Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-13 / 88. szám
/ iSAG Gazdasági és érdekvédelmi napilap Václav Havel balsikerei Van még remény... Václav Havel köztársasági elnök kassai tartózkodása során nyilatkozott a Vecer című napilapnak: „Nehezen tudnám szétválasztani saját balsikereimet ennek az országnak a balsikereitől. Saját balsikerem például az, hogy az eddigi két év során nem sikerült megoldanunk az államjogi elrendezés kérdéseit, elfogadni az új alkotmányokat. Ez azonban nemcsak az én sikertelenségem, hanem az egész politikai garnitúráé, sőt az egész országé. Ez azonban nem tragikus jóvátehetetlen balsiker... Remélhetőleg az elkövetkező választási időszakban helyre lehet hozni.” Az elmúlt hétvégén Kelet-Szlová- vetelt, mert nem így képzelte, s sza-HÉTFŐ, 1992. április 13. II. évfolyam 88. szám Ara 2,30 korona Valtr Komárek és Pavel Hoffmann a vagyonjegyről Nagy rablás vagy nagy manőver? Tegnap Prágában a „Mit hozott a hét” című rendszeres tévéműsorban Valtr Komárek, a Szövetségi Gyűlés képviselője a prágai Prognosztikai Intézet igazgatója a nemzeti tőke kiárusításának nevezte a vagyonjegyes privatizációt jelenlegi formájában. Szavai szerint a nemzeti tőkét nagyon olcsón herdáljuk el a külföldi tőke javára. „A vagyonjegyes privatizáció alapgondolata az volt — jelentette ki Valtr Komárek —, hogy a csehszlovák állampolgároknak szimbolikus, 1000 koronás áron lehetőséget nyújtani egyenként mintegy 60 ezer koronáért folyó játékhoz”. Most azonban megnőtt a résztvevők száma, és éppen ezért csökkent az egy főre eső tőkemennyiség. Komárek elsősorban azt bírálta, hogy a „játékba” a privatizációs alapok révén beléphetett a külföldi tőke, amely háromszorosan is nyereséghez jut, ha figyelembe vesszük a jelenlegi árfolyamokat. Komárek azt is elmondta, hogy közgazdászként a.vagyonjegyes privatizáció jelenlegi formáját nem nevezné „nagy rablásnak”, csak nem adekvát műveletnek (mint ismeretes a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt április 7-én tartott fórumán a vagyonjegyes privatizációt Valtr Komárek „az évszázad rablásának” nevezte). Pavel Hoffmann, szövetségi miniszterelnök-helyettes más véleményen volt. Szerinte paradox „nagy rablásnak” nevezni azt a nagy manővert, amely során az állampolgárok tulajdonosok lesznek, s amellyel széles körben alakítják a tulajdonviszonyokat, mindezt egyértelműen megállapított játékszabályok szerint, s minden állampolgár számára hozzáférhetően. Hoffmann azt is hozzáfűzte, hogy természetesen majd a végén derül ki, hogy önálló döntése alapján ki milyen értékhez jut. Ami a külföldi tőkét illeti, Hoffmann szerint újra és újra megjelenik az az abszurd elképzelés, hogy valaki ingyen jusson olyasvalamihez, amit más ebben az időszakban jobban ki tud használni. Az jusson vagyonhoz, aki azt a csehszlovák gazdaság szempontjából minél jobban fel tudja használni. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy az egykori Kelet-Németországban egyes vállalatokat csak azért adtak el áron alul, hogy valaki gondjaiba vegye, és érteket teremtsen bennük. kiában járt köztársasági elnök az utóbbi, szlovákiai szeparatista megnyilvánulásokkal kapcsolatban is nyilatkozott. Még mindig az a benyomása, hogy valójában nem olyan nagy a feszültség, mint amilyennek látszik. Sokkal inkább tart bizonyos szlovák és cseh politikai erők közötti feszültség fokozódásától, s számottevőnek tartja a szlovákiai politikai erők közötti véleménykülönbségeket. „Sok minden függ a választások eredményétől, amelyek során a szlovákiai választóknak világosan el kell dönteniük, mit akarnak” — jelentette ki Václav Havel. A lap munkatársa kérdést tett föl a köztársasági elnöknek Catherine Lalumiér-vel, az Európa Tanács főtitkárával a lusztrációs törvénnyel kapcsolatos levelezéséről. Václav Havel emlékeztetett arra, hogy az elsők között volt, aki a feddhetetlenségi vizsgálatoknak jogi keretet kövai szerint Lalumiér asszonnyal ebben megegyezik véleményük. Megszívlelendő amit az elnök az ún. regionális föderációról mondott: „Nagy barátja vagyok a régiók természetes csoportosulása gondolatának, mégpedig a történelmi, szellemi és szociális kötődések szerinti összefonódásnak. Többé-kevésbé ellenzem, hogy a területi elrendezés adminisztratív úton, felülről utasítás gyanánt történjék, úgy, hogy fogunk egy vonalzót, és a köztársaságot valamilyen módon átrajzoljuk. Ez hasonló eljárás volna, mint amikor a kommunisták kerületekre osztották az országot. Ennek az újrarendeződésnek természtes folyamatnak kell lennie. Egy ideig eltart, amíg megmutatkoznak a természetes kötődések, és az megfogalmazódik az államigazgatás, illetve az önigazgatás valamilyen új struktúrájában.” Királynőválasztás Pozsonyban Az év legszebb asszonya Dubéek a lusztrálási törvényről Döntsön az alkotmánybíróság Az Európa Tanács főtitkárának Catherine Lalumiérnek a múlt heti csehszlovákiai látogatása során tett bíráló kijelentése jóvoltából újra a figyelem középpontjába került a lusztrálási törvény. Egyebek mellett ezzel a kérdéssel foglalkozott a Szlovák Sajtóirodának adott tegnapi nyilatkozatában Alexander Dubcek, a Szövetségi Gyűlés elnöke. Dubéek emlékeztetett arra, hogy tavaly Csehszlovákia is tagjává vált az Európa Tanácsnak, így ránk is vonatkoznak bizonyos nemzetközi egyezmények. Catherine Lalumiér figyelmeztetett a lusztrálási törvénynek a nemzetközi jogi normákkal szembeni hiányosságaira. A főtitkárt e nyilatkozatáért élesen bírálták azok a képviselők, akik a parlamentben csekély szavazattöbbséggel érvényre juttatták a törvény eredeti kormányjavaslatának radikális módosítását. Dubéek szerint a törvény védelmezői többek között azzal is félrevezetik a nyilvánosságot, hogy elhallgatják: a törvény a megújhodási folyamat többezer reformátorára is vonatkozik — a húsz évig üldözöttekre —, akiket a törvény most egy kalap alá vesz egykori üldözőikkel. Azt is elhallgatják, hogy a törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szempontjából sincs összhangban a nemzetközi jogi normákkal. A parlament elnöke közölte: Lalumiér asszony véleménye megegyezik az ő állásfoglalásával, amelyet az alkotmánybíróság elé is beterjesztett, és petíció formájában a Szövetségi Gyűlés képviselőinek nagyszámú csoportja is hasonlóan cselekedett. Dubéek hozzátette: az állampolgárokat úgy tájékoztatták, hogy a lusztrálási törvényt módosí(Folytatás a 2. oldalon) Jozef Baksay öröme A királynő (CSTK-felvétel) Pozsonyban a Szakszervezetek Házában rendezték meg szombaton a Missis Slovakia ’92 szépségverseny gálaestjét. Ezúttal nem hajadonok, hanem családos anyák versenyeztek a Szlovákia Szépe megtisztelő cím és a „királynői” korona elnyeréséért. A bírálóbizottság 604 jelentkező közül választotta ki a tizenkét legszebbet. A 20 és 33 év közötti „asszonykák” a döntőben nemcsak szépségben és fellépésben, de a sport s a háztartási munkák terén is összemérték erejüket. Az első helyen a 29 éves Tatiana Franeková, Michal Franek ökölvívóbajnok felesége végzett. A második Margaréta Ho-ráková pozsonyi szobrászművész, a harmadik pedig Jaroslava Gaiová zsolnai mérnöknő lett. A rendezvény szervezői egy országos fordulót is terveznek, amelyre az esztendő második felében kerül majd sor. Külkereskedelmi aktívum: 1,2 milliárd Megnyílt a Brünni Nemzetközi Vásár Az idén utoljára... Rendhagyó módon, a szokásos ünnepélyes külsőségek mellőzésével nyitották meg tegnap a használati cikkek 23. Brünni Nemzetközi Vásárát. A nagyszabású rendezvényen 31 ország 1325 kiállítója mutatja be termékeit: üveg-, porcelán- és keramiatárgyaktól kezdve a hangszereken, textil-, bőr- és szőrmeárun keresztül az építőanyagokig és a különböző elektronikai és háztartási cikkekig az áruk széles skálájával találkozhat az érdeklődő. A