Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-07 / 57. szám

1992. március 7. Szabad ÚJSÁG Vance a szarajevói tárgyalásokról Tisztázták az ENSZ-terv részleteit A belgrádi Politika című lap közli, hogy Boriszlav Jovics, az ENSZ- szel folytatott együttműködéssel megbízott testület elnöke minden pontban megállapodott az ENSZ-csapatok jugoszláviai elhelyezésé­ről. A jövő héten hatszáz vezérkari tiszt érkezik az országba, akik a helyszínen készítik elő a tizenkét zászlóalj érkezését. finn, francia, kanadai, hollandiai és nor-A14 ezer katonából álló ENSZ-had­­erő zöme március végéig érkezik az or­szágba. Az összes egységet április feléig kell állomásoztatásuk térségében elhe­lyezni. Az ENSZ-erők a követező álla­mok katonáiból állnak: Argentína, Bel­gium, Luxemburg, Csehszlovákia, Dá­nia, Franciaország, Jordánia, Kanada, Kenya, Nepál, Nigéria, Lengyelország és Oroszország. A kisegítő személyzetet vég katonák képezik. A szerb miniszterelnök szerint két hónapon belül megalakul az új Jugoszlá­via. Bozovic közölte: az új szövetségi ál­lamot Szerbia, Montenegró és a még májusig jelentkező új jugoszláv tagköz­társaságok alkotják majd. A Boszniában élő nemzetiségek beje­lentették, hogy szombaton és vasárnap Állítólag lemondott Mutalibov azerbajdzsáni elnök Parlamentbe zárt vezetők A Karabah hegyvidéken szerdán 57-en meghaltak az örmény— azeri összecsapásokban. Az azer­bajdzsánok megtámadtak egy ör­mény falut, és súlyos harcok vol­tak egy másik karabahi település birtoklásáért is. Ajaz Mutalibov azeri elnök lemondá­sát többezres tömeg követeli a bakui parlament előtt. Az elnök szóvivője sze­rint Mutalibov hozzálátott a lemondás megírásához, miután az ellenzéki veze­tők azzal fenyegették, hogy ellenkező esetben lépéseket tesznek elmozdításá­ra. Korábbi hír szerint Azerbajdzsán kész tárgyalóasztalhoz ülni Örményor­szággal, mert megengedhetetlennek tartja a háború folytatását. Mutalibov a parlamentben hangsúlyozta, hogy az azerbajdzsáni vezetés legfontosabb fel­adata a határok megerősítése, a köztár­saság területi egységének biztosítása. A tüntetők körülzárták a bakui parla­ment épületét, úgyhogy a képviselők az ülés befejezése után nem tudták elhagy­ni az épületet. Mutalibov elnök is benn­rekedt a parlametben. A tüntető tömeg zömét azok alkotják, akiknek hozzátar­tozói a karabahi konfliktus áldozatai let­tek. Az azerbajdzsán parlament új elnöke csak 17 óra hosszait töltötte be tisztsé­gét, s azután lemondott, mert nem sike­rült kivezetnie a zsákutcából a köztár­sasági elnök és az ellenzék közti vitát. Tombol a vírus Március 6-án, amikor az IBM számí­tógépekben a Michelangelo-vírus aktivi­zálódik, számos helyen üzemzavarok áll­tak be a számítógépes rendszerekben. Az első jelentések szerint a legnagyobb károkat a vírus Uruguayban okozta, ahol a hadsereg számítógép-rend­szerében kitörölte az összes kémelhá­rítási adatot. Ezt tetézi, hogy a hadsereg számítógép-rendszeréhez a kormány számítógépei is csatlakoztak, amelyek szintén jelentős sérüléseket szenvedtek. Az Egyesült Államokban sok helyütt egy nappal korábban aktivizálódott a ví­rus, mert sok számítógépen tévesen állí­tották be a dátumot. Március 6. Japánt érte el elsőnek, ahol több programot tett tönkre a vírus. A nagyobb károkat főleg az tette lehetetlenné, hogy Japán­ban nem szeretik az angol nyelvű számí­tógépeket és így csak kevés vírus került a rendszerekbe. Argentínában a Barilo­­che című lap szerkesztőségének egész számítógép-rendszere tönkrement. A Michelangelo-vírus a programok­ba úgy került be, hogy 25 gyártó cég elégtelenül ellenőrizte gyártmányait. Egy programkészítő vállalat ötezer „fer­tőzött” gyártmányát adta el, míg sikerült fellelnie és felszámolnia a vírust. A holland rendőrség szakértői meg­állapították, hogy Michelangelo-vírus egy tajvani számítógép-programokat sokszorosító cég gyártmányaiból terjedt el világszerte.'Felkérték a tajvani ható­ságokat, hogy derítsék fel a felelőst, de Tajvan a kérésre nem válaszolt, mert nem tagja az Interpolnak. Délutánig a parlamentet körülvevő tömeg 200 ezerre nőtt. Mutalibov a megmozdulást államcsínynek nevezte. Az elnök még három hónapot kért ah­hoz, hogy megszervezhesse a térség vé­delmét. Ezt a javaslatát nem fogadták el, mert Hegyi Karabahban az emberál­dozatok száma óráról órára növekszik. Végül Mutalibov a parlamentben egy ötperces beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy Azerbajdzsán ellen „agressziót készítenek elő”. Bejelentet­te, hogy az ellenzék nyomására lemond elnöki tisztjéről. Azerbajdzsán Hegyi Karabahban tegnap nagyszabású offenzívát indított és a fegyveres alakulatok elfoglaltak több falut Hodzsali közelében. — ................ "> Visegrádiak a védelemről Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország védelmi miniszterei tegnap Budapesten tárgyalásokat kezdtek Közép- és Kelet-Európa biztonsági problémáiról és a három­oldalú katonai együttműködésről. Für Lsyos, Luboá Dobrovsky és Jan Parjs véleményt cserélnek térségük biztonsági problémáiról, tájékoz­tatják egymást a hadseregeikben zaj­ló változásokról, értékelik az eddigi együttműködést és további célokat tűznek ki. A védelmi miniszterek tanácsko­zása a háromoldalú együttműködés keretében folyik, amelyet a „visegrá­diak” tavaly, a kommunista rend­szerek bukása után beállt változások ^kapcsán határoztak el. részt vesznek a hétfőn kezdődő jugo­­szláv-konferencia brüsszeli előérlekez­­letén, a Bosznia-Hercegovinával kap­csolatos tanácskozáson. Ezt azután kö­zölték, hogy tárgyaltak az ENSZ-főtilkár különmegbízottjával, Cyrus Vance-szel. Vance a megbeszélések után közölte, hogy a nemzetiségek képviselői kötelez­ték magukat a válság békés rendezésére és arra, hogy tovább tárgyalnak, mégpedig a portugál nagykövet elnöklete alatt. Vance megjegyezte, hogy Bosznia-Hercegoviná­ban továbbra is nagy a feszültség. Hozzá­tette azonban, hogy hisz a feszültség eny­hülésében. Vance Szarajevóból Grácba re­pült, onnan pedig Zágrábba utazott, hogy Tudjman horvát elnökkel tárgyaljon. Ä horvátországi Zára és Eszék kör­nyékén tegnap ismét összecsaptak a szö­vetségi hadsereg és a horvát gárdisták. Az eszéki lövöldözésben ketten megse­besültek. A horvát rádió szerint kisebb incidensek voltak Dubrovnikban és Gospicban is. Eddig már 138 bányász holttestét sikerült a felszínre hozni a törökországi beomlott bányábóL További 250 bányász a legmé­lyebb aknában rekedt A képünkön látha­tó házaspár fiát várja, aki a betemetett bányászok között van (Telelőié: ÖSTK/EPA) Csalódást okozó béketárgyalások Baker elégedetlen James Baker, az Egyesült Államok külügyminisztere nyugtalanságát és csa­lódottságát fejezte ki a közel-keleti bé­ketárgyalások alakulása miatt. A negye­dik forduló is eredménytelenül zárult. Baker magánbeszélgetésben bírálta a palesztinokat, mert állítólag csak a sajtó rokonszenvét akarják megnyerni. Kizá­rólag a palesztin állam elismerésére összpontosítják figyelmüket, és figyel­men kívül hagynak számos olyan kérdést, amelyben fontos lenne a véleményük. A palesztinok bírálták az izraeli ja­vaslatot, amely némi autonómiát nyújta­na a palesztin lakosságnak. A paleszti­nok azt javasolták, hogy a további tár­gyalásokat csak június 23. után, az izra­eli választások befejeztével folytassák. A Washington Post szerint érthető, hogy a palesztinok tartanak tőle: az au­tonómia elfogadása lehetetlenné tenné önálló állam létrehozását. Másrészt vi­szont a palesztinok tudták és egyetér­tettek vele, hogy a béketárgyalásokon csak az autonómiáról lesz szó, és nem a függetlenségről. Az Egyesült Államok mind a palesz­tinoknak, mind az araboknak a tudomá­sára hozta, hogy magatartásuk helytelen. Mind a résztvevő feleknek, mind az Egye­sült Államoknak az érdeke, hogy a közel­­keleti tárgyalások tovább folytatódjanak. A fasisztákat békén kell hagyni? Furcsa bírálat Franciaországban a választási kam­pány keretében sokoldalú tévévitát ren­deztek. A kampány középpontjába ke­rült a Le Pen Nemzeti Frontjával kap­csolatos magatartás. Mind a jobboldal, mind a baloldal elhatárolta magát Le Pen fasisztoid pártjától és azt a francia demokráciát veszélyeztető csoportosu­lásnak minősítette. Helytelenítették azonban azokat a módszereket, ame­lyekkel Franciaországban a fasisztoid szervezet ellen fellépnek. A Nemzeti Front választási gyűléseit tüntetésekkel, adminisztratív tilalommal akadályozzák. Ezt úgy állítják be, mint az alapvető em­beri jogok korlátozását. A többi párt egymást okolja azzal, hogy Le Pen mal­mára hajtja a vizet. A Szocialista Pártot azzal vádolják, hogy meg akarja osztani a hagyományos jobboldalt, és Le Pen­­ellenes propagandájával a legjobb szol­gálatot teszi a Nemzeti Frontnak. A francia választási kampány olyan torzított képet alakít ki a helyzetről, mintha a fasiszta irányzatú pártot in­kább békében kellene hagyni, mintsem fellépni ellene, mert bírálata a szélsősé­gesek malmára hajtja a vizet. Biztonságpolitika és gazdaság A NATO gondjai A Nyugat ígéreteit betartva igyekszik gyakorlati segítséget nyújtani a volt Szovjetunió utódállamainak. Közben azonban a gazdasági visszaesés egyre erőteljesebben érezteti hatását mind Európában, mind az Egyesült Államokban. A növekvő állami kiadások és a hidegháború vége arra ösztönzik a Nyugatot, és főleg Washingtont, hogy csökkentsék a hadikiadásokat. Az utóbbi időben az is felmerült, hogy az USA esetleg a jövőben nem vál­lal részt a NATO kiadásaiból. De az Eu­rópai Közösségnek sincs elég pénze. A Szovjetunió összeomlásával járó gazda­sági terheket a legnagyobb mértékben éppen az EK tagországai viselik. A BBC a kialakult helyzetről a következő elem­zést közölte: Az Egyesült Államokban az egyre mélyülő gazdasági hanyatlás idején egy­re többen vallják, hogy „Amerika