Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-30 / 76. szám
1992. március 30. Szabad ÚJSÁG További palesztin áldozatok Ariel Sáron, Izrael építésügyi minisztere elképzelhetetlennek tartja, hogy Jeruzsálem ne tartozzon teljes egészében Izraelhez, illetve ne legyen a zsidóké. Ezt azután jelentette ki a miniszter, hogy további kétszáz lakás építésére adott engedélyt Jeruzsálem arab részében a betelepülő zsidóknak. A miniszter e hatalmas projektum jóváhagyása után — amely 1967 óta a legnagyobb — azt is kijelentette, hogy rövid időn belül további építkezések kezdődnek a Jordán folyó nyugati partján, valamint Gazában. Ismeretes, hogy Izrael és az Egyesült Államok között éppen az arab területek zsidókkal történő benépesítése okozza a legnagyobb konfliktusokat. Izrael ezzel a cselekedetével ugyanis több nemzetközi határozatot is megsért, ráadásul ez a telepítés a fő akadálya annak is, hogy a térségben létrejöjjön az arabokkal a béke. Közben az Izrael által megszállt területeken tovább folynak a kisebb-nagyobb összetűzések a palesztin felkelők és az izraeli hadsereg között. Szombaton az izraeli katonák négy menekült palesztint üldözve lövöldözni kezdtek, amelynek eredményeként az egyik menekült halálosan megsebesült. Egy másik palesztin forrás szerint álcázott izraeli katonák lelőttek egy civil személyt, nem messze Jenintől. E két további áldozattal a megszállt területek halálos áldozatainak száma 1987-től 875 személyre emelkedett. Rendkívüli állapot Moldáviában Románia felajánlotta segítségét Moldávia elnöke, Mircea Snegur szombaton elrendelte a rendkívüli állapotot országa egész területén. Tekintettel arra, hogy az utóbbi hetekben egyre több fegyveres konfliktus zajlott a Dnyeszter Menti Köztársaságban, ahol orosz többségű lakosság él, s amely még 1990- ben kikiáltotta önállóságát (bár azt Kisinyov soha nem ismerte el), mára pedig már saját nemzeti gárdáját is létrehozta, Moldávia így kísérli meg megakadályozni a polgárháborút. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy az sikerülni fog. Meg nem erősített hírügynökségi jelentések szerint ugyanis a reguláris moldáviai hadsereg a Dnyeszter bal oldalán elterülő ország felé tart, ahol az úgynevezett szeparatisták két napot kaptak fegyvereik beszolgáltatására. A helyzetet az utóbbi napokban bonyolította egyrészt, hogy Besszarábia Romániához történő csatolásának 74. évfordulója alkalmából erőteljes követelések hangzottak el mind Moldáviában, mind Romániában az újraegyesítés érdekében, sőt a román pravoszláv egyház támogatásával egy keresztútnak nevezett zarándoklat vonult Kjsinyovból Bukarestbe, számos nagygyűlést és ünnepi misét tartva útközben a jelentősebb helyeken, hangoztatva, hogy le kell számolni a kommunizmussal, s újra egyesíteni kell Moldáviát, Havasalföldet és Erdélyt. A másik oldalon, tehát a Dnyeszter Menti Köztársaság orosz lakosságának támogatására az orosz kozákok önkéntes csapatai vonultak be a területre. Úgy tűnik a nyílt fegyveres konfliktus a két országrész között aligha kerülhető el, hiszen Snegur elnök elég indulatosan adta tudtára az ellenségnek — akiket „államellenes bűnözők bandájának” nevezett —, hogy elfogyott a türelem. Amennyiben a kétnapos határi-A folytatódó harcok Horvátország akarata elleniek, jelentette ki Franjo Gregurics, a horvát kormány elnöke. Elmondta, hogy a háború folytán Horvátországot mintegy 21 milliárd dolláros kár érte, a termelési eszközök több mint 37 százaléka ment tönkre. Ötezer halottja van a háborúnak, hatezer emberről nincsenek hírek, a sebesültek száma meghaladja a 20 ezret. Gregorics kormányfő a békét óhajtva elmondta, hogy a horvát