Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-14 / 89. szám
6 1992. április 14. Szabad ÚJSÁG Szociálpolitika és adórendszer Lesz miből adóznunk? A gazdasági reform egyik legfontosabb pillére az új adórendszer bevezetése. S minél többször emlegetjük e tényt, annál nagyobb aggodalommal gondol sok állampolgár arra a napra, amikor bevezetésre kerül. A fő aggodalom: magasabb lesz-e az adóteher az eddiginél, s ha igen, képesek leszünk-e elviselni. Az új adórendszerrel kapcsolatos, leggyakrabban felmerülő kérdésekre Jan Klak szövetségi pénzügyminiszter-helyettes próbál meg választ adni. • Miért kell új adórendszert bevezetni? — Ennek több oka Ls van. Gyakran hangoztatják, hogy adórendszerünket az Európai Közösségééhez kell idomítani, de nem ez a fő ok. A fő ok: olyan adórendszert kell bevezetni, amely megfelel a létrejövő piacgazdaság elveinek, kellőképpen áttekinthető, viszonylag jól ellenőrizhető és nem teszi lehetővé az adózás elkerülését. • A jelenlegi és a leendő adórendszer különbségeit már ismertettük. Most, hogy a parlament is foglalkozott a törvényjavaslattal, néhány részlet napvilágra került. Eldöntetlen viszont, hogy nagyobb, vagy kisebb adóterhet fog-e jelenteni bevezetése után az állampolgárra nézve. — Az új adórendszer a gazdasági stratégia része. A stratégiát pedig úgy is nevezhetnénk, hogy „az állam kivonulása a gazdaságirányításából”. Ezzel függ össze, hogy távlatilag csökkenteni kívánjuk az adó hányadát — az ún. adókvótát — a bruttó nemzeti össztermékben egy Európában átlagos szintre. Az adókvóta — a társadalombiztosítási járulék nélkül — a nyolcvanas évek végén Csehszlovákiában az EK egyes országaiéhoz képest a duplája volt. 1990-ben és 1991-ben mind a közvetlen (nyereségadó), mind a közvetett (forgalmi adó) valamelyest csökkent. Az adókvóta további csökkentésére kellene számítani az új adórendszer bevezetésével elsősorban a vállalkozói szférában. A jövedelemadó esetében ugyanis a vállalkozói nyereségadó esetére 45 százalékos adót irányoz elő az új törvény (a korábbi 55 százalék helyett), a munkáltató hozzájárulása a biztosítási alapokhoz pedig nem haladná meg a 34 százalékot (jelenleg a legtöbb esetben 50 százalék). • A szakszervezetek attól tartanak, hogy a javasolt hozzáadottérték-adó bevezetésével (5 százalék az alapélelmiszerek, 23 százalék a többi árucikk esetében) körülbelül 6—8 százalékos árszínvonal-emelkedés lép fel, s ez leginkább a kisjövedelemű, bérből és fizetésből elő rétegeket sújtja. — Igen, ezzel a hatással számolni kell. Az esetleges árszínvonal-emelkedést azonban nem a hozzáadottértékadónak kellene kiváltania, hanem annak, hogy az adózás kiterjed olyan szolgáltatásokra és műveletekre is, amelyek után eddig nem kelett forgalmi adót fizetni. Például a mosodai, tisztítói, vagy szemételhordási szolgáltatás mellett hozzáadottérték-adót kell majd fizetni a közlekedési és kereskedelmi tevékenység után, s ez még a minimális ötszázalékos megterhelés mellett is megemeli az árszintet. A javasolt 5, illetve 23 százalékos tarifa megfelel a jelenlegi 4,8, illetve 18,7 százalékos forgalmiadó-tarifának. E szempontból az alapvető szükségleti cikkek árának mérsékelt emelkedése mellett jelentős árcsökkenésnek kellene bekövetkeznie azon termékek esetében, melyeket jelenleg 29 százalékos forgalmi adó terhel (textil, készruha, illatszer). A hozzáadottérték-adó bevezetésének következményeit azon rétegek esetében, amelyek fogyasztásában