legyen a legfontosabb, és csak azután törőd­jünk más országok bajaival”. Bush el­nök nem hagyhatja figyelmen kívül eze­ket a hangokat, márcsak az őszi elnök­­választások miatt sem. Washington csa­patokat von vissza a Távol-Keletről és a Közép-Keleten sem olyan biztosak ab­ban, hogy az amerikaiak ma is ugyanúgy megsegítenék ottani szövetségeseiket, mint az Öböl-háború idején tették. Európában a tervek szerint mintegy a felére, 150 ezerre kívánják csökkenteni az itt állomásozó amerikai katonák szá­mát. Az amerikai politikusok figyelmez­tettek rá, hogy a kérdésben ez még nem az utolsó szó. Nem lehet kizárni, hogy az Egyesült Államok idővel teljesen felfüg­geszti anyagi kötelezettségeinek folyósí­tását a NATO-nak. Ez az amerikai ma­gatartás részben azzal magyarázható, hogy Washington szerint az európai partnerek meglehetősen közömbösek az amerikai jelenléttel kapcsolatban. „Ahol pedig nincs szükség ránk, ott nem állomásoztatunk katonákat” — mond­ják az amerikaiak. John Galvin tábornok, a NATO- haderő európai parancsnoka szerint itt az ideje, hogy az európai tagállamok je­lezzék, fontos-e még számukra az ameri­kai jelenlét a kontinensen. Ugyanakkor az Európai Közösségnek is megvannak a maga gondjai. Az Atlanti-óceán innenső oldalán sem szeretnek a kormányok mé­lyen a zsebükbe nyúlni. Különösen azok szűkmarkúak, amelyek úgy érzik, hogy eddig is már túl sok terhet vállaltak az EK tizenkét tagállamának költségveté­séből. Portugália, az EK soros elnöke, azt szeretné, ha még a júniusi liszaboni csúcson megegyeznének a következő öt év költségvetéséről. Portugália azonban a szegényebb országok közé tartozik, amelyek azt szorgalmazzák, hogy a tehe­tősebb országok gazdagságának egy ré­szét a különbségek enyhítésére kellene felhasználni. Franciaország, Németország és Nagy-Britannia, tehát a legnagyobb kö­zösségi terhet viselő országok, viszont azt szeretnék, ha a nagy horderejű pénz­ügyi döntésekkel inkább megvárnák, míg Anglia lesz a közösség soros elnöke. Az egyes tagországok közötti különb­ségek csökkentését a pénzhiányon kívül megnehezíti a mezőgazdasági támogatá­sok jelenlegi rendszere is. Ezt Washing­ton is élesen bírálja, olyannyira, hogy az amerikai alelnök szerint, ha Európa nem csökkenti mezőgazdasági támoga­tásait, Washington kénytelen lesz továb­bi katonákat kivonni a NATO-ból. Az Európai Közösség szerint nem helyes a két kérdést összefüggésbe hozni. Ame­rikai vélemény szerint azonban a gazda­sági kérdések és a katonai biztonság nem választható el egymástól. A kérdés csupán az, sikerülhet-e ez alkalommal a fegyverkezés csökkentésével kilábalni a gazdasági válságból? BAC ÄAPOSNYIKOV marsall, a FÁK fegyveres erőinek főparancsnoka levál­totta tisztségéből a hadászati légierő fő­­parancsnokát és tartalékos állományba helyezte számysegédjét. Az intézkedés okairól nem adtak ki közleményt. SvÉDORSZÁG semlegessége nem akadályozhatja meg a belépést az Euró­pai Közösségbe. Ezt Björck svéd védel­mi miniszter jelentette ki Ausztriában. Svédország amikor beadta kérelmét az EK-hoz, nem közölte, hogy fenn akarja tartani semlegességét. Björck hangsú­lyozta, hogy országa semmiféle védelmi szervezetbe nem akar belépni. „Akkor fogunk e kérdéssel foglalkozni, ha idő­szerűvé válik az európai kollektív biz­tonsági rendszer létrehozása” — mond­ta a svéd védelmi miniszter. OROSZORSZÁG hivatalosan fel­szólította Chilét, hogy utasítsa ki moszk­vai nagykövetségéről Erich Honecker volt német vezetőt. Ezt a bonni külügy­minisztériumban Fjodorov orosz igaz­ságügyminiszterre hivatkozva közölték. A DP A hírügynökség szerint chilei kor­mánykörökben felháborodtak azon, hogy Németország barátságtalan hangú jegyzéket küldött a chilei hatóságoknak. A moszkvai nagykövetet a jövő hétre Santiagoba rendelték. L ibanonban tegnap általános sztrájkot rendeztek, amellyel az ország romló gazdasági helyzete és az áremel­kedések ellen tiltakoztak. Az üzletek, az iskolák, a bankok és a hivatalok zárva tartottak, két órára leállították a mun­kát a repülőtereken is. A polgárháború befejezése óta most a legrosszabb a gaz­dasági helyzet az országban. Az utóbbi két hét alatt 30—50 százalékkal emel­kedtek az árak, amelyeket a kormány most befagyasztott. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP legkésőbb április közepéig megtárgyalja a volt szovjet tagköztársaságok felvéte­lét a szervezetbe. Ezt a valutaalap fői­gazgatója, Michel Camdessus jelentette be. A tagfelvétel a FÁK tagországainak 15 milliárd dolláros hitel felvételét ten­né lehetővé. A Nemzetközi Valutaalap Közép- és Kelet-Európa országainak ta­valy 20 milliárd dollár hitelt nyújtott. ZlMBABWEBAN Mugabe elnök felszólította a világ országait, hogy nyújtsanak segélyt a szárazsággal sújtott országnak. Zimbabweban égető szükség van élelmiszerekre, gyógyszerekre és pénzügyi segélyre. Az utóbbi három év­ben az ország egyes területein a csapa­dékmennyiség csupán egyharmada volt a szokásosnak. Állatorvosi szakértők szerint Zimbabweban december óta 90 ezer szarvasmarha pusztult el. BaUDOIN belga király Jean-Luc Dehaenet bízta meg kormány­­alakítással. Az új kormány 16 tagú lesz, tehát jóval kisebb számú mint a korábbi, és a jövő héten mutatják be a parla­mentben, majd beterjesztik a minimális reformprogramot is. B urmában hét katona életét vesztette, amikor egy vadászbombázó felszállás közben elvesztette egyik bom­báját. Eredetileg a thaiföldi határ men­tén a felkelők támaszpontját kellett vol­na bombáznia. A szerencsétlenség so­rán életét vesztette a repülőgép pilótája is. K olumbiában egy smaragdbá­nyában tíz bányász vesztette életét. A bányaomlás nyolc munkahelyet teme­tett be. Az áldozatok száma még nem végleges, mert nem állapították meg, hogy a szerencsétlenség idején hány em­ber tartózkodott a bányában. E szak-írországban egy fur­gonba rejtett bomba öt rendőrt és két asszonyt sebesített meg. További rob­bantásra Belfastban került sor, ahol azonban senki sem sérült meg. D éL-KOREA korlátozni szándé­kozik gazdasági kapcsolatait a KNDK- val. Ezt javasolták a legnagyobb dél-ko­reai vállalatoknak. Kormányszinten nem nyilatkoztak a tervezett lépésről, de nyilvánvaló, hogy a további gazdasági kapcsolatokat az észak-koreai feltétele­zett nukleáris kísérletek miatt akarják felfüggeszteni. A panmindzsoni tárgya­lások harmadik fordulója sem volt sike­res, és kedden tárgyalnak újból Észak- és Dél-Korea küldöttei a nukleáris in­tézmények ellenőrzéséről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents