Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-07 / 57. szám
1992. március 7. 7 Szabad ÚJSÁG Cseh lapvélemények a hősi vízerőműről A nemakarás akarása Három éven keresztül akart a csehszlovák kormány a magyarral tárgyalóasztalhoz ülni bős ügyében. Már Adamec miniszterelnök ijesztgette a „környezetszilárd” magyarokat az építkezés — és ezzel együtt a Duna-meder — áthelyezését Csehszlovák területre. Azonban meglepetésre csak most tettük meg mindezt, amikor Ján Őarnogursky szlovák miniszterelnök, a delegáció vezetője előkészítette poggyászát Budapestre. Ha ennek az volt a célja, hogy a gubanc még nagyobb legyen, akkor ez sikerült. Azt, ami azután következett, a képviselők óhajának engedve, nem nevezzük magyar ultimátumnak, de a csehszlovák küldöttség úgy utazott el Budapestről, mint a sértett rokon a félresikerült menyegzőről. A virtuskodóan kijelölt tíz nap után sem hagytuk abba azonban a provokáló építkezést. így aztán még mindig nem világos, hogy ki fizeti a rundót. Még a természetvédelmi bizottságok is — amelyek küldöttségei már októberben megegyeztek a háromoldalú szakmai bizottság kialakításának szükségességében, így legalább szemernyi reményt hagyva a megoldásnak — rábólintottak kormányaik erőfitogatató lépéseire. A magyar fél tanult belőle, és ő is a szerződés felmondásával kezdett fenyegetőzni. Az események konfrontáció sejttetek. Az utolsó pillanatban a magyar parlamentnek volt ereje „visszavonni, amit ígért, és megígérni, amit visszavont”, s leküdte képviselőit Prágába. Amit nem sikerült „kidacolni”, abban meg kellett volna egyezni. Ehhez azonban hiányzott a mi képviselőink jóindulata, akik a szerződést elég rugalmasnak tartják a további tárgyalásokhoz és a „C” variáns építését a háromoldalú bizottság munkája szempontjából ártalmatlannak. így aztán Bős körül megint elkezdődött a politikai játék, amelyben mindenkinek igaza van és a visszakozást éppen a másik nem akarja. A gond abban rejlik, hogy a magyaroknak nincs hova visszakozni, — és ha valóban meg akarunk egyezni, nem pedig Papierniőky és Milovy kétségbeesett gyakorlatát átvinni a nemzetközi színtérre —, az első visszakozó lépéseket nekünk kell megtennünk: leállítani a munkát a robbanásveszélyes terepen, majd azután közösen meghívni a bizottságokat. A magyarok ezután Mádl miniszter garanciái szerint visszalépnek döntésüktől. Addig, amíg részünkre a kidolgozott variánsok többsége elfogadható, számukra valamennyi nagy visszakozást jelent, és lesz mit tenniük, hogy igazolják magukat saját, „ökológiailag elszánt” választóik előtt. Vereségünk eközben egyúttal a győzelmünk is lehet, mert a jelen pillanatban szorgalmasan építünk egész sor olyan objektumot, amelyet más verzió esetében le kell bontani. Mielőbb leállítjuk a „C” variánst, annál jobban járunk mindannyian. Az optimizmushoz azonban még messze vagyunk. Keresztes és VavrouSek környezetvédelmi miniszterek meghallgatását a képviselő küldöttsége megtagadta. Eközben a kompromisszum kompromisszumhoz vezetett, lecsillapodott a „folyosó” a folytatódó építkezés kellős közepén. És az egyensúly kedvéért elő kell terjeszteni a nagymarosi lépcső magyar kötelezettségét. A miniszterek ráadásul megegyeztek a bizottság összeállításának módján, sőt mi több, kiválasztották a mindkét fél számára elfogadható