Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-27 / 74. szám

1992. március 27. Szabad ÚJSÁG 3 Jelcin elfogadta Moszkvában Borisz Jelcin kije­lentette, hogy Oroszország minden bizonnyal külön szerződést köt Ta­­társztánnal, azonban elválja, hogy a dokumentum szövegét a népi kül­döttek áprilisi kongresszusáig fogal­mazzák meg. Ezzel tulajdonképpen az orosz elnök elfogadta a tatár köz­társaság vezetőinek valamennyi kö­vetelését, amelyeket a szombati, önállósulást eredményező népszava­zás után fogalmaztak meg. A tatárok megtagadták az előké­születben levő szövetségi szerződés­hez való csatlakozást és követelték Oroszországtól, hogy a kétoldalú kapcsolatokról írjanak alá szerző­dést. Az orosz parlament azonban ellenkező véleményen van. Gorbacsov ne utazzon külföldreJ Közbelépett az orosz főügyész Hírügynökségi jelentések szerint az orosz főügyész, Valentyin Sztyepankov fel­szólította Mihail Gorbacsovot, hogy április elején ne utazzon külföldre, mivel ki akarja hallgatni őt a volt szovjet kommunista párt pénzügyeivel kapcsolatban folytatott vizsgálatban. Az eddigi tények azt mutatják, hogy a volt Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetősége a legutóbbi tíz évben több százmillió dollár­ral támogatta a külföldi „baráti országok” kommunista pártjaik Ezen összegek nagy részét azonban nem saját pénzeszközeiből folyósította, hanem az állami költségvetésből. Mint ismeretes, Gorbacsov egészen megszűnéséig vezetője volt a kommunista pártnak. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint a volt politikai bizottság tagjainak nagy részét már kihallgatták. A Gorbacsov-alapítvány jelentése szerint Gorbacsov hajlandó az ügyben vallomást tenni s ezt jelezte is az állam­ügyésznek, és nem igaz, hogy nem hagy­hatja el Moszkvát. Április elején ugyanis Folytatódnak a harcok „Belső agresszió Boszniában” Miután Bosznia-Hercegovina egyes területein folytatódtak a harcok, attól lehel tartani, hogy tovább bonyolódik a helyzet. Ezért a köztársaság elnöksége szerdán azzal fenyegetőzött, ha a jugo­szláv hadsereg egységeit és az idegen önkéntes csapatokat nem vonják vissza, az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul és a „belső agresszióról” tájékoztatja a világ közvéleményét. Szarajevóban Bosznia-Hercegovina elnökségének szerda esti ülésén szó­többséggel elfogadták azt a követelést, hogy a harcoló felek azonnal szüntessék be a harci cselekményeket. A helyzet megnyugvását aligha szolgálja a muzul­mánok Demokratikus Akciópártjának kiáltványa, miszerint Brüsszelben a Bosznia-Hercegovináról folyó konfe­rencián ismét az egységes polgári állam létrehozását fogja követelni. Belgrádból jelentették, hogy a szlo­vén parlament úgynevezett középkoalí­ciójában alapvető nézeteltérések kelet­keztek. A hat párt közül négy Igor Bav­­csar miniszterelnökségét követeli, míg a Liberális Demokrata Párt Janez Drnov­­sck kormányelnökségére voksol. Japánba kellene látogatnia, májusban pedig az Amerikai Egyesült Államokba. Gorbacsov kihallgatásának ténye magában véve nem kellene, hogy speku­lációkra adjon okot, csakhogy az ő be­­idéztetéséről felrepített hírrel egyidő­­ben érkezett az a jelentés is, hogy Sztye­pankov felszólította Alekszander Ruc­­koj orosz alelnököt, a Szabad Oroszor­szág Néppártja elnökét, Gavril Popov moszkvai polgármestert, az Orosz Moz­galom a Demokratikus Reformokért politikai csoportosulás elnökét és Nyi­­kolaj Travkint, az Oroszországi De­mokrata Párt elnökét, váljanak meg va­lamelyik tisztségüktől, mert az Orosz Föderáció népi küldötteinek kongresz­­szusa határozata értelmében állami tisztségük összeegyeztethetetlen párt­tisztségükkel. Megjegyezzük: mindhá­rom politikus a Jelcin-ellenes ellenzéki politikai erők legmarkánsabb alakjai kö­zé tartozik. Ugyanez mondható el Gor­­bacsovról, aki elvben ugyan egyetért a reformok szükségességével és támogat­ja Jelcin törekvéseit, nem ért azonban egyet a reformok tempójával és kivitele­zésének módjával. Erről a héten az olasz La Stampa na­pilapban maga számolt be, figyelmeztet­ve a volt Szovjetunió állapotaiból faka­dó