Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-07 / 57. szám
2 1992. március 7. Egon LÁNSKYT, a Külügyminisztérium eddigi szóvivőjét tegnap kinevezték csehszlovák nagykövetté az Európa Tanácshoz. A minisztérium szóvivői hivatalát egyelőre felfüggesztették, ideiglenesen Zdenék Zikmund, a minisztérium sajtóosztályának vezetője nyújt tájékoztatást a tárca munkájáról. JáN LANGO§ szövetségi belügyminiszter tegnapi nyilatkozatában kijelentette, hogy Ján Kavanén kívül semmilyen más negatív lusztrálási eredményt nem kell érvényesíteni. A miniszter elmondta, hogy a Külföldi Kapcsolatok és Tájékoztatás Hivatalának utólagosan felülvizsgált adatai, melyek alapján a negatív véleményt kiadták, saját szükségleteire szolgálnak. A CSEH NEMZETI TANÁCS mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és erdőgazdasági állandó bizottsága tegnapi ülésén a vagyonjogi igazságtalanságok enyhítésére tett törvényjavaslattal foglalkozott, amely többek között érvénytelennek nyilvánítja azokat az ajándékozási szerződéseket, amelyek szerint természetes személyek tulajdona állami tulajdonba ment át. A tervezet továbbá feltételezi a német és magyar állampolgárok vagyonának a 108/1945 Tt. számú elnöki dekrétum alapján történt konfiskációja és felosztása, valamint az ellenséges elemek vagyonának konfiskációja által elkövetett igazságtalanságok jóvátételét, amennyiben azokra 1948. február 25. után csehszlovák állampolgárok kárára került sor. A POLGÁRI MOZGALOM megkezdte reklámkapmányát, amelynek segítségével a választások költségeihez próbál pénzt szerezni. A szokatlan módú, szimbolikus támogatás annyiból áll, hogy bárki felhívhatja a 3333 111-es prágai telefonszámot, az adatrögzítő pedig minden hívásért automatikusan egy koronát számláz. Az anyagi támogatás mellett ezzel a módszerrel az érdeklődést is fel szeretnék térképezni a mozgalom képviselői. Jlftí DIENSTBIER, a Polgári Mozgalom elnöke, Martin Bursík alelnök és Dagmar Bureáová elnökségi tag a prágai, Petr Pithart alelnök pedig a délcsehországi választókat képviseli a PM listáján. Az EURÓPAI ADATBANK befejezte csehszlovákiai információs rendszerének kiépítését. A nemzetközi intézmény Csehország, Morvaország és Szlovákia különböző helyein harmincöt kirendeltséget hozott létre. A tervezett négy rendszer közül elsőként az úgynevezett szerviztelefonos rendszer kezdte meg működését, amely bármely csehszlovák állampolgárnak 12 ezer hazai vállalatról nyújt ingyenes tájékoztatást. A MAGAS-TÁTRÁBAN tegnap kezdődött meg az a háromnapos nemzetközi konferencia, amelyen Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia oktatásért felelős miniszterei tárgyalnak a felsőfokú oktatási rendszer, valamint a kutatás transzformálásáról. Szlovákiában a statisztikai hivatal felmérései alapján a megkérdezetteknek csupán egy százaléka bízik abban, hogy a munkanélküliség problémája még az idén kedvezőbbre fordul. A nyilatkozók 23 százaléka három éven belül, 31 százalék 4—6 éven belül, 17 százalék 7—10 éven belül, 13 százalék pedig több mint 10 év múlva számít csak javulásra. V olkhard Köhler, a Skoda Rt. alelnöke tegnapi sajtótájékoztatójában a Szövetségi Gazdaságiverseny-ellenőrző Hivatal nyilatkozatára reagálva kijelentette, hogy a Skoda árai piaci árak, és a hazai és külföldi autópiacon uralkodó helyzet alapján nem indokolt a Favorit gépkocsik áremelésének tilalma. A VARNSDORFI ARCO cégtől származó, a Prágai Kereskedelmi Csomagoló Vállalat által 1992. január 14. és február 29. között csomagolt feketebors szalmonellával fertőzött, tehát az egészségre ártalmas. Ezt az információt a közegészségügyi intézet hozta nyilvánosságra. Az említett időpontban csomagolt fűszert a vásárlók az ARCO vállalatnál kicserélhetik. Jelzés nélküli híranyag: CSTK Szabad ÚJSÁG A sajtó támogatása és pártossága ügyében (Folytatás az 1. oldalról) szó nélkül, ha jogainkat nyirbálják meg, érdekeinket sértik. A jobb falat reményében kormánypártiak sem akarunk lenni mindenáron, főleg akkor nem, ha az a kormány eszközként akarna felhasználni bennünket — mint tette a legutóbbi rendszerváltásig a korábbi —, hogy megmagyarázzuk saját fajtánknak, mit miért nem adhat meg nekünk... Elfogadtam, és örömmel, hogy ezentúl többféle hitet vallhatnak, többféle nyelvet beszélhetnek és különböző politikai elveket vallhatnak ennek az országnak a polgárai, ezért nem vagyok hajlandó elfogadni azt, hogy vallása, nyelve vagy politikai meggyőződése miatt bárkit sérelem, hátrányos megkülönböztetés érjen. Dacolni a hatalommal (vagy annak hűbéreseivel) és harcolni most is van miért. A „sajtópörhöz” pedig csak az alábbi adalékokat szeretném közreadni: I. Állami dotáció a nemzetiségi sajtónak 1991-ben az SZK-ban: Új Szó (napilap)......................................4 000 000 korona A Hét (hetilap)........................................3 100 000 korona Nap (hetilap)............................................2 300 000 korona Nő (öt száma jelent meg)......................2 000 000 korona Remény (hetilap)........................................500 000 korona Heti Ifi (hetilap).....................................2 000 000 korona Cserkész (havilap) .................................500 000 korona Szabad (Földműves) Újság (napil.).... 1 700 000 korona Ukrán lapok..............................................3 300 000 korona Romák (2 lap)..........................................3 600 000 korona Erről ennyit. II. Az idei esztendőre lapunk úgy nyújtotta be dotációs igényét, hogy a kérvények leadása előtti napon a kormányhivatal egyik dolgozója figyelmeztetett bennünket, miért nem kérünk támogatást. Hogy az igényt be kell nyújtani, és meddig, atTÓI elfelejtettek értesíteni bennünket. A Szabad Újság pályázatot nyújtott be azzal, hogy az Új Szóban felemlegetett 11 200 000 korona ugyanannyi százalékát kéri megítélni, ahány százalékát költségvetési hiányuknak megkapják a többi kisebbségi napilapok. III. Az idei „elosztó bizottság” összetétele (febr. 28- án): Szigeti László (magánkiadó; a-Vasárnap munkatársa; FMK) Barak László (szerkesztő, a Nap főszerk.-helyettese, FMK-szóvivő) Kövesdi Károly (szerkesztő, Új Szó,?) Hizsnyai Zoltán (szerkesztő, Irodalmi Szemle,?) Somogyi Szilárd (a DH-Press igazgatója, FMK) Lacza Tihamér (a Hét főszerk., EPM) A létező lapok mellett 700 000 korona állami támogatásban részesült Szigeti László magánkiadó Kalligramm c. tervezett irodalmi folyóirata. A „pénzosztáskor” szóba sem került a Gazda Kft. már hatszor megjelent havilapja, a Jó Gazda, mely szintén kért támogatást. IV. Nem értünk egyet azzal, hogy a regionális sajtó semmilyen támogatást nem kapott, s hogy Szigeti László magánkezdeményezésén kívül az SZK Kulturális Minisztériuma egyetlen más magánlapot sem érdemesít támogatásra. V. Jó, ha az olvasó tudja, alapítványt létrehozni nem bűn. Alszámlát nyitni szükség esetén egy meglévő alapítványon szintén nem bűn. Amit az olvasó nem. tud, mert eddig nem tette közzé a sajtó, az FMK— MPP kezelésében lévő Márai Sándor Alapítványnak szintén van szakszámlája, „A Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány” az, a magyarországi Rákóczi Szövetség korona-száifilája, melyet kezelési