variánst. Mindez azonban utópia marad, ha csak süket fülekre találnak. „Bősnél” még mindig hiányzik a megállapodás akarása. Az építkezés híveinek három év alatt sem sikerült Budapestre eljuttatniuk az egyes verziók tervdokumentációi, így az elégedetlen Mádl miniszter is legfeljebb csak annyit tud róluk, mint a Lidové noviny olvasói. Mind a két fél azt állítja, hogy meg akarnak egyezni, közben a csehszlovák szorgalmasan épít, a magyar meg rombol. Csallóköz lakosait pedig még most sem kérdezi meg senki. LIDOVÉ NOVINY / \ Bősi gesztenyék Annak ellenére, hogy a Bős jövőjéről folyó tárgyalások az elmúlt hét végén zárt ajtók mögött zajlottak, a Parlament folyosóin is észlelni lehetett, hogy odabent komoly tárgyalások folynak. A két parlament környezetvédelmi bizottságainak kétnapos tanácskozása eredményeit azonban sokkal inkább tragikomikusnak, mini drámainak nevezhetnék. A mi képviselőink azt hangoztatták, nem az ő feladatuk a kormányok helyett kikaparni a gesztenyét, merthogy ők készítik elő a kormányközi tárgyalások megfelelő politikai klímáját. Csakhogy a Bős körüli elvi kérdések egységes megoldásában a képviselők nem egyeztek meg, akárcsak a két kormány decemberben. Ennek ellenére azt hangoztatták, hogy a kormányoknak meg kell egyezniük... A magyar képviselők a tárgyalások során két új elemmel jelntkezlek: 1. Bős egyoldalú megoldáshoz vezető valamennyi munkálatok leállítása, így természetesen az ideiglenes C variánsé is; 2. Az 1977-es államközi egyezményt, amely szerint a dunai vízlépcsőrendszer építeni kezdték, új szerződéssel pótolni E két feltétel újdonsága azonban csak viszonylagos, mert bár a képviselői tanácskozásokon először hangzottak el, különben már korábban is ismertek voltak. így vagy úgy, a mi képviselőink ezt elfogadhatatlannak tartották. Az eredmény magától értetődő — ahogy nem akarják a kormány helyett kikaparni a gesztenyét, magyar kollégáikkal is hasonló „meg nem állapodásra ” jutottak, akárcsak a csehszlovák kormány. Kölcsönös képviselői összhang uralkodott elsősorban három ponton: 1. Nem politikai kérdésről, hanem szakmairól van szó; 2. továbbra is tárgyalni kell; 3. végre létre kell hozni a szakmai vegyes bizottságot az Európai Közösség szakértőinek részvételével, hogy Bőst megítéljék. Hozzá kell azonban fűzni, hogy már néhány hónap óta ugyanezt állítja mindkét kormány is, mégsem sikerül olyan megoldást találni, amely elfogadható lenne a Duna mindkét partján. Ezért abban reménykedni, hogy Bősről most már a kormányoknak feltétlenül meg kell egyezniük, ßlöttöbb illuziórikusnak tűnik. A valóság az, hogy tárgyalások helyett továb építik Bőst. K_________________________________MLADÁ FRONTA DNES J Magyar parlamenti képviselő a Duna-vitáról Az elmúlt hét végén Prágában járt a magyar országgyűlés környezetvédelmi bizottságának tagjaiból álló képviselői csoportja. A küldöttség csehszlovák tárgyalópartnereivel megvitatta a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építkezésének kérdését és a megoldás lehetőségét. Bérlafi Antal, a Független Kisgazdapárt képviselője a Mladá Fronta DNES munkatársainak nyilatkozott (s azt alap március 3-ai száma közölte). • Mit gondol, vajon a bősi vízlépcsőt a tárgyalások ellenére felépítik az ún. ideiglenes C-variáns szerint, amelyet a szlovák kormány erőltet? — Remélem, hogy nem és azt is, hogy végül országaink megegyeznek ebben a kérdésben. A C variánst nem építik föl. • Az eddigi tárgyalások azonban megállapodáshoz nem vezettek, sőt éppen ellenkezőleg. — A vízlépcső további sorsa és azok a károk, amelyek Bős üzemeltetésével keletkeznének, feltételnül objektív szakmai bizottság elé kell, hogy kerüljenek, s abban külföldi szakértők is részt vegyenek. • A bizottság vizsgálatainak eredményeit respektálni fogják? — Remélem, hogy igen. A magyar fél az ajánlásokat egyértelműen tudomásul vezsi. • Esetleg akkor is, ha például a bősi vízlépcső D-variánsát javasolják? — Véleményem szerint a szakértői vizsgálatok eredményei alapján ezt a variánst is elfogadhatjuk. Azonban hangsúlyozom, hogy objektív, nemzetközi részvételű bizottságot akarunk, és az lesz a döntő. • Ebben a bizottságban elsősorban a kormányaik által kinevezett csehszlovák és magyar tudósok vesznek részt Feltételezi Ön, hogy meg tudnak egyértelműen egyezni, ha ez a kormányoknak nem sikerült? — A nemzetközi szakértők segítségével ennek be kell következnie. • Még mindig érvényes az az állítás, hogy Nagymarosnál soha semmit nem építenek meg? — Igen, érvényes. Ott nem lesz semmilyen vízlépcső. Nem pusztíthatjuk el a még meglévő természeti értékeket. • Még akkor sem, ha ezáltal javulnának a hajózási feltételek? — A Duna hajózhatóságát természetesen biztosítjuk, de a természet elpusztítása nélkül. • Magyarországnak szándékában áll, hogy bizonyos szankciókhoz folyamodjon, ha mégis megépül a C variáns és a Duna egy részét szlovák területre terelik? — Ehhez nem szólhatok hozzá, ez a kormány hatáskörébe tartozik. Azt azonban elmondhatom, hogy szankciók nélkül akarjuk a megoldást, hogy kapcsolatainkat erősítjük. • Miként értékeli Ön Ján Carnogursky szlovák kormányfő kijelentését, miszerint Szlovákia Magyarország számára bonyolulttá teszi a közép-európai régió országaival való együttműködést? — Mégha Őarnogursky úr ezt Bőssel kapcsolatban mondta is, úgy hiszem, hogy erre nem kerül sor. Neki is az együttműködés békés lehetőségeit kell keresnie a régióban. • Hogyan látja Bős környékének konkrét jövőjét? — Közös nemzeti park és üdülőterület mindkét ország számára. JAN JELÍNEK ■ ■ / EGYEDÜLÁLLÓ CSEHSZLOVÁKIÁBAN TKD SZÓTÁRAKAT A sziTKD CÉGTŐL • ••fi. KKTnONIK ÚJDONSÁG 3 NYELVŰ ELEKTRONIKUS SZÓTÁR. 5990,-KORONA 180 EZER SZÓ 185 GRAMMBAN A mindennapos szóhasználaton kívül az üzleti élet, bankszakma, kereskedelem legfontosabb szavait is tartalmazza, 24 NYELVŰ ELEKTRONIKUS SZÓTÁR___ 2790,-552 útiszótár egy tenyérben ázsiai nyelvekkel, 12 000 mondattal 14 NYELVŰ ELEKTRONIKUS SZÓTÁR___ 3790,-100 000 szavas memória, nyelvenként 6000 szó és 550 mondat 5 NYELVŰ magyar, angol német francia, olasz 2650,-4 NYELVŰ SZÓTÁR ÉS 8000 KARAKTERES ADATBANK___ 2650,-2 NYELVŰ SZÓTÁR magyarangol; angotmagyar magyar-német; német-magyar 2650,SWISS LADY; TKD bio-óra................... 1490,Hasznos segítség a gyermek nemének tervezéskor. Családtervezés és antikoncepció óraműpontossággal. KORONA KORONA KORONA KORONA VISZONTELADÓKNAK NAGYKERESKEDELMI ARI X................................................................................................ Ezennel utánvéttel megrendelem a TKD cég termékei közül: MEGRENDELŐLAP: -drbára korona ...drb...............ára korona TKD
