Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-16 / 91. szám
1992■á'>,l"g,6■_______________ ÚJSÁG Kupa Mihály a kormányzótanács alelnöke Befejeződött az Európa Bank közgyűlése Befejeződött az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank budapesti, első közgyfilése. A kormányzótanács zárt ülésén tárgyaltak a kelet-európai privatizációs folyamatok elősegítése, a gazdasági szerkezet átalakítása módjáról. Mindehhez a szilárd gazdasági keretek megteremtése a fo cél. Megválasztották a kormányzótanács új elnökét Theo Waigel személyében, az egyik elnökhelyettes Kupa Mihály pénzügyminiszter lett A magyar fiskális kormányzat vezetője és a jegybank alelnöke külön tájékoztatót tartott az EBRD-ülés kapcsán a magyar gazdaság megítéléséről. Az Európa Bank és az Európa Tanács közös memorandumát is aláírták az együttműködésről. Döntöttek a következő, sorrendben második közgyűlésről: Londonban kerül rá sor 1993 áprilisában. Befejeződött a Budapesti Kongresszusi Központban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank első közgyűlése. A kétnapos hivatalos munka öszszegzéséről Jacques Attali, a bank elnöke tartott sajtótájékoztatót. Ezen bejelentette, hogy a kormányzótanács új elnöke a következő esztendőben a német pénzügyminiszter, Theo Waigel. Alelnöknek választották a svéd Anne Wibble asszony mellett Kupa Mihály pénzügyminisztert. A következő közgyűlés 1993. április 26—27-én Londonban lesz. Václav Klaus, a Cseh és Szlovák Köztársaság pénzügyminisztere javasolta, hogy novemberben a kormányzótanács tartson ülést Prágában. Erről még nem született döntés, bár nincs kizárva, hogy létrejön a találkozó. Jacques Attali felhívta a figyelmet arra, hogy a rendkívül gyors kelet-európai változások a banktól az eddigieknél is rugalmasabb pénzügyi politikát követelnek. Meggyőződése, hogy a régió nem zuhan vissza a teljes gazdasági recesszióba, hanem belátható időn belül megindul a fejlődés. Ennek három eszközét emelte ki. Összpontosítani kell az emberi és pénzügyi erőforrásokat a befektetések gyorsítására, az innováció fejlesztésére%s a gazdasági mobilitás folytatására. Nagyon fontos, hogy valamennyi kelet-európai országban az eddigieknél nagyobb ütembe folyjon a kis- és középvállalatok privatizálása. Ugyancsak kiemelt területnek tekinti a bank az infrastruktúra valamennyi ágának modernizálását. A politikai változások egyik következménye, hogy az egykori Szovjetunió utódállamai teljes jogú tagként léphetnek be a bank munkájába. Ez megköveteli az apparátus bővítését is. Ebben az esztendőben az életképes projektek finanszírozására egymilliárd ECU-t fektetnek be, illetve helyeznek hitel formájában. Ugyanakkor elképzeléseik szerint a magánszektorból a különféle kereskedelmi bankoktól további hárommilliárd ECU-t kívánnak bevonni a különféle pénzügyi tranzakciókba. 1993-ban mindezt a duplájára szeretnék emelni. Jacques Attali köszönetét mondott mindazon országoknak, amelyek erőfeszítéseikkel növelték a bank forrásait. Továbbra is stratégiai szempontnak tekintik a kelet-európai privatizáció támogatását, az energiarendszerek modernizálását, a távközlés és közlekedés feltételeinek javítását, a bankszektor fejlesztését és a környezetvédelmi törekvések támogatását: Mindezek érdekében az EBRD rendkívül széles körű tanácsadói szolgáltatást kíván nyújtani. Külön beszélt a bank elnöke az energiaszektor modernizálásának feladatairól. Ennek keretében fontosnak tartják a már meglévő termelő- és szállítórendszerek karbantartását, javítását. Hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül fontos valamennyi energiabázis modernizálása, ha még hatékonyan használható. Ugyanakkor nagyon nagy gondot kell fordítani ebben az ágazatban az árrendszerben tanpasztalható torzulások kiegyenlítésére, eltüntetésére. Egyébként ugyanez vontakozik a távközlésre is. A közlekedés fejlesztésének finanszírozásában elsőbbséget élvez a közúti és a légi szállítás, de ez nem jelenti azt, hogy a vasútra, amennyiben megfelelő projektet nyújtanak be, ne adnának pénzt. A közhiedelemmel ellentétben az EBRD nem kizárólag a szegény országok támogatója. Itt jegyezte meg az elnök, hogy egyébként sem kedveli a donor országok és a hitelfelvevők különválasztását. Ebben a bankban valamennyi fél egyenlő partner. így céljuk a fejlettebb államokból érkező projektek támogatása is. A piacgazdaság kialakításának egyik alapvető eleme, hogy a pénzügyi szektorban is végbemenjen a decentralizáció. Ennek párhuzamosan kell folynia a demokratikus intézményrendszerek sokszínű felépítésével. Ebbe beletartozik a független sajtó megteremtése is. Éppen ezért az EBRD a médiák különféle fejlesztési elképzeléseit is támogatja. Itt is alapvető szempont, hogy a privatizáció végbemenjen. A londoni székhelyű bank belekezdett egy akcióprogram kidolgozásába, aminek témája a városi és regionális infrastruktúrák fejlesztése. Ugyancsak rendkívül fontos témaként kezelte a közgyűlés a hadiipar átalakítását. Részletes tanulmány készül ennek folyamatáról, ami a „különleges szerkezetátalakítási program” címet kapja. A kormányzótanács felhatalmazása alapján a bank vezetése kidolgozza a különleges pénzügyi kockázat technikáját és módszerét. Erőteljesen figyel az EBRD a társadalombiztosítási és egészségügyi rendszerek munkájára. Eme intézmények működését kulcselemnek tekinti a munkaerő mobilizálásában és az ipari szerkezetátalakításban. Felhívták a Figyelmet arra, hogy a nemzetközi közösségeknek nem csupán arra kell figyelniük, hogy az elavult atomerőművek bezárását pénzeljék, hanem egyesíteniük kell emberi és technikai erejüket, amelyek révén az átalakítás és a biztonság gyorsítható, növelhető. Bejelentette, hogy ebben az ügyben a bank nagyon rövid időn belül konkrét javaslatokkal is elő fog állni. A vállalatok mobilizálásának folyamatát még gyorsítani lehet az ágazati, stratégiai szövetségek kialakításával. Az ilyen szervezetek Kelet-Európábán segítséget jelenthetnek a nyugat-európai alkalmazkodás megteremtéséhez. Szeretnénk, ha ezt minél komolyabban vennék a nyugati államokban is, és ki-ki maga tapasztalatát hozzáadná az együttműködéshez. Végezetül Attali emlékeztetett a bank filozófiájának egyik alappontjára. Ténykedésük nem kívánja egységesíteni az európai magatartást. Ugyanakkor szeretnénk, ha egy új, modem kultúra kialakítását segíthetnék, amiben a tolerancia és az értékek tisztelete uralkodik, és békésen megférnek egymás mellett a nemzeti hagyományok a legmodernebb törekvésekkel. A közel egyórányi sajtótájékoztató legvégén hangzott el Kupa Mihály pénzügyminiszter szájából egy most már viszonylag biztosnak tekinthető prognózis a magyar költségvetés év végi alakulásáról. Az EBRD első közgyűlése alkalmából tartott eszmecserén a pénzügyminiszter egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az idei költségvetési hiány várhatóan magasabb lesz a tervezettnél, de nem haladja meg az elmúlt évi deficitet. Ez annyit jelent, hogy a parlament által elfogadott törvényben megszabott hetvenmilliárd forinttal szemben száztízmilliárd forint körüli hiányra számíthatunk. A Nemzeti Bank alelnökével, Tarafás Imrével közösen tartott tájékoztatón a pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a régió valamennyi országa hasonló gondokkal küszködik. A piacgazdaság kialakítása, a privatizáció beindítása ugyanis negatív jelenséggel is együtt jár. Közülük a legjelentősebb, hogy csökkennek az állam adóbvételei és emiatt nehéz helyzetbe kerül a költségvetés. Ugyancsak rendkívül gondokat okoz a munkanélküliség rohamos növekedése, aminek mértéke minden korábbi prognózist meghalad. Megjegyezte még, hogy a vártnál nagyobb hiányt nem kíséri az infláció elszabadulása, sőt a lakossági megtakarítások éppen annak mérséklését is segítik. Mindezekkel, valamint a gazdaságélénkítés magyarországi esélyeivel is fog- Jalkoztak az EBRD közgyűlésén. A magyar kormány továbbra is a magánszféra támogatását, finanszírozását tartja a legfontosabbnak, amiként arról a közgyűlésen is számos alkalommal hitet tettek. A tanácskozáson vita alakult ki a bank gyakorlatáról, mivel egyes delegátusok és a külföldi sajtó képviselői is sokallták az állami cégeknek nyújtott támogatást. Sőt a sajtótájékoztatón megjegyezték azt is, hogy a multinacionális cég, a General Motors is kapott hitelt az EBRD-től. Ez utóbbit nem kívánta kommentálni a pénzügyminiszter, hiszen arról a bankvezetése önállóan hozta meg a döntést. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az általános kereskedelmi feltételeknél kedvezőbb módon folyósított kölcsönök elsősorban az infrastrukturális beruházásoknál jöhetnek szóba. A Magyar Nemzet megkérdezte: miként értékeli, hogy a bank vezetése ötletszegénységgel illette a kormányzatokat? A pénzügyminiszter elismerte, hogy Magyarország messze nem használja ki a felkínálkozó befektetési lehetőségeket. Példaként említette egy elfekvő kétszázmillió dolláros exporthitel lehetőségét, valamint egy másik, szintén kétszázmillió dollár összegű beruházási hitel felhasználatlanságát. Mivel a napokban a nemzetközi sajtó világgá röpítette a hírt, hogy az EBRD Magyarországon kötvényt kíván kibocsátani, az információt Tarafás Imre kommentálta. Elmondta, hogy nem egészen bizonyos, hogy valóban kibocsát kötvényt az EBRD. A tárgylások még folynak, ami nem azt jelenti, hogy a bank pénzszűkében szenvedne, hanem ezzel az akcióval is a magyar forint, a magyar gazdaság erősödhetne. Az sem dőlt még el, hogy milyen pénzügyi technikát választanak. Ugyanakkor szó van arról is, hogy a bank garanciát vállalna belföldi vállalat számára. A kötvénykibocsátás egyébként mind hazai, mind külföldi piacon elképzelhető. Az újságírók visszaidézték azt a sajtószabadság értelmezéséről zajló vitát, ami kissé ingerültté tette az Antall József és Jacques Attali közötti eszmecserét. Kupa Mihály megjegyezte, hogy tudomása szerint a tárgyaláson végül is teljes nézetazonosság alakult ki. A pénzügyminiszter általánosságban is kiemelte a tanácskozás konszenzuskereső és -teremtő szerepét. Hangsúlyozta, hogy Budapesten sikerült olyan államok képviselőit komoly tárgyalásokhoz közös asztalhoz ültetni, akik otthon fegyveres harcban állnak egymással. A közgyűlés tehát elősegíti a térség stabilizálódását. Henning Christophersen, az Európai Közösség Bizottságának elnökhelyettese közleményt bocsátott ki, hangsúlyozva benne azt, hogy a Közös Piac meghatározó felelősséggel tartozik Európa keleti részének országai iránt. A segítségnek időben kell érkeznie. Az Európai Közösség egyetért azzal az EBRD-s határozattal, amellyel a volt Szovjetunió részesedését fölosztotta az utódállamok között. Christophersen arra figyelmeztetett, hogy a széthullott Szovjetunió államainak segítése mellett sem szabad megfeledkezniük a közép- és kelet-európai térség országairól. Az EBRD hitelpolitikájában áll, hogy 60 százalékban részesedjenek a közép- és kelet-európai országok. A Közös Piac EBRD-kormányzója bejelentette, hogy az EK legújabb döntése értelmében 175 millió dollár hitellel segít Bulgáriának fizetési mérlege hiányának csökkentésére, Románia 230 millió dolláros kölcsönt vehet fel. Az EK Magyarországnak várhatóan 100 millió dollár hitelt tesz lehetővé. Sajdik Ferenc rajza Durum búzából koleszterinmentes tésztafélék „Gondolunk fogyasztóink egészségére is” Magánvállalkozóink a kezdeti sikerektől megrészegülve nem egy esetben megfeledkeznek azokról, akiktől jelentős mértékben függ további létezésük — magukról a fogyasztókról. így kerülhetnek csak a piacra az egészséget károsító, különböző színező és ízesítő anyagokat tartalmazó termékek, s nem hallgathatunk az anyagi megkárosításról sem, hiszen vállalkozóink a lehető legrövidebb időn belül szeretnék, ha megtérülnének kezdeti kiadásaik. Talán ez az oka annak, hogy az áldozatul kiszemelt fogyasztó nagy ívben elkerüli a magánboltokat, s bizalmatlanul fogad minden újdonságot. Fontosnak tartjuk, hogy egy olyan magánvállalkozót mutassunk be, aki nem csupán a saját érdekeit tartja szem előtt. Gaál Sándor mérnök nevét elsősorban gazdasszonyok, konyhafőnökök, s nem utolsó sorban viszonteladók figyelmébe ajánljuk. Többéves tapasztalatainak köszönhetően a szövetkezetben figyelt fel a Durum búzafajra, amelyet a gyakorlat ugyan már korábban is ismert, hiszen igazi tésztabúzáról van szó, amelynek sikértartalma nagyobb, mint