kormány egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy biztosítsa mintegy 326 ezer polgára számára a hazatérés lehetőségét, de szeretnék meggyőzni azt a 170 ezret is, akik —jelenleg úgy tűnik — más térségben kerestek maguknak otthont. Közben tragikussá vált a helyzet Bosznia-Hercegovinában is. Súlyos tüzérségi csata kezdődött Boszanszki Brodban a horvátok és a szerbek között. Egyes megfigyelők szerint a térségben hasonló harcok csak a második világháború idején voltak. Az első felmérések szerint a lövöldözésnek legkevesebb harminc halálos áldozata van, köztük védtelen civil lakosok is. Igaz, szomba-Karabahban újra lőnek Egy ember meghalt, nyolc megsebesült amikor tüzérségi és rakétatűz alá vették Sztyepanakertet az azeri katonák vasárnapra virradóan. Véget ért tehát a törékeny tűzszünet, melyet nemrég kötöttek az örmény kisebbség, Jereván és Baku képviselői. Georgjj Peíroszjan, a karabahi parlament alelnöke a RIA hírügynökség munkatársának azt mondta, olyan helyzetben, amikor az örmény településeket állandóan lövik, nem lehet tűzszünetről beszélni. Szombaton teljes hét órán keresztül tartott az ágyútűz Martuni városában. Bizonyára nem lesz könnyű helyzetben a csehszlovák külügyminiszter, erre mutatott rá a Frankfurter Rundschau Dienstbier feladatával kapcsolatban. Sokkal bonyolultabb helyzetben van egy ilyen közvetítő, ugyanis a volt „baráti ország” jelenleg katonai szövetséges nélkül van, tehát egyáltalán nem mindegy neki, milyen eredménnyel zárul útja. Ha nem jár sikerrel, és a volt Szovjetunió területén általánossá válnak a háborúk, jóval nagyobb az esély arra, hogy ezek kiterjedhetnek a FÁK határain kívülre is. S Dienstbiemek mint egy szomszédos ország képviselőjének ez egyáltalán nem lehet mellékes. dőn belül nem teszik le a fegyvert, a moldáviai védelmi erőik „likvidálják és iefegyverzik az illegális egységeket, a köztársaság vezetőjét pedig államellenes bűntettért ítélik el”. A Dnyeszter Menti Köztársaság elnöke, Igor Szmirnov úgy reagált erre, hogy felszólította saját fegyveres erejét és önkénteseit, készüljenek fel minden támadás visszaverésére és éjszakai kijárási tilalmat rendelt el. A parlament nyilatkozatban fordult Borisz Jelcinhez, melyben úgy fogalmaz, hogy Moldávia nyílt agresszióhoz folyamodott. „Akcióival aláássák a megbeszéléseket, melyek nélkül csak hatalmas méretű polgárháború törhet ki az országban”. Le a kommunizmussal! Andrej Kozirev orosz külügyminiszter tegnapra virradóan mindkét felet figyelmeztette, tegyenek meg mindent a fegyveres harcok elkerülése érdekében. Oroszország hajlandó segíteni a konfliktus rendezésében. Kozirev arra is utalt, hogy Helsinkiben e problémákról már folytatott megbeszélést Moldávia, Ukrajna és Románia külügyminiszterével. Hangsúlyozta, fontos, hogy egyik fél se szegje meg az ott megkötött négyoldalú szerződést. Moldávia az ügyben felvette a kapcsolatot Romániával, mely felajánlotta katonai segítségét is. A román elnök, miniszterelnök, védelmi miniszter, a kül- és a belügyminiszter olyan állásfoglalást tett közzé, hogy Romániának mindent meg kell tennie Moldávia területi egységének és szuverenitásának megőrzése érdekében. Hírügynökségi jelentések szerint a moldáviai vezetés egyelőre nem kér katonai segítséget Romániától, csupán azt kéri, ha szüksége lesz rá, szállítson neki elegendő fegyvert és katonai felszerelést, mivel az önálló moldáviai hadsereget csak nemrég kezdték el megalapozni. Változatlanul folynak a harcok Nemcsak Horvátország vérzik A kéksisakosok jelenléte ellenére a hét végén tovább folytatódtak a harcok Horvátország területén. Igaz, intenzitásuk már távolról sem olyan