az alapélelmiszerek dominálnak — vagyis a szociálisan gyenge rétegeknél —, a létminimumról szóló hatályos törvények értelmében kompenzációra kerül sor. Az 1993-as évre szóló általános társadalmi szerződés megkötése esetén a szövetségi kormány mérlegelni fogja a minimálbér módosításának szükségességét is. Tehát az alacsony jövedelmű csoportokat nem kellene, hogy további terhek sújtsák a hozzáadottérték-adó bevezetése miatt. • Térjünk vissza a közvetlen adókhoz! A közvéleményt érdekli a személyi jövedelemadó. Mi az alapvető különbség a jelenlegivel szemben e téren? — A törvényjavaslat melléklete tételesen tartalmazza az eddigi béradókat és a javasolt személyi jövedelemadókat (beleértve a betegbiztosítási és szociális biztosítási alapba befizetendő biztosítási összegeket is). Fontos tény, hogy az egyén éves összjövedelmét adóztatják, ami lehetővé teszi az egységes progresszív adórendszer bevezetését, valamint az adóalapból leírható tételek egységes rendszerét — tekintet nélkül arra, hogy vállalkozásból vagy alkalmazotti viszonyból származó jövedelemről vane szó, esetleg alkotóművészi honoráriumról. • Próbáljuk meg egy konkrét számításon megmutatni az olvasóknak, hogyan fog adózni egy négytagú — kétgyermekes — család, ha a férj bruttó havi keresete 4500, a feleségé 3500, s mindketten napi 30 kilométérnél kevesebbet utaznak munkahelyükre. Férj Feleség évi bruttó bevétel 54000 42000 — adómentes bev.-20400-20 400 — levonás 2 gyermekre-18000 _ — levonás az útiköltségekre-2400-2 400 — köt. biztosítás (14 százalék)-7560-5880 Adóalap 5 640 13 320 15 % adó 846 1998 adó+ befizetett biztosítás 8406 7 878 eddigi béradó 8 880 9 720 Különbség 484 1842 • Modellcsaládunk tehát az új adórendszerben több mint 2300 koronát „megtakarít”. Három gyermek esetén a leírható összeg magasabb lenne, mint a bruttó bér. Ilyen esetben nem számolnak negatív adóval? — A negatív adó elvét elvetettük. • Ráírathat egy gyermeket ilyenkor magára a feleség? — Ez, sajnos, lehetetlen. • És mi a helyzet akkor, ha ez a férj mondjuk tartásdíjat is fizet az előbbi házasságából származó gyermekeire? — Akkor is csak azon gyermekeire írhatja le a megfelelő összeget az adóalapjából, akik vele egy háztartásban élnek. A jelenlegi állapottól eltérően — mikor elvált szülők esetében mindkettőnek jár az adókedvezmény —, az új szabályok szerint csak egyszer írható le az adóalapból az összeg a gyermekekre. Ha az egyik házastárs nem dolgozik és közös háztaratásban él mint eltartott személy a másikkal, évi 12 000 koronával csökkenthető még az adóalap az eltartónál. • Ez akkor is érvényes, ha a feleség gyermekgondozási segélyen van? — A törvényjavaslat szerint a leírhatóság feltétele, hogy a feleség éves bevétele ne haladja meg a 20 400 koronát. Ha ez fennáll, leírható a 12 000 korona. A betegbiztosítási alapból kifizetett gyermekgondozási járadék ezt a szintet általában meghaladja, ezért arra az időre nem írható le az adóalapból semmi. A gyermekgondozási segély — a havi 1200 korona — nem haladja meg a 20 400 koronás határt, ezért annak folyósítása idején a férj leírhatja jövedelméből a törvényesen megadott összeget. • Az új törvény bevezetését követően is fennmarad a dolgozó nyugdíjasok fokozott mértékű adóztatása? —A törvényjavaslat abból indul ki, hogy a dolgozó nyugdíjasok ugyanúgy adóznak majd, mint a többi állampolgár, de nyugdijuk összegét levonják az adómentes minimálösszegből. Tekintettel arra, hogy az adómentes összeg havi 1700 koronát tesz ki, a minimálnyugdtj pedig 1992. 