Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11 / 87. szám

1992. április 11. 5 A világgazdasági recesszió a pesszi­mista jóslatokat is meghaladóan hosszú­nak bizonyul. Az ENSZ 1991. évi világ­­gazdasági jelentés szerint a világ összter­melése és összjövedelme a második világ­háború óta először esett. Az általánosan lefelé tartó irányzat elnyomta a dinami­kusabb gazdaságok, Kína, Japán és más ázsiai és latin-amerikai országok által gyakorolt pozitív hatást — véli az ENSZ. Mindez hat a kőolaj iránti keresletre is: a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint mérsékeli a felhasználást. A világ olajkereslete 1991-ben napi 100 barellel (0,15 százalék) nőtt, és az idén is csak napi 500 ezer barelles növekedés várható. De még ez a szerénynek vélt növekedés is egy komoly bizonytalansá­gi tényező függvénye, nevezetesen azé, hogy az amerikai gazdaság igénye több mint 2 százalékkal nő, napi 400 ezer barellel növelve a térség olajkeresletét. Süllyedés az olajimport alatt Az Egyesült Államok recessziója leg­korábban az év közepén ér véget, és az olajfogyasztást mindez súlyosabban érinti, mint a teljes energiafelhasználást. Az USA olajkínálata 1991-ben napi 16,65 millió barell volt, 2 százalékkal kevesebb, mint 1990-ben. Az USA ener­giafogyasztásában az olaj részesedése tavaly decemberben a 40 százalékot alig meghaladó szintre süllyedt — ami 1951 óta a legalacsonyabb. Az olajtermelés 48 amerikai államban napi 5,6 millió barell volt, 40 éve a legalacsonyabb. Az amerikai olajipar helyzetét Eugene Ames, a Független Amerikai Kőolajipari Szövetség (IPAA) elnöke úgy jellemezte, hogy az szabadesésben tart az összeomlás felé. Vagyis komoly lépések híján az „USA elsüllyed az importolaj súlya alatt”. Ez nehezen elfogadható érvelés. Ja­pán úgy lett gazdasági szuperhatalom, hogy nem fulladt meg az olajimportban. A nyersanyagot egyszerűen a gazdasági növekedéshez használta. Ugyanakkor az USA-n kívüli termelők olcsóbban tud­nak olajat előállítani, a piaci szemlélet hívei azt mondanák: csökkentsék a bel­földi termelők a költségeket, vagy menje­nek tönkre. A másik megoldás: az USA- n kívül olcsóbb olajat termelni. Csak­hogy ez nem mindenkinek felel meg. Márcsak azért sem, mert a fúrási költ­ségek emelkednek. Ennek egyik oka az adó. Januárban az IPAA kezdeményezte az 1986-os alternatív minimum adó (AMT) megváltoztatását, amely a fúrást és az aktív kihelyezést adóztatja. Az IPAA és az amerikai független olaj- és gázter­melő iparban érdekeltek szerint az AMT bünteti a fúrást, akadályozza a tőkeszer­zésre irányuló elképzeléseket. Washington és Rijád összeesküvése? George Bush amerikai elnök az Unió helyzetéről mondott beszédében az AMT hatályon kívül helyezéséről nem tett említést. Az USA energiapolitikája így ma is megoldatlan. A fő gond a politikacsinálók számára, hogy az olaj-és gáziparnak magas árakra van szüksé­ge az egészséges állapot fenntartásához, emberek alkalmazásához, a gazdasági növekedéshez való hozzájáruláshoz. Ugyanakkor a gazdaság többi részének a növekedését az alacsonyabb energiaá­rak ösztönöznék. Igazából egyetlen cso­port van, amely képes arra, hogy bárme­lyik irányba megváltoztassa az olajára­kat: a Kőolaj-exportáló Országok Szer­vezete (OPEC). Arab körökben vannak olyan állítá­sok, hogy Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek gyorsan termelnek, hogy alacsony olajárak segítségével ál­lítsák növekedési pályára az USA gazda­ságát és növeljék Bush újraválasztási esélyeit. Még az amerikai sajtó is meg­említette az elnökválasztások és az árak szaúdi részről történő támogatása közti állítólagos kapcsolatot. Az „összeeskü­véselmélet” hívei Henson Moore ameri­kai energiaügyi miniszterhelyettes dzsiddai „elszólására” emlékeztetnek: Moore méltatta Rijád „mérsékelt” hoz­záállását az olajárakhoz, amelyet — mint mondta — Washington „méltat”. Amit az Egyesült Államok kormánya kedvel: Rijád ragaszkodása ahhoz, hogy az OPEC által minimális árként kitűzött 21 dolláros szintet csak piaci erők révén szabad elérni. Ugyanakkor hivatalosan, a Washington és Rijád, illetve Washington és Abu-Dzabi közti egyetlen olajpolitikai kapcsolat az olajkitermelő berendezések és technológiák amerikai exportjára vo­natkozik. Hivatalosan Szaúd-Arábiának saját olajpolitikája van, amely nincs kap­csolatban Bush újraválasztásával. Latin-Amerika kilábalt a hosszú évek óta tartó válságból, azonban a szegény­ség elleni harc továbbra is gyors és hatá­rozott kiegészítő lépések megtételét kö­veteli — állapífja meg az Amerikaközi Fejlesztési Bank (LADB) éves jelentése. Az utóbbi másfél évtized legoptimis­tább IADB jelentése szerint a latin­amerikai és a karibi országok a nyolc­vanas évek visszaesése után jelentős fej­lődést értek el 1991-ben. A tanulmány szerint a térség országainak gazdasága tavaly átlagosan 2,7 százalékkal nőtt, a legtöbb országnak sikerült csökkentenie adósságait, lelassult a vágtató inflációt, s a gazdasági stabilizáció hatására egyre több külföldi szánja el magát az itteni befektetésre. A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy több mint másfél évtizedes szünet után több országnak — Mexikónak, Chilének és Venezuelának — sikerült visszatérnie a tőkepiacra, ahonnan korábban a biza­lom hiánya miatt szorultak ki. Az IADB szerint a külkereskedelem libaralizációja, a szabad vállalkozások serkentése és a decentralizáció követ­keztében 1992-ben sikerül majd tartani a térség országaiban átlagosan a 2,7 szá­zalékos gazdasági fejlődést. A bank által készített tanulmány azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az „elveszett évtizednek” nevezett nyolcvanas évek után bevezetett refor­mok hatására tovább éleződtek a szociá­lis feszültségek, több országban nőtt a munkanélküliek száma. Az IADB Perut hozta fel példának, ahol Fujimori elnök reformjai következtében 5 millióval nőtt a szegények száma. (Mint ismeretes Fu­jimori részben a gazdasági gondokra hi­vatkozva felfüggesztette az alkotmányt, és feloszlatta a parlamentet.) A bankjelentés arról is említést tesz, hogy az IADB 1991-ben 5,4 milliárd dollár hitelt hagyott jóvá, amely 40 szá­zalékkal magasabb, mint a kölcsönök egy évvel korábbi összege. A növekedés a tanulmány szerint azt jelenti, hogy a bank vezetőszerepre tett szert a latin­amerikai térségben. Az IADB jelentésével egy időben Brazília egyre közelebb jut a kereske­delmi bankokkal szemben fennálló 41 milliárd dolláros adósságának átüteme­zéséhez. Az Amerikaközi Fejlesztési Bank Santo Domingóban rendezett éves közgyűlésén bejelentették, hogy már csak néhány részletkérdésben, pél­dául az adósságok kötvényre cserélésé­nek pontos formájában nem sikerült egyezségre jutni. Ugyancsak a dominikai fővárosban jelentették be, hogy Argentína adósság­átütemezési tárgyalásai megakadtak, s emiatt nem valószínű, hogy a kereske­delmi bankokkal folytatott tárgyaláso­kon már a jövő héten bejelenthetik a hiteltörlesztés átütemezéséről szóló megállapodást. A megbeszélések részt­vevői szerint a bankok, illetve Argentína képviselői nem tudtak megállapodni az adósságok átváltását lehetővé tevő ér­tékpapírok kamataiban. (AP-DJ) 1 hó­nap 2 hó­nap 3 hó­nap 4 hó­nap 5 hó­nap 6 hó­nap 7 hó­nap 8 hó­nap 9 hó­nap 10 hó­nap 11 hó­nap 1 év 2 év 3 év 4 év 4 év fe­lett 1 év 2 év 3 év 4év 10 év rövid lejára­tú közép lejára­tú hosszú lejára­tú rövid lejára­tú közép lejára­tú hosszú lejára­tú rövid lejára­tú közép lejára­tú hosszú lejára­tú 5% 6,5% 8,5% 9% 9,3% 9,6% 9,9% 10,2% 10,5% —-11,5% — — — —-13,5-16% X X 14-16% 15-16% 13,5% 14%­­— —­—-6,25% 6,5% 6,5% 6,75% 7% 7,5% 8% 8,5% 9% 9,5% 10,25% n% 12%-12,5% 13% L 13,5-17% X X 14-17% 15-17% 13,5-17% 14-17% 15-17%­­—­­— min. 13,5% X X min. 14% min. 14,5% 14-17% X X 14% max 17% X X max. 17% max 17% max 17% max 17% max 17%­­­— — — — — — — — 11% — — — — — — — — — 13,5-17% X X 14-17% 15-17% — — 8% — — — —' — — — — 9+3% k 11+3% k 13+3% k — — M 13,5-17% X X 14,5-17% 15,5-17% 13-14,5% 14-15,5% 15-16,5% 16,5% 17% 17% 13% 14% -15% 12% k 14% k 17% k 21% k 25% — 13,5-17% X X 14,5-17% 15,5-17% 13-14,5% 14-15,5% 15-16,55 X X 17% X X 14% — X X X 15-17% 17%­­­X X X X X X N max 17%x X X max 17%x max 17%x max 17%x max 17%x max 17%x max 17%x max 17%x max 17%x max 17%x max 17%x max 17%x 0 max 17%x X X max 17%x max 17%x — — — X X X X X X — — 6,5% k 6,8% k 7% k 7,5% k 8% k 8,5% k 9% k — — 11% k 12% ki — — — — 14-17% 14-17% 14-17% 14-17% max 17%x 14-17% 14-17% 14-17% X X X X X X 12% k 15% k 19% k — — — 15-17% 16-17% 16-17% 16-17% — 15-17% 15,5-17%- — X X X X X X 13-17% 16-17% 16-17% 16-17% — 13-17% 16-17% X X X X X X­— — —­­­­­—­­-46% km­­p 13,5-17% 14,5-17% 14,5-17% 14,5-17%-13,5-17% 14,5-17% 14,5-17% X X X X X X — — 8% — 9% — — 10% — — 11% 13% — — — — 15-17% X X 15-17% 17% 15-17% 15-17% 16-17% X X X X X X — — — — — — — — — — — — — — — — — 14,5-17% X X 15,5-17% 1617% 14,5-17% 15,5-17% 16-17% 14,5-17% 14,5-17% 14,5-17% 14,5-17% 14,5-17% 14,5-17% „B” a bank így köti az elhelyezett összeget az akkreditívvel történő fizetéshez, a számla az általános kamat szerint kamatozik „C” a betét természetétől függően „D” árverési biztosíték elfogadása „kisprivatizálás” céljából „E” a díjszabás szerint „F” az első számla megnyitása ingyenes, minden további számla 50,- korona, egy számlatétel 1,50,-korona „G” számlatétel ingyenes, fizetés átvezetése 25,- korona, számlanyitás ingyenes, számlavezetés 100,- korona havonta „H” írásban adott számlatétel 1,-korona, utasítás megváltoztatása és visszavonása 30,-korona „I” személyazonosság és vállalkozói jogosultság igazolása jogi személyeknél: a keletkezést igazoló okirat, a keletkezés napja, cégnév, székhely, ügyvezető személye, cégjegyzés módja „J” ugyanaz, mint az „I” pontnál azzal, hogy — politikai pártoknál szükséges a belügyminisztérium nyilvántartásba vételt igazoló bizonyítvány — társadalmi szervezeteknél ezenfelül kell még az alapszabály „K” jogi személyeknél nincs meghatározva egyéni vállalkozónál 5.000,-korona állampolgárok esetében 1.000,-korona egy éves felmondási időnél legalább 500,-korona „L” letéti jegy 1 évre 12%, 2 évre 14,5% „M” egyszerű betétkönyv esetében alapkamat 2% pótkamat (ha a negyedévben nem történt kivét) +12%, felmondási időhöz kötött betétkönyvek esetében 6 hónap 9% 12 hónap 11% 24 hónap 14% nyereménybetétkönyv esetében a nyereményalap 4%-a „N” négyéves betét a bank részvényeire elővásárlási jogot biztosít „0" határidős betét: 12 hónapra, min. betét 5.000.000,-korona, a kamat megállapodás szerint ,,F’ „AGROKONTO” folyószámla az előre kikötött maradvány függvényében: maradvány a betét %-a 10.000, -korona 5 20.000, -korona 5,5 30.000, -korona 6 40.000, -korona 6,5 50.000, -korona • 7 „AGROMETA” betét az időtartamtól függően: lév 6% 2 év 9% 3 év 12% Dél-Amerika Kilábalt a válságból Olajtermelők Szabadesésben az összeomlás felé

Next

/
Thumbnails
Contents