Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-13 / 88. szám

/ iSAG Gazdasági és érdekvédelmi napilap Václav Havel balsikerei Van még remény... Václav Havel köztársasági elnök kassai tartózkodása során nyilat­kozott a Vecer című napilapnak: „Nehezen tudnám szétválasztani saját balsikereimet ennek az országnak a balsikereitől. Saját balsi­kerem például az, hogy az eddigi két év során nem sikerült megol­danunk az államjogi elrendezés kérdéseit, elfogadni az új alkotmá­nyokat. Ez azonban nemcsak az én sikertelenségem, hanem az egész politikai garnitúráé, sőt az egész országé. Ez azonban nem tragikus jóvátehetetlen balsiker... Remélhetőleg az elkövetkező választási időszakban helyre lehet hozni.” Az elmúlt hétvégén Kelet-Szlová- vetelt, mert nem így képzelte, s sza-HÉTFŐ, 1992. április 13. II. évfolyam 88. szám Ara 2,30 korona Valtr Komárek és Pavel Hoffmann a vagyonjegyről Nagy rablás vagy nagy manőver? Tegnap Prágában a „Mit hozott a hét” című rendszeres tévéműsorban Valtr Komárek, a Szövetségi Gyűlés képviselője a prágai Prognosztikai Intézet igazgatója a nemzeti tőke kiárusításának nevezte a vagyonje­gyes privatizációt jelenlegi formájában. Szavai szerint a nemzeti tőkét nagyon olcsón herdáljuk el a külföldi tőke javára. „A vagyonjegyes privatizáció alapgondolata az volt — jelentette ki Valtr Komárek —, hogy a cseh­szlovák állampolgároknak szimboli­kus, 1000 koronás áron lehetőséget nyújtani egyenként mintegy 60 ezer koronáért folyó játékhoz”. Most azonban megnőtt a résztvevők szá­ma, és éppen ezért csökkent az egy főre eső tőkemennyiség. Komárek elsősorban azt bírálta, hogy a „já­tékba” a privatizációs alapok révén beléphetett a külföldi tőke, amely háromszorosan is nyereséghez jut, ha figyelembe vesszük a jelenlegi ár­folyamokat. Komárek azt is elmondta, hogy közgazdászként a.vagyonjegyes pri­vatizáció jelenlegi formáját nem ne­vezné „nagy rablásnak”, csak nem adekvát műveletnek (mint ismeretes a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt április 7-én tartott fórumán a vagyon­jegyes privatizációt Valtr Komárek „az évszázad rablásának” nevezte). Pavel Hoffmann, szövetségi mi­niszterelnök-helyettes más vélemé­nyen volt. Szerinte paradox „nagy rablásnak” nevezni azt a nagy ma­nővert, amely során az állampolgá­rok tulajdonosok lesznek, s amellyel széles körben alakítják a tulajdonvi­szonyokat, mindezt egyértelműen megállapított játékszabályok sze­rint, s minden állampolgár számára hozzáférhetően. Hoffmann azt is hozzáfűzte, hogy természetesen majd a végén derül ki, hogy önálló döntése alapján ki milyen értékhez jut. Ami a külföldi tőkét illeti, Hoff­mann szerint újra és újra megjelenik az az abszurd elképzelés, hogy vala­ki ingyen jusson olyasvalamihez, amit más ebben az időszakban job­ban ki tud használni. Az jusson va­gyonhoz, aki azt a csehszlovák gaz­daság szempontjából minél jobban fel tudja használni. Ezzel kapcsolat­ban megemlítette, hogy az egykori Kelet-Németországban egyes válla­latokat csak azért adtak el áron alul, hogy valaki gondjaiba vegye, és érte­ket teremtsen bennük. kiában járt köztársasági elnök az utóbbi, szlovákiai szeparatista meg­nyilvánulásokkal kapcsolatban is nyilatkozott. Még mindig az a be­nyomása, hogy valójában nem olyan nagy a feszültség, mint amilyennek látszik. Sokkal inkább tart bizonyos szlovák és cseh politikai erők közötti feszültség fokozódásától, s számot­tevőnek tartja a szlovákiai politikai erők közötti véleménykülönbsége­ket. „Sok minden függ a választások eredményétől, amelyek során a szlo­vákiai választóknak világosan el kell dönteniük, mit akarnak” — jelen­tette ki Václav Havel. A lap munkatársa kérdést tett föl a köztársasági elnöknek Catherine Lalumiér-vel, az Európa Tanács fő­titkárával a lusztrációs törvénnyel kapcsolatos levelezéséről. Václav Havel emlékeztetett arra, hogy az elsők között volt, aki a feddhetetlen­­ségi vizsgálatoknak