díj fejében a Márai-alapítvány működtet. VI. Sem az Új Szó, sem Bodnár Gyula, sem Szigeti László soha nem csodálkozott nyilvánosan azon, hogy a Nap c. lapot a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom hozta létre, tartotta fenn 1990 szeptemberéig, a Charta-alapítvány, a Soros-alapítvány adományaiból és pártpénzekből, méghozzá úgy, hogy a lap szerkesztői az FMK vezető politikusai és szóvivői voltak, akiket csak így lehetett fizetni. Mind a mai napig nem vizsgálta senki, honnan szerez pénzt megjelenéséhez ez a lap. VII. Ha valaki nyilvánosan azt állítja, hogy egy lapot egy konkrét politikai mozgalom pénzel, akkor az bizonyára látta a lap főkönyvét, ha pedig nem, akkor önmagából és saját politikai mozgalma-pártja gyakorlatából indul ki. Ellenzéki mozgalmaink azonban sem a Charta-, sem a Soros-alapítvány juttatásaiból nem részesültek, mint ahogy lapunk sem (mert a csehszlovákiai kuratórium magyar tagja ismétcsak Szigeti László volt). Ha bármely politikai erő hívei támogatták lapunkat, azt olvasóként tették azzal, hogy megvették, előfizették lapunkat. Talán épp azért, mert mi az ellenzéki véleményről sem hallgattunk. Ez nem bűn. így érhettük el, hogy mára lapunk példányszáma az egy évvel ezelőttihez képest több mint a duplájára nőtt. Más kérdés, hogy éppen ez irritál egyeseket. A szomorú csupán az, hogy „falkán belül” kiviteleztethető egy más hang kiirtása. Magyarán: akad magyar ember minden rendszerben, aki némi koncért hajlandó a piszkos munkát elvégezni. Hogy ezt „bársonyos forradalmáraink” egyike-másika sem veszi észre, rendkívül kiábrándító. De rendkívül tanulságos is. N. GYURKOVITS RÓZA Ulóirat: Az írás közlésére felkértük az Új Szó vezetéséi Tekintettel arra, hogy Bodnár Gyula mai lapunkban szeretett volna válaszolni munkatársunk, Vojtek Katalin pénteki írására, a válasz közlését ezen írás mai viszontközléséhez kötöttük Miklósi Péter főszerkesztő-helyettes azonban elzárkózott ettől az egyezségtől, így kénytelenek vagyunk újságon keresztül levelezni Leszavazott magyar képviselők (Folytatás az 1. oldalról) zös nyilatkozattal kapcsolatban, amelyet a csehszlovák Szövetségi Gyűlés és a magyar Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága adott ki a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében. A határozatban a parlament követeli a szövetségi kormánytól: azonnal kezdjen tárgyalásokat a budapesti kormánnyal annak a szakértői bizottságnak a felállításáról, amely értékelné a beruházás kivitelezésének reális variánsait. A képviselők elutasították Magyar Ferenc, Duray Miklós és Világi Oszkár javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy függesszék fel a Bősnél a C variáns értelmében folyó munkákat, amelyek annak „érdekében” folynak, hogy a bősi erőművet üzembe helyezzék. A Szövetségi Gyűlés támogatásáról biztosította a környezetvédelmi bizottság álláspontját, amelyet a magyar féllel folytatott tárgyalásokon hangoztatott. (A bősi üggyel kapcsolatos lapvéleményeket a 7. oldalon ismertetjük) Á magyarországi Heti Világgazdaság című lap legutóbbi számában írja: Ha a szlovákiai építők, akik naponta 10 millió korona értékű munkát végeznek el a bősi gáton, az eddigi ütemben folytatják az építkezést, a munkálatokat októberig befejezik. Ebben az esetben Magyarországnak már nem lenne lehetősége rá, Hajógyári termékek nyugatra (Folytatás az 1. oldalról) ver- és kábítószer-csempészés visszaszorítására.A miniszterelnök dél-szlovákiai kőrútjának következő állomása a Dunaszerdahelyi járásban levő Bős volt. De itt nem az erőművet, hanem az állami gazdaságot