Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-16 / 91. szám
1992. április 16. Szabad ÚJSÁG 3 V Carnogursky Bulgáriában A bolgár kormány meghívására tegnap kétnapos ^látogatásra Szófiába utazott Ján éamogursky szlovák miniszterelnök. Látogatásával teljesíti a csehszlovák—bolgár államszerződésnek azt a pontját, amely szerint mind a szövetség, mind a köztársaságok szintjén fejleszteni fogják a kölcsönös kapcsolatokat. A szlovák kormányfő tárgyalásokat folytat Filip Dimitrov bolgár kormányfővel, Sztefan Szavov parlamenti elnökkel, majd fogadja őt Zsefju Zselev államfő. Az USA tiltakozik a boszniai helyzet miatt Belgrádba érkezett Cyrus Vance Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja tegnap Belgrádba érkezett Ez alkalommal a Boszniában kialakult válság ügyében közvetít A tervek szerint találkozik az ENSZ békefenntartó erők parancsnokával, a jugoszláv védelmi miniszterrel és a szerb elnökkel is. Bosznia-Hercegovina külügyminisztere Washingtonban drámai képet festett, arról, hogyan mészárolják a szerb fegyveresek a köztársaság polgári lakóit. Az USA ismét határozottan tiltakozott a szerb vezetésnél a történtek miatt. Szerb szabadcsapatok tüzérségi támadást intéztek Szarajevó ellen. A zágrábi rádió közölte, hogy találatok érték Életbe léptek a Líbia elleni szankciók A BT erélyes fellépése Tegnap reggel a közép-európai nyári időszámítás szerint hat órakor életbe léptek a Biztonsági Tanács szankciói Líbia ellen, mert megtagadta az amerikai polgári repülőgép ellen elkövetett merénylet két gyanúsítottjának kiadását. A Biztonsági Tanács erről már március végén döntött, majd kedden újratárgyalta az ügyet. Nem fogadták el azt a javaslatot, amely szerint Líbia a gyanúsítottakat Máltának adná ki. Ezért a korábbi határozatot a szankciókról a BT tegnap életbe léptette. Tegnap reggeltől tilos a légiközlekedés Líbiába, a katonai együttműködés az országgal, csökkentik a líbiai diplomaták számát az ENSZ tagállamaiban. Málta ismételten hajlandóságát fejezte ki, hogy átveszi a két gyanúsítottat, akik a skóciai Lockerbie fölött 1988-ban felrobbantották a Pan Am óriásgépét. A máltai külügyminisztérium szerint lefolytatják a bírósági eljárást a két líbiai ellen, ha ezzel a BT és az érdekelt felek egyetértenek. A líbiai légitársaság, az LAA vezérigazgatója közölte, hogy a líbiai gépek az embargó ellenére elindulnak a nemzetközi járatokon. „Kereskedelmi társaság vagyunk, és igazságtalanul büntetnek minket politikai okokból, bírósági eljárás nélkül” — mondta a vezérigazgató. Az LAA Akkrába, Budapestre, Kairóba, Dubaiba, Dzsiddába, Máltára, Rómába, Tuniszba, Zürichbe, Ammanba, Athénba és Damaszkuszba indítja járatait. Kedden a Hágai Nemzetközi Bíróság elutasította Líbia tiltakozását a két gyanúsított kiadatása ellen. A nemzetközi bíróság döntése azonban a líbiai fél szerint nem végleges. Líbia rövidesen nyilatkozatot tesz közzé az arab államok felé, amelytől azt reméli, hogy hatására a Biztonsági Tanács megváltoztatja határozatát. Újkori kalózok Délkelet-Ázsia tengerein újra feléledt a kalózvilág. Csak tavaly hatvanegy hajót támadtak meg. Egy évvel korábban a támadások száma 33, 1989-ben csak három volt. A hajózás a térségben egyre veszélyesebb és erre felfigyeltek a térség országainak kormányai is. Malajzia miniszterelnöke elmondta, hogy a kalózok éjszaka hatolnak be a hajókra és azokat kirabolják. A legénységet megkötözik és a hajón hagyják, amely azután órákig kormányzás nélkül folytatja útját a tengeren és több esetben eltér tervezett irányától, ami növeli az öszszeütközés vagy a zátonyra futás lehetőségét. A kormányfő szerint a biztonság érdekében azoknak az országoknak is tenniük kellene valamit, amelyek távoliak ugyan, de használják az itteni hajóutakat. A kalózkodás számos jogi problémát vet fel, mert néha nea helyi közlekedési vállalat egyik telepét, s emiatt a közúti forgalom szinte teljesen megbénult. A horvát hírügynökség arról számolt be, hogy a szövetségi hadsereg tegnapra virradóra lőtte Károlyvárost, Újgradiskát, Gospicot és Eszék környékét. A lakosság az óvóhelyeken keresett menedéket. A szembenálló felek figyelmen kívül hagyták vezetőik felhívásait. Mind Izetbegovics, a muzulmánok vezetője, mind Karadzsics, a szerbek képviselője felszólították a harcoló csapatokat, hogy szüntessék meg az ellenségeskedést. Ennek ellenére a harcok tovább folytak. A boszniai Visegrád vízierőművét megszállta a hadsereg és a térségben megszűnt a lövöldözés. Feltételezik, hogy Visegrád városát is rövidesen megszállják. James Baker amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy amennyiben a harcok nem szűnnek meg, mindent megtesz a szerb szabadcsapatok támadásainak leállításáért és ebben együttműködik az Európai Közösség tagállamaival. Egyes értesülések szerint az USA szankciói arra irányulnának, hogy Szerbiát teljesen elszigeteljék és kizárják az EBEÉ-ből. Radovan Karadzsics, a Boszniai Szerb Demokrata Párt elnöke a belgrádi Borba című lapnak kijelentette, hogy „nem tűrjük sokáig a szarajevói terrort. Szarajevót felszabadítjuk, akár megegyezéssel, akár más eszközökkel”. Karadzsics hángsúlyozta, hogy a szerb csapatok ellenőzrik a Szarajevóba vezető utakat és a várost 5—6 órás harccal elfoglalhatják. Hangoztatta, hogy ennek ellenére a szerbek a félkatonai alakulatok feloszlatására törekednek. Ahrnad Dzsallud, Líbia második embere a Biztonsági Tanács szankciói ellen ágál (Telefoló: CSTK/AP) Az Etna megszelídült? Zafferana város lakói az Etna tűzhányó lábainál tegnap reggel legalább átmenetileg fellélegezhettek. A lávafolyam, amely már 800 méterre megközelítette a város peremét, éjszaka két órakor megállt. A szakértők úgy vélik, hogy a tűzhányó „kifáradt”, de nem zárják ki, hogy a lávafolyam megállításához hozzájárultak azok a robbantások is, amelyeket 180 kilogramm robbanóanyag felhasználásával végeztek el. Tegnap az időjárás kedvező volt és így folytatódtak a mentési munkálatok. 2150 méter magasan az olasz utászok amerikai helikopterek segítségével ötven vasbetontömböt helyeztek a láva útjába. A kéttonás tömböket láncokkal kötik össze és ott dobják a lávába, ahol az a föld alatti folyosóba folyik. Az alagút elzárása arra kényszeríti a lávát, hogy a felszínen folyjon és így gyorsabban hűljön, s ezáltal mozgása lelassuljon. Az orosz kormány folytatja a reformpolitikát Zavarba ejtett képviselők Az orosz kormány folytatja szigorú költségvetési és felelős pénzügyi politikáját — jelentette ki Jegor Gajdar, a kormány első alelnöke. A deklaráció elfogadása után némileg javult a helyzet és nem fenyeget közvetlenül az infláció és ezért a kormány az elkövetkező két—három hónapban némileg mérsékelheti gazdaságpolitikáját. Ez azonban nem jelenti azt, hogy radikális fordulatra kerülne sor — mondta Gajdar. héz a beavatkozás anélkül, hogy megsértenék a határövezeteket a tengeren. Ezt a kalózok kihasználják és akkor támadnak a hajókra, amikor az más ország vizeiben halad. Több ország eltitkolja, hogy vizein kalózkodás folyik, hogy ne riassza el a kereskedőket. A hajózási vállalkozók számítanak a lehetséges veszteségekre és ezért magas biztosításokat kötnek és a kalóztámadásokat nem is jelentik be. A kongresszuson tegnap délelőtt folytatták a vitát az új orosz alkotmányról. Délután még a deklarációról tárgyaltak, hogy tisztázzák a szavazatszámláló gép elektronikai berendezésének meghibásodása miatt keletkezett zűrzavart. A népképviselők kongresszusa azután jóváhagyta azt a deklarációt, amelynekxélja a gazdasági reformról hozott határozat következményeinek mérséklése. Emiatt korábban a kormány lemondott. A deklaráció tegnap új formában került a képviselők elé. A vita megmutatta, hogy a képviselők olyan dokumentumot hagytak jóvá, amelyet nem értettek meg teljesen, mert nem körvonalazták benne pontosan az elnök jogköreit. Ruszlan Haszbulatov, a parlament elnöke kijelentette, hogy a jogkörök kérdését a továbbiakban ítélik meg. A Reuter hírügynökség ennek ellenére már azt közölte, hogy a parlament a deklaráció új változatának elfogadásával támogatását fejezte ki Jelcin gazdasági reformprogramjának és így véget vetett a kormányválságnak. Tegnap az orosz kormány visszavonta lemondását. Ezt Alekszandr Sohin, a kormány alelnöke jelentette be a népképviselők kongresszusának. Ezzel nyilvánvalóan véget ért a háromnapos kormányválság, amely kétségbe vonta, hogy Oroszország valóban megindul-e a piacgazdaság útján és megkapja-e a nyugati államoktól a 24 milliárd dolláros segítséget. James Baker amerikai külügyminiszter bizalmát fejezte ki Borisz Jelcin orosz elnök képességei iránt. Képesnek tartja Jelcint arra, hogy a népképviselőkkel folytatott vitában megvédi gazdasági programját. Kijelentette, hogy „Jelcin természetesen az Egyesült Államok teljes támogatását élvezi”. Baker a nyilatkozatot azután tette, hogy a népképviselők kongresszusán kedden este elfogadták a már említett deklarációt. A dollár a piacgazdaság és a demokrácia felé gurul Mire figyel a nyugati pénzvilág? Jegor Gajdar és a többi, nyugati kollégáikkal szorosan együttműködő orosz közgazdász nehéz helyzetbe került az oroszországi népképviselők kongresszusának magatartása miatt. Mint már közöltük, a deklaráció, amit kedden este fogadott el a népképviselők kongresszusa, lehetővé tette a radikális gazdasági reformok folytatását a kormánynak. Az azelőtt létrejött helyzet azonban veszélybe sodorta azt a lehetőséget, hogy Oroszország a nyugati pénzvilágtól 24 milliárd dolláros segélycsomagot kapjon. E problémával kapcsolatban a BBC több szempontból elemzi az Oroszországnak nyújtandó segélyek kérdését. Jacques Általi, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke az oroszországi megingás kapcsán kijelentette: „Lehetetlen nagyarányú segítséget nyújtani olyan országnak, amely nem serkenti a demokrácia és a piac kibontakozását. Tavaly augusztusban a Gorbacsov elleni puccskísérlet miatt került veszélybe a demokrácia és akkor úgy döntöttem, hogy felfüggesztem a bank minden tevékenységét a Szovjetunióban. Most is veszélybe került a demokrácia és a piaci reformok ügye, bár ez nem volt olyan súlyos, mint korábban. Nagyon komolyan szeretném felhívni a figyelmet rá, hogy ilyen irányban nem szabad haladni, mert a segélyt nem