Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-26 / 73. szám

6

1992. március 26.

Szabad ÚJSÁG

Palóc Regionális Találkozó

Etnikai megkülönböztetés nélkül

Mint arról már hétfői számunkban röviden beszámoltunk, a Magyar Demokrata Fórum és az Együttélés Politikai Mozgalom szervezésében a múlt hét végén kétnapos regionális találkozóra került sor Balassagyarmaton, amelyen számos ötlet és észrevétel hangzott el. A találkozó résztvevői hangsúlyozták, a régió nem etnikai szervezkedés — hiszen az érintett falvakban a magyarokon kívül szép számban élnek szlovákok és németek is —, hanem egyik fő célja segíteni az országhatár mentén élő falvak lakosságát abban, hogy kiemelkedjenek az évtizedes „gazdasági árnyékból”. Az MDF Nógrád megyei képviselői egy beadványt intéztek dr. Szabó Iván ipari miniszterhez, amelyben konkrét javaslatokat fogalmaztak még: hogyan lehetne gazdasági, kulturális és egyéb téren fellendíteni az országhatár két oldalán fekvő települések kapcsolatait Ebben többek között szerepel a Cered—Tajti, valamint az Ipolytamód—Kalonda közötti határátkelőhelyek újramegnyitása, tárgyalások folynak még egy harmadik határátkelőhely létesítésétől is. Ez az anyag kormányhatározat formájában előreláthatólag áprilisban kerül megvitatásra.

A felszólalók közül többen javasolták, hogy a „nagy” Palóc Régió mellett fontos szerepet játszhatnak a mikrorégiók, amelyek egyes városok vonzáskörzetében, illetve községegyüttesek között jöhetnének létre. Az apró kezdeményezéseket a „nagy” Palóc Régió — mint önkormányzat — felkarolhatná és segíthetné, mert félő, hogy az apró kezdeményezések összekötő kapocs híján csak ideig-óráig lennének életképesek. A régió nem valaki vagy valakik ellen irányul, hanem azért jött létre, hogy közösen találják meg azon szálakat, amelyek majd baráti alapon összefűzik a két nemzetet.

Mivel az ülés során többször is elhangzott, hogy a találkozónak olyan konkrét határozatokat is ki kell dolgoznia, amelyek irányadóként szerepelnek a régió munkájában, a hat témakörre felosztott szekcióüléseken ezek meg is fogalmazódtak.

Mivel a gazdasági kapcsolat talán az a kapocs, amely a legdinamikusabban és a legrövidebb időn belül fellendítheti az országhatár mentén fekvő települések együttműködését, ez az ülés vonzotta a legtöbb résztvevőt. A gazdasági kapcsolatok szekcióülésén az alábbi nyilatkozatot fogalmazták meg a résztvevők:

,A jelenleg szerveződő regionális kapcsolatok maguk után vonják a gazdasági kapcsolatok területi szerveződését is. A szekcióban sorra megvizsgáltuk az akadályokat, amelyek ebben a témában felmerültek. Ezek a következők: a pénzforgalmi akadályok, a határátkelőhelyek számának bővítése, a gazdaság irányításának és szabályozásának különbségeiből adódó akadályok, beruházásvédelmi egyezmény és a kettős adózást kizáró megállapodás hiánya, a gazdasági kamarák jelentősége, vállalkozói adatbázis regionális felállítása, a hiteles információáramlás megszervezése. Vásárok, kiállítások, üzletemberek találkozójának a megszervezése, a kereskedelmi fejlesztési alap igénybevétele.”

Az oktatás, iskolaügy és vallás szekciójának ülésén a következő állásfoglalást fogadták el:

„Az államhatárok nélküli Európa megteremtésének érdekében különös szerepét látjuk az oktatásnak és az iskolának. Országaink jelenlegi törvényes lehetőségeit legteljesebben kihasználva kívánjuk a hagyományos regionális együttműködés szervezeti lehetőségeit továbbfejleszteni. Ennek érdekében fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink anyanyelvükön tanulhassanak hazáinkban. Amennyiben a szomszédos országokban több lehetőség kínálkozik erre, meg kell teremteni annak minden szintű törvényes szabályozását. Ezeket a lehetőségeket kihasználva támogatjuk a tanár- és diákcseréket, a pedagógusok részképzését. (Ez alatt nem teljes átképzés értendő, hanem csak néhány szemeszter elvégzése — a szerk. megj.) A szakmai együttműködés egyik célja lehet az olyan regionális tervek közös elkészítése, melyekkel pótolhatók lennének a történelemben és irodalomban meglévő hiányosságok. Ennek előkészítése érdekében szakmai