nagy, mint volt néhány héttel ezelőtt, de folytatódik Horvátország rombolása. A harcok Vinkovci és Lika térségében voltak különösen erősek. A zágrábi rádió szerint a szövetségi hadsereg általános támadást indított Zadar térségében. Nem jelölik Iliescut A múlt hét végén tartotta háromnapos országos kongresszusát Bukarestben a Nemzeti Megmentési Front Ion Iliescu hívei mellett a Frontban erős szárnyal alakított ki az elmúlt időszakban a volt miniszterelnök, Pelre Roman, s bár a Front bukaresti területi ülésén vereséget szenvedtek elképzelései, itt a kongresszuson a vidéki szervezetek képviselői melléálltak. Ez a mostaninál sokkal radikálisabb reformelképzeléseket foglal magába és szakítani akar a kommunista és szocialista elképzelésekkel, melyeket a Front mind a mai napig nem tudott, vagy nem akart levetkőzni. ton estére megszületett a tűzszüneti szerződés a harcoló felek között, de a harcok tulajdonképpen tovább folytatódtak, mindössze a nehéztüzérség nem avatkozott be. A tűzszüneti szerződés betartására egyébként a Boszanszki Brodban élő szerbék, illetve a horvátok és muzulmánok, valamint az ENSZ megfigyelői ügyelnek. Belgrádban a súlyos harcok idején ülést tartott a jugoszláv hadsereg legfőbb vezetése. Blagoj Adzsics tábornok, miniszter szerint a Bosznia-Hercegovinában kialakult helyzet arra kényszerítheti a hadsereget, hogy a béke biztosítása és a szerbek biztonsága érdekében beavatkozzék a térség harcaiba. A katonai vezetés tanácskozásán úgyszintén a horvát és a muzulmán félkatonai erőket vádolták a feszült helyzet miatt, sőt olyan „híreket” is megtárgyaltak, amelyek szerint ezek a félkatonai erők néhányszor már a jugoszláv hadsereg egységeit is megtámadták. A horvátokat vádolja a kialakult helyzetért a Tanjug hírügynökség is, mely szerint több mint 1200 horvát katona, a nemzeti gárda tagjai, lépte át a Szávát, hogy segítsen a Bosznia-Hercegovina területén élő horvátoknak a szerbek elleni harcokban. A Tanjug ezenkívül tizenöt tankról és tizenöt páncélozott harckocsiról is tájékoztatta a világ közvéleményét, annak ellenére, hogy ezt a hírt még az említett belgrádi katonai vezetés sem erősítette meg. Valamivel biztatóbb a helyzet Szlovéniában, ahol viszont a Nemzetközi Vöröskereszt felügyelete mellett elkezdődött a hadifoglyok szabadon bocsátása. A foglyok szabadon bocsátására a pécsi egyezmény alapján kerül sor, amelyet január 31-én írtak alá. Szombaton konkrétan 421 fogoly szerezte vissza szabadságát. Szombaton viharos vita alakult ki a kongresszuson. A Rompress hírügynökség jelentése szerint legalább kétszer úgy nézett ki, hogy a két pártra szakadt küldöttek összeverekednek, végül azonban sikerült jóváhagyatni egy programot, és Petre Románt is újraválasztották elnöki tisztségében. Vasárnap két fontos napirendi pont megtárgyalására került sor. Áz első: jelölje-e a Front Ion Iliescut elnökjelöltnek a legközelebbi választásokon, a második: a Front új alapszabályzata és a vezetőség átszervezése. Petre Roman nagy győzelmet könyvelhetett el, amikor sikerült megakadályoznia, hogy Ion Iliescut elnökjelöltnek állítsa a Front. Viszont óriási felháborodást váltott ki, amikor azzal a felszólítással fordult a kongresszushoz, hogy egyáltalán ne állítsanak elnökjelöltet. A Román-hívek le a kommunizmussal felkiáltásokkal üdvözölték ezt a bejelentést, miközben az Iliescu-hívek — köztük volt kommunista miniszterek — elhagyták a termet. Iliescu két héttel ezelőtt maga kérte elnöki jelölését, így a tegnapi döntés komoly vereség számára. Az NMF kongresszusa jóváhagyta Petre Roman azon javaslatát is, hogy az elnökválasztás és a törvényhozási választások legkésőbb júniusig