dobhatjuk bele egy fekete dobozba — nekünk tudnunk kell, hogy ezt valóban igazi reformokra fogják felhasználni. Az igazi reformok nem szavakból, hanem tettekből állnak.” Jelcin problémája az, hogy a gazdasági reformok egyre súlyosabban érintik az orosz népet és így egyáltalán nem lehet biztos abban, hogy győztesen kerülne ki egy esetleges népszavazásból. Jelcin reformtörekvéseinek bukása elmélyítheti az orosz társadalom amúgy is fokozódó megosztottságát. Visszatérve Jacques Általi figyelmeztetésére érdemes megvizsgálni, milyen érveket vesz tekintetbe napjainkban a nyugati pénzvilág a nagyszabású kölcsönök nyújtásakor. Erről a BBC gazdasági szakértője Andrew Walker a következőképpen vélekedik: „Attali figyelmeztetése jellemzőnek tekinthető. A 80-as években a nyugati kormányok és a nemzetközi pénzintézetek gazdasági és gyakran politikai feltételeket is szabtak a kölcsönök folyósításához. Ezt sokan bírálták és bírálják. Azt állítják, hogy maga az elv is helytelen. Az adományozóknak, vagy hitelezőknek nem lenne szabad feltételeket szabniuk. Ez csorbítja a segítségre szoruló ország szuverenitását. A feltételek a harmadik világ országait kiszolgáltathatják a jobbmódú országok üzleti érdekeinek, a konkrét kikötésekről pedig gyakran kiderül, hogy csak a szegénységet fokozzák és hosszú távon lassítják a megsegített ország gazdasági kibontakozását. Ha azonban például a Nemzetközi Valutaalap gyakorlatát figyeljük, kitűnik, hogy az mindig is szabott kikötéseket. Ez az intézmény nemcsak a fejlődésben levő, hanem a gazdag országokat is kisegíti, mivel olyanoknak ad kölcsönt, akik ideiglenesen küszködnek törlesztési problémákkal. A kölcsönért folyamodó országnak meg kell állapodnia a valutaalappal, az úgynevezett stabilizálási programról. A nyolcvanas évek elejétől azonban a Világbank, amely csak a fejlődő országoknak adott kölcsönt, szintén megkezdte a széles körű gazdasági reformok támogatását. Korábban konkrét vállalkozásokra nyújtott anyagi alapot és feltételei kizárólag a szóban forgó tervre vonatkoztak. Napjainkban azonban a bank úgynevezett strukturális átalakulásokat is finanszíroz. Rendszerint olyan országokban teszi ezt, amelyek jelentős piacgazdasági reformokat akarnak bevezetni. Sok fejlődő országra jellemző, hogy a kormány beavatkozik a gazdasági életbe. A Világbank ezt helyteleníti és ennek értelmében jár el. A jobbmódú országok kormányai rendszerint követik a nemzetközi pénzintézmények példáját. Ha a gazdasági kikötésektől áttérünk a politikaiakra, akkor a szankciók kerülnek előtérbe. Ugyanakkor viszont a legnagyobb kereskedelmi egyezményben részesülő ország státusza is bevált módszer egy-egy vonakodó állam befolyásolására. Ilyen módszert alkalmaznak Kínával, vagy a volt kommunista országokkal szemben és rendszerint felvetik az emberi jogok biztosításának feltételét. Attali figyelmeztetése az oroszok részére egyáltalán nem újdonság." BAC A VATIKÁNBAN II. János Pál pápa tegnap zarándokok előtt közvetve arra szólított fel, hogy a nemzetközi közösség mérsékelje az Irak elleni gazdasági szankciókat. Irakot a múlt héten vatikáni küldöttség látogatta meg, ahol a lakosság szomorú helyzetével találkozott. A küldöttség vezetője sürgősnek ítélte az embargó fokozatos mérséklését. Főleg gyógyszerek és alapvető élelmiszerek vásárlását szorgalmazta. Az UNESCO, az ENSZ nevelési, tudományos és kulturális szervezete idén saját tanszékeket hoz létre 15 egyetemen. A későbbiekben további harminc egyetemen létesítenek UNESCO-tanszékeket. Emberjogi központot hoznak létre Prágában és ÚNESCO-tanszékeket a pozsonyi, a budapesti és a varsói egyetemeken. A program célja az együttműködés elmélyítése a világ egyetemei között. Afganisztánban a felkelők bevették az ország legnagyobb légitámaszpontját, Bagramot, és a hadsereget megadásra szólították fel. A mudzsahedek már ötven kilométerre vannak Kabultól és felszólították az ország védelmi miniszterét, hogy adjon parancsot a kapitulációra. Eközben diplomáciai úton egy ENSZ-megbízott ideiglenes tanács létrehozását készíti elő, hogy az létrejöhessen mielőtt Afganisztán biztonsági helyzete teljesen összeomlik. Václav KLAUS csehszlovák pénzügyminiszter Budapesten a BERD közgyűlésén meghívta az Európa Bank kormányzóit, hogy novemberben nemhivatalos tárgyalásokat folytassanak Prágában. NaGY-BRITANNIA, Franciaország és az Egyesült Államok komoly következményekre figyelmeztették Irakot, amennyiben nem állítja le északi területein a kurd lakosság elleni támadásokat és nem vonja ki a térségből a rakétavetőket. M oszkva visszahívja Európából hírszerzőit, mert nem tud számukra elég munkát találni. Ezt kedden jelentette ki Tatjana Szamolinszova, a külföldi hírszerzés tisztviselője. A kémhálózatot Németországban már korlátozták és feltételezik, hogy a németek hasonló lépéseket tesznek. UkRAJNA felújítja harcászati atomfegyvereinek elszállítását Oroszországba, hogy ott megsemmisítsék őket. A szállításokat a napokban kezdik újra. Erről a kérdésről tárgyalt kedden Washingtonban James Baker külügyminiszter az ukrán védelmi miniszterrel. Egyiptomban nagy kiterjedésű földgázlelőhelyeket találtak. Az illetékes tárca versenyt hirdet koncessziók, kiadására tizenhét lelőhelyen a Vöröstenger, a Szuezi-öböl és a Nyugati-sivatag térségében. Olaszországban a legnagyobb sikere a Fiat Unó típusú gépkocsinak van, amelyből idén az első negyedévben 90 060-at vásároltak. A második helyet a Ford Fiesta, a harmadikat a Fiat Panda foglalja el. Oroszországban bíróság elé állították azt a tömeggyilkost, aki 53 ember haláláért felelős. A vádlott több gyilkosságot is beismert, mint amennyivel vádolják. Áldozatait, főleg fiatalkorú fiúkat és lányokat, megcsonkította. Tetteit tíz éven keresztül folytatta és ezért már egy embert tévesen halálra ítéltek és kivégeztek. A vádirat 222 kötetet tesz ki. Amennyiben a vádlottat bűnösnek találják, halálos ítélet vár rá. Ausztriában a pedagógusok túl alacsonynak tartják fizetéseiket. A megkérdezettek 60 százaléka elégedetlen állásával és a bérezést rossznak tartja. A pedagógusok társadalmi megítélését a megkérdezettek 44 százaléka tekinti elégtelennek. KlM IR SZÉN észak-koreai vezető kijelentette, hogy kész véget vetni az ellenséges magatartásnak az USA-val szemben és rövid időn belül megnyitni a KNDK fővárosában az amerikai nagykövetséget. ReaGAN volt amerikai elnök ellen elkövetett merénylet tettesét tegnap szabadlábra helyezték, a bírósági eljárást ellene május 4-re tűzték ki. A tettes 41 éves és az atomellenes mozgalom aktivistája. Az OLASZ pedagógusok sztrájkja tegnap megkezdődött és 1 145 000 oktató hagyta abba a munkát. A szakszervezetek és a kormány közötti tárgyalások kedden nem vezettek eredményre. További tárgyalásokra ma kerül sor, de az olasz tanulók húsvéti szünete így is egy nappal meghosszabbodott.