veszélyekre. „Az új szövetségi szer­ződést — ítja Gorbacsov — a puccskí­sérlet után együtt dolgoztuk ki Jelcinnel és együtt teijesztettük a köztársaságok parlamentjei elé. A fordulatot azonban, melyet Jelcin a hátam mögött tett meg és amely a Szovjetunió végét jelentette, stratégiai tévedésnek tartom.” Gorba­csov nem zárja ki, hogy Jelcin próbálta menteni a menthetőt, de vereséget szen­vedett. Ennek megnyilvánulására egy kis ideig még várni kell. Ha azonban a FÁK-kal úgy számoltak, mint a szövet­ség szétverésének álcázásával, csak arra lehet számítani, hogy ez a folyamat egy­re erősebb lesz, majd katasztrofális mé­reteket ölt. Gorbacsov arra is rámutat, ha komolyan számolnának egy közös­séggel, akkor valamilyen koordináló szerv létrehozásán is dolgoznának már, de ennek épp az ellenkezője történik. „Az orosz elnöknek ebben a rendkívül nehéz helyzetben együtt kellene működ­nie mindenkivel, aki őt támogatja, még­ha közben bírálja is.” így gondolja Gorbacsov. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy Jelcin is. Az öntözőberendezések működtetésének szabályai 1992-ben A pozsonyi Öntözési Kutatóintézet és a Szlovák Földalap „Az öntözőberendezések működtetésének szervezési, pénzügyi, irá­nyítási és gazdasági kérdései 1992-ben” címmel szakszemináriumokat rendez e berendezések üzemeltetői számá­ra. A résztvevők megismerkedhetnek az öntözőberendezések működte­tésének pénzügyi és gazdasági szabályzásának kérdéseivel. A szakszemináriumok az alábbi harmonogram szerint kerülnek sorra, a megjelölt napokon mindig 9 órai kezdettel: 1992. március 27., Nagymagyar, AGROPROGRES 1992. április 3., Deáki, Kultúrotthon 1992. április 7., Bagota, Véndiófa Szálló 1992. április 8., Vágfüzes, Mezőgazdasági Szövetkezet 1992. április 9., Losonc, Területi Telekkönyvi és Információs Hiva­tal, Podjavorinskej 16 1992. április 14., Léva, Szlovák Földalap, Kálnická 12 1992. április 23., Tőketerebes, Zemplén Szálló SZÚP-244 Külföldi lapvélemények A bősi vízi szörny Tegnap több külföldi lap kommen­tálta a magyar Országgyűlés azon dön­tését, amely felhatalmazza a kormányt, hogy mondja fel a Magyarország és Csehszlovákia között 1977-ben aláírt szerződést a Bős—Nagymarosi Vízlép­csőrendszer építéséről és üzemeltetésé­ről, ha a csehszlovák fél április végéig nem állítja le a bősi vízlépcsőn a munká­latok végzését. Az osztrák Die Presse munkatársa beszámolt arról, hogy Budapest új szer­ződés megkötését szorgalmazza a cseh­szlovák partnerrel a károk megtérítésé­ről abban az esetben, ha nem készülne el a vízerőmű. A lap kommentátora hiá­nyolja viszont, hogy a javaslat nem fog­lalkozik az építés leállítását követően anyagi veszteséget elkönyvelő osztrák beruházó vállalatok kártérítésének kér­désével. A Die Presse szerint a magyar parla­ment döntése érzékeny vereséget oko­zott Keresztes Sándor környezetvédel­mi miniszternek, aki az utóbbi időszak­ban több ízben hangsúlyozta a kompro­misszumos megoldás lehetőségét. Az új­ságíró a cikk befejező részében említést tesz az Európai Közösség által felkínált segítségről, amelyet azonban mindkét érintett fél képviselőinek hivatalos úton kellene kérvényezni. A lengyel Gazda Wyborcza tegnapi számában elemzi a bősi vízerőmű körüli bonyodalmak miatt megromlott cseh­szlovák—magyar viszonyt. A cikkíró hangsúlyozza, hogy 1977-ben a zöldek és a környezetvédők tiltakozása ellenére aláírták a kétoldalú szerződést. A lap munkatársa bősi vízi szörnynek nevezi az erőművet, amely szerinte a szocialista gigantománia egyik jellegzetes példája. A napilap szakértője nem hallgatja el azt a tényt sem, hogy a bősi vízerőmű már korántsem csupán gazdasági jellegű probléma, hanem hangsúlyozza annak politikai hátterét. Beszámol arról is, hogy Ivan Carnogursky, az SZNT alel­­nöke egyúttal az egyik fő kivitelező vál­lalat, a Hydrostav igazgatója. A cikkíró véleménye szerint az egyedüli kompro­misszumos megoldás az Európai Közös­ség által felkínált közvetítőszerep elfo­gadása, azt azonban a csehszlovák, illet­ve a magyar félnek egyaránt kérelmez­nie kell. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség platformja Erdélyi Magyar Elkezdődött a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének platformoso­­dása. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a keresztény és a nemzeti eszméket hiva­tott képviselni az RMDSZ-ben. A platform egyik vezéregyénisége az a Katona Ádám, aki a székelyföldi magyar autonómiát szorgalmazza. Mostanában azt hangoz­tatja, hogy az RMDSZ-t „meg kell keresztelni”. Hogy ezen pontosan mit is ért a székely politikus, az alábbiakból kiderül. Katona Ádám: Tulajdonképpen egy idézetről van szó. Az első kongresszuson egy lelkész képviselő, név szerint Sikli László, a nagyváradi Szent László plébánia lelki­­pásztora mondta a fentieket, én csak idéztem őt. A lényeg az, hogy a tagság, vagyis a romániai magyarság túlnyomó többsége hívő ember, s általában egy keresztény felekezetnek a tagja. Viszont az RMDSZ egésze ezt a vallási, felekezeti elkötelezett­séget nem tükrözi. o Ön szerint hol lenne a helye az erdélyi magyarság azon politikusainak és „átlag­embereinek”, akik a szó politikai vagy akár felekezeti értelmében nem vállalják a keresztény értékeket, s ha ez az irányzat válik dominánssá az RMDSZ-en belül? K. Á: A kereszténységnek van egy alapvető tulajdonsága, amely virágzásának korszakában pregnánsan megmutatkozott, s ez a türelem. Tehát semmilyen kizáró­lagosságra, semmiféle erőszaktételre nem készül senki a nem keresztényekkel szem­ben. Mi testvérünknek tekintjük a nem keresztényeket és a más nemzetiségűeket is, csak éppen nem valljuk testvérünknek a humanizmus ellenzőit. o A liberálisabb vonulatot képviselő RMDSZ-esek hogyan tudnának azonosulni azzal a politikával, amely az Erdélyi Magyar Kezdeményezés dominanciája esetén mondjuk kialakulna az RMDSZ-ben? K. Á.: Nem tudom, hogy megfelelő-e a dominancia szó használata, mert mint említettem, mi semmiképp nem törekszünk hatalomátvételre, nem akarunk elnyom­ni senkit. Liberális barátainkkal legalábbis mostanáig, és remélem, hogy ez így lesz a jövőben is, nagyon jók a kapcsolataink. Ezt nemcsak a személyes kapcsolatokra értem. Alakuló ülésük, amely a miénk után volt Kolozsvárott, valóban európai lég­körben zajlott. Ez a liberalizmusnak szintén azt az erényét mutatja, amely a keresz­ténység virágzásának korszakaiban is megmutatkozott — a toleranciát. Nekünk meg Kezdeményezés kell keresnünk azt, ami közös, ami bennünket összeköt, és nem szabad a kizáróla­gosságra törekedni. A legfontosabb feladat: megkeresni a különböző eszmeiséget valló platformokat összekötő láncszemeket. o Erre eddig is történt kísérlek Nem arról van szó, hogy az RMDSZ éppenséggel megtartja eddigi pluralizmusát, de ezen belül, vagy ezzel együtt vállalja a magyar­ság egység-érdekképviseletét? K. Á.: Az RMDSZ-ben szerintem a pluralizmus csak a szavakban, szólamokban mutatkozik meg. Mihelyt valamilyen vélemény eltér egyes RMDSZ-vezetők nézete­itől, akkor már szó sincs pluralizmusról, akkor már éles szembenállásról, s eseten­ként kiátkozásról beszélhetünk. Noha az RMDSZ egész vezetését nem ez jellemzi, ám a hangadók részéről, azokéról akik megfogalmazták az első platformot, amelyről ugyan csak illene beszélni, bizony kizárólagosság mutatkozott meg. o Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés ezek szerint Brassóban személycserékre törekszik az RMDSZ-vezetésben? K. Á: Nem mi törekszünk személyi változtatásokra. Személycserék minden bi­zonnyal lesznek, hiszen nem véletlenül határozott úgy a kongresszusok között leg­felső döntést hozó testületé az RMDSZ-nek. Szerintem arról van szó, változtatásra van szükség, mert a vezetés nem élvezi a tagság bizalmát. o Véleménye szerint milyen fogadtatásra számíthat az Erdélyi Magyar Kezde­ményezés a brassói kongresszuson? K. Á: Nem vagyok sem próféta, sem pedig jós. Nem tudom, milyen fogadtatásra számíthatunk. Azt viszont elmondhatom, hogy a tagság részéről kedvező volt a fogadtatás. Nagyon sokan jelentkeztek azzal a szándékkal, hogy tagdíjat fizessenek számunkra. Tették ezt annak ellenére, hogy mi nem kívánunk külön párttá válni az RMDSZ-en belül, és semmiképp nem akarunk szigorú tagsági