az átlag búzáé. Az egykori Nyugat-Németországba egyenesen Kanadából importálták az értékes Durum búzát, míg itthon a többi fajtához „csapva” (alacsony hozama miatt) kissé a háttérbe szorult. Csupán a nemesítőknek köszönhető, hogy ez az „igazi” tésztabúza ma mindennapjaink részévé válhat. A búza előnye, hogy tojás nélkül készíthető belőle tészta. Az emberek nagy hányada küzd keringési zavarokkal, szívzavarokkal, aminek a koleszterin az egyik fő okozója, s ezt a tojás is tartalmazza. Magánvállalkozónk mindezzel tisztában volt, s tervei akkor nyertek konkrét körvonalakat, amikor az olasz Zanussi cég képviselőivel találkozott. A sósszigeti magnemesítő állomás dolgozóinak meghívására ő is részt vett a külföldi cég bemutatóján, ahol főtt Durum tésztákat ízlelhettek meg. Az említett nemesítő állomáson már működött az olasz tésztagyártó gép egyik változata, s egy ehhez hasonló kisebb fajta került nemsokára Gaál Sándor újonnan alakult műhelyébe is. De engedjük szóhoz jutni magát a legilletékesebbet: — Az üzemet a fiam családi házában, annak alagsorában nyitottuk meg. Ide került az a szárítóberendezés is, amelyet a brünni Salima kiállításon volt szerencsém felfedezni. Az Uniéovban gyártott szárító nagyon praktikusnak bizonyult. A garázs térségei raktárhelyiséggé váltak csakúgy, mint a kész termékeinket tároló másik alagsori terem. Családi vállalkozás a miénk, hiszen két rokon aszszony kapcsolódott be a munkánkba, s most legutóbb, ugyancsak rokon megyeri asszony is. Valamennyien elvesztették állásukat, így örömmel vették ajánlatomat. A munkaügyi hivatallal is abban egyeztem meg, hogy esetleges jövőbeni alkalmazottaimat a munka nélkül maradt helyi lakosok közül választom ki, hogy én is, ők is egyaránt jól járjanak. A tésztaüzem tulajdonosától a helyiségek megtekintése közben megtudjuk, hogy a kezdeti nehézségeken túljutva — amelyek leküzdésében nagy támogatásra talált mind felesége, mind pedig fia és lánya személyében — rá kellett jönniük, hogyan értékesítsék termékeiket. Gondok merültek fel a tészta csomagolása körül, s a piac kialakításában. Gaál Sándor a nyakába vette a környéket és kilincselt, így jutott el a Durum tészta csavaros, kagylós, levestészta vagy éppen spagetti formájában a dunaszerdahelyi cukorgyárba, a nyárasdi, ekecsi alapiskolákba, a helyi szakközépiskolába és a viszonteladókhoz, akik elsősorban magánkereskedők. — Azt tapasztaltuk, hogy sokkal jobban járunk, ha a magánkereskedőket keressük fel, hiszen a „boltos” csak megnézi az árut, s ha tetszik, máris rendel, míg az állami boltok esetében a bürokratikus intézkedések egész láncolata csavarodik a nyakunk köré. Persze mi sem vagyunk teljesen hibátlanok. Bizony, nem kis bonyodalmat okozott a feledékenységünk. Az áru csomagolásakor ugyanis megfeledkeztünk arról, hogy feltüntessük a használati utasítást. A mi tésztánknál — mivelhogy nincsen benne tojás — nem negyed órát, de a metélt tészta esetében 5—6, a vastagabbnál pedig csak 8—9 percet vesz igénybe a főzés. így időmegtakarításhoz, s ami nem kevésbé fontos, az egészséges, racionális életmód elősegítéséhez is hozzájárulunk. Volt már példa arra is, hogy a termékeink esetében nem kellett tartani semmiféle fertőzéstől. Az egyik iskolában ugyanis szalmonellafertőzés ütötte fel a fejét. Amint azt a konyha főnökétől megtudtam, valamennyi élelmiszert vizsgálatnak vetették alá, s mindegyik tartalmazott baktériumokat, kivéve a mi tésztánkat, amely kifogástalanul steril volt. S ha már így külön serpenyőre raktuk az előnyeinket és hibáinkat, arról is említést kell tennünk, hogy szükség lenne hathatósabb reklámokra, s a boltokban arra, hogy árunkat egy külön részlegen kínálják. így a fogyasztók hamarabb megtalálnák azokat a termékeket, amelyeket fogyasztani szeretnének. Gondolunk itt a diétára szorulókra, akiknek sokszor az egyéb termékek között kell keresni a számukra is megfelelő árut. A mi termékeink valamivel drágábbak az alacsony minőségű gyári tésztaféléknél, olcsóbbak viszont a tojást tartalmazó házitésztáknál. így a vásárlóra bízzuk, mi mellett dönt, s milyen árut választ. SZÁZ ILDIKÓ