kereste fel. Ezután a kormányfő Dunaszerdahelyen találkozott a járási hivatal munkatársaival, a járásban levő városok polgármestereivel, továbbá magánvállalkozókkal és a helybeli államigazgatási szervek vezetőivel. A beszélgetés során szóba került, hogy a jáhogy befolyásolja a vízmennyiséget az eddigi Duna-mederben és így a mellékágak vízellátását sem. A szakértők úgy vélik, hogy az ilyen megoldás helyett jobb lenne üzembe helyezni a dunakiliti zsilipet, amely a magyar oldalon van és magyar igazgatás alatt áll. Ezzel ugyanis szabályozható a Duna-ágak vízellátása és meg lehetne előzni azok eliszaposodását — írja a HVG. Esterházy Alice Kassán 1992. március 8-án, vasárnap zártkörű fogadásra kerül sor gróf Esterházy János halálának 35. évfordulója alkalmából, melyen részt vesz Esterházy Alice és félje. Déli 12 órakor Esterházy János emlékére — aki Kassa parlamenti képviselője volt 1938 novemberéig — Ágoston atya misét cerebrál. Délután a házaspárt fogadja Ján Kopnicty, Kassa főpolgármestere. (balassa) rásban a munkanélküliség aránya csaknem elérte a 20 százalékot. Emiatt sok szó esett a magánvállalkozásokról és a kisprivatizáció meggyorsításáról. Camogursty hangsúlyozta, hogy a kormány támogat minden jó és konkrét tervet, amely új munkalehetőségeket biztosít az állami, szövetkezeti és magánszektorban. Ezt követően a kormányfő felkereste a csallóközepetjesi szövetkezetét, majd Dunaszerdahelyen mintegy 150 személy előtt válaszolt az időszerű politikai és gazdasági kérdésekre. JÉZUS JCEISZTUS SZUPEESZOT JÍOCK SZWHAz 1992. március 17-én 19 órától a dunaszerdahelyi sportcsarnokban Parádés szereposztás!!! Jézus: Sasvári Sándor, Pilátus: Vikidál Gyula Mária Magdaléna: Nagy Anikó és még sokan mások. Jegyelővétel a dunaszerdahelyi Slovakoturist-irodában (tel.: 0709/249 43) és a sportcsarnokban. Ön ingyen is részt vehet az év leggyönyörűbb produkcióján! Keresse a Szabad ÚJSÁG-ban a , Jézus-kupont”, és küldje be a lap címére március 16-áig. Ha mind az öt szelvényt beküldi, akkor sorsoláson vesz részt Három szerencsés résztvevő ingyen belépőjegyet kap a rockopera előadására. Figyelje a Szabad ÚJSÁG-otü! A Szlovák Nemzeti Párt a kártérítési igényekről Több a tartozás, mint a követelés „A Szlovák Nemzeti Párt március 7-én ünnepli fennállásának azaz a belügyminisztériumban történt bejegyzésének második évfordulóját, mégpedig egyetlen olyan parlamenti pártként, amely nem szakadt szét és nem árulta el eredeti programját" — jelentette ki Jozef Prokeápártelnök a Szlovák Nemzed Párt tegnapi sajtóértekezletén. Prokeá a párt eddigi legjelentősebb sikereként említette meg, hogy politikájával sikerült elérni: a Szlovákia önállósulásáért folytatott harc a büntetendő cselekmények kategóriájából a mindennapi politikai életbe került át. A második legnagyobb sikerként a „háromfejű föderációs sárkány legyőzését” nevezte meg a pártelnök. Kudarcként említette meg, hogy eddig nem sikerült elérni az önálló szlovák állam kikiáltását, valamint a „maticás” nyelvtörvény elfogadását, de biztosított afelől, hogy „pártja mindkét cél eléréséért tovább harcol”. A párt állásfoglalást tett közzé a Rákóczi Szövetség 1992. február 29-én Budapesten elhangzott nyilatkozatával kapcsolatban. (A nyilatkozat, melyet március 2-ai számunkban közöltünk a Kassai Kormányprogramban leszögezett kollektív bűnösség elvét ítéli el, és felkéri a magyar kormányt: kövessen el mindent a csehszlovák valamint a szlovák kormánnyal folytatandó tárgyalásokon az eddig megtagadott jóvátétel érdekében — a szerk megj.) Az SZNP állásfoglalásában azt állítja, hogy