Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-06 / 56. szám

4 Szabad ÚJSÁG 1992. március 6. Nem pesszimista, de... „A nagy hal (ezentúl is) megeszi a kicsit...“ A gyümölcs- és zöldségfelvá­sárlás Zelenina irányította és ural­ta monopolhelyzetéről Nagyké­­ren is már csupán múlt időben beszélnek. A gyengédnek, bárso­nyosnak nevezett forradalmat kö­vetően az Érsekújvári járás eme, mintegy háromezer lelket számlá­ló községében is többen döntöttek úgy, hogy ezzel a „szakmával“ próbálkoznak... Fizetetten szabadságon A negyvenötödik életévében járó Böjtös János az egyikük. A Priemstav nemzeti (később ál­lami) vállalatnál autódarusként „húzott le“ csaknem két évtize­det. A pozsonyi székhelyű vállalat a nyitrai üzemben foglalkoztatta, de tavaly már ott sem voltak bóvi­­ben a munkának. Fokozatosan megkezdődtek az elbocsátások, többen maguktól mentek el, bon­tották fel a munkaszerződést. Persze mindenkit nem küldhették el egyszerre, csak úgy egyik nap­ról a másikra. így az akkori veze­tők egy további „komoly lépés­hez“ folyamodtak: néhány alkal­mazottat fizetetlen szabadságra küldtek.-Jómagam is erre a sorsra jutottam - fog bele a közelmúlt eseményeinek idézésébe a ma már maszek gyümölcs- és zöld­ségfelvásárló. - Mindez tavasz­­szal, vagy jobban mondva már a nyár elején történt. Június első napjaitól egészen szeptember vé­géig voltam fizetetlen szabadsá­gon... S abban az időszakban határoztam véglegesen: én is szerencsét próbálok a zöldségfel­vásárlással. Persze, ha a tulaj­donképpeni kezdeteket akarom felidézni, jóval több évet kell visz­­szamenni a múltba... Ültetés, érés, piac - pontosan elkönyvelve S az előbb elmondottak alátá­masztására rögvest előttem az asztalon: naptárak. Vagy tíz évre visszamenőleg. Néhányat fölla­poz közülük, s mutatja a precíz bejegyzéseket. Ekkor és ekkor vette mondjuk nyolcvanötben a pa­radicsomot, ekkor érett be, de az sem hiányzik a naptárakból, mikor milyen termékkel ment piacra, mi­ből mennyit adott el - s egy-egy piaci „kiruccanás“ mennyi hasznot hozott a konyhára. Őszintén meg­vallva, ilyen komplett könyvelés­sel ez ideig még nem talál­koztam ... Ahogy a régebbi naptárakat la­pozgatjuk, a gazda is a régebbi múlthoz tér vissza.- Tulajdoképpen a szegfűter­mesztés jelentette esetemben a fóliázás beindítását. Három éven keresztül termesztettem nagyban virágot. Most néha bá­nom is, hogy abbahagytam. Bár, ki tudja?! Abban az időben persze még nem volt gázfűtésem a fólia alatt. A virág után tértem rá a zöldségtermesztésre. Az átme­net nem okozott különösebb prob­lémát, de azért egy-két jó szak­könyvet többször is át kellett bön­gésznem. Szerencsére viszony­lag könnyen hozzájuk jutottam, így nem szakadt félbe a termelési folyamat. Mert mondjon akárki akármit, szükség van a komo­lyabb szakirodalom tanulmányoz­gatására. Legalábbis ha az ember mélyrehatóan, szakszerűen akar foglalkozni a zöldségtermesztés­sel. Mert csak úgy találomra, majd csak lesz valahogy alapon, nem lehet. Szóval az úgy is néz ki... Termelő és felvásárló - egy személyben Jelenlegi szakmájának - és egyben legkedvesebb hobbijának - Böjtös János valóban sok időt szentelt az utóbbi öt-hat évben, s szentel manapság is.- Hivatalosan tavaly november elsejétől vagyok felvásárló is. Eb­ben az évben is próbálkozom pa­radicsommal, paprikával, saláta­uborkával. Egyébként összesen mintegy három árnyi fóliásom van, azt kell művelni, törődni vele. Az egyik alatt már lassan szedni lehet a retket, s nagyon szépek mind a paradicsom-, mind pedig a paprikapalántáim. Általában minden esztendőben ugyanazon növénykultúrák termesztésével foglalkozom. Az idén annyit újítot­tam, hogy a retket talajfútéses módszerrel termesztem, mintegy kísérletezésképpen. Mert mindig is érdekeltek a korszerű, az új módszerek... No és majdnem el­felejtettem: az egyik fóliasátram alatt már vághatom a fejes salátát és szállíthatom a piacra. Apropó, piac? Böjtös János Privigyén szokott piacolni. Oda hordja az áru egy részét, amelyet saját maga kitermel, illetve felvá­sárol. Máshova egyelőre nem jár, ezt a helyet szokta meg. Az ottho­ni termesztés mellett legfőképp azzal törődik, azt szervezi, hogy kiépítsen egy korszerű és rugal­mas hálózatot. Hogy neki is men­jen az üzlet, meg azért a termelők is elégedettek legyenek. A tavalyi évre nem panasz­kodik.