Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-06 / 56. szám
4 Szabad ÚJSÁG 1992. március 6. Nem pesszimista, de... „A nagy hal (ezentúl is) megeszi a kicsit...“ A gyümölcs- és zöldségfelvásárlás Zelenina irányította és uralta monopolhelyzetéről Nagykéren is már csupán múlt időben beszélnek. A gyengédnek, bársonyosnak nevezett forradalmat követően az Érsekújvári járás eme, mintegy háromezer lelket számláló községében is többen döntöttek úgy, hogy ezzel a „szakmával“ próbálkoznak... Fizetetten szabadságon A negyvenötödik életévében járó Böjtös János az egyikük. A Priemstav nemzeti (később állami) vállalatnál autódarusként „húzott le“ csaknem két évtizedet. A pozsonyi székhelyű vállalat a nyitrai üzemben foglalkoztatta, de tavaly már ott sem voltak bóviben a munkának. Fokozatosan megkezdődtek az elbocsátások, többen maguktól mentek el, bontották fel a munkaszerződést. Persze mindenkit nem küldhették el egyszerre, csak úgy egyik napról a másikra. így az akkori vezetők egy további „komoly lépéshez“ folyamodtak: néhány alkalmazottat fizetetlen szabadságra küldtek.-Jómagam is erre a sorsra jutottam - fog bele a közelmúlt eseményeinek idézésébe a ma már maszek gyümölcs- és zöldségfelvásárló. - Mindez tavaszszal, vagy jobban mondva már a nyár elején történt. Június első napjaitól egészen szeptember végéig voltam fizetetlen szabadságon... S abban az időszakban határoztam véglegesen: én is szerencsét próbálok a zöldségfelvásárlással. Persze, ha a tulajdonképpeni kezdeteket akarom felidézni, jóval több évet kell viszszamenni a múltba... Ültetés, érés, piac - pontosan elkönyvelve S az előbb elmondottak alátámasztására rögvest előttem az asztalon: naptárak. Vagy tíz évre visszamenőleg. Néhányat föllapoz közülük, s mutatja a precíz bejegyzéseket. Ekkor és ekkor vette mondjuk nyolcvanötben a paradicsomot, ekkor érett be, de az sem hiányzik a naptárakból, mikor milyen termékkel ment piacra, miből mennyit adott el - s egy-egy piaci „kiruccanás“ mennyi hasznot hozott a konyhára. Őszintén megvallva, ilyen komplett könyveléssel ez ideig még nem találkoztam ... Ahogy a régebbi naptárakat lapozgatjuk, a gazda is a régebbi múlthoz tér vissza.- Tulajdoképpen a szegfűtermesztés jelentette esetemben a fóliázás beindítását. Három éven keresztül termesztettem nagyban virágot. Most néha bánom is, hogy abbahagytam. Bár, ki tudja?! Abban az időben persze még nem volt gázfűtésem a fólia alatt. A virág után tértem rá a zöldségtermesztésre. Az átmenet nem okozott különösebb problémát, de azért egy-két jó szakkönyvet többször is át kellett böngésznem. Szerencsére viszonylag könnyen hozzájuk jutottam, így nem szakadt félbe a termelési folyamat. Mert mondjon akárki akármit, szükség van a komolyabb szakirodalom tanulmányozgatására. Legalábbis ha az ember mélyrehatóan, szakszerűen akar foglalkozni a zöldségtermesztéssel. Mert csak úgy találomra, majd csak lesz valahogy alapon, nem lehet. Szóval az úgy is néz ki... Termelő és felvásárló - egy személyben Jelenlegi szakmájának - és egyben legkedvesebb hobbijának - Böjtös János valóban sok időt szentelt az utóbbi öt-hat évben, s szentel manapság is.- Hivatalosan tavaly november elsejétől vagyok felvásárló is. Ebben az évben is próbálkozom paradicsommal, paprikával, salátauborkával. Egyébként összesen mintegy három árnyi fóliásom van, azt kell művelni, törődni vele. Az egyik alatt már lassan szedni lehet a retket, s nagyon szépek mind a paradicsom-, mind pedig a paprikapalántáim. Általában minden esztendőben ugyanazon növénykultúrák termesztésével foglalkozom. Az idén annyit újítottam, hogy a retket talajfútéses módszerrel termesztem, mintegy kísérletezésképpen. Mert mindig is érdekeltek a korszerű, az új módszerek... No és majdnem elfelejtettem: az egyik fóliasátram alatt már vághatom a fejes salátát és szállíthatom a piacra. Apropó, piac? Böjtös János Privigyén szokott piacolni. Oda hordja az áru egy részét, amelyet saját maga kitermel, illetve felvásárol. Máshova egyelőre nem jár, ezt a helyet szokta meg. Az otthoni termesztés mellett legfőképp azzal törődik, azt szervezi, hogy kiépítsen egy korszerű és rugalmas hálózatot. Hogy neki is menjen az üzlet, meg azért a termelők is elégedettek legyenek. A tavalyi évre nem panaszkodik.- Általában heti két alkalommal vásároltam fel a terményt. De ha úgy adódott, hogy valamiből hiány volt, bármelyik napion útnak indultam, s megpróbáltam felhajtani a piacon keresett árut. Egyértelműen nem határoz(hat)tam meg a felvásárlónapokat. Naszvad, ímely, Kamocsa, Szímö... És természetesen tovább sorolhatnám a falvakat-községeket, amelyeket mint felvásárló többször is bejártam ... Csak ebből nehéz tesz... Az előbb már említette, hogy ha személyesen eljár piacra, akkor általában Privigyére. Az Nagykértól - egészen pontosan az óházától - éppen száz kilométernyi távolságra van, így a kiadások bizony könyörtelenek az ö esetében is. Mert a száz kilométert ugye visszafele is meg kell tenni... S mostanság már havonta 1300 koronát fizet a villanyért meg a gázért, a vízről nem is beszélve.- És itt van a piaci helypénz! Egyáltalán nem csekélység. Vagy vegyük a további tényezőket! Száz százalékkal drágább a fólia, mint tavalyelőtt. A műtrágyák jelentős mértékben drágultak. A zöldség ezzel szemben nem drágult arányosan. Már többen megkérdezték tőlem, vajon mit gondolok, meg lehet-e mindebből élni. Nézze, nekem van egy saját Aviám. Azt viszonylag sok mindenre kihasználhatom. Ebből is összejöhet egy kis pénz. Meg van egy hűtókocsim is. Azt magam is kihasználom, de gyakorta bérbe adom. Szóval onnan is bejön valami. Mert én azt állítom, hogy csak a zöldségtermesztésből és -felvásárlásból nem fog lehetni megélni. Legalábbis nem olyanoknak, akik mondjuk hozzám hasonló mértékben csinálják. Mert a nagy halak igenis megeszik a kicsiket. Gondolok itt most elsősorban arra, hogy természetszerűleg azoknak fog jobban menni a jövőben, azok lesznek eredményesebbek, akik nagyban csinálják majd. Akik nagyraktárakat vásárolnak meg és azokat töltik meg áruval - s látják el a piacot. Szó, ami szó, ilyen szempontból övék a jövő. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy csüggedek, hogy pesszimista lennék. Egyáltalán nem. Mert vannak még egyéb terveim is, nem csupán a termesztés és a felvásárlás... Például egy büfét nyitni. De erről inkább majd máskor... SUSLA BÉLA Világszerte élelmiszertörvények írják elő az egyes mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek legfontosabb, mindenki számára kötelező mutatóit, az előkészítés módját, a felhasználható gépeket, a sajátos körülményeket. Az úgynevezett biológiai (bio-) módszerekkel előállított termékek mennyisége, forgalmazása világviszonylatban növekszik, ezért a termelők és a fogyasztók érdekeinek védelmére elengedhetetlen e termékek előállításának, forgalmazásának szabályozása. Miután a biotermelés iránt az érdeklődés növekszik, bizonyára sokak számára jelent hasznos útmutatót a vegyszermentes termelés körülményeit és feltételeit szabályozó osztrák rendelkezések ismertetése. Az Osztrák Köztársaság Egészségügyi és Környezetvédelmi Minisztériuma, az osztrák élelmiszerkódex kiadói bizottságának állásfoglalása alapján két rendelkezést adott ki. Az egyik a biológiai termelésű zöldségfélék nitrát-irányértékeit (1983. július 11., 21. 111—52.010/22—6b) tartalmazza, a másik a biológiai termelésű gabona-, zöldség- és gyümölcskultúrák növényvédő szereire (1984. június 4„ 21. Ili—52. 010/5—6b 84) vonatkozó irányelveket rögzíti. Mindezek kiegészítéseként jelentek meg a „biológiai módszerrel előállított, növényi eredetű mezőgazdasági termékek megnevezéséről, valamint a forgalom szabályozásáról“ szóló szabályozók. A megnevezés lehetőségei Ausztriában a termékeket jól láthatóan, olvashatóan a következő tárgymegjelölések egyikével kell ellátni: biológiai termelésű, biológiai művelésből, biológiai mezőgazdaságból eredő. A „biológiai“ megnevezés helyett használható az organikusbiológiai, a biológia-dinamikus kifejezés. Nem használhatók azonban önmagukban bio, biológiai (például a biobúza, vagy biológiai búza, biológiailag értékes) kifejezések, valamint az ökologikus, alternatív és hasonló jelzők. A termeléshez lehetőleg káros környezeti hatással kevésbé befolyásolt területet kell választani. A biológiai termelésre történő átálláskor nyilvánosságra kell hozni a terület perzisztens anyagokkal való szennyezettségét. Autópályák, valamint forgalmas autóutak mellett (csúcsterhelés: ezer jármű óránként) mezőgazdasági növényeket, takarmánynövényeket nem szabad termelni, lekaszálni, de a legeltetés sem engedélyezett. E területek csak 50 méternél távolabb lehetnek a közutaktól. A termelés feltételei Műtrágyázásra vegyi-szintetikus nitrogénvegyületek, könnyen oldható foszfátok, K-műtrágyák (a káliumszulfát és a káliummagnéziumszulfát kivételével), valamint derített iszap nem használható. Higannyal, HCB-vel vagy más vegyi-szintetikus készítményekkel csávázott mag nem vethető el. Miután jelenleg csávázatlan vetőmag nem szerezhető be korlátlan mennyiségben, a türelmi idő 3 év. Vegyi-szintetikus növényvédő szerek nem használhatók. Rézmésztartalmú szer (bordóilé, bordóipor) csupán 0,05 réztartalomig, csakis vészhelyzetben, javaslat alapján juttatható ki. Az osztrák élelmiszertörvény biofejezete előírja, hogy a biológiai termelésű áru vegyi-szintetikus növényvédő szereket nem tartalmazhat. A perzisztens klórozott szénhidrogének egyetemes előfordulása miatt azonban azokat egy bizonyos határértékig nem veszik figyelembe. Vegyi-szintetikus gyomirtó szerek, növekedésszabályozók és defoliánsok nem használhatók. A gyomirtás engedélyezett módozatai: a művelési és a mechanikai eljárás, valamint a lángolás (ehhez speciális gépek kaphatók). Az állatok számát a mezőgazdaságilag hasznos terület alapján választják meg. Teljes mértékben biológiailag művelt területen az állatlétszám nem haladhatja meg a hektáronkénti 2,5 szarvasmarha- vagy 15 sertés-, illetve 3 össz-számosállat értéket. A takarmánynak biológiai termelésből kell származnia. Mezőgazdasági haszonállatok intenzív (ketreces, telepszerű) tartása nem megengedett. Ökológiai egyensúly Biológiai mezőgazdaságnak csak az a tevékenység nevezhető, ahol az egész üzemben teljes egészében a leírt elvek szerint gazdálkodnak. A forgalomszabályozás fejezet első részében előírja, hogy az ökológiai értelemben vett egyensúlyt az érintettek igyekezzenek fenntartani, kerüljenek mindennemű túltrágyázást. A fejezet kitér az állatok takarmányozására felhasználható növényi és állati eredetű kiegészítőkre, ezek arányára, továbbá rendelkezik a szerves trágyákról. A biológiai művelés során felhasználható a saját gazdaságban termelt trágya, friss vagy komposztált istállótrágya, hígtrágya, trágyalé (megfelelő előkészítés, keverék, levegőztetés után), komposztált szerves hulladék, zöldtrágya, hígtrágya, nem intenzív tartásból származó trágyalé, törköly - vegyszermaradvány, vagy adalékanyag kizárásával - hulladékanyagok, így szaruforgács, szaruliszt, vérliszt, szór- és tolihulladék komposztálva (szerves oldószermaradéktól mentesen), tőzeg, fürészpor levegőn érlelve. Ásványi eredetű kiegészítő trágyák is használhatók. Ilyenek a kőzetlisztek (ösközetliszt, kvarcliszt, bazaltliszt), nyers földlisztek, mint például bentonit, tengerialgamész, mésztrágya, dolomit, kevertmész, fahamu, szalmahamu, nyersfoszfátok, Thomas-liszt (kadmium-határérték: 2 mg/kg királyvizes feltárással vizsgálva) K-tartalmú szilikátkózet-liszt (földpátok, csillám), patent-K (kálimagnézia), K-szulfátok, tulajdonvizsgálat alapján nyomelem készítmények. Tímáripari hulladék a fent említett célra nem használható. M. G. A vegyszermentes termelés osztrák szabályai A példa követendő
