Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-09 / 58. szám
4 Szabad ÚJSÁG 1992. március 9. Lehet az adóhivatalt szeretni? Az adó nem eladó! Zugmaszek ismerősömet lefülelte a minap a körzeti adóhivatal egyik portyázó dolgozója.- Ma már - fakadt ki pár nap múltán a fiatalember többet vagy még többet, mindenért fizetni kell. Igaz, mondják, nem érdemes spórolni, hisz a pénz nem boldogít. Nem hát, de azért jó, ha van! Mert a pénz beszél. A kutya meg - ugat. Ha pedig ugat, azért is fizetni kell. Adót! Ha viszont nem ugat, beóvakodik a portánkra, az udvarunkba az éber, fürkész tekintetű (adó)ellenőr, tetten ér, aztán megbüntet. Adócsalásért megbírságol, s fizethetünk. Mert ugye, mint már mondtam is, többet, vagy még többet, de mindenért fizetni kell! Pedig milyen szép lenne az élet adóhivatal meg adóellenőrök nélkül... Az Ipoly mentén sok a kertészkedő kistermelő Ha valamelyik ügyintéző leszáll az autóbuszról, érkezésének a településen pillanatokon belül híre szalad. Éppen ezért nehéz zugtevékenységen érniük a vállalkozókat. Gyurász Irén szép szóval igyekszik rábírni mindenkit kötelessége teljesítésére.- Már a középkorban is adóztak a népek - szokott érvelni a makacskodóknál -, még jó Mátyás királyunk is az adókból élt s tartotta fenn birodalmát. selők a teendőket. Sok adócsalóhoz „füles“ alapján jutnak el...- Az adóhivatal dolgozói jó emberismerők, és - kötötte a lelkemre Gyurász Irén - nem hagyják magukat megvesztegetni! Hamarosan tízre emelkedik az intézmény dolgozóinak száma. S remélhetőleg áttérhetnek a számítógépes adatnyilvántartásra is. Ez lényeges könnyítés lenne a csoport minden tagja számára. , ZOLCZER LÁSZLÓ- Környékünkön - jegyezte még meg Gyurász Irén - csak mutatóban találni gyárrészleget, vagy valamiféle fióküzemet. Errefelé hosszú évtizedek óta többnyire földműveléssel foglalkoztak az emberek. Ma is a mezőgazdasági jellegű termelés dominál. Kezdetben csak a mezőgazdasági üzemek adóbevallásait kellett ellenőrizniük. A polgárok legtöbbjénél a háztáji zöldségtermesztés és az állattartás szerepelt a nyilatkozatokon. Az emberek szinte kivétel nélkül, késedelem nélkül megfizették a kívánt adókat. Senkit sem kellett hátralék törlesztésére felszólítani. Mára némiképp változott a helyzet. Igaz, a komoly vállalkozókkal most sincs baj. Mint az igazgatóhelyettes elújságolta, volt, aki jó kedvvel ment adóbevallási ívét iktattatni.- örömmel jöttünk - vallotta be egy házaspár -, elég sokat kell fizetnünk, de nem bánjuk, mert egészségesek vagyunk, s legalább látjuk, hogy jó, eredményes, amit csinálunk, és igényük a munkánkat az emberek... A hivatal egy évvel ezelőtt, március végén 1291 adófizetőt tartott nyilván. A kistermelők egyharmada nyugdíjas ma is. A tisztviselők szinte kivétel nélkül tudnak magyarul és természetesen beszélnek szlovákul is, minden ügyféllel az anyanyelvén tárgyalnak. (----------------------------------------------------------' Mátyás király és az adó A nyéki hivatal dolgozói már tavaly hozzáláttak körzetük alapos feltérképezéséhez. Legtöbbször azonban csupán autóbusszal utazhatnak, vállalati kocsihoz ugyanis minden hónap előre meghatározott napjain juthatnak. Az adóellenőr helyzete sem rózsás A hajthatatlanoktól a hivatal javaslatára, kérésére a bíróság hajthatja be a tartozást. És az már bizony „drága mulatság“! Higgadt, józan, szép beszéddel, okos érveléssel többet el lehet érni, mint a törvények, rendeletek citálgatásával. Hasonlóképpen vélekedett az igazató és a helyettese. A „lappangó maszekok“ száma a körzetben 250-300 lehet.