- Általában heti két alkalommal vásároltam fel a terményt. De ha úgy adódott, hogy valamiből hiány volt, bármelyik napion útnak indul­tam, s megpróbáltam felhajtani a piacon keresett árut. Egyértel­műen nem határoz(hat)tam meg a felvásárlónapokat. Naszvad, ímely, Kamocsa, Szímö... És ter­mészetesen tovább sorolhatnám a falvakat-községeket, amelyeket mint felvásárló többször is be­jártam ... Csak ebből nehéz tesz... Az előbb már említette, hogy ha személyesen eljár piacra, ak­kor általában Privigyére. Az Nagy­­kértól - egészen pontosan az óházától - éppen száz kilométer­nyi távolságra van, így a kiadások bizony könyörtelenek az ö eseté­ben is. Mert a száz kilométert ugye visszafele is meg kell ten­ni... S mostanság már havonta 1300 koronát fizet a villanyért meg a gázért, a vízről nem is beszélve.- És itt van a piaci helypénz! Egyáltalán nem csekélység. Vagy vegyük a további tényezőket! Száz százalékkal drágább a fólia, mint tavalyelőtt. A műtrágyák je­lentős mértékben drágultak. A zöldség ezzel szemben nem drágult arányosan. Már többen megkérdezték tőlem, vajon mit gondolok, meg lehet-e mindebből élni. Nézze, nekem van egy saját Aviám. Azt viszonylag sok min­denre kihasználhatom. Ebből is összejöhet egy kis pénz. Meg van egy hűtókocsim is. Azt magam is kihasználom, de gyakorta bérbe adom. Szóval onnan is bejön va­lami. Mert én azt állítom, hogy csak a zöldségtermesztésből és -felvásárlásból nem fog lehetni megélni. Legalábbis nem olya­noknak, akik mondjuk hozzám ha­sonló mértékben csinálják. Mert a nagy halak igenis megeszik a ki­csiket. Gondolok itt most elsősor­ban arra, hogy természetszerűleg azoknak fog jobban menni a jövő­ben, azok lesznek eredménye­sebbek, akik nagyban csinálják majd. Akik nagyraktárakat vásá­rolnak meg és azokat töltik meg áruval - s látják el a piacot. Szó, ami szó, ilyen szempontból övék a jövő. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy csügge­dek, hogy pesszimista lennék. Egyáltalán nem. Mert vannak még egyéb terveim is, nem csupán a termesztés és a felvásárlás... Például egy büfét nyitni. De erről inkább majd máskor... SUSLA BÉLA Világszerte élelmiszertörvé­nyek írják elő az egyes mezőgazdasági és élel­miszer-ipari termékek legfonto­sabb, mindenki számára kötelező mutatóit, az előkészítés módját, a felhasználható gépeket, a sajá­tos körülményeket. Az úgyneve­zett biológiai (bio-) módszerekkel előállított termékek mennyisége, forgalmazása világviszonylatban növekszik, ezért a termelők és a fogyasztók érdekeinek védel­mére elengedhetetlen e termékek előállításának, forgalmazásának szabályozása. Miután a biotermelés iránt az érdeklődés növekszik, bizonyára sokak számára jelent hasznos út­mutatót a vegyszermentes terme­lés körülményeit és feltételeit sza­bályozó osztrák rendelkezések is­mertetése. Az Osztrák Köztársaság Egészségügyi és Környezetvé­delmi Minisztériuma, az osztrák élelmiszerkódex kiadói bizottsá­gának állásfoglalása alapján két rendelkezést adott ki. Az egyik a biológiai termelésű zöldségfélék nitrát-irányértékeit (1983. júli­us 11., 21. 111—52.010/22—6b) tar­talmazza, a másik a biológiai ter­melésű gabona-, zöldség- és gyümölcskultúrák növényvédő szereire (1984. június 4„ 21. Ili—52. 