nyilvántartást vezetni. Mi az RMDSZ-tagság körébeől inkább szimpatizánsokra számítunk, olyanokra, akik vállalják a nemzeti elkötelezettséget, a keresztény szellemiséget és az összmagyar­­sággal a szoros együttpolitizálást. (Katona Ádám, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségén belül az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnökségi tagja) BAC HELSINKIBEN az Európai Bizton­sági és Együttműködési Értekezlet negye­dik utótalálkozóján, amely március 24-én kezdődött, az előkészítő konzultációk so­rán a delegációk abban egyeztek meg, hogy a tanácskozás július 4-ig tart majd, s azon az ötvenegy tagország meghatalma­zott nagykövetei folytatnak megbeszélést W ashingtonban a Nemzetközi Valutaalap központjában bejelentették, hogy a világgazdaság recessziós folyamata feltehetően a jövő esztendőben szűnik meg, s azt folyamatos termelésnövekedés követi. Már ezidén 1,5 százalékos növeke­désre lehet számítani, míg a jövő esztendő­ben 3,5 százalékos. A korábbi Szovjetunió tagköztársaságainak felvételéről április vé­géig döntenek. Azerbajdzsán támogatja az EBEE helsinki ulótaláikozója résztvevői­nek ama kezdeményezéset, hogy a Hegyi Karabah miatti azeri—örmény konfliktust megoldják. Albert Szalamov azeri külügy­miniszter szerint elképzelhető a megoldás a finn fővárosban. JVIoSZKVÁBAN Borisz Jelcin orosz elnök találkozott Frans Andriessennel, az Európai Közösség gazdasági bizottságá­nak alelnökévei és tudtára adta, hogy igényli a Nyugat aktívabb és konkrétabb támogatását gazdasági reformpolitikája megvalósításához. K uevben az ukrán parlament előtt a krimi tatárok sátortábort állítottak, s az itt táborozó mintegy nyolcszáz fő a krimi tatárok önálló köztársaságának megalakí­tását követeli. BUKARESTBEN a Timeretui Liber című napilap a svájci Sweizer Illustrierte hetilapra hivatkozva közölte, hogy Nicolae Ceausescu egykori diktátornak mégis volt Svájcban titkos bankszámlája. Ezen a sváj­ci lap szerint 600 millió svájci frankot he­lyezett el a „Kárpátok géniusza”. W eIMARBAN Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter elítélte a török katonaságnak a kurd civillakosság ellen elkövetett katonai akcióit. Ez ellen tiltakozott a mintegy 20 főnyi kurd is, akik Strassbourghban megrohamozták a török konzulátus épületét, amelyre „Molotov­­koktélt” hajigáltak. Sérülés nem történt. Brüsszelben a jövő héten a NA­TO fennállása óta először találkoznak a tagországok védelmi miniszterei közép- és kelet-európai kollégáikkal. A találkozó célja, hogy a gyakorlati síkon megvalósít­sák a katonai téren kialakítandó együtt­működés részleteit BéCSBEN az ENSZ-székházban fel­újították az iraki olajról szóló tárgyaláso­kat. Az ENSZ-embargót a iraki olajra Szaddam Húszéin katonáinak kuwaili in­váziója után 1990. augusztusában terjesz­tették ki. N ew YORKBAN a Biztonsági Ta­nács számára az USA Nagy-Britannia és Franciaország kidolgozták a Líbia elleni szankciók javaslattervezetéL Ezek célja, hogy rákényszerítsék Kadhafi ezredest a Pan Am légitársaság gépei ellen merényle­tet elkövetők kiadására. Az 1988-as, majd az egy évvel későbbi merénylet összesen 441 emberéletet követelt. PÁRIZSBAN Edit Cresson minisz­terelnök-asszony tegnap bejelentette, hogy változásokat eszközöl kormányában. Ennek oka, hogy a Szocialista Párt nagy veszteségeket szenvedett a vasárnapi terü­leti választások során. ]VIeXIKÓBAN az ország déli részén lezuhant egy helikopter, amelynek fedél­zetén tíz kormányhivatalnok tartózkodott. Az utasok és a személyzet életüket vesztet­ték. TiRANÁBAN Eros címmel megjelent az első albán nyelvű erotikus folyóirat. Címoldalán — egyelőre — egy pucér hölgy fekete-fehér felvételen látható. LiMÁBÓL érkezett jelentés szerint egy 25 méter (?) hosszú boa óriáskígyó „gyomrában” egy 15 éves kisfiút találtak. ArHANGELSZKBEN nemrég há­rom tonna patkányvirslit dobtak piacra, amit a „hónap csemegéjének” tartottak a városban, s néhány óra alatt felvásároltak. Ezt követően állapították meg róla a higié­nikusok, hogy emberi fogyasztásra alkal-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents