 5 polgári személy lelte halálát. Többen megsebesültek. Németországban, Dortmund közelében egy bányában 800 méteres mélységben omlás volt, amely során hat bányász vesztette életét. Egy bányászt még nem sikerült megtalálni. Az eddigi vizsgálatok szerint a bányaomlás nem függ össze a hét eleji földrengéssel a térségben, bár gyengébb földlökéseket tegnap is észleltek.