jogi keretet kö­vai szerint Lalumiér asszonnyal eb­ben megegyezik véleményük. Megszívlelendő amit az elnök az ún. regionális föderációról mondott: „Nagy barátja vagyok a régiók ter­mészetes csoportosulása gondolatá­nak, mégpedig a történelmi, szel­lemi és szociális kötődések szerinti összefonódásnak. Többé-kevésbé ellenzem, hogy a területi elrendezés adminisztratív úton, felülről utasítás gyanánt történjék, úgy, hogy fogunk egy vonalzót, és a köztársaságot va­lamilyen módon átrajzoljuk. Ez ha­sonló eljárás volna, mint amikor a kommunisták kerületekre osztották az országot. Ennek az újrarendező­désnek természtes folyamatnak kell lennie. Egy ideig eltart, amíg megmutat­koznak a természetes kötődések, és az megfogalmazódik az államigaz­gatás, illetve az önigazgatás valami­lyen új struktúrájában.” Királynőválasztás Pozsonyban Az év legszebb asszonya Dubéek a lusztrálási törvényről Döntsön az alkotmánybíróság Az Európa Tanács főtitkárának Catherine Lalumiérnek a múlt heti csehszlovákiai látogatása során tett bíráló kijelentése jóvoltából újra a figyelem középpontjába került a lusztrálási törvény. Egyebek mellett ezzel a kérdéssel foglalkozott a Szlovák Sajtóirodának adott tegnapi nyilatkozatában Alexander Dubcek, a Szövetségi Gyűlés elnöke. Dubéek emlékeztetett arra, hogy tavaly Csehszlovákia is tagjává vált az Európa Tanácsnak, így ránk is vonatkoznak bizonyos nemzetközi egyezmények. Catherine Lalumiér figyelmeztetett a lusztrálási törvény­nek a nemzetközi jogi normákkal szembeni hiányosságaira. A főtit­kárt e nyilatkozatáért élesen bírálták azok a képviselők, akik a parlament­ben csekély szavazattöbbséggel ér­vényre juttatták a törvény eredeti kormányjavaslatának radikális mó­dosítását. Dubéek szerint a törvény védelmezői többek között azzal is félrevezetik a nyilvánosságot, hogy elhallgatják: a törvény a megújho­dási folyamat többezer reformáto­rára is vonatkozik — a húsz évig ül­dözöttekre —, akiket a törvény most egy kalap alá vesz egykori ül­dözőikkel. Azt is elhallgatják, hogy a törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szempontjából sincs össz­hangban a nemzetközi jogi normák­kal. A parlament elnöke közölte: Lalumiér asszony véleménye meg­egyezik az ő állásfoglalásával, ame­lyet az alkotmánybíróság elé is be­terjesztett, és petíció formájában a Szövetségi Gyűlés képviselőinek nagyszámú csoportja is hasonlóan cselekedett. Dubéek hozzátette: az állampolgárokat úgy tájékoztatták, hogy a lusztrálási törvényt módosí­­(Folytatás a 2. oldalon) Jozef Baksay öröme A királynő (CSTK-felvétel) Pozsonyban a Szakszervezetek Házában rendezték meg szombaton a Missis Slovakia ’92 szépségverseny gálaestjét. Ezúttal nem hajadonok, hanem családos anyák versenyeztek a Szlovákia Szépe megtisztelő cím és a „királynői” korona elnyeréséért. A bírálóbizottság 604 jelentkező közül választotta ki a tizenkét legszeb­bet. A 20 és 33 év közötti „asszony­kák” a döntőben nemcsak szépség­ben és fellépésben, de a sport s a háztartási munkák terén is össze­mérték erejüket. Az első helyen a 29 éves Tatiana Franeková, Michal Franek ökölvívóbajnok felesége végzett. A második Margaréta Ho­­-ráková pozsonyi szobrászművész, a harmadik pedig Jaroslava Gaiová zsolnai mérnöknő lett. A rendez­vény szervezői egy országos fordulót is terveznek, amelyre az esztendő második felében kerül majd sor. Külkereskedelmi aktívum: 1,2 milliárd Megnyílt a Brünni Nemzetközi Vásár Az idén utoljára... Rendhagyó módon, a szokásos ünnepélyes külsőségek mellőzésével nyitották meg tegnap a használati cikkek 23. Brünni Nemzetközi Vá­sárát. A nagyszabású rendezvényen 31 ország 1325 kiállítója mutatja be termékeit: üveg-, porcelán- és kera­­miatárgyaktól kezdve a hangszere­ken, textil-, bőr- és szőrmeárun ke­resztül az építőanyagokig és a kü­lönböző elektronikai és háztartási cikkekig az áruk széles skálájával ta­lálkozhat az érdeklődő. A vásár utolsó alkalommal látható ilyen összeállításban, mivel a külföldi irányzatokat követve a rendezők ezentúl Brünnben is szakosítják a kiállítást, hogy ezáltal valódi konku­renciát és jobb üzletkötési feltétele­ket teremtsenek a kiállítóknak. Az idén a legnagyobb arányban Német­ország, Ausztria, Olaszország és In­dia képviselteti magát. A kiállítás keretén belül rendezik meg a Fair-Fashion 92/93 nevű di­vatbemutatót, amelyen a manöke­nek szépét is megválasztják. A brün­ni vásár részét képezi a Csehszlovák Ipari és Kereskedelmi Kamara által szervezett több szeminárium is. A vásárral egybekötött kiállítás április 16-áig tart nyitva. (Zolczer László felvétele) „Az idei esztendő első két hónap­jára Csehszlovákia külkereskedelmi mérlege 1,2 milliárd korona aktívu­mot mutat” — jelentette ki Jozef Baksay szövetségi külkereskedelmi miniszter tegnap Brünnben, a fo­gyasztási cikkek 23. nemzetközi vá­sárának megnyitása alkalmából ren­dezett sajtóértekezleten. A Slovnaft az utolsó... Miklós aláírta Szlovákiában befejeződött a vagyon­jegyes privatizáció első szakaszába be­sorolt vállalati tervezetek elbírálása. Ebbe eredetileg 736 vállalatot soroltak, s 440 tervezetet hagytak jóvá. Ezek kö­zül az utolsó a pozsonyi Slovnaft volt, amelynek privatizációs tervezetét teg­nap írta alá Ivan MikloS miniszter. A nagyvállalat vagyona 11 milliárd 271 millió 521 ezer koronát tesz ki összesen, s ebből a vagyonjegyes privatizáció so­rán 3 milliárd 381 millió 456 ezer koro­nát kitevő vagyonrész talál gazdára. Szlovákia területén a kuponos priva­tizációba több mint 85 milliárd koronát kitevő vagyont soroltak, ami 10 milli­­árddal több, mint azt eredetileg tervez­ték. Az ebben résztvevő vállalatok több mint 81 százaléka vagyonának 97 száza­lékát „viszi a vásárra”. Az állam mind­össze 10,1 százalékot igényel ebből, míg a vállalatok 5,9 százaléka a folyamatban közvetlen eladásra kerül. Ez a jelenség azt mutatja, hang­súlyozta a miniszter, hogy az ország­ban folytatódik az elmúlt évben el­kezdődött folyamat. A következő fázisban az várható, hogy nő az ex­port, elsősorban az EK országaiba. Ezt többek között az Európai Közösség és Csehszlovákia között megkötött szerződés ideiglenes ke­reskedelmi szakasza is elősegíti. Ez ugyanis a vámterhelés területén szá­mos előnyt biztosít. Hasonló lesz a helyzet az Európai Szabadkereske­delmi Társulás országaival is, ame­lyekkel a szerződés a július elsején A Nomura óva int esedékes ratifikálás után lép életbe. Mérlegelik egyébként Lengyelor­szág, Magyarország és Csehszlová­kia között kialakítandó szabadke­reskedelmi övezet létrehozását is. Kezdi meghozni első gyümölcseit a kis- és középvállalkozók folyama­tos támogatása is. A kivitel helyzetét javítja, hogy létrejött az Egap Rész­vénytársaság, amely garanciális és biztosítási szolgáltatásokat nyújt — 20 millió koronás alaptőkével. Jozef BakSay szólt a fegyverex­portról is, amely az utóbbi években (Folytatás a 2. oldalon) Sörgyári capriccio Privatizálni kellene a Pilzeni Sörgyárat, s ekörül már jócskán felkorbá­­csolódtak a kedélyek. Többek között azért, mert az Interbeer-társaság tervezete nem tetszik a vállalati dolgozóknak, holott azt Tomás Jezek cseh privatizációs miniszter favorizálja. Most úgy látszik a sörgyáriak nem akármilyen ütőkártyát kaptak a kezükbe, mert a NOMURA beruházási bank szakemberei szerint is rossz az Interbeer-projekt. Mindezt a Csehszlovák Sajtóirodának átadott hivatalos álláspontjuk­ban szögezték le, amely szerint az Interbeer-javaslat magában hordozza annak a veszélyét, hogy a Pilzeni Sörgyár olcsón kerül a holland Groen­­család birtokába, pályázat kiírása és piaci megmértettetés nélkül. Ráadásul Jan de Groen, az Interbeer főrészvényese két jelentéktelen sörgyárral akarja „összeházr.Ttani” a pilzenieket, amelyek termékei nin­csenek egy „súlycsoportban” a világmárkát jelentő pilzeni sörrel.

Next

/
Thumbnails
Contents