történjenek meg. Iliescu nem vett részt személyesen a kongresszuson és lapzártáig még nem kommentálta a történteket. Líbia nem enged A hágai nemzetközi bíróság összehívását kérte Líbia azzal kapcsolatban, hogy „amerikai és brit nyomásra a Biztonsági Tanács jogtalan feltételeket akar szabni Líbiának”. A bíróság szombati ülésén aztán -a líbiai fél kifejtette, hogy az amerikai és a brit igény két líbiai állampolgár kiadatására ellenkezik a nemzetközi joggal. Különösen sértőnek találta Líbia azt, hogy tárgyalási szándékai ellenére a britek és az amerikaiak „erőszakos cselekedeteket helyeztek kilátásba”, holott a Biztonsági Tanács e kérdésben csupán a jövő héten hozza meg döntését. A nemzetközi bíróság a Megy, vagy marad? A hét végén folytatódtak Franciaországban a megyei választások, amelyek során a területi igazgatási szervek vezetőit választották meg ott. Annyi már biztos, hogy meglepő változásokra nem kerül sor, viszont most kellett eldőlnie, Edith Cresson megkapja-e a szükséges bizalmat választókörzetében választóitól. Francia lapvélemények szerint a miniszterelnök-asszony számára egy esetleges vereség akár azt is jelentheti, hogy Mitterrand valaki mást keres a helyére. felek meghallgatása után az ügyben előreláthatólag három hét múlva dönt. New Yorkból származó hírek szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa olyan rezolúciót kíván elfogadni, amely egyúttal Líbia megbüntetésének formáit is tartalmazza. A rezolúciót Nagy-Britannia, az USA és Franciaország készíti elő. Diego Arria, a BT jelenlegi elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Líbia és a nyugati államok közötti konfliktus régebbi keletű és azon alapszik, hogy kölcsönösen nem hisznek egymásnak és egymás bíróságainak elfogulatlanságában. Ez talán az oka annak is, hogy Líbia nem hajlandó kiadni az angol és az amerikai személyszállító repülőgépek elleni terrorakciók végrehajtóit. A The Washington Post értesülése szerint a hágai bíróság és a Biztonsági Tanács döntésétől függetlenül az amerikai pénzügyminisztérium máris befagyasztotta 46 olyan külföldi cég vagyonát és bankbetétjeit, amelyek líbiai többségű alaptőkével működtek. A napilap értesülése szerint erre a lépésre azért került sor, mert az amerikai kormányzat véleménye szerint üzletelni ezekkel a cégekkel a kialakult helyzetben annyit jelent, mintha Líbiával tárgyalnának. A kurdokat védik az osztrákok A kurd felkelők szombaton jelentették a sajtóirodáknak, hogy az iraki hadsereg újra lőni kezdte a kurd településeket Észak-Irakban. A kurd felkelők szerint ez az akció részben az áprilisi választásokkal kapcsolatos, így akatják megfélemlíteni a kurd választókat. Az sem kizárt azonban, hogy összehangolt akcióról van szó, méghozzá a török hadsereg vezetésével. Bécsi források szerint ugyanis a török hadsereg a hét végén megújult erővel támadta a kurdoklakta dél-törökországi területeket, ahol a Kurd Dolgozók Pártja által irányított felkelés arra irányult, hogy a térségben lakó mintegy 12 millió kurd kivívja saját államiságát. A török akciót nemcsak az osztrákok, hanem a németek is elítélték. Ezzel kapcsolatban viszont Szülejnian Demirel török kormányfő felhívta a német és az osztrák kormány figyelmét arra, ne támogassák a kurdokat, mert ezzel súlyosan beavatkoznak Törökország belügyeibe. Mindenesetre az osztrák külügyminisztérium hivatalosan, diplomáciai úton szólította fel Törökországot a helyzet értékelésére, ami annyit jelent, hogy Ausztria az EBEÉ határozatainak értelmében meglette az első lépést az emberi jogok védelmére. Ezzel párhuzamosan Bécsben a külügyminisztériumba rendelték a török nagykövetet, ahol kifejezték Ausztria „nyugtalanságát” az anatóliai események miatt. BAJORORSZÁGI Zimdorf menekülttábora a múlt hétvégére túlzsúfolódott. A 450 férőhelyes táborban 1200- an tartózkodtak, s ezeknek mintegy 80 százaléka csehszlovákiai roma állampolgár. Mivel a feltételek járványveszélyessé váltak, a menekültek egy részét München környékére telepítették át. A KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS szerint a németek 57 százaléka örül a nyári időszámításnak, ugyanakkor egyre többen vannak, akik elkeseredetten harcolnak „az idő anarchiája és diktatúrája” ellen. Még szervezetet is alapítottak maguknak, melynek jelenleg 100 tagja van. EsZAK-ÍRORSZÁGBAN a hét végén újabb áldozatokat követelt a vallási fanatizmus. Tegnapra virradóan belehalt sérüléseibe az a rendőrnő, aki pénteken este szolgálati kocsijában lett bombamerénylet áldozata. \^IETNAM újabb eltűntnek nyilvánított amerikai katonák földi maradványait adta át az USA-nak. A vietnami sajtó jelentése szerint a holttestek azonosítás céljából Honoluluba, egy speciális laboratóriumba kerültek. Az USA az eltűnt katonák sorsának tisztázásához köti, hogy normalizálja viszonyát Vietnammal. NlGÉRIA szinte megoldhatatlan gazdasági problémákkal küzd, legutóbb pedig még a hadseregében is lázadások törtek ki a bérek elmaradása miatt. A múlt héten leváltott kormány helyébe a volt miniszterelnök, Amadou Cheiffou kinevezte új kabinetjét, melytől azt várja, hogy határozottabban fog fellépni a nomád tuareg törzsekkel szemben. SziIDÁN tegnap figyelmeztette a Nemzetközi Vöröskereszt képviseletét, hogy amennyiben dolgozóik meg nem engedett kapcsolatot tartanak fenn a felkelőkkel, kitiltják a szervezetet az országból. Szudán azzal vádolja a szervezetet, hogy a felkelőket segíti kormányellenes harcukban. Kú INA egyes vidékein óriási esőzések vannak. Az ennek következtében keletkezett árvizek eddig 29 halálos áldozatot követeltek, további hetven ember pedig súlyosan megsérült. Mintegy 200 ezer ház dőlt össze, hat gyárat be kellett zárni. A rendkívüli esőzés a múlt hét keddje óta tart. Az ATLANTIS űrrepülőgép legénysége közölte a földi állomással első észrevételeit az atmoszférát illetően. Az 1990-es állapothoz képest olyan nagy romlást tapasztaltak, hogy maguk a szakemberek is megdöbbentek rajta. Az atmoszféra alacsonyabb rétegei ködösek, Eszak-Afrikában óriási mennyiségű benne a por, másutt a szemétégetők teszik átláthatatlanná. GrUATEMALA lett a kábítószercsempészek új „átrakodóállomása” amióta a kolumbiai ún. kokain-utat felszámolták. Az évente elkobzott kábítószermennyiség a korábbi néhány kilóról a múlt évben 15 tonnára nőtt. Ä hivatalok beismerik, hogy ez is csak egy töredéke a valóságban itt áthaladó mennyiségnek. Az ENSZ bécsi székhelyén szombaton eredménytelenül zárultak azok a megbeszélések, melyeket a világszervezet Bagdaddal folytatott az iraki kőolajeladás felújítását illetően. K rASZNOJARSZKBAN ülésezett a szibériai képviselők kongresszusa, melyen elítélték az orosz kormány gazdasági politikáját, mivel az nem veszi figyelembe az egyes területek sajátos jellemzőit. Felhívással fordultak az orosz képviselőkhöz, hogy vonják vissza Borisz Jelcin rendkívüli jogköreit. A szibériai képviselők nem akarják, hogy területük elszakadjon Oroszországtól, azt viszont követelik, hogy az általuk elvégzett nehéz munkáért megfelelő ellátásban részesüljenek és hogy természeti és ásványkincseik egy részét saját maguk értékesíthessék. TlROLBAN Fürstenfeldbruck városánál egy autóbuszbaleset során négy német turista meghalt, 27 pedig megsebesült, amikor az őket szállító jármű áttörte az út korlátját és az árokba fordult.