a magyar állam az ilyen követelésekkel megszegné a helsinki folyamatot, és kétségbe vonná a csehszlovák—magyar államközi szerződéseket. A pártvezérek szerint a Rákóczi Szövetség követelése nemcsak az 1947—48- ban Magyarországról Szlovákiába és Szlovákiából Magyarországra áttelepítettek kártérítésének problémáját nyitná meg, hanem a Magyarországgal szembeni szlovák követeléseket is felújíthatja a „háborús kártérítés és egyéb vagyoni rendezés okán — amely abból a Magyarországgal kötött békeszerződésből indul ki, amelyet a Gottwald-kormány Magyarország javára kötött meg”. A párt vezetői ezzel a kérdéssel hozzák szoros kapcsolatba 150 ezer szlovák nemzetiségű állampolgárnak a Horthy-fasiszták által 1938-ban megszállt szlovákiai, kárpátaljai, romániai és jugoszláviai területekről történt erőszakos kitelepítését is. „A szlovák—magyar megértés alapvető feltétele, hogy a magyar kormány határolja el magát az előző magyar kormányok Szlovákia-politikájától. Ehhez szükséges, hogy a magyar kormány kövesse meg a szlovákokat a Magyarországon (a nyilatkozat szerint: v Uhorsku) véghezvitt erőszakos elmagyarosításért, Dél-Szlovákia megszállásáért és a hazai szlovák lakosság elleni terrorért, s hogy kétjen elnézést és vessen véget az 1918 óta napjainkig tartó, a szlovák kisebbség ellen irányuló népirtó politikának” — olvasható egyebek mellett az SZNP állásfoglalásában. A Szabad Újság kérdésére, mit értenek konkrétan a „népirtó politika” (a dokumentumban: genoeldna politika — a szerk megj.) kifejezés alatt, Ján Bobák, a párt külföldön élő szlovákokkal foglalkozó bizottságának vezetője válaszolt. „A párizsi szerződésben foglaltak ellenére Magyarország mindmáig nem volt képes legiszlatív módon biztosítani a Magyarországon élő szlovák kisebbség jogait, és továbbra is a tudatos asszimiláció politikáját folytatja. A jelenlegi magyar vezetők is elismerték a 60-as években folytatott erőszakos elmagyarosítás tényét és azt, hogy az iskolákból és a templomokból kiűzték a szlovák nyelvet. A Magyarországon élő szlovákok száma az eredeti 650 ezerről mára alig 10 ezerre csökkent” — hangzott Bobák válasza. Ezek elég súlyos és nyilván eltúlzott vádak őzt azonban el kell ismernünk, hogy, sajnos nem minden alapot nélkülözők Hiszen Magyarország alkotmánya mindmáig nem tartalmazza a kisebbségekkel foglalkozó fejezetet. Igaz, most van a parlament előtt az a nemzetiségi törvénytervezet, amely európai viszonylatban is példaértékű módon oldaná meg a kisebbségi kérdést, de ennek a törvénynek az elfogadása már több mint egy éve húzódik Lehet, hogy e törvény mielőbbi elfogadásával a magyar kormány többet segítene a magyar kisebbségeknek mint olyan követelésekkel, melyek bár jogosak mégis vörös posztóként hamak olyan pártok szemében, amelyek — sajnos — rövidesen kormánypártokká válhatnak „A magyar kormány előbb a saját [tortáján legyen rendet, azután keressen valami szálkát a környező országok szemében ” — jelentette ki ezzel kapcsolatban ProkeS. Az említett törvény elfogadása várhatólag az ilyen irányú támadások vitorlájából is kifogná a szelet Arra a kérdésre, mit szól A Nagy László azon véleményéhez, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalom után esetleg a Szlovák Nemzeti Pártban is szakadás következhet be még a választások előtt, Prokeá így válaszolt: „Nem is tudtam, hogy Nagy úr prognoszta. Lehet, hogy ő szívből kívánja pártunk szétszakadását, de ehhez, a KDM- hez hasonlóan, egy föderációpárti irányzatnak is kellene léteznie, de ilyen irányzatot az SZNP-ben még a Magyar Polgári Párt elnöke sem talál.” (gaál)