6. 1-jétől 1760 korona lesz, a dolgozó nyugdíjas keresetéből lényegében nem vonható le majd semmilyen összeg. Az adóterhük az ideihez mérten még így is csökkenni fog. Vegyük példának egy nős, gyermektelen férfit, aki egy év függő munkaviszonyban 50 000 koronát keres! Ha nem kap nyugdíjat, idén 11 357 korona adót fizet, ha nyugdíjas, 22 714-et. Az új adórendszer bevezetését követően az éves adó a biztosítási díjjal együtt (ha nem nyugdíjas) 10 030 korona, vagyis 1327-tel kevesebb a mostaninál, amennyiben pedig dolgozó nyugdíjas az illető, az éves adója 13 090 korona, tehát 9524-gyel kevesebb, mint idén. A rokkantnyugdíjasok adóköteles adóalapjából a törvényjavaslat szerint 6000, illetve A VARI kistraktorok kertészkedőínk körében minden tekintetben a legnépszerűbb, a legkedveltebb gépek közé tartoznak. Ami viszont ellene szól: a munkavégzésnél gyalogolni kell utánuk, ami eléggé fárasztó. Gyártója, a jiőíni AGROSTROJ nemrégiben kezdte meg a négykerekű VARI traktorok forgalmazását, ezzel kapcsolatban kérdeztük Kiss Lászlót, az Agrozet vállalat rimaszombati kirendeltségének a vezetőjét. — Mennyiben számít új típusnak a négykerekű VARI kistraktor? — A motor gyakorlatilag semmit sem változott, csupán arról van szó, hogy az Agrostroj bővítette a VARI tartozékait. Tehát a kormánnyal, az üléssel és a két kerékkel ellátott alváz 12 000 korona lenne leírható; a súlyosan rokkantak esetében — akik ún. ZTP-P igazolvánnyal rendelkeznek (főleg a vakok) — a leírható összeg 36 000 koronát tenne ki évente. • Leírható összeg a viteldíjkedvezmény is, amennyiben ingázni kell a munkahelyre. Leírhatják-e adóalapjukból ezta tételt a magánvállalkozók és a művészek? — Ezt a kedvezményt csak azok érvényesítik, akik függő munkaviszonyban vannak, tehát magánvállalkozók nem. Ennek a lényege, hogy valamilyen formában kompenzálva legyenek az eddigi utazási kedvezmények (az ún. munkásjegyek). E kedvezmények megszüntetése ugyanis lehetővé teszi, hogy követhetőbb legyen az Államvasutak s az Autóbusz-közlekedési Vállalat gazdálkodása. • Térjünk vissza még egyszer modellcsaládunkhoz, mely kb. 2300 koronát „nyer” az új adórendszeren egy évben. Nem veszíti el ugyanezt, vagy még többet más adófajtákon? — A természetes személyek jövedelmében adóztatni fogják az értékpapírokból származó bevételt (25%), az elöljárósági és felügyelőbizottsági tagságért kapott tiszteletdíjat (20%), a szerencsejáték-nyereségeket és a takarékbetétek kamatait (15%). • A kamatadó nem veszi el az emberek takarékossági kedvét? — A takarékbetétek kamatait a legkisebb adótarifával adóztatják. A mi modellcsaládunk akkor fizetne 2300 korona kamatadót, ha 155 000 korona takarékbetéte lenne a bankban 10 százalékos kamatozással. Ez pedig már szép összeg. Egy ekkora betét után ugyanis már további 13 175 korona éves bevétele lenne a modellcsaládnak. • S mi van akkor, ha családunk hétvégi ház vagy nyaraló birtokosa? — Akkor ingatlanadót kell majd fizenie. Az ingatlanadó-törvények köztársasági hatáskörbe tartoznak, javaslataikat a köztársasági parlamentek hagyják jóvá. A kormányjavaslatok alapján azonban elmondhatom, rászerelhető a régebben megvásárolt VARI kistraktorokra is. — Mikortól lehet ezt a legújabb tartozékot Önöknél megvásárolni vagy megtekinteni? — Személyesen jártunk a gyárban, az első szállítmányt mi Rimaszombatba a hónap végére várjuk. Az április 24-én