tárgyú közös találkozókat kell szervezni. Összejöveteleket a már meglévő szakmai szervezetekkel: a Szlovákiai Pedagógusok Szövetsége és a hasonló magyarországi szervezetek között megrendezni. Ennek jeleként közösen használt tankönyvek megírását és kiadását tartjuk elfogadhatónak. A régióban fellelhető szakköri hiányosságokat közösen kívánjuk felszámolni Különös jelentőséget tulajdonítunk az ifjúsági szervezetek együttműködésének. Egy regionális lap gondolatát támogatva fontosnak tartjuk annak állandó oktatási és iskolaügyi rovatát, ahol kölcsönösen tájékoztathatnánk egymást gondjainkról, elért eredményeinkről. Ezúton kérjük az országainkban működő nemzeti és nemzetközi

Dr. Skultéty Sándor köztársasági megbízott, címzetes államtitkár nyitotta meg a találkozót

alapítványokat, hogy támogassák a Palóc Régió elképzeléseit.”

A természetvédelem, környezetvédelem, idegenforgalom, faluturizmus, műemlékvédelem szekciója a következőket javasolta megvalósítani:

— A Duna—Ipoly Nemzeti Park kialakítását, hogy ezen a területen — függetlenül attól, hogy az Ipoly melyik partján fekszik — minden védelemre érdemes területet nyilvánítsanak védetté. A védetté nyilvánított területeken pedig javasolják egy egységes védelmi és kezelési mód kidolgozását, továbbá azt, hogy a kutatók eddigi eredményeiket adják át egymásnak és a továbbiakban — bizonyos témakörökben — közösen folytassanak kutatásokat.

— A Bécs—Budapest kerékpárút meghosszabbítását Ipolytamócig.

— Az Ipoly mindkét oldalán egy közös tanulmányterv kidolgozását a folyékony és szilárd hulladékok elhelyezésére.

— A Budapesti EXPO idejére az Ipolytamóc—Losonc—Fülek—Somoskő útvonalon közös programok kidolgozását.

— A palóc falvak népviseletének újjáélesztését, főleg a tanuló ifjúság körében.

— A falusi turizmus elősegítése érdekében háztartási és vendéglátási ismereteket oktató iskolát kell létesíteni Balassagyarmaton.

— Határátkelőhelyet kell létesíteni Tajti—Cered és Ipolytamóc—Kalonda között, hogy rendszeressé válhasson a lakosság találkozása.

— Új kamionos határátkelőhelyet kell létrehozni úgy, hogy a rendkívül nagy kamionforgalom elkerülje a határ közelében fekvő városokat.

—Az Ipoly régi hídjainak a torzóin gyalogos, kerékpáros határátkelőhelyet javasolnak: ezzel értelmet nyernének a jelenleg emlékként létező hídpillérek is.

— Együttműködést és együttgondolkodást az Ipoly völgyének vízgazdálkodásában. A vizek védelme legyen közös programja a régiónak; tudatosítani kell a lakosságban, hogy minden vízszennyezés önmaga ellen való cselekvés.

— Fejleszteni szükséges a régióban a tömegközlekedést és csökkenteni — főleg a városokban — a gépkocsival való közlekedést.

S amint azt a vitavezető, dr. Dömsödi Péter megjegyezte: „Addig a térségben jelentős faluturizmus, illetve idegenforgalom nem képzelhető el, ameddig az infrastruktúra a jelenlegi szinten marad. A rossz környezeti hatás csökkentése mindenképpen javítaná a környék vonzóságát és növelné a vidék látogatottságának lehetőségét.”

A kulturális kapcsolatok és honismeret szekciója négy különböző tematikájú előadást hallgatott meg, a hozzászólások is részben ezek köré csoportosultak.

A résztvevők megállapították, hogy a Palóc Régióban az együttműködés főleg a kultúra terén volt jelentős. Ezt eddig tulajdonképpen a hivatalos szervek is szorgalmazták, ezekre az akciókra elkülönített pénzalapok álltak a szervezők rendelkezésére. Külön hangsúlyozták, hogy a kulturális együttműködés során nemcsak a régióban élő magyarság között alakult ki jelentős kulturális kapcsolatcsere, hanem a szlováksággal is. Nehezményezték, hogy a palóckutatással kapcsolatos ismeretek, szakkönyvek nem jutnak el az országhatár innenső oldalán élő palócsághoz, még a szakemberekhez sem, így ismeretanyaguk nem kielégítő. A pénz hiánya és jelentősége sokszor került szóba ebben a szekcióban (többek között az Ipolyságon létesítendő múzeum kapcsán is), bár azt is megállapították, hogy az egyre szaporodó alapítványokon keresztül van lehetőség a kultúra támogatására. Pál József vitavezető ezek közül két alapítványt emelt ki: a nálunk működő Blaha Lujza és a magyarországi Palóc Kultúra alapítványokat. A Salgótarjáni Megyei Művelődési Központ felajánlotta, hogy vállalja az információs központ szerepét, ezenbelül minden önkormányzatnak, magánkezdeményezésnek, csoportnak a határon túli kapcsolatteremtés megszervezését

Konkrét javaslatként merült fel a népfőiskolái mozgalom kiterjesztése a szlovákiai magyarság körében. Erről részmegállapodás is született Pálinkásné Világosi Júlia, a Nógrád megyei Művelődési Központ munkatársa és Duray Miklós között.