vásár utolsó alkalommal látható ilyen összeállításban, mivel a külföldi irányzatokat követve a rendezők ezentúl Brünnben is szakosítják a kiállítást, hogy ezáltal valódi konkurenciát és jobb üzletkötési feltételeket teremtsenek a kiállítóknak. Az idén a legnagyobb arányban Németország, Ausztria, Olaszország és India képviselteti magát. A kiállítás keretén belül rendezik meg a Fair-Fashion 92/93 nevű divatbemutatót, amelyen a manökenek szépét is megválasztják. A brünni vásár részét képezi a Csehszlovák Ipari és Kereskedelmi Kamara által szervezett több szeminárium is. A vásárral egybekötött kiállítás április 16-áig tart nyitva. (Zolczer László felvétele) „Az idei esztendő első két hónapjára Csehszlovákia külkereskedelmi mérlege 1,2 milliárd korona aktívumot mutat” — jelentette ki Jozef Baksay szövetségi külkereskedelmi miniszter tegnap Brünnben, a fogyasztási cikkek 23. nemzetközi vásárának megnyitása alkalmából rendezett sajtóértekezleten. A Slovnaft az utolsó... Miklós aláírta Szlovákiában befejeződött a vagyonjegyes privatizáció első szakaszába besorolt vállalati tervezetek elbírálása. Ebbe eredetileg 736 vállalatot soroltak, s 440 tervezetet hagytak jóvá. Ezek közül az utolsó a pozsonyi Slovnaft volt, amelynek privatizációs tervezetét tegnap írta alá Ivan MikloS miniszter. A nagyvállalat vagyona 11 milliárd 271 millió 521 ezer koronát tesz ki összesen, s ebből a vagyonjegyes privatizáció során 3 milliárd 381 millió 456 ezer koronát kitevő vagyonrész talál gazdára. Szlovákia területén a kuponos privatizációba több mint 85 milliárd koronát kitevő vagyont soroltak, ami 10 milliárddal több, mint azt eredetileg tervezték. Az ebben résztvevő vállalatok több mint 81 százaléka vagyonának 97 százalékát „viszi a vásárra”. Az állam mindössze 10,1 százalékot igényel ebből, míg a vállalatok 5,9 százaléka a folyamatban közvetlen eladásra kerül. Ez a jelenség azt mutatja, hangsúlyozta a miniszter, hogy az országban folytatódik az elmúlt évben elkezdődött folyamat. A következő fázisban az várható, hogy nő az export, elsősorban az EK országaiba. Ezt többek között az Európai Közösség és Csehszlovákia között megkötött szerződés ideiglenes kereskedelmi szakasza is elősegíti. Ez ugyanis a vámterhelés területén számos előnyt biztosít. Hasonló lesz a helyzet az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országaival is, amelyekkel a szerződés a július elsején A Nomura óva int esedékes ratifikálás után lép életbe. Mérlegelik egyébként Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia között kialakítandó szabadkereskedelmi övezet létrehozását is. Kezdi meghozni első gyümölcseit a kis- és középvállalkozók folyamatos támogatása is. A kivitel helyzetét javítja, hogy létrejött az Egap Részvénytársaság, amely garanciális és biztosítási szolgáltatásokat nyújt — 20 millió koronás alaptőkével. Jozef BakSay szólt a fegyverexportról is, amely az utóbbi években (Folytatás a 2. oldalon) Sörgyári capriccio Privatizálni kellene a Pilzeni Sörgyárat, s ekörül már jócskán felkorbácsolódtak a kedélyek. Többek között azért, mert az Interbeer-társaság tervezete nem tetszik a vállalati dolgozóknak, holott azt Tomás Jezek cseh privatizációs miniszter favorizálja. Most úgy látszik a sörgyáriak nem akármilyen ütőkártyát kaptak a kezükbe, mert a NOMURA beruházási bank szakemberei szerint is rossz az Interbeer-projekt. Mindezt a Csehszlovák Sajtóirodának átadott hivatalos álláspontjukban szögezték le, amely szerint az Interbeer-javaslat magában hordozza annak a veszélyét, hogy a Pilzeni Sörgyár olcsón kerül a holland Groencsalád birtokába, pályázat kiírása és piaci megmértettetés nélkül. Ráadásul Jan de Groen, az Interbeer főrészvényese két jelentéktelen sörgyárral akarja „összeházr.Ttani” a pilzenieket, amelyek termékei nincsenek egy „súlycsoportban” a világmárkát jelentő pilzeni sörrel.