és 25-én Rozsnyón megrendezésre kerülő gépkiállításunkon már szeretnénk bemutatni az érdeklődőknek. — Milyen újdonsággal rukkolnak még ki a kiállításon? — Azt hiszem, sokan megtekintik majd a nálunk főleg kaszálógépként ismert MF-70-es kisgéphez Magyarországon kikísérletezett rotációs kapát is. A nyíregyházai Agroker vállalattól a kiállításra tíz darabot rendelezer koronás nagyságrendű éves tételekről van szó még üdülőkörzetekben is, tehát nem kell aggályoskodni. Ezek az adók teljes egészében a községek pénztárába kerülnek majd. • És ha eladják a nyaralót? ■— Az egykori vételár és az eladási ár közti különbség javaslatunk szerint jövedelemadózás alá esik, amennyiben a vétel -és eladás közt kevesebb mint öt év telt el. Ezt a bevételt hozzá kell számítani az éves összjövedelemhez, s a magasabb jövedelmi sávban az adótarifa ennek megfelelően magasabb lesz (az adótarifa 15—47 százalék közt mozog). Hasonlóképpen beleszámít a jövedelembe a gépkocsi, az értékpapírok eladása, ha a vétel és az eladás közt kevesebb mint egy év telik el. • Ez azt jelenti, hogy ha modellcsaládunk a „biztos tízszeresre” tette vagyonjegy pontjait, tehát férj-feleség a Harvard alapba adta 1000 befektetési pontját, az adóalapjához jövőre hozzászámítják a kétszer 10 350 koronát is. Igaz, még így sem kerülnek át egy magasabb adósávba, az adójuk továbbra is 15 százalék marad. Nem kéne mégis magasabb adót fizetniök? — A vagyonjegykönyvet semmiképpen nem lehet eladni. Azért minden vagyonjegykönyv-tulajdonos részvényt kap, s csak a részvényt — az értékpapírt — adhatja el, ha annak megteremtődnek a törvényes feltételei. Ma a privatizációs befektetési alapok még zártkörűek, ezekben a részvényes csak úgy értékesítheti részét, hogy maga talál rá vevőt. Adózás szempontjából azonban ez is az értékpapírokra vonatkozó törvények szerint adózna (vigyázat azonban az egyéves határidőre!). • Természetesen, mindez egyelőre törvényjavaslatként létezik. A döntő szót parlamentjeink mondják majd ki, vagy e hónap végéig — választások előtti utolsó ülésükön —, vagy a választásokat követően.-ektünk belőle, mert számolunk azzal, hogy nemcsak csodálói, hanem vásárlói is lesznek a rotációs kapának. Sok olyan gépet sorakoztatunk majd fel, amelyek főleg a kisebb szövetkezetekben, illetve a farmergazdaságokban nyújthatnak nagy segítséget. Jelen lesznek a jiőíni Agrostroj képviselői is, akik gépeikről, illetve gépeikhez, berendezéseikhez felvilágosítást, szakmai tanácsokat adnak. — A kiállításon adnak is el gépeket? — A kiállított gépek a kiállítás végén természetesen megvásárolhatók majd, de a helyszínen meg is rendelhetők. Köszönöm a tájékoztatást FARKAS OTTÓ Adóalap az adómentes rész nélkül Adó Kcs felett Kcs-ig — 60000 15% 60 000 120000 9000 Kős + 20% a 60 000 feletti összegből 120 000 180000 21 000 Kős + 26% a 120 000 feletti összegből 180000 540 000 36 000 Kis + 32% a 180 000 feletti összegből 540 000 1080 000 151 000 Kős + 40% az 540 000 feletti összegből 1080 000 vagy több 367 200 Kős + 47% az ezt meghaladó összegből Megjegyzés: Első pillantásra elrettentő a táblázat. De ha havi bruttó 8000 korona bevételt veszünk, az évi % 000-et jelent. Ebből levonjuk az adómentes 20 400 koronát; a 2400 korona utazási költséget és a 14 százalék biztosítási dijat, azaz 13 440 koronát, a fennmaradó összeg már csak 59 760 korona, amelyből 15 százalék jövedelemadót kell fizetni. Előzetes egy kiállításról VARI plusz két keréken