A nemzeti kisebbségek szekciójában Speidl Zoltán országgyűlési képviselő ismertette a nemzeti kisebbségekről szóló magyarországi törvénytervezetet, amelynek alapszándéka orvosolni a Magyarországon szórványban élő nemzeti kisebbségek gondjait A vita kapcsán a résztvevők megállapították, hogy a tervezet elfogadása és gyakorlati megvalósítása nagyban segíthetné a Magyarországon élő nemzetiségeket, nekünk pedig talán — a Szlovákiában hangoztatott reciprocitás elvén alapuló-jogaink elérését.

Az önkormányzatok, testvérvárosok, testvérközségek szekciójának munkájában hazánkból tíz önkorvőket

mányzati képviselő vett részt, ahol rövid tájékoztatást hallhattak a magyar és hazai közigazgatás szervezeti felépítéséről, valamint a közigazgatás továbbfejlesztésének kérdéseiről. Ezt követően került sor az együttműködés formáinak, módozatainak a megvitatására, ahol elhangzott, hogy több településen már hagyománya van az együttműködésnek.

Felmerül a határátkelőhelyek megnyitásának a kérdése is. Ezzel kapcsolatban két javaslatot fogadtak el, nevezetesen az Ipolytamóc—Kalonda (ahol 1981-ig működött a határátkelőhely) és a Cered—Tajti közötti határátkelőhely megnyitását — természetesen áruforgalommal együtt. A magyar határőrizeti szervek és vámparancsnokság részéről ugyanakkor egyértelmű készség mutatkozik arra, hogy az állandó megnyitásig legalább a nagyobb ünnepek alkalmával lehetőség nyíljon az ideiglenes határátkelésre. Elhangzott továbbá, hogy az önkormányzatok képviselői negyed- és félévenkénti találkozókat javasolnak, és megítélésük szerint a régió itt Közép-Európában azt a célt is szolgál(hat)ja, hogy a nemzetiségek között felizzott ellentéteket csillapítsa.

A szekció végezetül az alábbi rövid nyilatkozatot fogadta el:

, A Palóc Régió jelenlévő települési önkormányzatai közvetlen kölcsönös kapcsolatok megteremtésére törekednek egymással. Mivel a Palóc Régióban több nemzetiség él, szorgalmazzuk a határ két oldalán lévő települések egymás közötti együttműködését, függetlenül a települések nemzetiségi, etnikai összetételétől. Az együttműködést a következő területeken kívánjuk megvalósítani:

A települési önkormányzatok testületéinek tisztségviselői működjenek együtt a közigazgatási és lakossági ügyek kölcsönösen előnyös megoldásában; az ezekre vonatkozó módszerek megismertetésében. A települési önkormányzatok keressék a kulturális, az egészségügyi, sport- és idegenforgalmi kapcsolatok bővítésének lehetőségeit. Különösen fontosnak tartjuk, hogy az önkormányzatok kezdeményezzék, szorgalmazzák a régión belüli gazdasági kapcsolatok létesítését és fejlesztését. Az együttműködés kiszélesítése érdekében szükséges, hogy az önkormányzatok a jelen nyilatkozatban meghatározottakról egymást rendszeresen tájékoztassák. A nyilatkozatban meghatározott célokhoz — mind a szlovákiai, mind a magyarországi oldalon — várjuk az önkormányzatok csatlakozását. Ezeket a kapcsolatkeresésre irányuló szándéknyilatkozatokat, az ipolysági és a balassagyarmati önkormányzatok címére lehet elküldeni."

A találkozó befejező részében elhangzott, hogy az Apáczai Csere János Alapítvány szeretné felajánlani segítségét a Szlovákiában működő magyar iskoláknak. Általános iskolai tananyagokkal kapcsolatos videókazettákat ajándékoznak minden érdeklődőnek. További felvilágosítást az alábbi címen adnak: Apáczai Csere János Alapítvány, Szombathely, Honvéd tér 2.

FARKAS OTTÓ

A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja (A szerző felévételei)

Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke is üdvözölte a jelenle-