010/5—6b 84) vonatkozó irányelveket rögzíti. Mindezek kiegészítéseként je­lentek meg a „biológiai módszer­rel előállított, növényi eredetű me­zőgazdasági termékek megneve­zéséről, valamint a forgalom sza­bályozásáról“ szóló szabályozók. A megnevezés lehetőségei Ausztriában a termékeket jól láthatóan, olvashatóan a követke­ző tárgymegjelölések egyikével kell ellátni: biológiai termelésű, biológiai művelésből, biológiai mezőgazdaságból eredő. A „biológiai“ megnevezés he­lyett használható az organikus­biológiai, a biológia-dinamikus ki­fejezés. Nem használhatók azon­ban önmagukban bio, biológiai (például a biobúza, vagy biológiai búza, biológiailag értékes) kifeje­zések, valamint az ökologikus, al­ternatív és hasonló jelzők. A termeléshez lehetőleg káros környezeti hatással kevésbé be­folyásolt területet kell választani. A biológiai termelésre történő átálláskor nyilvánosságra kell hozni a terület perzisztens anya­gokkal való szennyezettségét. Autópályák, valamint forgalmas autóutak mellett (csúcsterhelés: ezer jármű óránként) mezőgazda­­sági növényeket, takarmánynövé­nyeket nem szabad termelni, le­kaszálni, de a legeltetés sem en­gedélyezett. E területek csak 50 méternél távolabb lehetnek a köz­­utaktól. A termelés feltételei Műtrágyázásra vegyi-szinteti­kus nitrogénvegyületek, könnyen oldható foszfátok, K-műtrágyák (a káliumszulfát és a káliummagné­­ziumszulfát kivételével), valamint derített iszap nem használható. Higannyal, HCB-vel vagy más vegyi-szintetikus készítmények­kel csávázott mag nem vethető el. Miután jelenleg csávázatlan vető­mag nem szerezhető be korlátlan mennyiségben, a türelmi idő 3 év. Vegyi-szintetikus növényvédő szerek nem használhatók. Réz­mésztartalmú szer (bordóilé, bor­­dóipor) csupán 0,05 réztartalo­mig, csakis vészhelyzetben, ja­vaslat alapján juttatható ki. Az osztrák élelmiszertörvény biofejezete előírja, hogy a bioló­giai termelésű áru vegyi-szinteti­kus növényvédő szereket nem tartalmazhat. A perzisztens klóro­zott szénhidrogének egyetemes előfordulása miatt azonban azo­kat egy bizonyos határértékig nem veszik figyelembe. Vegyi-szintetikus gyomirtó sze­rek, növekedésszabályozók és defoliánsok nem használhatók. A gyomirtás engedélyezett módo­zatai: a művelési és a mechanikai eljárás, valamint a lángolás (eh­hez speciális gépek kaphatók). Az állatok számát a mezőgaz­daságilag hasznos terület alapján választják meg. Teljes mértékben biológiailag művelt területen az állatlétszám nem haladhatja meg a hektáronkénti 2,5 szarvasmar­ha- vagy 15 sertés-, illetve 3 össz-számosállat értéket. A ta­karmánynak biológiai termelésből kell származnia. Mezőgazdasági haszonállatok intenzív (ketreces, telepszerű) tartása nem megen­gedett. Ökológiai egyensúly Biológiai mezőgazdaságnak csak az a tevékenység nevezhe­tő, ahol az egész üzemben teljes egészében a leírt elvek szerint gazdálkodnak. A forgalomszabályozás fejezet első részében előírja, hogy az ökológiai értelemben vett egyen­súlyt az érintettek igyekezzenek fenntartani, kerüljenek mindenne­mű túltrágyázást. A fejezet kitér az állatok takarmányozására fel­használható növényi és állati ere­detű kiegészítőkre, ezek arányá­ra, továbbá rendelkezik a szerves trágyákról. A biológiai művelés során felhasználható a saját gaz­daságban termelt trágya, friss vagy komposztált istállótrágya, hígtrágya, trágyalé (megfelelő előkészítés, keverék, levegőzte­tés után), komposztált szerves hulladék, zöldtrágya, hígtrágya, nem intenzív tartásból származó trágyalé, törköly - vegyszerma­radvány, vagy adalékanyag kizá­rásával - hulladékanyagok, így szaruforgács, szaruliszt, vérliszt, szór- és tolihulladék komposztál­va (szerves oldószermaradéktól mentesen), tőzeg, fürészpor leve­gőn érlelve. Ásványi eredetű kiegészítő trá­gyák is használhatók. Ilyenek a kőzetlisztek (ösközetliszt, kvarc­liszt, bazaltliszt), nyers földlisztek, mint például bentonit, tengerialga­­mész, mésztrágya, dolomit, ke­­vertmész, fahamu, szalmahamu, nyersfoszfátok, Thomas-liszt (kadmium-határérték: 2 mg/kg ki­rályvizes feltárással vizsgálva) K-tartalmú szilikátkózet-liszt (föld­­pátok, csillám), patent-K (káli­­magnézia), K-szulfátok, tulajdon­vizsgálat alapján nyomelem ké­szítmények. Tímáripari hulladék a fent emlí­tett célra nem használható. M. G. A vegyszermentes termelés osztrák szabályai A példa követendő

Next

/
Thumbnails
Contents