- A vállalkozók között több a kényszerből pályát módosított fiatal és az iparos - tudtam meg az igazgatóhelyettestől néhányan kevésbé egyértelmű és a vállalkozókat nem igen segítő törvények miatt csak részmunkaidőben vállalnak maszek tevékenységet. Sajnos, a legtöbben összetévesztik a kereskedést az üzérkedéssel. Akadnak, akik szinte egyik napról a másikra szeretnének meggazdagodni. És persze igyekeznek az adózás alól is kibújni. Nos, velük nem lehetünk könyörületesek! A hivatalban 1991 decemberének utolsó napjáig jövedelemadót 1843 személy, lakossági adót pedig 1539 polgár fizetett. Az induláshoz 13 magánvállalkozó kért és kapott állami támogatást. r Segítenek, ha kell! Azoknak, akik nem tudják egyedül kitölteni az űrlapokat, többször elmagyarázzák a tisztviVan, aki csak részmunkaidőben maszekot.. .----------------------------------------------------------\ Nem vagyunk emberevők- Minket kevesen szeretnek -bizonygatta GYURÁSZ IRÉN is, az ipolynyéki körzeti adóhivatal megbízott igazgatóhelyettese -, általában félnek, vagy legalábbis tartanak tőlünk az emberek. Pedig nem vagyunk mi emberevök, csak a munkánkat, a kötelességünket végezzük... Ha becsülettel helytállnak, mondta még, sokan megorrolnak rájuk... A hivatal tavaly szeptember elején nyitotta meg ügyfelei előtt ajtóit. Az óév végéig Irén asszony fiatal munkatársnőjével kettesben végezte a munkát. Aztán fokozatosan gyarapodott a létszám. Jelenleg már nyolc az alkalmazottak száma. De még ez is kevés! Mindössze egyetlen férfi tagja a lelkes csapatnak. Az igazgató is nő. Méghozzá fiatal nő: Éva Samosová a neve. A mérnöknő, a helyettese szerint rendkívül megértő, segítőkész teremtés. Nem beszéli a nyelvünket, de ha igaz - hogy érdemben tudjon mindenkivel foglalkozni - tanulni óhajt magyarul. Bizonyára hálával emlegetik majd a többnyire „csak“ az anyanyelvűket beszélő (idős) lakosok. És remélem dicséretre méltó elhatározását nem vetik a szemére a vad nacionalisták! A Nagykürtösi járásban három önálló, egymástól független (körzeti) adóhivatal működik. Az ipolynyéki intézmény nyolc dolgozója például 27 kisebb-nagyobb falu polgárainak az adóügyleteit intézi. AGROMARKET TAMBO Gazdaasszonyok boltja nyílik (I?) Idestova fél éve lesz, hogy Bolyki László mérnök, a Várgedei Állami Gazdaság egykori főállattenyésztöje AGROMARKET TAMBO néven irodát nyitott Feled központjában. Tevékenységének fő profilja - egy volt állattenyésztőnek mi más is lehetne - élő állatok bel- és külföldön való értékesítése. Előző munkahelyén is jobbára ez kötötte le ideje nagy részét, ezen a területen szerzett tapasztalatokat, ez adta az ötletet az iroda megnyitásához is. Az AGROMARKET mindezeket felvállalja, csak be kell jelenteni hozzá a kínált árut. Az állatokat még az elszállítás előtt Bolyki László megtekinti, árajánlatot tesz: a mezőgazdasági üzemeknek harminc napon belül, a kistermelőknek a helyszínen, úgymond „zsebből“ fizet. Talán éppen a rövid fizetési határidő miatt lett az iroda heteken belül ismert a járásban. Hamarosan távolabbi járásokból jelentkeztek partnerek, akik az állateladást az AGROMARKET-re bízták. Jelenleg Lévától Rozsnyóig tart fenn kapcsolatokat kistermelőkkel, mezőgazdasági üzemekkel, illetve magánvállalkozókkal. S a kör napról-napra bővül és nemcsak területileg, de áruskálában is. Most a nyugat-szlovákiai kistermelők szövetségével közösen keresnek megoldást a primőr áruk forgalmazására. Ezenkívül istállókat bérelt, amelyekben rövidesen sertéseket hizlal és szarvasmarhákat nevel.- Meggyőződésem - mondja Bolyki László -, hogy másfél éven belül felszökik a hízómarhák felvásárlási ára. Szerintem kilónként még a negyven koronát is elérhetik, de az alapokat most kell lerakni ahhoz, hogy ne késsük le a kínálkozó alkalmat.-Ha távlatokban gondolkozom, mind a mezőgazdasági üzemeknek, mind a magánvállalkozóknak bekészítésre leggazdaságosabb lesz a ló. A traktor túlságosan nagy luxus olyan telepeken, ahol csak néhány istálló állatait kell ellátni tömegtakarmánnyal. Egy orosz partnerrel folytatott tárgyalás után megegyeztünk igás- és sportlovak behozatalában. Az első szállítmányt - ötven darabot - a napokban várom, de mivel időközben a vásárolni szándékozók száma is megnövekedett, újra kapcsolatba léptem vele. Úgy érzem: ebben az évben minden igényt ki tudok elégíteni, hiszen a ménesében 200 olyan ló van, amit eladásra bocsát. Mivel a szállítmányt még nem kaptam meg, egyelőre nem ismerem az összes költséget, így pontos eladási árat sem tudok mondani, annyi azonban biztos, hogy jóval olcsóbban tudom majd árusítani, mint amennyit ma egy jó igáslóért fizetni kell.-A cserekereskedelem rákényszeritett olyan termékek behozatalára is, amelyeket az üzletnek kellett és kell jelenleg is továbbítanom Ezek többsége zöldség és gyümölcs, illetve gyakran használatos árucikkek. Egyik határon túli partnerem segítségével szeretnék külföldi tőkét behozni az országba és kiépíteni egy AGROMARKET üzlethálózatot. Ez nem lesz más, mint - röviden jellemezve - a gazdasszonyok boltja, amelyeket városi, illetve falusi csomópontokban szeretnék megépíteni. Elképzelésem szerint árusítani fogunk minden olyan terméket, amire egy háziasszonynak szüksége van: a seprőtől a petrezselyemig mindent. Az épület tervrajza már elkészült, most az önkormányzatok képviselőivel tárgyalok, forgalmas helyeken vásárolok, illetve bérelek telkeket. Az első üzletet itt, Feleden szeretném felépíteni, és még legalább kettőt a járásban, vagy a szomszéd járásokban, például Füleken. Az üzletek nemcsak választékban igazodnak majd a gazdasszonyok igényeihez, hanem nyitvatartásban is. Hétközben késő esti zárást tervezek, szombaton egésznapos, vasárnap délelőtti nyitvatartási -tt-Rossz szomszédság, avagy Elfogyott a türelmünk Az SZNT-ben hozott 372-es számú rendeletében meghatározott kihágások (ide tartoznak többek között a szomszédok közötti vitás ügyek, a családon belüli nézeteltérések, továbbá a kisebb lopások, amelyek kárértéke nem haladja meg az ezer koronát stb.) jogi rendezése a Körzeti Hivatalok jogi osztályának a hatáskörébe tartozik. A Rimaszombati Körzeti Hivatal irányítása alá - beleértve a járási székhelyet is - hatvanöt település tartozik. A körzet lélekszáma ötvenötezer, a jogi osztály munkája tavaly márciustól decemberig összesen 611 ilyen esettel szaporodott. (Az előző évről 140 lezáratlan ügyünk maradt.) A fenti adatokból kiszámítható, hogy a körzetben gyakorlatilag - a csecsemőket is beleszámítva - minden kilencvenedik személy követ el kihágást. Még riasztóbb lenne az arány, ha hozzáaadnánk azon esetek számát is, amelyet súlyosságánál fogva nem a jogi osztály, hanem a Járásbíróság tárgyal. A beérkezett 611 jelentésnek több mint a fele - szám szerint 346 - családi perpatvar, illetve szomszédháborü.- Mi okozza a családi kapcsolatok romlását, illetve egyáltalán a polgárok közötti egyre növekvő ellentéteket? - kérdeztem FILO JÓZSEF oki. jogásztól, a Rimaszombati Körzeti Hivatal jogi osztályának a vezetőjétől.- A kihallgatások során írott jegyzőkönyvek alapján elmondhatom, hogy a legtöbb intolerancia a munkanélküliség szülte ingerültségből ered. A létbizonytalanságben élő családok belső feszültsége elsősorban a házastársak között „robban" ki, a viszály azonban később terjed és megbontja a jószomszédi, illetve rokoni kapcsolatokat is. De az ilyen eseteknél még mindig nagy szerepet játszik a túlzott alkoholfogyasztás. Az apró betörések és lopások számának .növekedése is inkább a munkanélküliségre vezethető vissza. Leggyakrabban munkanélküliek követnek el tulajdon elleni vétséget. Osztályunk a tavalyi év során 116 ilyen esetet jegyzett fel, s mivel a munkanélküliek közt sok a roma, hozzá kell tennem, az elkövetők általában a roma lakosok közül kerültek ki.- A vétkest a pénzbüntetésen kivül még kötelezik az eljárási költségek megtérítésére is. Mit csinálnak, ha a jogsértő rövid időn belül nem kap munkát nincs bevételi forrása és erre hivatkozva nem fizet?- A legegyszerűbben lefolytatott eljárás költsége 150 korona, ha az ügyben kikérjük a szakértő véleményét, abban az esetben 350 korona, ha pszichiáter bevonására is szükség van, akkor 500 korona. A tavalyi év folyamán 579 ügyet zártunk le jogerősen, 176 esetben szabtunk ki pénzbüntetést, amelynek összege 38 750 korona volt. Eddig ennek az összegnek csupán a töredékét - pontosan 17 950 koronát - térítették meg. Az ok valóban az, ami a kérdésben is elhangzott: a családok bizony fizetésképtelenek. Mi a büntetés kiszabásával - ha a vétkes 15 napon belül nem fellebbez a Járási Hivatal jogi osztályához - az ügyet lezártnak tekintjük: a tartozásról vezetett jegyzéket elküldjük az illetékes adóhivatalokhoz, amelyek aztán három éven belül valamilyen formában behajtják rajtuk a hátralékot. Itt jegyzem meg, hogy egyes kihágásokért befizetett pénzbüntetést az adóhivatalok átutalják az illetékes önkormányzatok számlájára.- önök kihágási eljárást indítanak azon szülök ellen is, akiknek gyermeke igazolatlanul hiányzik az iskolából. Gondolom, rájuk is pénzbírságot rónak ki...- Tavaly 52 ilyen esetünk volt (ez év első hat hetében pedig már 70 esetet jelentettek az iskolaigazgatók), de előrebocsátom, hogy a hiányzásokat nem sablonszerűén bíráljuk el. Ezek nem egyszerű kihágási eljárások: elsősorban kivizsgáljuk a család szociális helyzetét, és csak annak ismeretében döntünk Egyszerűbb esetekben a szülő csak megrovást kap, de ha bebizonyosodik, hogy szülői hanyagság történt, akár 3000 korona pénzbüntetést is fizethet. Az ismétlődő eseteket visszaesőkként kezeljük, átadjuk a rendőrség ifjúságvédelmi osztályának. A legújabb iskolaügyi szabályzat szerint az igazolatlan hiányzás legfelső határa egy iskolaévben 60 óra lehet - ez még nem számít kihágásnak. Eddigi tapasztalataink szerint főleg a roma családok nem fordítanak kellő figyelmet a gyermeknevelésre, körükben emelkedik a fiatalkorúak által elkövetett egyéb kihágások száma is. Tavaly csupán a körzetünkben 38 olyan apró lopás és egyéb kihágás történt, amelyet tizennyolc éven aluliak követtek el. Négy esetben a kihágást ugyanaz a személy követte el, és ez már elgondolkodtató. FARKAS OTTÓ
